Hangos István
kémikus
Született: 1926. szeptember 17. Érsekújvár, v. Nyitra vármegye
Meghalt: 1987. január 14. Budapest
Család
Sz: Hangos István ügyvéd (†1930), Kmoskó Irén. Ikertestvére: Hangos György (1926–2001) orvos. F: 1950-től Mahr Magdolna kémikus, a Textilipari Kutató Intézet tud. munkatársa. Leánya: Hangos Katalin (1952–) kémikus, matematikus, az MTA doktora. Fia: Hangos István (1954–).
Iskola
Középiskoláit Érsekújvárott, Léván, Sopronban és Nagyváradon végezte, a nagyváradi tüzér-hadapródiskolában éretts. (1944). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen vegyész okl. szerzett (1950), a műszaki tudományok kandidátusa (1958), doktora (1974).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Kémiai Intézete gyakornoka (1949–1950). A Távközlési Kutató Intézet (TKI) tud. segédmunkatársa (1950–1952), tud. munkatársa (1952–1954), tud. osztályvezetője (1954–1969). Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (EIVRT) Kutató Intézetének tud. osztályvezetője és a Vákuumtechnikai Laboratórium vezetője (1969–1974), a Villamosipari Kutatóintézet tud. tanácsadója (1974–1986). A BME Villamosmérnöki Kar félvezető szakmérnöki tanfolyamának előadó tanára (1963–1969). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1954–1956).
Műszaki kémiával, a kémiai energiának közvetlen villamosenergiává történő átalakításával, katódsugarak energiaveszteségeivel, az ún. kolloid kötőfilmek szerkezetével, kolloid grafitréteg előállításával és tulajdonságaival, halogénadalékos izzólámpák kutatásával foglalkozott. Kutatásaival jelentősen hozzájárult a magyarországi tévéképcső elődjeként a TKI-ben kifejlesztett MO18 radarindikátor oszcilloszkópcső és az MO18 kétréteges világítóernyő megvalósításához (ő dolgozta ki az első hazai képernyőkben a megfelelő arányú keverék ülepítési technológiáját, valamint az első tévéképcsövek aluminizálását, azaz az alumínium-vékonyréteg felpárologtatását). A magyarországi mikrohullámú csőgyártás szempontjából alapvetően fontos kerámia- ill. fém-kerámia-technológia, a nagytisztaságú polikristályos szilícium és a félvezetőeszközök céljára szolgáló egykristálygyártás technológiájának magyarországi kidolgozója. Részt vett a fűzfői Nitrokémia Ipartelepek területén létesített kísérleti üzem tervezésében és elindításában.
Főbb művei
F. m.: Covering of a Plane Surface with Granular Material. Bodó Zalánnal. (Acta Physica, 1954)
Katódsugárcsövekben alkalmazott fényporok néhány tulajdonsága. Ádám Jánossal, Gergely Györggyel. (TKI Közleményei, 1956)
Katódsugárcsőernyők készítésénél felmerülő néhány elvi kérdés. Kand. értek. (Bp., 1957)
A kötőanyag hatása a katódsugárcsőernyők felületi világosságára. 1–3. Pozsgay Györgyivel, Toperczer Johannával. (TKI Közleményei, 1958; angolul: Influence of Binders upon the Surface Brightness of Cathode-Ray-Tube Screens. 1–3. Acta Technica, 1957–1960)
Katódsugarak energiaveszteségei szilikátfilmeken. Gergely Györggyel. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1958)
Fényporok tapadása üvegfelületeken. 1–2. – Összefüggés a kolloid oldatok optikai zavarossága és a katódsugárcső-ernyők adhéziója között. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958)
Vékony fényporrétegek katódlumineszcencia hatásfoka. Többekkel. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1959)
Covering of a Plane Surface with Inequilar Powders. Weiszburg Jánossal. (Acta Physica, 1959)
The Effect of the Composition of Settling Liquids on the Adhesion of Cathode-Ray-Tube. Pozsgai Györgyivel. (Acta Technica, 1960)
