Salyámosy Miklós
irodalomtörténész, germanista
1933-ig Kiss Miklós, salyámosy
Született: 1926. december 6. Budapest
Meghalt: 1990. március 20. Budapest
Temetés: 1990. április 2. Budapest
Temetési hely: Pestszentlőrinci Temető (hamvasztás előtti búcsúztatás)
Család
Nagyszülei, apai: Szűcs János, Kiss Terézia.
Szülei: salyámosy Kiss Gyula (1887. jún. 25. Nagybánya, Szatmár vm.–1959. márc. 8. Bp. Temetés: 1959. márc. 12. Pestlőrinc) középiskolai tanár, Farkas Franciska (= Farkas Ferike, 1899–1989. ápr. 26. Bp. Temetés: 1989. máj. 10. Pestlőrinc).
Testvérei: Salyámosy Tibor (1925–) erdőmérnök, ill. Salyámosy Zsuzsanna, Salyámosy Ferenc, Salyámosy Gábor és Salyámosy Judit.
Felesége: 1951-től Reményi Klára középiskolai tanár, a budapesti XVIII. kerületi Steinmetz Miklós Gimnázium igazgatója, az MSZMP budapesti PB póttagja (1980–1985).
Gyermekei, leányai: Salyámosy Rita és Salyámosy Hajnalka.
Iskola
Családjával Kispesten (1926–1933), majd Pestszentlőrincen (= Pestlőrinc, Budapest XVIII. kerület, 1933–1963), utóbb ismét Kispesten (= Budapest XIX. kerület, 1963-tól) élt.
Elemi iskoláit Pestszentlőrincen végezte (1932–1936), a budapesti (= kispesti) Deák Ferenc Gimnáziumban tanult (1936–1944) és uo. éretts. (1944).
A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–olasz–német szakon tanult (1944–1945), szovjet hadifogságban volt (mint polgári személy, 1945–1947). A Pázmány Péter Tudományegyetemen (1950-től ELTE) magyar–német szakon tanult (1947–1951), az ELTE BTK-n magyar–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951). Az ELTE Lenin Intézetben (1957-től ELTE BTK) tanult tovább (1955–1959), az ELTE BTK-n orosz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1959).
A berlini Humboldt Egyetemen doktorált („Doktor prom.” fokozat, 1964; honosítva: az irodalomtudományok kandidátusa Bp., 1964), doktora (1986).
Életút
A budapesti XVIII. kerületi Bokányi Dezső utcai általános iskola tanára (1951–1952), a Sztálin Politikai Tiszti Továbbképző Akadémia közismereti előadója (1952–1954). A budapesti Zrínyi Ilona Leánygimnázium (1954–1955), a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanára (1955–1959), a berlini Humboldt Egyetemen a magyar nyelv lektora (1959–1963).
Az ELTE BTK Német Tanszéke egy. adjunktusa (1963–1968), egy. docense (1968–1981). A JATE BTK Német Nyelv és Irodalom Tanszéke egy. docense (1981. febr. 1.–1987. jún. 30.), egy. tanára (1987. júl. 1.–1987. aug. 31.) és a Tanszék vezetője (1984–1987), az ELTE BTK Német Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1987. szept. 1.–1990. márc. 20.).
Tudományos pályafutásának kezdetén a szocialista magyar irodalommal és elsősorban a Weimari Köztársaság emigráns magyar irodalmi életével foglalkozott, majd érdeklődése a 20. századi és kortárs német irodalom felé fordult. Jelentős eredményeket ért el Bertolt Brecht, Günther Grass, Max Frisch, Franz Kafka és Heinrich Böll munkásságának vizsgálata, magyarországi népszerűsítése, ill. a 20. századi német fejlődésregény sajátosságainak tanulmányozása terén. Szerkesztői és kritikusi tevékenysége is értékes.
Szerkesztés
A Filológiai Közlöny felelős szerkesztője (1987–1990).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: Émile Zola. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. 17. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1962)
Stefan I. Klein. Ungarische Literatur in der Weimarer Republik. (S. I. K. Magyar irodalom a Weimari Köztársaságban.) Egy. doktori és kand. értek. Német nyelven. (Berlin, 1963)
Magyar irodalom Németországban. 1913–1933. Kismonográfia. (Modern filológiai füzetek. 17. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973)
Heinrich Böll. Kismonográfia. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1984)
A világnézeti regény. Monográfia és doktori értek. is. Német nyelven. (Bp., 1985)
Wilhelm von Polenz. Prosawerke eines Naturalisten. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1985)
Der Weltanschauungsroman. Der Entwicklungsroman in der ersten Hälfte 20. Jahrhunderts. (Budapester Beiträge zur Germanistik 33. Bp., 1998).
