Dienes András
író, irodalomtörténész
Engelmann Andor; Dienes Andor István; Gyenes-Dienes András
Született: 1904. november 30. Kassa, Abaúj-Torna vármegye
Meghalt: 1962. augusztus 30. Balatonalmádi, Veszprém megye
Temetés: 1962. szeptember 4. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Dédszülei, apai: Engelmann Mihály János (†1873. szept. 11. Kassa, Abaúj vm. Temetés: 1873. szept. 13. Kassa) kocsigyártó iparos, Kaiser Vilhelmina (1816. máj. 1. Kassa–1881. máj. 6. Kassa); Mihálszky Jakab, Davidko Anna (1823. máj. 22. Kassa–1908. máj. 21. Kassa).
Dédszülei, anyai: Dienes István Ágoston (1799. szept. 8. Eperjes, Sáros vm.–1866. dec. 8. Eperjes) jogász, a tiszáninneni kerületi ítélőtábla elnöke, Paracelsus Mária (1802. aug. 25. Eperjes–1832. júl. 30. Eperjes), Paracelsus József (1761–1827) és Berthóthy Mária leánya; Novák Antal (1797. aug. Mikor? Jászó, Abaúj vm.–1843. máj. 19. Gyula, Békés vm.) Békés vm. alispánja és országgyűlési követe, Eckstein Alojzia (1804. máj. 9. Pest–1888. júl. 24. Kisazar, Zemplén vm.). Paracelsus Mária testvére: Paracelsus Zsófia (1806. máj. 16. Eperjes–1831. ápr. 2. Petróc, Zemplén vm.), Petróczy Vilmos (1804. máj. 20. Petróc–1880. aug. 14. Petróc) petróci földbirtokos, Szepes és Bihar vármegyék táblabírája felesége.
Paracelsus Mária és Paracelsus Zsófia, Philippus Aurelius Theophrastus Paracelsus (1493–1541) leszármazotta. A híres svájci természettudós ugyan gyermektelenül halt meg Salzburgban, de családjának egyik ága (valószínűleg egyik testvére) Eperjesre költözött, s a 17–18. században fontos szerepet játszott a város történetében. (Az egyik) Paracelsus József Eperjes főjegyzőjeként tevékenykedett, Paracelsus Ignác (1750. dec. 11. Eperjes–1824. Bártfa, Sáros vm.), Paracelsus József (1761–1827) testvére, Sáros, Szepes és Abaúj vm. orvosa volt, meghívást kapott a nagyszombati egyetemre is.
Nagyszülei: engelsthali Engelmann Gyula (1846. ápr. 13. Kassa–1875. márc. 8? Kassa) kassai ügyvéd, Mihályszky/Mihalszky Anna Mária (1849. júl. 18. Kassa); zebegnyői Dienes István (1828. aug. 5. Eperjes, Sáros vm.–1908. szept. 9. Sátoraljaújhely, Zemplén vm.) zempléni birtokos, megyei törvényhatósági bizottsági tag, nemes Novák Jerne (= Novák Irén, 1842. nov. 12. Gyula–1910. okt. 29. Kisazar).
Az Engelmann család egy másik ága Kassaira magyarosított. Engelmann Gyula testvére: Kassai Gusztáv (= 1881-ig Engelmann Ágoston Emil [Gusztáv], 1843. jan. 15. Kassa–1909. okt. 4. Bp. Temetés: 1909. okt. 6.Kerepesi út) klasszika-filológus, a budapesti Markó utcai főgimnázium r. tanára, egyetemi magántanár.
Szülei: Gyenes Gyula (= 1945-ig Engelmann Gyula, 1870. okt. 21. Kassa–1953. júl. 13. Csanádpalota, Csongrád m.) honvédtiszt, százados, Dienes Mária Magdolna (1879. febr. 10. Nagyazar–1965. aug. 6. Magyarcsanád, Csongrád m.).
Dienes Mária Magdolna testvérei: Gedeon Gellértné Dienes Lenke (1868–1946. aug. 22. Magyarcsanád), Dienes Elemér (1869. szept. 16. Kisazar–1869. aug. 30. Miskolc, Borsod vm.) honvédtiszt, főhadnagy, Dienes Adorján (1872. aug. 3. Kisazar–1957. ápr. 15. Sátoraljaújhely) író, r. k. plébános, Botka Dezsőné Dienes Rózsa (1877. jan. 24. Kisazar–1928. jan. 1. Gálszécs, Zemplén vm.), Dienes István Antal (1884. aug. 22. Kisazar–1918. nov. 22. Putnok, Gömör vm. Temetés: 1918. nov. 25. Putnok, Katolikus Temető), a Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt. (MFTRT) hivatalnoka, és répási Szubally Kálmánné Dienes Éva (1888. dec. 20. Kisazar–1918. nov. 27. Putnok).