A kolloid grafit készítésének néhány kérdése. 1–2. Németh Lászlónéval, Zagyvai Istvánnal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1960–1961)
Mikrokristályos fényporernyők felületén adszorbeálódott kolloid kötőfilmek összetétele és fizikai tulajdonságai. – Különböző tényezők hatása mikrokristályos világítórétegek adhéziójánál. Pozsgay Györgyivel. (TKI Közleményei, 1961)
Az ülepítőfolyadék összetételének hatása a katódsugárcsőernyők száraz adhéziójára. (TKI Közleményei, 1962)
Kerámiák felületére felvitt fémbevonatok vastagságának roncsolásmentes vizsgálata. Sikora Vilmossal, Stark Péterrel. (TKI Közleményei, 1965)
Vákuumálló fém–kerámia kötések alkalmazása a korszerű híradástechnikai aktív alkatrészeknél. Kenczler Ödönnel. (Híradástechnika, 1965)
SiCl4 és SiHCl3 nyomszennyező bórtartalmának spektrokémiai meghatározása. Vecsernyés Lajossal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1965)
Különböző tényezők szerepe a fém–kerámia kötés kialakulásánál. Geresdi Lászlóval. (A TKI Évkönyve 1967. Bp., 1966)
Some Problems of Vacuum- Tight Soldering of Metal to Ceramics. (Acta Technica, 1967)
A fém–kerámia vákuumálló forrasztás néhány kérdése. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1967)
Thermodynamical Studies of Halogen Lamps. Többekkel. (Applied Physics, 1970)
Volfrám-haloidok termodinamikája. Deutsch Tiborral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1972)
Volfrám-haloidok egyensúlya gáztérben. Juhász Idával, Várkonyi Lászlóval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1972)
Halogéngőzös izzólámpákban lejátszódó fizikai-kémiai folyamatok. Doktori értek. (Bp., 1973)
Halogénlámpák belső falhőmérsékletének roncsolásmentes meghatározása. Bartha Lászlóval. Halogéntöltésű izzólámpákban lejátszódó transzportfolyamatok természete. Bartha Lászlóval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1973)
The Role of Impurity Metals in Halogen Lamps. Bartha Lászlóval. (Acta Technica, 1974)
A kémiai reakciók sebességének hatása a stacioner állapot beállási idejére halogénadalékos izzólámpáknál. Bartha Lászlóval, Salamon Andrással. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1974)
Az integrált áramkörök fém–kerámia tokozásának technológiai problémái és perspektívái. Bessenyei Gábornéval. (Híradástechnika, 1979)
A plazmás marás alkalmazási lehetőségei a félvezető eszközök technológiájában. Lénárt Mártával. (Mikroelektronikai technológiák. Bp., 1979)
Vékonykerámia-hártyák mechanikai tulajdonságainak változása az előállítási körülmények függvényében. Besenyi Erzsébettel, Nagy T. Attilával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980)
Nagy töltőanyag-tartalmú vékonyműanyag-hártyák mechanikai tulajdonságainak és belső szerkezetének vizsgálata. Besenyi Erzsébettel, Nagy T. Attilával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1981)
A szilárdtestfelület-vizsgálatok a hazai anyagkutatásban. Többekkel. (Bp., 1984)
Az elektronikai ipar legfontosabb alap- és segédanyagai. Szerk. (Az OMFB műhelyéből. Bp., 1985)
Nagybonyolultságú monolit integrált áramkörök készítési technológiájában felhasznált különleges minőségű anyagokkal szemben támasztott mennyiségi és minőségi igények várható változása az évezred végéig. Cserteg Istvánnéval. (Híradástechnika, 1985)
Kémiai technológia az elektromos iparban. (Magyar Kémikusok Lapja, 1986)
Az elektronikai vegyszerek gyártásának és felhasználásának helyzete és perspektívái. 1–2. (Magyar Kémikusok Lapja, 1987).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1987. febr. 5.)
Ádám János–Gergely György–Mészáros Sándor: A hazai TV-képcső története. (Híradástechnika, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
