Hajnóczy Péter
író
Hasznos Ödön; Hajnóczy Béla Ödön
Született: 1942. augusztus 10. Budapest
Meghalt: 1981. augusztus 7. Balatonfüred
Iskola
A budapesti Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1962).
Életút
Középiskolai évei alatt és később is segéd-, ill. betanított munkás (1959–1976), majd szabadfoglalkozású író (1976-tól).
Túlfinomult érzékenység és zseniális intenció társult önpusztító hajlamú személyiségében. A deviancia irodalmi megfogalmazásának lehetőségei, s általában az élet abszurd helyzetei foglalkoztatták. Saját maga teremtette legendáját az utókor tovább éltette, legendája és művészete mára egymástól elválaszthatatlan. Legfontosabb poétikai eszközei az abszurd és az irónia, szívesen alkalmazott azonban vendégszövegeket és montázstechnikát is. Munkássága az 1980-as években fellépő új írónemzedék („Péterek nemzedéke”) előfutárának tekinthető.
Az 1960-as évek elejétől kísérletezett írással, korai írásai nem maradtak fenn. Pályakezdését nehezítette, hogy nem a szokásos, egyetemi alkotóközösségekből, hanem az értelmiségi körökön kívülről indult. Első ismert műveit a társadalmi problémák iránti érdeklődés, az igazságkeresés és az írói módszerekkel való kísérletezés jellemezte. Első elbeszéléskötetének (A fűtő, 1975), nyitódarabja, Az alkoholista életműve enigmájának tekinthető: egy fiatalembert ábrázol, aki az alkoholelvonó intézet előtt várakozik, s tétlenül figyeli a körülötte és a vele történő eseményeket. A mű az idegenség, egy emberi sors és a kommunikáció válságának kíméletlenül szűkszavú ábrázolása. Az alkoholizmust, mint a tőle megszabadulni képtelen személyiség terhét egyben az egyén autonómiájának védelmét szolgáló magatartásformaként fogta fel. Későbbi írásainak gerincét mindvégig e szerep kettőssége, a beilleszkedni vágyás és az arra való képtelenség határozta meg. A szituációk mindig banálisak, a hős bennük átélt élményei kiábrándítóak, a jelenet vége mindig vereség. A címadó novella főalakja egy klasszikus, Heinrich von Kleist, Kohlhaas Mihályának nevét viseli, s e művel folytat dialógust. Az igazság és a szeretet, az ember megválthatóságának kérdése köré szerveződik, s a hős bukásával zárul, akárcsak A véradó című elbeszélése.
Legterjedelmesebb, s egyben legismertebb műve, A halál kilovagol Perzsiából (1979) c. kisregénye az újabb magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotása. Alapszituációja egy alkoholista író egyedül töltött délutánja, amikor feleségét várva küzd, egyre csökkenő esélyekkel az alkohol csábítása ellen, s közben okokat és fogódzókat keresve mozgásba igyekszik hozni múltja eseményeit, széteső személyiségének darabjait. A főhős – akárcsak az író – küzd az alkotásért, a mű számára megmaradó és felhasználható elemeiért. Mindezt úgy ábrázolja, hogy az elbeszélés csapong a különböző időrétegek, képi élmények között, gyakori váltásai a filmes technikára emlékeztetnek. Későbbi műveinek szerkezete általában szétesett, külön epikus és lírai kompozíciók kisformáira szakadt. Utolsó időszakának fontosabb művei még a Dinamit (1981) c. dráma és a Galopp, ill. a Vese-szörp c. elbeszélések (utóbbiak: a Jézus menyasszonya c. kötetben, 1981). Első kötete megjelenésével egy időben közölte a Valóság c. lap Az elkülönítő c. szociográfiáját, amely a szentgotthárdi elmeszociális otthon idős gondozottjainak kiszolgáltatottságáról, embertelen életkörülményeiről adott hírt, s a korabeli sajtóban nagy vihart kavart. Az írás közéleti visszhangjának dokumentumait is tartalmazó, kötetté összeállított változata kéziratban maradt.