Dienes Lenke férje: Gedeon Gellért (†1900. máj. 22. Abaújnádasd. Temetés: 1900. máj. 24. Abaújnádasd, Abaúj-Torna vm.), Abaúj-Torna vm. szolgabírója.
Dienes Rózsa férje: Botka Dezső (†1909. márc. 1. Bp.) honvédtiszt, százados.
Dienes Éva férje: Szubally Kálmán rendőrtiszt, Poprád város rendőrkapitánya.
Testvérei: Deák Bárdos Menyhértné Engelmann Mária (1906. jan. 31. Gyula) battonyai járási irodatiszt, Dienes István (= Engelmann István, 1908. aug. 4. Kisazar–1989. Szeged) és Strassburger Gyuláné Engelmann Ilona Antónia (1912. márc. 17. Gálszécs) községi óvónő.
Felesége: 1937. márc. 14.–1961. nov. 3.: Halmy Anna Mária (1911. nov. 30. Szepsi, Abaúj-Torna vm.–1961. nov. 3. Bp. Temetés: 1961. nov. 5. Farkasrét); dr. Halmy István (1872. aug. 25. Szepsi–1949. máj. 15. Bp. Temetés: 1949. máj. 17. Farkasrét) jogász, törvényszéki bíró és pruszkai Ribossy Anna (1882. szept. 7. Kassa) leánya.
Gyermeke, leánya: Dienes Andrea (1938–2019) és Dienes Annamária (1942–2018).
Iskola
Középiskoláit Kassán és Szegeden végezte, Szegeden éretts., majd a budapesti Honvédtiszti Közigazgatási és Jogi Főiskola elvégzése után tisztté avatták (1928), utóbb csendőrgazdasági tiszti iskolát is végzett (1930).
Az irodalomtudományok kandidátusa (1960).
Életút
A Magyar Királyi Honvédségnél és a Magyar Királyi Csendőrségnél mint hivatásos tiszt szolgált: zászlós (1928–1931), ún. gazdász hadnagy (1931–1935), főhadnagy (1935–1941), majd századosi rendfokozatban (1941–1944. okt. 15.). A Szálasira teendő esküt megtagadta, illegalitásba vonult, a nemzeti ellenállás résztvevője (1944–1945), egy SS-osztaggal vívott tűzharcban súlyosan megsebesült (1945. jan.).
A II. világháború után őrnagyi rangban igazolták (1945. máj.), a Magyar Államrendőrség egyik újjászervezője, a szervezési szabályzat megszerkesztője, a Szervezési és Kiképzési Alosztály (1945–1948), az Anyagi Osztály vezetője, alezredesi, majd ezredesi rangfokozatban (1948–1951). Államellenes összeesküvés koholt vádjával letartóztatták, bebörtönözték, a váci politikai fegyház foglya, családját egy Heves megyei tanyára telepítették ki (1951. jún. 15.–1955. febr. 15.), amnesztiával szabadult (1955; rehabilitálták: 1957. febr. 8.). A Budapesti Textilfestő Üzemek filmnyomó textilmunkása (1955–1956).
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és az ELTE BTK (1956. ápr. 1.–1958. márc. 31.), az MTA Irodalomtörténeti Intézet XIX. sz.-i Osztálya tud. munkatársa (1958. febr. 1.–1962. aug. 30.).
A Magyar Katonai Írók Köre titkára (1942–1944).
Dienes András pályáját újságíróként kezdte, első írásai a szegedi Délmagyarországban jelentek meg. Szülei kérésére a katonai pályát választotta, jóllehet katonai karrierje mellett továbbra is írt elsősorban novellákat és regényeket, s minden katonai állomáshelyén Petőfi-legendákat gyűjtött. Az ország német megszállása után fegyveresen is részt vállalt a nemzeti ellenállási mozgalomban (egy Gobbi Hildával közösen rendezett illegális Petőfi-előadás miatt felmentették a Katonai Írók Köre titkári beosztásából). A budapesti helyőrség tisztikarából egyedül ő tagadta meg az esküt Szálasira, illegális fegyveres tevékenységéért a tisztikarból a II. világháború után elsőként igazolták, s tüntették ki a Magyar Szabadságrend I. Osztályával (1945), valamint megbízták az új, demokratikus rendőrség szervezési és kiképzési vezetésével. A Rákosi-rendszerben koholt vádak alapján letartóztatták, kínzások hatására sem vallotta magát bűnösnek: először halálra, majd 15 év börtönbüntetésre ítélték (büntetését Vácott töltötte, az 1955-ös amnesztiával szabadult).
