Főbb művei

F. m.: A középkori tömegzene alkalmai és formái. (Zenetudományi Tanulmányok. I. Bp., 1953)
A középkori tömegzene alkalma és formái. (Kodály-emlékkönyv. Bp., 1953)
A népzene fejlődésének néhány kérdése a Szovjetunióban. (Bp., 1953)
A magyar zene fejlődésének néhány időszerű kérdése. (Társadalmi Szemle, 1954)
Erkel opera-dramaturgiája és az opera fejlődésének néhány kérdése. (Zenetudományi Tanulmányok. II. Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. Bp., 1954)
Az európai népdal születése. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1960; kivonatosan? Zenetudományi Tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára. Bp., 1957)
Glinka. (Magyar Tudomány, 1957)
Erkel útja a „hősi-lírai” operától a kritikai realizmus népi ágáig. (Magyar Zene, 1960 és Zenetudományi Tanulmányok. IX. Bp., 1961; németül Studia Musicologica, 1961)
Régi magyar drámai emlékek. 1–2. (Magyar Zene, 1961)
A nacionalizmus és a magyar zenetörténet. – „Társadalmi dal.” Bibliográfiai adalékok a zenetudomány egy fontos problémaköréhez. (Magyar Zene, 1962)
A hagiográfiától a historiográfiáig. (Magyar Zene, 1963)
A realizmusról – általában és konkréten. (Társadalmi Szemle, 1964)
A magyar munkásdalkutatás. – Utak és válaszutak a mai marxista zenetudományban. Ujfalussy Józseffel, Zoltai Dénessel. – Az esztétikai és ideológiai kategóriák viszonya, különös tekintettel a mai zenére. Ujfalussy Józseffel, Zoltai Dénessel. (Magyar Zene, 1965)
Zene és polgár – zene és proletár. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1966; angolul: Bp., 1974)
Zeneművészet és munkásmozgalom Magyarországon. (Munkásének. 1919–1945. Bp., 1967)
A parasztdaltól a munkásdalig. Szerk. Katona Imrével, Szatmári Antallal. A függelékben A munkásdalkutatás válogatott nemzetközi bibliográfiája. Összeáll. Voigt Vilmos. (Bp., 1968)
A beat ürügyén – a művelődésről. (Muzsika, 1969)
Szabó Ferenc indulása a „népi-lírai klasszicizmustól” az „expresszionizmusig”. 1926–1928. Kismonográfia. (Bp., 1970)
Szabó Ferenc – az ismert és az ismeretlen. (Muzsika, 1972)
Barikád és szerenád: egy ismeretlen Szabó műről. (Magyar Zene, 1972)
Szocialista kultúra és marxista zeneszociológia. Ujfalussy Józseffel, Zoltai Dénessel. (Magyar Zene, 1973)
Zene, forradalom, szocializmus. Szabó Ferenc útja. (Elvek és utak. Bp., 1975)
Zene, realizmus, szocializmus. (Magyar Zene, 1975)
Van-e szocialista realizmus a zenében? („Vár egy új világ.” Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. IV. Szerk. Illés László, József Farkas. Bp., 1975)
A népballada története. (Muzsika, 1976)
A reklám nélküli „ellen-zenekultúrától” az „ellen” nélküli zenekultúráig. (Helikon, 1976)
Eisler, Hanns: A zene értelméről és értelmetlenségéről. Vál. írások. Vál., szerk., az utószót írta Zoltai Dénessel. Ford. Balázs István, Tandori Dezső. (Bp., 1977)
Harmonic Disharmony. Shostakovich’s Quintet. (Studia Musicologica, 1977)
A forradalom zenéje és a zene forradalma. (Muzsika, 1977)
Betz, Albrecht: Hanns Eisler. Egy formálódó kor zenéje. Ford. Klausz Zsuzsa. Az utószót írta M. J. (Bp., 1978)
A cselekvő ember zenéje. Munkásmozgalom és zenekultúra. (Párttörténeti Közlemények, 1979)
Svéd zene Magyarországon. Többekkel. (Muzsika, 1980)
Az újra időszerű Szabolcsi Bence. (Magyar Zene, 1980)
Zene és ember. Monográfia. (Bp., 1980; olaszul: Milano, 1987)
Népiség és folklór – ma. Történeti és aktuális megfontolások a marxista népiségelmélethez. – Zene és szocializmus. (Zenekultúránkról. Szerk. Balázs István. Bp., 1982)
A zeneszerző Szabó. Emlékezések. Szerk. (Bp., 1984)
Aperion musikon. A zenei végtelen. Batári Mártával. (Bp., 1986)
Kevesebb vagy több szocializmust? – Induló és forradalom. (Eszmélet, 1990)
Neurobiológia, viselkedéstudomány, hangmikroszkópia – és lehetséges találkozási pontjaik a zeneesztétikában. (Magyar Zene, 1990)
Önkéntelen szocializmus? Kulturális politika a kapitalizmusban. – Mindig-új baloldal. (Eszmélet, 1993)
Rite and Rhythm. From Behaviour Patterns to Musical Structures. (Studia Musicologica, 1993/94)
Zene és gesztus. (Muzsika, 1993)
Zene, avantgarde, baloldal. (Ezredvég, 1994)
Zene és csend – harmadik olvasatban. (Határ, 1994)
Zenevízió. (Café Babel, 1995)
Rítus és ritmus. A viselkedésmintáktól a zenei szerkezetekig. („Jelbeszéd az életünk.” A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Szerk. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor. Bp., 1995)
Logosz és/vagy aiszthétisz. (Magyar Zene, 1996)
Asystematic Music – Systematic Musicology? (Ethnologische und systematische Musikwissenschaft. Bratislava, 1998)
„Relatív szinkronizáció.” A zenei szerveződés kulcsa fizikai, biológiai és esztétikai nézőpontból. (Zenetudományi Dolgozatok, 1999)
Cognitive Musicology. Praised and Reproved. (Studia Musicologica, 2000)
Kívülről megújuló zenetudomány. (Muzsika, 2001).

Irodalom

Irod.: Zenei lexikon. I–III. köt. Átd. kiad. Főszerk. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. (Bp., 1965)
Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. (Bp., 1979; 2. bőv. kiad. 1988)
SZOT Díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Brockhaus–Riemann: Zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
A Művészeti Alap zenei nagydíjasa: M. J. (KÓTA, 1985)
M. J. 70 éves. (Muzsika, 1995)
M. J. 75 éves. (Muzsika, 2000)
Krausz Tamás: M. J. 1925–2001. (Eszmélet, 2001)
M. J. (Muzsika, 2001).

Megjegyzések

Lexikonok eltérő halálozási hely: Budapest!