Emlékezet
Balatonfüreden hunyt el, Mészöly Miklós búcsúztatta, aki először nevezte a fiatalon elhunyt írót az elmúlt századvég novellistáival való hasonló életpályája miatt „ködlovagnak.” Petri György versben tisztelgett életműve előtt (In memoriam Hajnóczy Péter, Alföld, 1988). Első gyűjteményes kötetét közvetlen a halála után, a Szépirodalmi Kiadó adta ki (a korábban önállóan kiadott műveit egy kötetbe szerkesztve, kiegészítve néhány hátrahagyott írásával, 1982-ben). A Századvég Kiadó kétkötetes kiadása műfaj szerinti elrendezésben közölte Hajnóczy írásait, és az életműkiadásba illesztette a munkásságától elkülöníthetetlen szociográfiáit, valamint újabb hátrahagyott munkákat is közzétett (1991–1992-ben). A legújabban, az Osiris Kiadónál megjelent Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai (2007) időrendben közli a szerző műveit, elsőként közreadva néhány nagyobb munkájának előzményeit is. Életművéről először Szerdahelyi Zoltán adott ki interjúkötetet (1993-ban), majd munkásságát kismonográfiában Németh Marcell (1999-ben) dolgozta fel először. A halál kilovagolt Perzsiából (2006) c. film nemcsak legismertebb munkájának mozgóképi változata, de főhajtás is munkássága előtt.
Elismerés
Az Irodalmi Figyelő Díja, Füst Milán-jutalom (1980), Aszú Díj (1980).
Főbb művei
F. m.: Szenesek. Tréfa. (Mozgó Világ, 1971)
A fűtő. Elbeszélések, mesék. (Bp., 1975; franciául: Nantes, 1998)
Az elkülönítő. (Valóság, 1975)
A véradó. Elbeszélés. (Add tovább! 55 mai költő és író. Szerk. Kormos István. Bp., 1976)
Mandragóra. Novella. – A kék ólomkatona. Novella. (Új Írás, 1976)
M. Elbeszélések. (Bp., 1977)
A halál kilovagolt Perzsiából. Kisregény. (Bp., 1979; Szépirodalmi Zsebkönyvtár. 2. kiad. 1980; Olcsó Könyvtár. 3. kiad. Bp., 1987)
A véradó. Elbeszélés. (Fantasztikus világ. Történetek az alkoholizmusról. Szerk. Hajnal László Gábor. Bp., 1980)
Temetés. Elbeszélés. (A medveölő fia. Fiatal prózaírók antológiája. Szerk. Nagy Gáspár. Bp., 1980 és Isten tenyerén ülünk. Fiatal írók antológiája. Szerk. Alexa Károly, Tárnok Zoltán. Bp., 1980)
A pad. – Galopp. – A kéz. – Kétezer. – Rakaszolás. – A kopt nők. – Hair. – Embólia kisasszony. – Veseszörp. Novellák. (Mozgó Világ, 1980)
Dinamit. Dráma. (Mozgó Világ, 1981)
Jézus menyasszonya. Kisregények elbeszélések, karcolatok. (Bp., 1981)
Az elkülönítő. (Folyamatos jelen. Fiatal szociográfusok antológiája. Szerk. Berkovics György, Gondos Ernő, Mocsár Gábor. Bp., 1981)
Jézus menyasszonya. (Körkép’82. Harminc mai magyar elbeszélés. Szerk. Kardos György. Bp., 1982)
A hangya és a tücsök. – Alkalmi munka. – Munkaterápia. – Tengerésztiszt hófehér díszegyenruhában. (Rakéta Regényújság, 1982)
A fűtő. – M. – A halál kilovagolt Perzsiából. – Jézus Menyasszonya. Hátrahagyott írások, összegyűjtött művek. Szerk. Mátis Lívia, Reményi József Tamás. (Bp., 1982)
Dinamit. Dráma. (Dinamit. Drámaantológia. Szerk. Radnóti Zsuzsa. Bp., 1983)
H. P. összegyűjtött munkái. I–II. köt. I. köt. Elbeszélések. II. köt. Kisregények, egyéb írások. Szerk. Mátis Lívia, Reményi József Tamás. Az utószót Reményi József Tamás írta. (Bp., 1992–1993)
H. P. kiadatlan írása. Karosszék, kék virággal. (Alföld, 1993)
A véradó. Vál. elbeszélések. Vál., az utószót írta Ács Margit. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 1999)
A halál kilovagolt Perzsiából. – Jézus menyasszonya. Kisregények és szociográfia. Vál., az utószót írta Ács Margit. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2000)
H. P. összegyűjtött írásai. Összeáll. Mátis Lívia, Reményi József Tamás. (Osiris Klasszikusok. Bp., 2007)
A halál kilovagolt Perzsiából. Vál. írások. Vál., szerk. Reményi József Tamás. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2007).