Dienes András irodalomtörténészként Petőfi Sándor életével, a forradalomban és a szabadságharcban játszott szerepével foglalkozott, alapvetően új eredményeket ért el a Petőfi/Petrovics és a Hrúz család genealógiájának feltárása terén. A II. világháború után az elsők között folytathatott helyszíni kutatásokat Erdélyben (1948. júl. 12.–1948. júl. 26.). Úgy vélte, sikerült rekonstruálnia Petőfi segesvári halálának (1849. júl. 31.) valószínű körülményeit. Pontról pontra feltérképezte Bem József és Alekszandr Nyikolajevics Lüders egykori csatájának részleteit és úgy vélte, bebizonyította: Petőfi Sándor a Fehéregyháza Héjjasfalva közötti országút közelében, az Ispánkút mellett esett el, mellén pikával szúrt sebbel. A költő holttestéről pontos leírást adó August von Heydte őrnagy a „szökőkútnál” látta a halottat, feljegyzéséről 1929-ig senki sem tudott; Dienes kezdett el először „szökőkutat” keresni a környéken. Végigkérdezte a fehéregyházi aggastyánokat, közülük az egyik, Gheorge Barsan 1948-ban elmesélte neki az édesapja és egy székelyudvarhelyi fuvaros beszélgetését, amelyet Barsan hatvannyolc évvel azelőtt, vagyis 1880-ban gyermekfejjel hallgatott végig. A fuvaros azt bizonygatta apjának, hogy Petőfi nem lehet a nagy honvédsírban eltemetve, mert nem azon a környéke érte a vég: a költő ugyanis ővele menekült gyalog Héjjasfalva felé, s az Ispánkútnál tűnt el. Megvan a „szökőkút” gondolta Dienes András, miután kiderítette, hogy az azóta (a Petőfi-kutatásban) fogalommá vált, kitűnő ivóvizet adó forrás elé annak idején vályút építettek, abból szökött karvastagságban előre a víz, a lajtos kocsi alá tudtak állni, s az így keletkező „szökőkútból” szállították a helyiek a vizet. (Idővel a vályú tönkre-, a „szökőkút” feledésbe ment, de Dienes András gyűjtőútja során több idősebb helyi lakos még élénken emlékezett rá…)
Dienes András fő műve, a Petőfi-titok a szabadságharc centenáriumára jelent meg (1949). Könyve megjelenése után az MTA felkérte egy Petőfi-életrajz összeállítására és egy Petőfi Tudományos Kutató Intézet felállítására. Dienes elfogadta a megbízást, kilépett a rendőrség kötelékéből, úgy gondolta, hogy most már csak kutatásaival foglalkozhat. Tévedett: 1951 nyarán váratlanul letartóztatták, a vád a népi demokrácia elleni összeesküvés szervezése és vezetése volt, valamint együttműködés az „áruló” Rajk Lászlóval. Az ügyész halált kért, végül a háború idején tanúsított bátor magatartásáért 15 évi fegyházbüntetéssel sújtották. Dienes András négy évet töltött vizsgálati fogságban, jóllehet 1955-ben szabadult, perújrafelvételi tárgyalására csak 1957. febr.-ban került sor: bűncselekmény hiányában mentették fel, katonai rangja visszaadását viszont nem kérvényezte. – Dienes András utolsó éveiben újra utazni kezdett. Petőfi Sándor a magyar irodalom legnagyobb utazója volt, alig volt olyan hely Magyarországon vagy Erdélyben ahol meg ne fordult volna. Dienes András a magyar irodalomtörténet legnagyobb utazó kutatója volt: lovaskocsin, szamaraskordén, gépkocsin, teherautó platóján, vasúton, szánon és nem utolsó sorban gyalog járta az országot Petőfi- emlékekért. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, rádiósorozatot írt, filmforgatást szervezett Petőfiről. Horváth Mártonnal szemben úgy vélte, hogy Petőfi nem lobogó, hanem a legnagyobb nemzeti költő: „indulatunk, természetünk, eszméletünk forrásvidéke: igazan és pontosan kell felidézni alakját.” Híres irodalomtörténeti vitába keveredett Petőfi Sándor születésének helyével (ennél csak a halála pontos helye a problematikusabb…) Részt vett az Magyar Tudományos Akadémia és a Román Tudományos Akadémia által közösen szervezett munkaközösség munkájában, amelynek célja a költő halálának helye és körülményei végleges megállapítása volt. A munkaközösség tagjai 1958. aug.-ban három hetet töltöttek Romániában, az általuk kiadott tudományos jelentés (1958. szept. 24-én) lényegében elfogadta Dienes András tíz évvel korábbi eredményeit és elismerését fejezte ki Dienes András több évtizedes Petőfi-kutatása iránt.
