Maróti Egon
történész, klasszika-filológus
Született: 1927. november 17. Budapest
Meghalt: 2012. április 29.
Temetés: 2012. május 3. Szeged
Temetési hely: Szeged, hamvasztás
Család
Sz: Maróti József, Kloiber Terézia. F: 1. 1950-től Dvorszky Éva, magyar–latin szakos középiskolai tanár. Fia: Maróti Péter (1952–). Elvált. 2. 1963-tól Korchmáros Valéria nyelvész. Leánya: Maróti Zsuzsanna (1965–); fia: Maróti György (1967–) és Maróti László (1970–).
Iskola
A bp.-i Toldy Ferenc Gimnáziumban éretts. (1946), az ELTE BTK-n magyar–latin szakos tanári okl. szerzett (1950), a történelemtudományok kandidátusa (1955), doktora (1978).
Életút
Az ELTE BTK Latin Filológiai Tanszék, ill. Intézet gyakornoka, tanársegéde (1950–1955), egy. adjunktusa (1955–1959), egy. docense (1959. máj.–szept.); közben az MTA–TMB-n Trencsényi-Waldapfel Imre aspiránsa (1952–1954). A KLTE BTK Ókortörténeti Tanszék tanszékvezető egy. docense és az MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoport tud. főmunkatársa (1965–1970), a JATE BTK Ókortörténeti és Régészeti, ill. Ókortörténeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1970–1978), egy. tanára (1978. júl. 1.–1992. dec. 31.), tud. tanácsadója (1993–1994), emeritusz professzora (1994-től).
Római köztársaságkori gazdaság-, művelődés-, sport- és társadalomtörténettel, latin filológiai, ill. mikrofilológiai és görög epigráfiai kutatásokkal, ill. az antikvitás továbbélésének vizsgálatával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén az ókori római kalózkodás történetét vizsgálta, összeállította az ezzel kapcsolatos eseménytörténetet, majd alapvetően új megállapításokat tett a rabszolgaszerzéssel és a rabszolgák felkelési és menekülési kísérleteivel kapcsolatban. Később érdeklődése a tengeri kereskedelem és a korabeli mezőgazdasági termékek piaci forgalma felé fordult, elsősorban a rabszolgamunkára alapított villagazdálkodás munkaszervezési, munkaerő-beszerzési és technológiai kérdéseit vizsgálta (klasszikus források Cato és Terentius alapján). Különösen értékesek az ókori sportversenyekkel kapcsolatos munkái: monográfiát írt a klasszikus olümpiai játékok mellett háttérbe szorult delphoi pythiai játékokról. Tudományos ismeretterjesztői, bibliográfusi és forráskiadói tevékenysége is értékes.
Emlékezet
Szegeden (Csongrádi sugárút 82/b) élt és tevékenykedett, a szegedi Alsóvárosi Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Ókortudományi Bizottsága tagja (1959-től). A Magyar Ókortudományi Társaság jegyzője (1964–1970), titkára (1970-től); választmányi tagja (1964-től), titkára (1970-től).
Elismerés
Ábel Jenő-emlékérem (1985).
Szerkesztés
A Belvedere segédkönyvtár szerkesztője (2000-től). Az Acta Antica et Archaeologica társszerkesztője (1971–1988). Az Antik Tanulmányok (1960–1992), az Oikumene (1976–1986), a kölni Nikephoros c. lapok szerkesztőbizottságának tagja (1988-tól). A Scriptores Graeci et Latini c. kétnyelvű szövegkiadás bevezető tanulmányainak szerzője (1961–1971).