Irodalom
Irod.: Balassa Péter: H. P.: A fűtő. (Jelenkor, 1976)
Takács József: H. P.: A fűtő. (Alföld, 1976)
Nagy Annamária: Kohlhaas Mihály újabb lázadása. H. P.: A fűtő. (Mozgó Világ, 1976)
Kovács Károly: H. P.: A fűtő. (Palócföld, 1977)
Szkárosi Endre: Szemléleti változatok fiatal novella-irodalmunkban. (Új Írás, 1977)
Dobai Péter: Honvágy a bátorságra, az odaadásra és az igazságra. (Valóság, 1977)
Dérczy Péter: Irónia és groteszk. (Új Írás, 1977)
Krasznahorkai László: H. P.: M. (Palócföld, 1978)
Balogh Tibor: Egy jakobinus utód a huszadik század végén. H. P. prózájáról. (Napjaink, 1979)
Nyirán Ferenc: H. P.: A halál kilovagolt Perzsiából. (Alföld, 1980)
Pósa Zoltán: Az intellektuális próza napjainkban. Esterházy Péter, H. P., Nádas Péter művei. (Napjaink, 1981)
Alexa Károly: H. P. Cetlik közelnézetben. – Reményi József Tamás: H. P. – Mészöly Miklós: H. P. (Mozgó Világ, 1981)
Balogh Ernő: Recenzió és rekviem. H. P.: Jézus menyasszonya. (Alföld, 1982)
Nácsa Klára: H. P.-ről. (Kortárs, 1982)
Törőcsik Miklós: „Hoválettem.” Megjegyzések H. P. összegyűjtött művei kapcsán. (Palócföld, 1983)
Bálint B. András: „A szeretet ellen védtelen vagyok.” A reményvesztés útja H. P. prózájában. (Forrás, 1983)
Szörényi László: H. P. összegyűjtött írásai. – Alexa Károly: Előtanulmány egy lexikoncikkhez. (Mozgó Világ, 1983)
Körmendy Zsuzsanna: „… a sors által kiszemeltetett…” (Új Forrás, 1983)
Korsós Bálint: Mandragóra. H. P. művei. (Alföld, 1983)
Mező Ferenc: A megváltás esélyei. H. P. pályaképe. 1–2. (Mozgó Világ, 1984)
Reményi József Tamás: „Egy madár röpte, egy kavics, egy kökénybokor.” In memoriam H. P. (Filmvilág, 1986)
Sükösd Mihály: H. P. (S. M.: Seregszemle. Bp., 1986)
Jastrzebska, Jolanta: „La fiancée de Jésus” de Péter Hajnóczy. (Hungarian Studies, 1988)
Mészáros Sándor. A szenvedés formái. H. P. prózája. (Alföld, 1988)
Hekerle László: Átokföld. Töredékek egy H. P. prózáját elemző írásból. (H. L.: A nincstelenség előtt. Bp., 1988)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Csíkvári Gábor: A reménytelenség poézise. H. P.: A halál kilovagolt Perzsiából. (Irodalomtörténet, 1990)
Czigány Lóránt: Pé mint prózaíró portréja. H. P. (Cz. L.: Nézz vissza haraggal! Államosított irodalom Magyarországon. 1946–1988. Bp., 1990)
Szerdahelyi Zoltán: „Született egy virág – megöljük a gyerekünket.” Gyermekhősök H. P. műveiben. (Tiszatáj, 1992)
Dömény Katalin: Egy Hajnóczy-novella esztétikumának sajátossága. A fűtő. (Irodalomtörténet, 1992)
Reményi József Tamás: Egy szerep keres egy szerzőt. H. P. portréjához. (Alföld, 1993)
Dömény Katalin: Tűz és hó. Az igazságérzetében sértett ember tragikuma H. P. A fűtő című novellájában. (Új Forrás, 1993)
Diószegi Olga: Közös vonások Malcolm Lowry és Hajnóczy Péter műveiben. (Életünk, 1993)
Bán Zoltán András: H. P. összegyűjtött munkái. (Holmi, 1993)
Ködlovag kopár fényben. H. P.-ről. Reményi József Tamással beszélget Lantos Gabriella. (168 Óra, 1993. 2.)
Jánossy Lajos: Az irodalom mint sorsesemény. H. P.-ről. (Magyar Napló, 1994. 1.)