Dienes András, a legtöbbet utazó magyar irodalomtörténész, szakmai elégtételként fogadta, hogy életművét egy nemzetközi akadémiai kutatás méltányolta. Dienes nem fejezte be Petőfi-kutatásait, ám 1959–1960-tól már elsősorban Radnóti Miklós utolsó évei foglalkoztatták. Elindult Jugoszláviába, az egykori bori bányákba, hogy eleget tegyen küldetésének: akárcsak Petőfi esetében, ezúttal is szemtanúkat keresett, hogy napról-napra pontosan kiderítse a költő életének utolsó sorseseményeit. Dienes András Borból követte a halálmenet útját Szentkirályszabadján, Zircen, Bakonyoszlopon, Pannonhalmán át Győrig, ill. Abdáig. A hatalmas anyagot rendszerezni magával vitte a szigligeti alkotóházba. Balatonalmádiban vette észre, hogy eltűnt a táskája a felbecsülhetetlen értékű kéziratokkal. Az izgalmak miatt szívrohamot kapott, amely néhány nap múlva végzett vele (a hagyaték azóra sem került elő, Dienes András kutatómunkáját Kőszegi Ábel folytatta, pontosabban kezdte el újra – elölről…)
Dienes András történelmi regényei kiadástörténete is egy tragikus élet lenyomata. Első regénye, a Balassi Bálintról szóló Bogáncs hadnagy kiadását az 1944-es német bevonulás tette lehetetlenné (megjelent 1962-ben). A kuruc témájú Farkasles kiadását 1951-es bebörtönzése akadályozta meg (megjelent 1956-ban). Négy nap (1961) c. könyve az erdélyi hadseregről szól, pontosabban Bem győzelméről, amikor „négy nap dörgött az ágyú Vízakna és Déva között.” Kiadója folytatásra buzdította, el is készítette a regény vázlatát (Európa csendes címmel, egyúttal egy történelmi életrajzot is tervezett Kossuth Lajosról). Váratlan halála nemcsak a Radnóti Miklósról szóló dokumentumkötete, hanem regényei befejezését is meghiúsította.
Emlékezet
Dienes András régi, zebegnyői előnevű kisnemesi családból származott. A család nem azonos a genealógiákban a zebegnyői Dienes családdal néha összekevert ikafalvi Dienes/Diénes családdal. Névikre, Dienes Andor (= Andre de Dienes, 1913. dec. 18. Kézdivásárhely–1985. ápr. 11. Hollywood, Kalifornia, Egyesült Államok), ismert amerikai fotóművész, -riporter az ikafalvi Dienes család tagja volt. Dienes András Kassán született Engelmann Andor néven, néhány hivatalos dokumentumon (pl. testvérei házassági anyakönyvein mint tanú) Dienes-Engelmann Andor néven szerepelt. Házassági anyakönyvi bejegyzése megjegyzése szerint Dienes Andrást Dienes Adorján, édesanyja testvére örökbefogadta (Dienes Andor néven, itt az örökbefogadás a családnévre vonatkozott). Első írásai Dienes Andor néven jelentek meg, édesapja magyarosítása után, 1945-től, rendőrtisztként a Gyenes-Dienes András névváltozatot használta, de irodalmi és irodalomtörténeti műveit Dienes András néven jegyezte.
Dienes András utolsó éveit Budapesten töltötte (utolsó lakcíme: Krisztinaváros, I. kerület Mészáros utca 18.), Balatonalmádiban szívroham következtében vesztette életét. A Farkasréti Temetőben nyugodott, sírját felszámolták!
Elismerés
Magyar Szabadság Érdemrend (1945), Magyar Közbiztonsági Érdemjel (1947), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1947), ’48-as Díszérem (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1949), Akadémiai Jutalom (1958).
Főbb művei
F. m.: Petőfivel foglalkozó önálló művei, könyvrészletei: A Petőfi-titok. 8 táblával, térképpel. (Bp., Dante Könyvkiadó, 1949)
A legendák Petőfije. Táj és emlékezés. 6 táblával. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1957)
Petőfi a szabadságharcban. Monográfia és kand. értek. is. 46 táblával és 2 térképmelléklettel. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 3. Bp., Akadémiai Kiadó, 1958)
7 falun 7 városon át Petőfi útján. Dienes András riportjai. (A Hazafias Népfront kiadványa. Bp., 1960)
Az utolsó év. Petőfi és a szabadságharc. Kronológia. Ill. Würtz Ádám. 12 táblával és 1 térképpel. (Bp., Móra, 1962)
A fiatal katona. (Irodalomtörténeti Könyvtár 9. Tanulmányok Petőfiről. Szerk. Sőtér István. Bp., Akadémiai Kiadó, 1962)
A fiatal Petőfi. A költő származása és életútja 1838 nyaráig. Sajtó alá rend., az előszót és a Függelék összekötő szövegét írta H. Törő Györgyi. 10 táblával. (Bp., Tankönyvkiadó, 1968).