Főbb művei
F. m.: A kalózkodás szerepe a római polgárháborúk korában. Kand. értek. (Bp., 1955)
A jósokra vonatkozó tilalom Catónál. (Antik Tanulmányok, 1956)
A kalózkodás Szicília körül, Gaius Cornelius Verres propraetorsága idején. – Cato történeti értékeléséhez. (Antik Tanulmányok, 1957)
A II. Sallustius-levél és Cicero. – Sulla diktatúrájának kérdéséhez. (Antik Tanulmányok, 1958)
A kalózok szerepe Sextus Pompeius táborában. (Antik Tanulmányok, 1959)
Terentiana. [Terentius, Afer Publius.] (Antik Tanulmányok, 1960)
De suppliciis. A Spartacus-felkelés szicíliai összefüggéseinek kérdéséhez. (Antik Tanulmányok, 1961; németül: De Suppliciis. Zur Frage der sizilianischen Zusammenhänge des Spartacus-Aufstandes. Acta Antiqua, 1961)
Terentius Magyarországon. (Scriptores Graeci et Latini. Bp., 1961; németül: Das Altertum, 1962)
A déloszi rabszolgapiac és a kalózkodás. (Antik Tanulmányok, 1962)
Diodotos Tryphon és a kalózkodás. (Egyetemes történeti tanulmánykötet. I. Debrecen, 1962; franciául: Acta Antiqua, 1962)
A kalózok szerepe a mithridatesi háborúk idején. (Egyetemes történeti tanulmánykötet. II. Debrecen, 1963)
Zur Frage der Warenproduktion in Catos „De agricultura.” (Acta Antiqua, 1963)
Zum Problem der Ausgestaltung des Überlieferten Cato-Bildes. (Egyetemes történeti tanulmánykötet. III. Debrecen, 1964)
A rabszolgák szerepe a II. triumvirátus idején. (Antik Tanulmányok, 1964)
Az ókor története. 4. A római köztársaság története. Egy. jegyz. (Bp., 1964; 6. kiad. 1972; 16. kiad. 1983; 21. kiad. 1989; 25. kiad. 1993; 27. kiad. 1995)
Az ókor története. 5. A római császárság története. Egy. jegyz. Hahn Istvánnal. (Bp., 1965; 5. kiad. 1971; 14. kiad. 1984; 17. kiad. 1987; 19. kiad. 1990; 23. kiad. 1993)
Az antik pentathlon problémájához. (Antik Tanulmányok, 1965 és Testneveléstudomány, 1967)
Eunus és Atargatis. A rabszolgamozgalmak tudatosságának és ideológiai hátterének kérdéséhez. (Antik Tanulmányok, 1966)
Aere perennius. (Antik Tanulmányok, 1967)
A régi Róma aranykora. Maróti Egonnal, Horváth István Károllyal. 24 táblával, 2 kihajtható térképpel. (Európa nagy korszakai. Bp., 1967)
Egy újonnan felfedezett verses oraculum a kalózok ellen. (Antik Tanulmányok, 1968)
Die zeitgenössische warenproduzierende Landwirtschaft in der Sicht Varros. [Varro, Marcus Terentius.] (Acta Antiqua, 1970)
Varro és a Rerum rusticarum libri III. (Scriptores Graeci et Latini. Bp., 1971)
A ‘hamis tanú’ története ősforrásának kérdéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Kalózkodás a római polgárháborúk korában. A kand. értek. átd. változata. Monográfia. (Apolló Könyvtár. 1. Bp., 1972)
Sylva caedua. – Spinas runcare. (Antik Tanulmányok, 1972)
A vilicus és az itáliai villagazdaság. (Antik Tanulmányok, 1974; angolul: Oikumene, 1976)
A vízimalom európai elterjedésének történetéhez. A magyar őstörténet és az antik gazdaságtörténet kapcsolatához. (Antik Tanulmányok, 1975)
A Spartacus-felkelés. Rabszolgaháború. – Silva palaris. (Antik Tanulmányok, 1977)
Columella kora középkori továbbéléséhez. (Acta Universitatis Szegediensis, 1978)
„Vilicus ne sit ambulator.” Zum Weiterleben eines antiken Wirtschaftsprinzips. (Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte, 1981)
Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása. A pun háborúk kora. Monográfia és részben doktori értek. is. 12 táblával. (Apolló Könyvtár. 13. Bp., 1981)
Vagyon, válság és ínség a köztársasági Rómában. (História, 1984)
A legrégibb magyar nyelvű hexameterhez. (Acta Universitatis Szegediensis, 1985)
Víz, szennyvíz az ókori Rómában. (História, 1987)
Harmadik parthus hadjárat? (Acta Universitatis Szegediensis, 1988)
Die Rolle der freien Arbeitskraft in der Villa-Wirtschaft im Zeitalter der Republik. (Acta Antiqua, 1989)
Az ókori Róma története. Egy. tankönyv. Ferenczy Endrével, Hahn Istvánnal. (Bp., 1992; 2. jav. kiad. 1998; 3. kiad. 2000; 4. kiad. 2002; 5. kiad. 2003 és 2005; 6. kiad. 2008)
Öttusa az ókori olimpián. Maróti Györggyel. (História, 1992)
Zur Problematik des Gladiatorenkampfes zur Ehrung des Andenkens des Crixus. (Acta Classica Universitatis, 1992)
Az antik pentathlon futószámának és a versenyszámok sorrendjének problémájához. – A pentathlongyőzelem kérdéséhez. (Acta Universitatis Szegediensis, 1992)
Tanulmányok az antik pentathlon problémáihoz. – Studien zur Problemen des antiken Pentathlons. (Szeged, 1992)
