Póczy Klára, Sz.
régész
Szentgáli Ferencné
Született: 1923. február 6. Kolozsvár
Meghalt: 2008. október 18. Budapest
Család
Sz: Póczy Mihály mérnök, Kiss Klára. F: 1. 1947–1974: Szentgáli Ferenc orvos (†1974). Özvegy. Fia: Szentgáli Ádám (1949–) villamosmérnök. 2. 1976-tól Thímár János mérnök, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat műszaki-gazdasági tanácsadója.
Iskola
Kolozsvárott éretts. (1941), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–művészettörténet–régész szakon végzett és doktori okl. szerzett (1947).
Életút
A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) gyakornoka (1950–1954), régésze, tud. munkatársa (1954–1971), tud. főmunkatársa (1971– 1987). Az ELTE BTK Régészeti Tanszékén a római kori anyagismeret előadója (1958-tól).
1951-től közel negyven éven át valamennyi budapesti római kori ásatásban részt vett, 1963-tól, mint ásatásvezető. ő irányította – többek között – az aquincumi polgárváros (1963–1973), majd az aquincumi légióstábor és katonaváros feltárásait (1973-tól), majd tevékeny részese volt az Aquincumi Múzeum körüli romkert és számos óbudai régészeti bemutatóhely kialakításának. Részt vett az MTA Régészeti Kutatóintézete szervezésében folyó Dunyakanyar-ásatásokon (1959–1961). Az Országos Műemlék-felügyelőség (OMF) szervezésében, Sopron város műemléki rekonstrukciójához kapcsolódva nevéhez fűződik a római kori Scarbantia város feltárása (1958–1974; azaz 1958-tól, a soproni Fabricius-ház pincéjében vezetett régészeti feltárásaitól kezdődik a modern Scarbantia-kutatás Magyarországon). Nevéhez fűződik a soproni városfal keleti részén lévő több bástyaszakasz, a Nagyrondella környéke, a soproni keleti római kitörőkapu, a Fórum átjáró, ill. a soproni Városház utcai romterület ásatásának megkezdése. A soproni Várostorony alatti IV. századi városkapu feltárása után közreadta Scarbantia erődítményének ismertetését, ezzel pontos kormeghatározását adta a római városfalnak. A Forum körzetében, a capitoliumi templom bejáratának feltárásával, valamint útrészletek és épületmaradványok feltérképezésével először vázolt fel összefüggő történeti képet Sopron római kori történetéről. Külföldön részt vett a svájci Vindonissa (1967) és az algériai Cézarea feltárásában (1977). 1955-től több mint negyven kiállítást rendezett (köztük 1973-ban az Élet a római városkapu előtt címűt, a soproni Várostorony melletti védőépületben).
Elismertség
Az MTA Régészeti Bizottsága, Várostörténeti és Iparrégészeti Albizottsága tagja. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányi tagja. Az Osztrák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete l. tagja. A Nemzetközi Római Kerámiakutatás Egyesülete (RCRF) és a Római Üvegkutatók Nemzetközi Egyesülete tagja.
Elismerés
A Magyar Köztársaság érdemkeresztje (2008). Szocialista Kultúráért (1955 és 1965), Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1970), Móra Ferenc-emlékérem (1974), Rómer Flóris- emlékérem (1988), Forster Gyula-díj (2000).