F. m.: szépirodalmi művei: Tavaszi portyázás. Elbeszélések a felvidéki fiataloknak. Dienes Andor néven. (Kassa, 1939)
Az ismeretlen front. Pandúrok és csendőrök. Hét elbeszélés és egy tanulmány. Dienes Andor néven. A szövegrajzok és a borító Szalmás Béla munkája. (Nemzeti Könyvtár. 56. Bp., 1941)
Farkasles. Ifjúsági regény. Dienes András néven. Ill. Csanády András. (Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1956; Ifjúsági Kiskönyvtár 54. 2. kiad. Bp., Móra, 1960; 3. kiad. Delfin Könyvek. Ill. Szecskó Tamás. Bp., Móra, 1960; 4. kiad. Delfin Könyvek. Ill. Szecskó Tamás. Bp., Móra, 1978; 5. kiad. Libra Kiadó, 1992)
Négy nap. Egy hadművelet regénye. [Történelmi regény.] Dienes András néven. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)
Bogáncs hadnagy. Balassi Bálint regényes életrajza. Ill. Győry Miklós. Dienes András néven. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1962).
F. m.: egyéb szakművei: Gazdasági tájékoztató csendőrőrsök részére. Összeáll. Dienes Andor néven. (Szombathely, 1938)
Tájékoztató a csendőrőrsök legénysége és szolgálati lovai után járó fontosabb illetményekről, valamint a csendőrőrsök fontosabb gazdászatkezelési tennivalóiról. Összeáll. Berzeviczy Lászlóval. Dienes Andor néven. (A Csendőrségi Lapok Könyvtára. 8. Bp., 1939).
F. m.: írásai a Magyar Katonai Szemlében Dienes Andor néven: Költők katonasírban. (1940. 3.)
A Grewen-huszárok emlékirata az 1790/91. évi magyar országgyűlés előtt. (1941. 4.).
F. m.: elbeszélései, útirajzai az Új Időkben Dienes Andor néven: Az ijjas jegyében. Elbeszélés. (1942. jan. 18.)
Köd tábornok. Elbeszélés. (1942. márc. 28.)
Az orvos. Elbeszélés. (1942. júl. 4.)
Percek történetírója. Elbeszélés. (1942. okt. 17.)
Az ismeretlen. Elbeszélés. (1942. dec. 19.)
Esztergom. Útirajz. (1943. jan. 23.)
Szigetvár. Útirajz. (1943. febr. 13.)
Isaszeg. Útirajz. (1943. márc. 13.)
King alszik. Elbeszélés. (1943. máj. 8.)
Borsi. Elbeszélés. (1943. aug. 7.)
Fehérvár. Útirajz. (1943. aug. 28.)
Eger. Útirajz. (1943. nov. 6.)
Kakastoll. Elbeszélés. (1944. febr. 12.)
Régi naptár. Elbeszélés. (1944. febr. 26.)
Bodolló. Útirajz. (1944. máj. 13.)
Barbár. Elbeszélés. (1944. jún. 3.). A jelentés. Elbeszélés. (1944. júl. 1.)
Szalonta. Útirajz. (1944. szept. 9.).
F. m.: tanulmányai, kisebb írásai Dienes András néven: Egy emlékezésgyűjtő emlékeiből. (Irodalomtanítás, 1955)
A bronzszobor vagy a költő? Válasz Mezősi Károlynak. (Hadtörténelmi Közlemények, 1957. 3-4.)
Egy békési Petőfi-legenda. Közli D. A. (Irodalomtörténet, 1958)
Miért nincs Petőfi-életrajzunk? (Kortárs, 1958. 3.)
Egy adalék Petőfi „Nyesi” álneve feletti vitához. – Petőfi versének parafrázisa egy regensburgi példatárban. Válasz Kunszery Gyulának a Vigilia 1958. ápr.-i számában megjelent cikkére (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958. 4.)
A mezőberényi töredék. (Kortárs, 1959. 8.)
A Petőfi-életrajz orvos-kutatói. (Orvosi Hetilap, 1959. 29.)
Beszélgetés Eugen Jebeleanuval egy rendőri körözőlapról, Popescu kapitányról, a 88. zászlóaljról és Balcescuról. (Élet és Irodalom, 1959. 42.)
Petőfi elvitathatatlan szülőhelye: Kiskőrös. Válasz Mezősi Károly vitaindító cikkére. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 2.)
Mezőberénytől Segesvárig. A filmre álmodott Petőfi. Áttekintő szövegvázlat. (Élet és Irodalom, 1960. 2.)
A tordai pillanat. Töprengés egy filmötlet felett. (Filmvilág, 1960. 20.)
Az Aranyember szülőházában. (Élet és Irodalom, 1960. 43.)
Petőfi Vas megyében. (Vasi Szemle, 1961. 3.)
Van-e még ismeretlen Petőfi-vers? (Élet és Irodalom, 1961. 25.)
