Főbb művei

F. m.: Az angol külpolitika a magyar szabadságharc ellen. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1951)
Compte rendu du Congrès des Historiens Hongrois. (Acta Historica, 1954)
A chartista mozgalom. (Természet és Társadalom, 1956)
Robert Owen értékeléséhez. (Századok, 1958)
A chartista mozgalom gazdasági és társadalmi előzményei. (Történelmi Szemle, 1960)
Contemporary Hungarian Reactions to the Anti-Corn Law Movement. (Acta Historica, 1961)
Fasiszta irányzatok Angliában. (Történelmi Szemle, 1962)
A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalom idején. (Századok, 1963)
A chartista mozgalom kialakulása és első forradalmi időszaka. Kand. értek. (Bp., 1963)
Bronterre O’Brien (1805–1864), A chartista mozgalom eszmei megalapítója. (Történelmi Szemle, 1964)
Chartizmus és nemzetköziség. Engels, Marx, Harney, Jones és a Testvéri Demokraták. (Századok, 1966)
Az angol kormány erőszakszerveinek működése a chartizmus éveiben. (Történelmi Szemle, 1967)
A chartista mozgalom. Monográfia. Műbőrkötésben. 8 táblával. (Bp., 1967; angolul: Chartism. Bp., 1978)
Nagy-britanniai levéltárakban. (Levéltári Szemle, 1969)
Anglia és a német kérdés 1935 elején. (Századok, 1970)
A harmincas évek és az 1935. júniusi angol–német flottaegyezmény. (Századok, 1971)
Karcolatok Julian Harney portréjához – levelezése alapján. Jemnitz Jánossal. (Történelmi Szemle, 1972)
Szerződésszegők. Az angol–német flottaegyezmény, 1935. június. 4 táblával. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 61. Bp., 1972)
Eine Fragen der industriellen Revolution in Grossbritannien in neuen englischen und nord-amerikanischen wirtschaftshistorischen Aufarbeitungen. (Acta Historica, 1972)
Treatybreakers or „Realpolitiker”? The Anglo–German Naval Agreement. A Szerződésszegők c. művének átd. angol kiadása. (Boppard am Rhein–Bp., 1974)
A sajtó – Petőfi korában. A költő műveltségének forrásaihoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
Adalékok Károlyi Mihály antifasiszta elméleti és gyakorlati tevékenységéhez az 1930-as években. (Történelmi Szemle, 1975)
A chartista Red Republican, 1850. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1975/76. Bp., 1976)
Three Documents Concerning Great Britain’s Policy in East-Central Europe in the Period after the Munich Agreement. (Acta Historica, 1976)
A versailles-i és locarnói szerződések megszegésének előzményei és körülményei. 1935–1936. Az angol német flotta-egyezmény és a Rajna-vidék remilitarizálása. Doktori értek. (Bp., 1977)
Az angol Külügyminisztérium iratai Sallai Imre, Fürst Sándor és Karikás Frigyes pereiről. Sipos Péterrel. (Párttörténeti Közlemények, 1978)
Békéltetők. A brit külpolitika az 1930-as években. Monográfia. 8 táblával. (Bp., 1981)
A munkásság és az 1832-es reformtörvény Angliában. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1982. Bp., 1981)
The Invaders. Hitler Occupies the Rhineland. Monográfia. A doktori értek. átd. angol változata. (Bp., 1983)
Kossuth, mint angol újságíró. Részlet H. É. készülő monográfiájából. (Századok, 1985; angolul: The New Hungarian Quaterly, 1985)
The Northern Star. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1986. Bp., 1987)
A Life with Alan. The Diary of A. J. P. Taylor’s Wife Eva, from 1978– 1985. Visszaemlékezés. (London, 1987)
Kossuth Lajos ismeretlen angliai levele. Közreadja és ford. (Kortárs, 1988)
A chartista mozgalom, 1836–1838. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1989. Bp., 1988)
Kossuth, as an English Journalist. (East European Monographs. 352. Boulder, 1990 és Bp., 1990)