Főbb művei
F. m.: Festett edények Aquincumban. (Archaeologiai Értesítő, 1952)
Római épületek Óbudán, a Kiscelli utca 10. szám alatt. (Budapest Régiségei, 1955)
Pacatus, aquincumi fazekasmester. (A Budapesti Történeti Múzeum Füzetei. 1. Bp., 1956)
Die Töpferwerkstätten von Aquincum. 8 táblával. (Acta Archaeologica, 1956)
Die Keramik von Intercisa. (Archaeologia Hungarica, 1957)
Az aquincumi palota falfestészete. – Három metszet az aquincumi legiotábor északi védőrendszerében. Pekáry Tamással. (Budapest Régiségei, 1958)
Reliefdíszű tál negatív töredéke Scarbantiából. (Soproni Szemle, 1958)
Diana aquincumi kultuszához. – Újabb kőemlékek az aquincumi tábor és canabae területéről. (Budapest Régiségei, 1959)
Der Einfluss der spätitalischen Sigillata-Werkstätten auf die Fabrikation von pannonischen Prunkgefässen. (Acta Archaeologica, 1959)
A Gellérthegy-tabáni eraviszkus lelet topográfiájához. (Archaeologiai Értesítő, 1959)
Rabszolga emlékek Scarbantiában. (Soproni Szemle, 1959)
Római fürdők Budán. Hajnóczy Gyulával. Fotó: Czeizing Lajos, Gyárfás Lajos, Susits László. (Műemlékeink. Bp., 1960)
Die Rolle von Kölner Kaufleuten in der Entwicklung der Zivilstadt Aquincum. (Acta Archaeologica, 1961)
Városfal maradványok a soproni Fabriczius-ház alatt. Holl Imrével, Nováki Gyulával. – Késő római őrtorony Neszmély határában. Sz. Czeglédy Ilonával. (Archaeologiai Értesítő, 1962)
A termékenységkultusz terrakottái Aquincumban. (Budapest Régiségei, 1962)
Újabb aquincumi múmiasírok. (Archaeologiai Értesítő, 1964)
Gyümölcsmaradványok Aquincumban. Patay Pállal. (Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964)
Aquincum a IV. században. (Budapest Régiségei, 1964)
Sopron római kori emlékei. Fotó: Juranits Miklós, Király György, Susits László, a helyszínrajzokat készítette Sziklavári Lajosné. (Műemlékeink. Bp., 1965)
Scarbantia romjai Sopron mai városképében. (Soproni Szemle, 1966)
Festett férfiportré egy aquincumi múmiasírból. (Archaeologiai Értesítő, 1966)
Scarbantia városfalának kormeghatározása. (Archaeologiai Értesítő, 1967)
Adatok Scarbantia városfalához. (Archaeologiai Értesítő, 1968)
Aquincum. Album. 48 fekete-fehér fotóval. Fotó Kónya Kálmán, az alaprajzokat Hajnóczy Gyula készítette. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1974; németül, angolul, oroszul és franciául is)
Contra-Aquincum. Kiállításvezető az aquincumi légióstábor megtekintéséhez. (Emlékek Budapest múltjából. 14. Bp., 1970)
Anfänge der Urbanisation in Scarbantia. (Acta Archaeologica, 1970)
Római kori műemlékek védelme Magyarországon. (Műemlékvédelem, 1970)
Aquincum polgárvárosa. Kiállításvezető. 8 táblával. (Emlékek Budapest múltjából. 15. Bp., 1971)
A békásmegyeri villa és az Aquincum környéki gazdaságok a markomann háborúk után. (Budapest Régiségei, 1971)
Aquincum első aquaeductusa. (Archaeologiai Értesítő, 1972)
Városépítés Pannóniában. (Építés– Építészettudomány, 1973)
A soproni Előkapu és Várostorony. Kiállításvezető. Gömöri Jánossal. (Sopron, 1973)
A porta praetoria feltárása az aquincumi legióstáborban. – Az aquincumi legióstábor és katonaváros romjainak feltárása és műemléki bemutatása. (Budapest Régiségei, 1976)
Pannóniai városok. Album. 48 fekete-fehér fotóval. Fotó Kónya Kálmán, grafikus Kemény Zoltán. (Bp., 1976; németül: 1977)
Scarbantia. A római kori Sopron. 21 fekete-fehér fotóval. Fotó Kónya Kálmán, grafikus Kemény Zoltán. (Bp., 1977; angolul és németül is)
Új év Aquincumban. (Budapest [folyóirat], 1978)
Budapest két évezrede. A római kor. Kiállításvezető. Többekkel. (Bp., 1979; angolul és németül is)
Közművek a római kori Magyarországon. Monográfia. Fotó: Adorján Attila, Erdőkürti Zsuzsanna, Hajnóczy Gyula. 136 fekete–fehér ábrával, fotókkal. (Bp., 1980)