Perújítás Szendrey Júlia ügyében. Az 1849–1850-es évek adalékainak revíziója. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 3.)
Petőfi nemesi származásának kérdése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 1.)
Az utolsó év. Petőfi a szabadságharcban. (Irodalomismeret, 2005. 3.).
F. m.: írásai a Magyar Nemzetben Dienes András néven: A héjjasfalvi országút. Ma 106 éve halt meg Petőfi. (1955. júl. 31.)
A négyökrös szekér nyomában. (1955. okt. 30.)
Soproni tél, soproni szél. [Petőfi Sopronban.] (1956. jan. 22.)
A márciusi diárium. (1956. márc. 15.)
Segesvár. (1956. szept. 16.)
A csárda romjain. [Petőfi emlék Dunavecsén vagy Szalkszentmáronban.] (1958. márc. 23.)
Egy új Petőfi-portré Nagyváradon. (1958. jún. 25.)
Hol született Petőfi édesanyja? (1958. aug. 2.)
Kik voltak Petőfi ősei? Téves az eddig ismert nemzetség-táblázat. (1958. szept. 2.)
Széphalom. (1959. márc. 1.)
A Bélteky-ház. Egy útinaplóból. (1959. ápr. 26.)
A számkivetett. [Batsányi Jánosról.] (1959. júl. 12.)
Száztíz év múltán. [Petőfi haláláról.] (1959. júl. 31.)
Európai őrjárat. [Apáczai Csere Jánosról.] (1959. okt. 11.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Géczy József: D. A.: Tavaszi portyázás. Elbeszélések a felvidéki fiataloknak. (Felvidéki Újság, 1939. júl. 14.)
Simkovics Gyula: D. A.: A legendák Petőfije. (Soproni Szemle, 1957. 3-4.)
László Gyula: D. A.: A legendák Petőfije. (Irodalomtörténet, 1958. 1.)
Sós Endre: D. A.: Petőfi a szabadságharcban. (Magyar Nemzet, 1958. nov. 21.)
Szente Károly: : D. A.: Petőfi a szabadságharcban. (Népszabadság, 1958. aug. 16.)
Forgács László: A valósághű Petőfi-kép kialakításáról. D. A. könyve kapcsán. [D. A.: Petőfi a szabadságharcban.] (Élet és Irodalom, 1959. 1.)
Tóth Béla: D. A.: Petőfi a szabadságharcban. (Magyartanítás, 1959. 5.)
Rejtő István: D. A.: Petőfi a szabadságharcban. (Magyar Tudomány, 1959. 10.)
Barta János: D. A.: Petőfi a szabadságharcban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 1.)
Agárdi Ferenc: D. A.: Petőfi a szabadságharcban. (Századok, 1961. 4-5.)
Lengyel Balázs: D. A. regénye. [D. A.: Négy nap. Egy hadművelet regénye. Történelmi regény.] (Élet és Irodalom, 1961. 30.)
Miklós Róbert: D. A.: Négy nap. (Magyartanítás, 1961. 5.)
Nagy Ernő: D. A.: Négy nap. Egy hadművelet regénye. [Történelmi regény.] (Könyvtáros, 1962. 1.)
Bozóky Éva: D. A.: Bogáncs hadnagy. Balassi Bálint regényes életrajza. (Könyvtáros, 1962. 3.)
Csonka Erzsébet: D. A.: A fiatal Petőfi. (Népszabadság, 1968. aug. 15.)
Kiss József: D. A.: A fiatal Petőfi. A költő származása és életútja 1838 nyaráig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969. 5.)
Kovács Sándor Iván: A legszebb Balassi-regény. D. A.: Bogáncs hadnagy. (Irodalomismeret, 2004. 4-5.).
Irod.: családi források: Eperjesen, e hó 8-án elhunyt Dienes István, a tiszáninneni kerületi ítélőtábla elnöke, élete 68. évében. (Fővárosi Lapok, 1866. dec. 15.)
Engelmann Mihály derék városi polgár f. hó 11.én 71 éves korában elhunyt, s nagy részvét mellett, 13-án temettetett el. (Abaúj-Kassai Közlöny, 1873. szept. 18.)
dr. Engelmann Gusztáv beszterczebányai lakos vezetéknevének „Kassai”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1881. jún. 23.)
Zebegnyői Dienes Elemér, a Miskolczon állomásozó 4. huszárezred főhadnagya, életének 27. évében, aug. 30-án meghalt. (Fővárosi Lapok, 1896. szept. 3.)
Gedeon Gellért gyászjelentése. (Pannonia, 1900. máj. 24.)
Kisazar községben f. hó 6án váltott jegyet Botka Dezső magyar kir. főhadnagy Dienes Rózsikával, zebegnyői Dienes István kisazari birtokos és Novák Jerne leányával. (Zemplén [napilap], 1901. júl. 14.)