F. m.: nagyobb tanulmányai, könyvfejezetei: Gyetvai János és Lékai János. (Irodalom – szocializmus. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk. Illés László, Király István, Szabolcsi Miklós. Bp., Akadémiai Kiadó, 1962)
Belletristische Werke ungarischer Emigrantenschriftsteller in der Weimarer Republik. (Wissenschaftliche Zeitschrift der Humboldt Universität zu Berlin, 1963 és külön: Berlin, 1963)
Günther Grass. (A német irodalom a XX. században. Szerk. Vajda György. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1966)
Thomas Mann és a XX. század polgári realizmusa. (Irodalmi és Nyelvi Közlemények, 1966. 1.)
Zur historischen Perspektive im Spätwerk Johannes R. Bechers. (Weimarer Beiträge, 1967 és Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philologica, 1967)
Ungarische Literatur in der Frankfurter Zeitung zur Zeit der Weimarer Republik. (Studien zur Geschichte der deutsch–ungarischen literarischen Beziehungen. Szerk. Magon, Leopold. Berlin, 1969)
Modelle in Drama. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philologica, 1970)
Das Ungarnbild eines deutschen Schriftstellers. Wilhelm von Polenz. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philologica, 1971)
A „Varázshegy” a német irodalmi tudat folyamatában. (Filológiai Közlöny, 1975. 3.; németül: Der „Zauberberg” im literarischen Prozess. Acta Litteraria, 1975. 1-2.)
Anatol Ludwig Stillers Spanienerlebnis. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philologica, 1975)
Ein ostelbischer Roman. Wilhelm von Polenz: Der Grabenhäger. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philologica, 1976)
Ein unbekanntes Drama des Naturalismus. Wilhelm von Polenz: Neuland. (Német filológiai tanulmányok, 1977)
Wilhelm von Polenz um die Jahrhundertwende. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philologica, 1977)
Eine philologische Novelle. Hertha von Polenz. (Budapester Beiträge zur Germanistik 4. Festschrift. Karl Mollay zum 65. Geburtstag. Szerk. Mádl Antal, Juhász János, Széll Zsuzsa. Bp., ELTE, 1978)
Moritz von Egidy, Wilhelm von Polenz und Leo Tolstoi. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philologica, 1978)
Das Nachleben Wilhelm von Polenz’. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philologica, 1979)
Der Entwicklungsroman in 20. Jahrhundert. (Német filológiai tanulmányok. Arbeiten zur Deutschen Philologie, 1979)
Jugendstil und Innerlichkeit. (Acta Litteraria, 1979. 3-4.)
Hans Erik Wossack és az egzisztencializmus. (Halász Előd hatvan éves. Tanulmányok H. E. tiszteletére. Szerk. is Neményi Kázmérral. Szeged, JATE, 1980)
Jugendstil un Innerlichkeit. (Acta Litteraria, 1980. 3-4.)
Historischer Abriss der deutschen Gegenwartsprosa. (Acta Litteraria, 1981)
A 20. századi német világnézeti regény mint a társadalmi tudat hordozója. (A 80-as évek társadalomtudománya. Eredmények és perspektívák. Szegedi Bölcsészműhely’82. Szerk. Róna-Tas András. Szeged, JATE, 1983)
Thomas Mann und Franz Kafka oder Realismus und was sonst? (Acta Litteraria, 1985. 1-2.)
Egy svájci regény – Max Frisch: Stiller. (Helikon, 1984. 2-4.; németül: Ein schweizerischer Roman – Max Frisch: Stiller. Acta Litteraria, 1987)
Die sowjetische Literatur in der Weimarer Republik. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Philologica, 1988)
Peter Handke. (Österreichische Literatur des 20. Jahrhunderts. Einzelldarstellungen. Szerk. Haase, Hase és Mádl Antal. Berlin, 1988)
„Sozialer, humaner Liberalismus” oder Über den Geist der Gruppe 47. (Beiträge der Fachtagung von Germanisten aus Ungarn und der Bundesrepublik Deutschland in Budapest vom 16–19. 1988. Szerk. Althof, Hans-Joachim, Bernáth Árpád, Csúri Károly. Szeged–Bonn, 1989)
A francia forradalom a német drámában. (A francia forradalomról – 200 év után. Az 1989. máj. 16-án az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék által szervezett tudományos ülés előadásai. Szerk. Vadász Sándor. Bp., ELTE, 1990)
Die Symbolik Adys und Kafkas. Ein Kapitel zu einer Literaturgeschichte der Donaumonarchie. („Kakanien.” Aufsätze zur österreichischen Literatur, Kunst und Kultur um die Jahrhundertwende. Szerk. Thurnher, Eugen. Bp.–Wien, 1991).
