Hámori Artúr
orvos, belgyógyász, gasztroenterológus
1934-ig Haller
Született: 1909. március 18. Újvidék, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1983. március 22. Pécs
Temetés: 1983. április 1. Pécs
Iskola
Középiskoláit Szegeden végezte, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1935), a vesebajok kór- és gyógytana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1943), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a SZOTE Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1935–1936), egy. tanársegéde (1936–1940), egy. adjunktusa (1940–1950) és magántanára (1943–1950), intézeti tanára (1950). A POTE II. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egy. docense (1950–1951), tanszékvezető egy. tanára (1951. szept. 15.–1979. jún. 30.); közben a POTE rektorhelyettese (1953–1956). A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1939–1940).
Gasztroenterológiával, nefrológiával, allergológiával foglalkozott, elsősorban az allergiás vesebetegségek (pl. glomerulonefritisz) és a peptikus fekély keletkezése és gyógyítása terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Különösen értékesek továbbá a nyelőcső-, a gyomor- és bélvérzések (haematemesis, melaena) korai felismerése terén végzett kutatásai.
Emlékezet
Pécsett élt és tevékenykedett, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik. Tiszteletére a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Hámori Artur Belgyógyászati Napokat rendez (2007-től), ill. emlékét őrzi a PTE által alapított Hámori Artur Szakorvosi Díj is. Az első emléknapon leplezték le Hámori Artur dombormű emléktábláját is (Soltra Elemér alkotása; a PTE, 2007. márc. 26-án).
Elismertség
Az MTA Immunológiai és Allergológiai Kutatásokkal Foglalkozó Bizottságának tagja (1968-tól). A Magyar Allergológiai Társaság elnöke (1970-től), a Magyar Belgyógyász Társaság alelnöke (1958-tól) és a Dunántúli Belgyógyász Szakcsoport alelnöke (1958-tól). A Magyar Élettani Társaság, a Magyar Farmakológiai Társaság, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság és a Magyar Mikrobiológiai Társaság alapító tagja. A Nemzetközi Belgyógyász Társaság tagja (1968-tól), a Csehszlovák és az NDK Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság t. tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (arany). Wolf-díj, Hajós Károly-emlékérem, Purkyne-emlékérem, Hetényi Géza-emlékérem (1965), Markusovszky-díj (1966).
Szerkesztés
A Reumatológia, Balneológia, Allergológia (1960-tól), a Magyar Belorvosi Archívum (1963-tól), ill. az International Urology and Nephrology c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1969-től).
Főbb művei
F. m.: Über der Wirkung harter Röntgenstrahlen auf Typusbazillen. (Zentralblatt für Bakteriologie und Infektionskrankheiten, 1937)
A gyomor- és nyombélfekély peroralis novocain kezelése. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
Enteritis regionalis. (Tanulmányok, dolgozatok, közlemények a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájáról. 1945–1947. Szeged, 1947)
Permeabilitási vizsgálatok a rheumatizmus rejtett alakjaiban. (Orvosok Lapja, 1947)
Effect of Vagus Exclusion on the Atophan – Cinchophen – Ulcer of Dogs. Hetényi Gézával, Scossa Carolinával. (Acta Medica, 1950)
Belgyógyászati diagnosztika és terápiás elvek. Egy. jegyz. (Pécs, 1954; 2. kiad. 1960; 3. kiad. 1963; 14. kiad. 1974)
Éjjeli haemoglobinuria serológiai elemzése. Tompa Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1950. 7.)
Gastrotoxikus immunsavó hatása a vesére. Oláh Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1950. 52.)
A histaminfelszabadulás szerepe a kísérleti atophanfekély keletkezésében és terjedésében. Hetényi Gézával, Scossa Carolinával. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1958; angolul: The Role of Histamine Liberation in the Development and Progression of Cincophen Ulcer. Acta Medica, 1957)
A glomerulonephritis oka és keletkezése. (Orvosi Hetilap, 1959. 37.)
Allergische Krankheiten der Niere. (Allergie und allergische Erkrankungen. Szerk. Rajka Ödön. Bp., 1959)
A Masugi- nephritis keletkezésének kétfázisú mechanizmusa nyúlban. Kádas Istvánnal, Tompa Sándorral. (Magyar Belorvosi Archívum, 1958; angolul: Acta Medica, 1959)
Autoimmunisatio és vese. (Magyar Belorvosi Archívum, 1961)
A vascularis allergia néhány újabb kérdése. (Reumatológia, Balneológia, Allergológia, 1961)
A nephritis és a nephrosis gyógyításának újabb lehetőségei. (Orvosi Hetilap, 1962. 18.)
A pyelonephritis gyógyítása és megelőzése. (Orvosi Hetilap, 1962. 23.)
Treatment of Nephritis, Pyelonephritis and Nephrosis. (Acta Medica, 1963)
Az acut glomerulonephritis prednisolon therápiája. „Interruptiós syndroma.” (Orvosi Hetilap, 1964. 3.)
A vesebetegek gondozása. (Orvosi Hetilap, 1965. 47.)
Prednisolon hatása az atophanfekély kifejlődésére kutyában. Hal Tamással, Nemes Tihamérral. (Orvosi Hetilap, 1967. 41.)
Haematemesis és/vagy melaena aktív diagnosztikája. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1967. 43.)
Haematemesis és/vagy melaena miatt helyszínen végzett oesophago- gastrobulboscopos vizsgálatok. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 4.)
Szoros együttműködésben végzett krónikus peritonealis dialízis. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 5.)
Glomerularis basalmembrán-ellenes sejtközvetítette immunválasz neuropathiákban. Gofman Ljubovval, Németh Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1982. 4.)
A klinikaalapító. H. A. professzor vál. munkái. Szerk. Wittmann István. (A PTE OEKK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nefrológiai Centrum kiadványa. Pécs, 2007).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1983. márc. 26.–Népszabadság, 1983. márc. 31.)
Burger Tibor: H. A. (Orvosi Hetilap, 1983. 22.)
Balogh Zoltán: In memoriam H. A. (Magyar Reumatológia, 1983)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Benke József: Elődeink. H. A. (POTE Orvoskari Hírmondó, 2000)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Tarján Jenő: Mesterem, H. A. (Orvosi Hetilap, 2006. 30.)
Süle Tamás: H. A. emlékezete. (Magyar Belorvosi Archivum, 2009).
Megjegyzések
Gulyás: téves születési adat: 1904!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