A kassai anyakönyvi hivatal kihirdető tábláján kihirdetett párok: dr. Halmy István és Ribossy Anna. (Felsőmagyarország [napilap], 1902. aug. 17.)
E hó 22-én esküdött örök hűséget Dienes Rózsa, Dienes István kisazari birtokos leánya Botka Dezső honvéd főhadnagynak. (Zemplén [napilap], 1902. nov. 29.)
Engelstali Engelmann Gyula magyar kir. honvéd főhadnagy 1903. dec. 25-én jegyet váltott Dienes István kis-azari földbirtokos és neje, óvári Novák Jerne szép és kedves lányával, Marcsával. (Zemplén [napilap], 1904. jan. 14.)
Engelmann Gyula, magyar kir. 9. honvéd gyalogezredbeli főhadnagy, néhai Engelmann Gyula kassai ügyvéd fia Iglón eljegyezte zebegnyői Dienes István zempléni birtokos, megyei törvényhatósági tag leányát, Magda kisasszonyt. (Budapesti Hírlap, 1904. jan. 16.)
Répási Szubally Kálmán, Poprád város rendőrkapitánya nov. 20-án vezeti oltárhoz Kisazaron zebegnyői Dienes Évikét. (Budapesti Hírlap, 1907. nov. 17.)
Elhunyt zebegnyői Dienes István kisazari földbirtokos. (Szepesi Lapok, 1908. szept. 11.–Budapesti Hírlap, 1908. szept. 22.)
Kassai Gusztáv dr. halála. (Budapesti Hírlap–Magyarország [napilap]–Pesti Hírlap, 1909. okt. 6.)
Zebegnyői Dienes István, az MFTRT hivatalnoka nov. 22-én rövid szenvedés után Putnokon elhunyt, ahol nővérénél, Szubally Kálmánnénál [Dienes Éva] volt látogatóban. Az elhunytat betegsége alatt nővére ápolta, aki nov. 27-én, rövid szenvedés után, életének 30. évében szintén elhunyt. (Alkotmány [napilap], 1918. dec. 3.)
Amant Zoltán: A Paracelsus név szepesi vonatkozásai. [Téves családtörténeti adatokkal!] (Szepesi Híradó, 1929. nov. 2.)
Engelmann Mária, Engelmann Gyula ny. honvéd százados és zebegnyői Dienes Magdolna leánya és Deák Bárdos Menyhért, Deák Bárdos István ny. állami vasgyári felügyelő és Kauschill Gabriella fia okt 3-án tartják esküvőjüket. [A tanú zebegnyői Dienes-Engelmann Andor magyar kir. csendőrhadnagy és dr. Révész Imre körorvos volt.] (Nemzeti Újság, 1933. okt. 3.–Pesti Hírlap, 1933. okt. 4.)
Dienes Andor főhadnagy kedden tartotta esküvőjét hathalmi Halmy Annával. (Budapesti Hírlap–Esti Újság–Kassai Újság, 1937. márc. 17.).
Irod.: egyéb források, megemlékezések: Egy román gazda kertjében megtalálta Petőfi sírját dr. Gyenes-Dienes András. [Gy-D. A. úgy vélte, hogy a tömegsír, ahol Petőfi nyugszik egy román gazda kertjében van.] (Szabadság [napilap], 1948. aug. 12.)
Elutazott Romániába a magyar tudóscsoport Petőfi sírjának felkutatására. (Magyar Nemzet, 1956. aug. 4.)
Petőfi útján. Kolozsvártól Erdőszentgyörgyig a magyar–román kutatóbizottsággal. (Népszabadság, 1956. aug. 10.)
Hol halt meg Petőfi Sándor? A magyar–román tudományos munkaközösség összefoglaló jelentése. (Magyar Nemzet, 1956. okt. 7.)
Meghalt Dienes András, az ismert Petőfi-kutató. (Népszabadság, 1962. szept. 2.)
Egy krónikás halálára. [Dienes András halálára.] (Magyar Nemzet, 1962. szept. 2.)
Eltemették Dienes Andrást. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1962. szept. 5.)
Dienes András emlékére. (Köznevelés, 1962. 18. [szept. 18.])
Dienes András. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 4.)
Dienes András. (Könyvtáros, 1962. 10.)
Lukácsy Sándor: Dienes András. (Kortárs, 1962. 10.)
Somogyi Sándor: Dienes András. (Élet és Irodalom, 1962. 36.)
Kőszegi Ábel: Irodalmunk Scott kapitánya. (Élet és Irodalom, 1985. 13.)
Veszprémi Miklós: A Petőfi-titok megszállottja. Dienes Andrásra emlékezve. (Magyar Nemzet, 1988. aug. 6.)
Rónay László: Dienes András Thurzó Gábor szemével. (Irodalomismeret, 2005. 1.).
Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1QG-NPP?lang=hu (Paracelsus Mária keresztelési anykaöynve, 1802)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1NW-95V?lang=hu (Paracelsus Zsófia keresztelési anyakönyve, 1806)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR7M-WDB?lang=hu (Kaiser Vilhelmina keresztelési anyakönyve, 1816)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62WW-MW4?lang=hu (Dienes István Ágoston és Paracelsus Mária házassági anyakönyve, 1827)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6P1T-SG?lang=hu (Dienes István keresztelési anyakönyve, 1828)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4HQ-G8V?lang=hu (Dienes Istvánné Paracelsus Mária halotti anyakönyve, 1832)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RQY-PBP?lang=hu (Engelmann Mihály és Kaiser Vilhelmina házassági anyakönyve, 1837)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHHM-SPJ?lang=hu (Engelmann Gyula születési anyakönyve, 1846)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-CS2Z-M?lang=hu (Dienes István és Novák Irén házassági anyakönyve, 1866)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9B-RML?lang=hu (Dienes Elemér születési anyakönyve, 1869)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHH3-4PL?lang=hu (Engelmann Gyula születési anyakönyve, 1870)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ91-M5Y?lang=hu (Dienes Adorján születési anyakönyve, 1872)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9B-BQL?lang=hu (Dienes Róza születési anyakönyve, 1877)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9B-B1Y?lang=hu (Dienes Mária Magdolna születési anyakönyve, 1879)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/489934 (Petróczy Vilmos gyászjelentése, 1880)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RQB-6C?lang=hu (Engelmann Mihályné Kaiser Vilhelmina alotti anyakönyve, 1881)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ91-38K?lang=hu (Dienes István Antal születési anyakönyve, 1884)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P61-7X2?lang=hu&i=654 (Dienes Elemér halotti anyakönyve, 1896)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/402409 (Dienes Elemér gyászjelentése, 1896)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/257259 (Gedeon Gellért gyászjelentése, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GY1-9LJL?lang=hu (Engelmann Mária Magdolna születési anyakönyve, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6D1R-R6WJ?lang=hu (Botka Dezső halotti anyakönyve, 1909)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/402433 (Dienes István gyászjelentése, 1918)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9QF-7S5X?lang=hu (Engelmann Mária Magdolna és Deák Bárdos Fülöp házassági anyakönyve, 1933)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9QF-Q933-M?lang=hu (Engelmann Ilona Antónia és Strassburger Gyula házassági anyakönyve, 1936)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668R-2NPD?lang=hu (Dienes Andor és Halmy Anna házassági anyakönyve, 1937)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-89QF-Q5WT?lang=hu (Engelmann István és Varga Erzsébet házassági anyakönyve, 1942)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L9QF-7B5T?lang=hu&i=26 (Gedeon Gellértné Dienes Lenke halotti anyakönyve, 1946)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/264343 (dr. Halmy István gyászjelentése, 1949)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9QF-7946?lang=hu&i=157 (Gyenes Gyula halotti anyakönyve, 1953)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1T-D61T?lang=hu (Dienes Istvánné Varga Erzsébet halotti anyakönyve, 1955)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99QF-QP3R?lang=hu&cc=1452460 (Dienes Adorján halotti anyakönyve, 1957)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/402393 (Dienes Andrásné Halmy Anna gyászjelentése, 1961)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WMFL-XMW2?lang=hu (Dienes Andorné Halmy Anna halotti anyakönyve, 1961)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/402392 (Dienes András gyászjelentése, 1962)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTMF-VZT?lang=hu&i=96 (dr. Gyenes-Dienes András halotti anyakönyve, 1962)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/244891 (Gy. Engelmann Gyuláné Dienes Magdolna gyászjelentése, 1965)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9QF-7BPR?lang=hu&i=116 (Gyenes Gyuláné Dienes Magdolna halotti anyakönyve, 1965)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM51554
https://magyarnemzetinevter.hu/person/663801/
https://nevpont.hu/palyakep/dienes-andras-andor-14553
http://www.nevpont.hu/view/9705
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/9705
Megjegyzések
1. Házassági anyakönyvi bejegyzése szerint Dienes András Dienes Adorján örökbefogadott gyermeke volt. Biológiai apja 1945-ben vette fel a Gyenes nevet, de a Gy. Engelmann névváltozatot is használta.
2. A Magyar Tudományos Akadémia és a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiája szakemberekből álló Petőfi-munkaközössége tagjai: Barta János egyetemi tanár, Dienes András Petőfi-kutató, V. Nyilassy Vilma, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese – magyar részről; Culcer Alexandru, a Kolozsvári Művészeti Intézet professzora, Rusu Mircea tudományos kutató és Szabédi László író, költő, a Kolozsvári Tudományegyetem professzora.
3. A rokoni kapcsolatok a Dienes és az Engelmann család publikus történeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025