Sükösd Mihály: H. P. második élete. (Mozgó Világ, 1995)
Szerdahelyi Zoltán: Beszélgetések H. P.-ről. Interjúk. (Emberhalász Könyvek. Bp., 1995)
Bazsányi Sándor: A „klasszikus nyugalom” és az „újundok kánon,” valamint H. P. (Beszélő, 1996 és 2001)
Somogyi Marcell: Egy talált tárgy. H. P. (Filmvilág, 1998)
Születtem… Magyar írók önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 1999)
Reményi József Tamás–Tarján Tamás: H. P. (R. J. T.: Magyar irodalom. 1945–1995. Műelemzések. Bp., 1996)
Németh Marcell: H. P. Kismonográfia. (Tegnap és ma. Kortárs magyar írók. Pozsony–Bp., 1999)
H. P. vál. bibliográfia. Összeáll. Székely András. (Bp., 1999)
Jastrzebska, Jolanta: Tragikus és groteszk alakok a kortárs magyar irodalomban. Ford. Angyalosi Gergely. (Officina Hungarica. Bp., 2001)
Ekler Andrea: H. P. (Révai Új Lexikona. IX. köt. Szekszárd, 2002)
Hoványi Márton: H. P. Jézusáról. (Jelenkor, 2003)
Cserjés Katalin: Da capo al fine. H. P. egy hátrahagyott novellájáról. (Tiszatáj, 2003)
A véradó. H. P. emlékezete. Vál., szerk., összeáll. Reményi József Tamás. (Emlékezet. Bp., 2003)
Cserjés Katalin: Motívumok áttűnése. „Rá-olvasás.” H. P.: Pókfonál. Szövegelemzés. (Tiszatáj, 2004)
Németh Borbála: Che Guevara színeváltozása. H. P.: Az unokaöcs c. elbeszélésének és Kelemen Károly: Appropriation c. fényképének érintkezései. (Apertúra, 2005)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Nagy Zsolt: Az alkoholista gondolkodás és életvitel H. P. A halál kilovagolt Perzsiából c. művében. (Addiktológia, 2006)
Kabai Csaba: „Egy kőműves, aki saját házát építette.” Szerző és hős viszonya H. P. A halál kilovagolt Perzsiából c. művében. (Palócföld, 2006 és Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutató Szövetsége konferenciája. A Kolozsvárott, 2010. nov. 12–14-én rendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. Székely Tünde. Kolozsvár, 2010)
Zsolnai György: H. P. összegyűjtött írásai. Ami a torkunkon akadt – az új Hajnóczy- összes ürügyén. – Thímár Attila: H. P. összegyűjtött írásai. Kora-téli gyertyagyújtás. (Szépirodalmi Figyelő, 2007)
Urbán Péter: Utolsó vonat. H. P. összegyűjtött írásai. (Magyar Napló, 2008. 3.)
Bordás Sándor: Testlikőr és vese-szörp? A metaforikus elbeszélés szövegfolyásai. H. P. és Zalán Tibor prózája. (Kutatások az Eötvös József Főiskolán, 2008)
H. P.-emlékszám: Szekeres Szabolcs: H. P. A fűtő c. kötete a korabeli kritikák tükrében. – Horváth Györgyi: H. P. állatmeséi. – Urbanik Tímea: A „Semmi ornamentikái.” H. P. A parancs c. kisregényének és Mészöly Miklós Sutting ezredes tündöklése c. elbeszélésének párhuzamos olvasata. – Cserjés Katalin: A szakács, aki soha nem főzött. H. P. szövegeinek „referencia nélküli címeiről.” – Kári Viktória: „Csak egy tánc volt?” Táncdalszövegek H. P. regényeiben. (Tiszatáj, 2009)
Szerdahelyi Zoltán: A letépett zászló. H. P. író és Vászolyi Erik nyelvész bírósági ügye. (Beszélő, 2009)
Nagy Tamás: Az arkangyal viszontagságai a szocializmusban. H. P. A fűtő c. elbeszélésének egy lehetséges olvasata. (Iustitia kirándul. Tanulmányok a „jog és irodalom” köréből. Szerk. Fekete Balázs, H. Szilágyi István, Könczöl Miklós. Bp., 2009)
Nagy Tamás: „Vörös zászló leng, lengeti a szél.” A jog szövege H. P. A fűtő c. elbeszélésében. (Iustitia modellt áll. Tanulmányok a „jog és irodalom” köréből. Szerk. Fekete Balázs, H. Szilágyi István. Bp., 2010)
Hoványi Márton: Művészi árulás. H. P. Árulás c. novellájának vezérmotívumairól. (Palócföld, 2011)
Hoványi Márton: „Sötét volt. mint a Szivárvány Moziban.” Adalékok H. P. A parancs c. regényének értelmezéséhez. (Tiszatáj, 2011)
Hoványi Márton: H. P. A kecske c. elbeszélésének értelmezése. (Irodalomismeret, 2011)
Mészáros Csaba: „Mert ne gondold, hogy annyi vagy amennyi látszol magadnak…” H. P. kép(zelet)alkotása A halál kilovagolt Perzsiából c. kisregényben. (Kortárs, 2011).
Megjegyzések
Valamennyi lexikon téves születési helye: Porcsalma és téves halálozási adata: Bp., aug. 8.! A helyes adatokat először H. P. összegyűjtött művei utószava közölte!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