Horthy Miklós Magyarország történelmi szerepéről. Levél az angol királyhoz, 1945 májusából. A dokumentumot közzéteszi. (História, 1992)
A chartista mozgalom és problémái, 1842-ben. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1992. Bp., 1992)
Horthy Miklós – dokumentumok tükrében. Sajtó alá rend. 8 táblával. (Bp., 1993)
Kossuth. Hungarian Patriot in Britain. A Book to Commemorate the Centenary of His Death. 1894–1994. Monográfia. (London–Bp., 1994)
The Hungarian Revolution of 1956. A Collection of Documents from the British Foreign Office. Szerk. (Nottingham, 1995)
A Foreign Office és a magyar emigránsok. 1944–1954. (Világtörténet, 1995)
Remembering Alan. A Love Story. Visszaemlékezés. (London, 1995; 2. jav. kiad. Nottingham, 2002)
Britain and the Hungarian Social Democrats. 1945–1956. A Collection of Documents from the British Foreign Office. Szerk. (Nottingham, 1996)
Változások Magyarországon a budapesti angol követ 1953–1957. évi jelentéseinek tükrében. (Világtörténet, 1996)
Choices and Decisions: A Life. (London, 1997)
Brit külügyminisztériumi iratok 1958-ból Nagy Imre kivégzéséről és annak hatásáról. (Világtörténet, 1997)
A brit jóléti állam megteremtése. (Világtörténet, 1999)
Scribble, scribble, scribble… Historical Essays, Documents, Reviews and Personal Reflections on Britain and Hungary. (London–Nottingham, 2001)
Öregedés Nagy-Britanniában. (Klió, 2001)
„Világ értelmiségei, egyesüljetek!” Békekongresszus a hidegháború idején, Wroclaw, 1948. augusztus. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 2001. Bp., 2001)
Külföldön történész szemmel. (Debreceni Szemle, 2002)
Marx élete. – Írország a XIX–XX. században. – Az 1919. évi békekonferencia. – Churchill. – Neville Chamberlain. – Náci vezérek fogságban. – A berlini csata. – Napóleon és Wellington. (Klió, 2002)
Angol furcsaságok és szeretnivalóságok. Ill. Mészáros Katalin. (Bp., 2002)
Kossuth angliai éveiről. Kismonográfia. (Bp., 2002)
Anglia és Magyarország párhuzamos története. 1945–1951. Monográfia. (Bp., 2002; angolul: Britain and Hungary in the Post-War Years. 1945–1951. A Parallel History in Narrative and Documents. I–II. köt. Nottingham, 2000)
A Kossuth-láz Angliában. Ford., a dokumentumokat vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 2003)
Denis Healey. – Robert Owen kísérlete. – Churchill árnyékában. (Klió, 2003)
Angol diplomaták Magyarországról. 1–2. (História, 2004)
Angol–magyar napló. 2000–2003. A jegyzeteket Hudecz András készítette. (Debrecen, 2004)
Lloyd George, a háborús vezér. 1916–1918. – François Guizot levele lányához, Henriette-hez, 1836–1874. – Régi és új esszék. (Klió, 2004)
Shakespeare kora. – A történelem és a média. – Palmerston, „a nép kedvence.” (Klió, 2005)
„Dear Joe”. Sir Alvary Frederick Gascoigne. A British Diplomat in Hungary after the Second World War. A Collection of Documents from the British Foreign Office. Szerk. (Nottingham, 2005)
Brit diplomaták jelentései Magyarországról, 1953–1954-ben. (Századok, 2007).

Irodalom

Irod.: Incze Miklós: H. É.: Az angol külpolitika a magyar szabadságharc ellen. (Századok, 1951)
Lukácsy Sándor: H. É.: A chartista mozgalom. (Századok, 1969)
Arday Lajos: H. É.: Szerződésszegők. (Századok, 1975)
The Fabric of Modern Europe. Studies in Social and Diplomatic History. Essays in Honour of Éva Haraszti-Taylor on the Occasion of Her 75th Birthday. Műveinek bibliográfiájával. Szerk. Pók Attila. (Nottingham, 1999)
H. É. történetírói munkásságáról. (Klió, 2003)
Az öregkor dicsérete. Arcok – H. É. (Népszabadság, 2005. febr. 26.)
In memoriam H. É. (Klió, 2006)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010).