Nikoladas győzelmi epigrammájához. (Antik Tanulmányok, 1992)
Virtuóz költői játék Hádész kapujában. Hexameterek Devecseri prózájában. – Adalékok Ludovicus Tubero jogi ismereteihez. (Acta Universitatis Szegediensis, 1994)
Zur Problematik des Wettlaufes und der Reihenfolge der einzelnen Disziplinen beim altgriechischen Pentathlon. (Acta Antiqua, 1994)
Spartacus-tanulmányok. (Antik Tanulmányok, 1995)
Delphoi és Pythia sportversenyei. Monográfia. 12 táblával. (Apolló Könyvtár. 17. Bp., 1995)
Aristoteles felfogása a fiatalkori versenysportról a források tükrében. (Aetas, 1996)
Cicero öröksége. (Debreceni Szemle, 1997)
Borfogyasztás, borhamisítás az ókori Rómában. (História, 1998)
Tollhegy. Gondolatok, aforizmák, reflexiók. Kass János rajzaival. (Szeged, 1998)
Egyház és Állam a késő ókorban. (Aetas, 1999)
Bajnok dinasztiák az ókori sportéletben. (Aetas, 1999; németül: Acta Classica Universitatis, 2000)
Egy homéroszi reminiszcencia az Ars poetica-ban. (Antik Tanulmányok, 2000)
A delphoi Pythia sportversenyeinek vonzáskörzete. T. Horváth Ágnessel. (Belvedere meridionale, 2000)
A delphoi Pythia sportversenyeinek győztesei. Monográfia. 12 táblával. (Apollo Könyvtár. 21. Bp., 2000)
Dopping az ókorban? (História, 2001)
Omnis humanitas. (Acta Classica Universitatis, 2002/03)
A görög olympiai győztesek heroizálása. (Aetas, 2003)
Tollhegy. 2. Gondolatok, aforizmák, reflexiók. Orosz István rajzaival. (Szeged, 2003)
Rationem putare – rationem reddere. (Acta Universitatis Szegediensis, 2004)
Megjegyzések az ókori görög sportolók edzésmódszereihez és a versenyekre való felkészüléséhez. (Abhivádana. Tanulmányok a hatvanéves Wojtilla Gyula tiszteletére. (Szeged, 2005)
Lucius Iunius Moderatus Columella: A mezőgazdaságról. (Agrártörténeti Szemle, 2006)
„Feci quod potui.” „Tettem, amit tudtam.” Vál. tanulmányok. A nyolcvanéves M. E. tiszteletére összeáll. Hoffmann Zsuzsanna. Művei bibliográfiájával. (Szeged, 2007)
Görög versenyek római háttérrel. (Belvedere meridionale, 2007)
Tollhegy. 3. Gondolatok, aforizmák, reflexiók. Dan Perjovschi rajzaival. (Szeged, 2009)
szerk.: Terentius, Publius Afer: Az élősdi. – Phormio. Ford., szerk., a kísérő tanulmányt írta. A bevezetőt Trencsényi-Waldapfel Imre írta. (Görög és latin írók. 4. Bp., 1961)
Cato, Marcus Portius: A földművelésről. – De agri cultura. Ford. Kun József. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Görög és latin írók. 11. Bp., 1966)
Ókori történeti forrásgyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1963; 3. kiad. 1964)
Rabszolgák az ókori Rómában. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. 8 táblával. (Európai antológia. Bp., 1969)
Cicero, Marcus Tullius: De imperio Cnaeus Pompei. Pro lege Manilia. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Auctores Latini. 7. Bp., 1969; 2. kiad. 1991)
Varro, Marcus Terentius: A mezőgazdaságról. – Rerum rusticarum libri tres. Ford. Kun József. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Görög és latin írók. 14. Bp., 1971)
Bibliographie zum antiken Sport und Agonistik. Összeáll. (Acta Universitatis Szegediensis, 1980 és külön: Szeged, 1980)
Vergilius Maro, Publius: Georgica. Szerk., a szöveget gondozta, a kísérő tanulmányt írta. (Auctores Latini. 20. Bp., 1983)
Studia in honorem Samuelis Szádeczky-Kardoss septuagenarii. Szerk. (Szeged, 1987)
Cicero, Marcus Tullius: Philippicák Marcus Antonius ellen. Ford, szerk., az utószót írta. (Az ókori irodalom kiskönyvtára. 9. Bp., 1990; Új kiad. Szeged, 2005)
Columella, Lucius Iunius Moderatus: De arboribus. – A fákról. Ford. Látóczki Erzsébet. Szerk., a szöveget gondozta, a kísérő tanulmányt írta. (Források az antik mezőgazdaság történetéhez. Szeged, 1992)
Gargilius, Quintus Martialis: De hortis. – A kertekről. Ford. Hofmann Zsuzsanna. Szerk., a szöveget gondozta, a kísérő tanulmányt írta. (Források az antik mezőgazdaság történetéhez. Szeged, 1992)
Cicero, Marcus Tullius: Válogatott védőbeszédek. I–II. köt. Ford. Nótári Tamás. Az előszót írta. (Szeged, 2009)
Cicero, Marcus Tullius: Válogatott vádbeszédek. Ford. Nótári Tamás. Az előszót írta. (Szeged, 2010).
Irodalom
Irod.: M. Korchmáros Valéria: M. E. irodalmi munkássága. (Acta Universitatis Szegediensis, 1987)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt. (Szeged, 1996)
Szegedi ki kicsoda? 1998/99. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