Szent kerületek Aquincum és Brigetio aquaeductusánál. (Archaeologiai Értesítő, 1980)
Római kori falfestmények restaurálásával, tudományos feldolgozásával, kiállításával kapcsolatos problémák. (Archaeologiai Értesítő, 1981)
Mit használhatott fel Aquincum településszerkezetéből a középkori Óbuda? (Építés– Építészettudomány, 1983)
Késő császárkori falfestmények Aquincumban. – Aquincum Castra, Canabae, Colonia. Az 1976–1980. közötti időszak ásatási eredményeinek összefoglalása. (Budapest Régiségei, 1984)
Az aquincumi légióstábor maradványainak műemléki bemutatása Óbudán, az Árpád-híd új közlekedési csomópontján. (Műemlékvédelem, 1985)
Budapest római öröksége. Kaiser Annával. Grafikus: Kiss Marianne. (Építészeti hagyományok. Bp., 1985)
Aquincumi kutatások – 1973–1982 – és a városi ásatás problémái. (Archaeologiai Értesítő, 1986)
Aquincum. Római kori ásatások Budapesten. 1970–1985. Zsidi Paulával. (A Budapesti Történeti Múzeum kiadványai. Bp., 1986; németül is)
Az épületgépészet római előzményei. (Épületgépészet, 1986)
Aquincum. Budapest a római korban. Szerk. Lengyelné Kurucz Katalinnal. Fotó: Komjáthy Péter, Molnár Ilona, grafikus: Málik Éva. (A Budapesti Történeti Múzeum kiadványai. Bp., 1989)
Budapest, Aquincum, polgárváros. Fotó: Komjáthy Péter, Molnár Ilona, grafikus: Málik Éva. (Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1990; 2. kiad. 1996)
Rómer – Aquincum romjaiért. (Műemlékvédelem, 1988 és Archaeologiai Értesítő, 1991)
Egy aquincumi pénzverde nyomában. (Budapest Régiségei, 1991)
Három római romterület hasznosítása Budapesten. (Műemlékvédelem, 1993)
Római kori ipari műemlék Budapesten. (Műemlékvédelem, 1994)
Híradások a „földalatti városról.” (Budapesti Negyed, 1994)
Budapest, légiótábor és katonaváros. (Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1996)
Scarbantia önkormányzatának tevékenységéről. (Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Sopron, 1996)
A „via Postumia” meghosszabbítása az Aquileia–Aquincum szakasszal. (Budapest Régiségei, 1997)
Adalékok a BTM történetéhez. Emlékek, műtárgyak, műemlékek az Aquincum-kutatás 500 évéből. (Magyar Múzeumok, 1998)
A pannóniai késő császárkori múmiatemetkezések néhány tanulsága. (Budapest Régiségei, 1998)
Római császárok Aquincumban. (Liget, 2000)
Ókeresztény emlékek Aquincumban. Kiállításvezető. Zsidi Paulával. (A Budapesti Történeti Múzeum kiadványai. Bp., 2000)
Az aquincumi kőemlékek gyűjtéséről. (Budapest Régiségei, 2001)
A magyarok ezer esztendeje Rómában. Intézményeink az Örök Városban Szent István király óta napjainkban. Szerk. (Bp., 2001)
Budapest Belváros. – Inner City. Fotóalbum. Feledy Balázzsal, Nagy Gergellyel. Fotó: Szelényi Károly. (Bp., 2002)
Citius, altius, fortius. Gyorsabban, magasabbra, erősebben. Az athéni olimpiai játékok előzményei. Fotó: Szelényi Károly, grafikus: Pintér Katalin, térképek: Kispál Attila. (Bp., 2004)
Aquincum. Budapest római kori történelmi városmagja. Monográfia. Fotó: Gottl Egon, Komjáthy Péter, Szelényi Károly. (Bp., 2004)
Osztriga nyersen főve, sütve, sósan, édesen. (Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról, 2005)
Biondo, Flavio: Az újraálmodott Róma. Ford. Zsupán Edina. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 2005)
A budai Várhegy. (Napút, 2006)
Raffaello Magyarország térképe Rómában, a Vatikánban. (Specimina nova, 2006).
Irodalom
Irod.: Soproni Sándor: P. K. köszöntése. (Archaeologiai Értesítő, 1993)
Tóth Sándor: Római régész. P. K. nyolcvanéves. (Új Ember Magazin, 2003. ápr.)
Zsidi Paula: P. K. (Budapest Régiségei, 2008)
Gabler Dénes: Abschied Klára Póczy. (Acta Archaeologica, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
