Haraszti György
jogász
Született: 1912. január 7. Budapest
Meghalt: 1980. november 26. Budapest
Temetés: 1980. december 4. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Haraszti (1906-ig Hirsch) Sándor gépészmérnök, a Magyar Szabványügyi Hivatal főmérnöke, Klein Klára. F: 1944-től H. Takács Marianna (1917–) művészettörténész. Fia: Haraszti György (1945–) gépészmérnök; leánya: Haraszti Katalin (1950–) közgazdász.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1933), a hágai Nemzetközi Jogi Akadémián az első magyar ösztöndíjas hallgató (1934), Budapesten bírói és ügyvédi vizsgát tett (1938). A jogi tudományok kandidátusa (1957), az állam- és jogtudományok doktora (1969).
Életút
A Trieszti Általános Biztosító Társulat Jogügyi Osztályának ügyvédjelöltje (1933–1938), a Hungária Villamossági Rt. jogtanácsosa (1938–1948); közben a II. vh.-ban munkaszolgálatos (1940–1944: többször). Az Iparügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályának munkatársa (1948–1949), a Külügyminisztérium Jogi Főosztályának vezetője (1949–1950), koholt vádak alapján menesztették (1950). Az Országos Könyvtári Központ (OKK), ill. az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tud. munkatársa (1950– 1952). Az ELTE ÁJTK Nemzetközi Jogi Tanszék tud. munkatársa (1952–1962), egy. tanára (1962. júl. 28.–1980. nov. 26.) és a Tanszék vezetője (1968–1980), egyúttal a Pécsi Tudományegyetem ÁJTK-n a Nemzetközi Jogi Tanszék vezetője is (1960–1967).
A Magyar ENSZ Társaság főtitkára.
Nemzetközi joggal, nemzetközi szerződési joggal és világűrjoggal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a nemzetközi szerződések értelmezési szabályainak, a szerződések felbontásának, ill. a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatának vizsgálata terén.
Emlékezet
Budapesten (XVI. kerület Mátyásföld, Lenin utca 11.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Nemzetközi Jogi Intézet tagja, a Nemzetközi Jogi Egyesület Végrehajtó Tanácsának tagja és a Magyar Tagozat titkára. A Magyar Jogász Szövetség Nemzetközi Jogi Szakosztályának elnöke.
Elismerés
Munka Érdemrend (arany).
Főbb művei
F. m.: Felvételi igényünk az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Jogtudományi Közlöny, 1950)
A Nemzetközi Bíróság és Magyarország. (Nemzetközi Jogi Tanulmányok, 1953)
Az osztrák államszerződés és Ausztria nemzetközi jogi helyzete. (Jogtudományi Közlöny, 1955)
A Szuezi-csatorna és a nemzetközi jog. (Jogtudományi Közlöny, 1957)
A Nemzetközi Bíróság joggyakorlata. 1946–1956. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1958)
A menedékjog. (Jogtudományi Közlöny, 1959; angolul: The Right of Asylum. Acta Iuridica, 1960)
A kémkedés és a nemzetközi jog. (Valóság, 1960)
A berlini kérdés nemzetközi jogi vonatkozásai. (Rendőrségi Szemle, 1961)
A nemzetközi bíráskodás kérdése. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
A nemzetközi kereskedelem szabadsága és a Közös Piac. – A gyarmati kérdés jogi arculata. (Jogtudományi Közlöny, 1964)
Az ENSZ „pénzügyi válsága.” (Pénzügyi Szemle, 1965)
Az ENSZ válsága a nemzetközi jog tükrében. (Jogtudományi Közlöny, 1965)
Nemzetközi szerződések értelmezésének alapvető kérdései. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1965)
A clausula rebus sic stantibus mai értelme. (Jubileumi tanulmányok. II. köt. Pécs, 1967)
Az európai biztonság aktuális problémái. (Az európai biztonság időszerű kérdései. Bp., 1967)
A nemzetközi szerződések jogának főbb fejlődési tendenciái. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
Az új államok és a nemzetközi jog. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
A nemzetközi szerződések megszűnése. Monográfia. (Bp., 1973)
Az érvénytelenség fogalmának változása a nemzetközi szerződések jogában. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
Treaties and the Fundamental Change of Circumstances. (Leyden, 1975)
Nemzetközi jog. Egy. tankönyv. Herczegh Gézával, Nagy Károllyal. (Bp., 1976; 2. kiad. 1979; 3. kiad. 1982; 4. kiad. 1983; 5. kiad. 1985; új átd. kiad. 1989)
A világűrjog néhány időszerű kérdéséről. (Külpolitika, 1978)
szerk.: Diplomáciai és Nemzetközi Jogi Lexikon. Többekkel. (Bp., 1959)
Questions of International Law. I–II. köt.(I. Leyden–Bp., 1967; II. Rockville–Bp., 1981)
ford.: Grotius, Hugo: A háború és a béke jogáról. I–III. köt. Ford. Brósz Róberttel, Diósdi Györggyel. A bevezetést Hajdu Gyula és Szabó Imre írta. (Az állam- és jogtudományok úttörői. Bp., 1960; I–II. köt. 2. kiad. 1999)
Grotius, Hugo: A háború és a béke jogáról. Szemelvények. Vál. Farkas László, az előszót írta Demeter János. Ford. Brósz Róberttel, Diósdi Györggyel. (Bukarest, 1973).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1980. nov. 28.–Magyar Nemzet, 1980. nov. 30.)
L. V.: H. Gy. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
Nagy Boldizsár: H. Gy. (Magyar Jog, 1981)
Zsidó síremlékek Budapesten, Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