F. m.: kisebb írásai, kritikái: Egri Lajos: Ház a Bimbó utcában. Salyámossy Miklós néven. (Új Hang, 1956. 1.)
Gozsdu Elek: Nemes rozsda. (Irodalomtörténet, 1957. 3.)
A Pesti emberek Berlinben. (Kortárs, 1960. 4.)
Irodalmi kritika a Német Demokratikus Köztársaságban. (Világirodalmi Figyelő, 1961. 3-4.)
Makay Gusztáv könyvéről és a verselemzésről. (Irodalomtörténet, 1961. 1.)
Stefan I. Klein. (Élet és Irodalom, 1961. 5.)
A „Gruppe 47” új vonásairól. (Helikon, 1965. 1.)
Balázs Béla: Lehetetlen emberek. (Kritika, 1966. 2.)
Jegyzetek az NDK irodalmáról. (Nagyvilág, 1969. 10.)
A német szocialista dráma. (Nagyvilág, 1970. 8.)
Anna Seghers hetven éves. (Nagyvilág, 1970. 10.)
Huszonöt éve halt meg Gerhart Hauptmann. (Nagyvilág, 1971. 6.)
Humanista anarchizmus. Heinrich Böll: Gruppenbild mit Dame. (Nagyvilág, 1972. 1.)
Tendenciák az NDK irodalmában. (Helikon, 1972. 3-4.)
Egy német drámaíró. Peter Hacks: Drámák. (Nagyvilág, 1974. 1.)
Tendenciák az NDK irodalmában. (Helikon, 1972. 3-4.)
Ady németül. (Nagyvilág, 1978. 8.)
Wilhelm von Polenz’ „Büttnerbauer”. (Weimarer Beiträge, 1978)
Móricz Zsigmond németül. (Nagyvilág, 1979. 7.)
Az átmenet évei az NDK irodalmában. (Literatura, 1980. 1.)
Mit ér az ember, ha német? (Nagyvilág, 1984. 11.)
A racionalitás lírája. – Az elveszett egyéniség. (Nagyvilág, 1986)
Martin Walser és nemzedéke. (Nagyvilág, 1987. 3.)
Írás és törlés. (Nagyvilág, 1987. 7.)
Köznapi tragikomédiák. (Nagyvilág, 1989. 7.).
F. m.: szerk.: Zweig, Stefan: Arcképek. Tanulmányok. Vál. Sós Endrével, a bevezető tanulmányt írta S. M. 10 táblával. (Auróra 29. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1965)
Wilhelm von Pohlenz: Tagebuch. 1881–1882. Közzétette és az előszót írta. (Acta Litteraria, 1972. 3-4.)
Seghers, Anna: Regék Artemiszről. Vál. elbeszélések. Vál. Hajnal Gábor. Ford. Ember Mária és Sárközy Elga. Az utószót írta S. M. (Európa Zsebkönyvek 136. Bp., Európa Könyvkiadó, 1975)
Brecht, Bertolt: Julius Caesar úr üzletei és más történetek. Vál. Hajnal Gábor. Ford. Sárközy Elga és Terényi István. Az utószót írta S. M., a kötet rajzait Kis Mihály készítette. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1976)
Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai. Vál., szerk., az utószót írta S. M. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1981)
Welt und Roman. Visegrader Beiträge zur deutschen Prosa zwischen 1900 und 1933. Vál., szerk. Mádl Antallal. (Budapester Beiträge zur Germanistik 10. Bp., ELTE, 1983).
Irodalom
Irod.: Elhunyt Salyámosy Gyula. (Magyar Nemzet, 1959. márc. 11.)
Elhunyt Salyámosy Gyuláné Farkas Terike [!] (Magyar Nemzet, 1989. máj. 5.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1990. márc. 31.)
Walkó György: Egy tudományszak válaszútjai. Salyámosy Miklós emlékezetére. (Nagyvilág, 1990. 7.)
Kerekes Gábor: In memoriam S. M. (Filológiai Közlöny, 1992. 1-2.).
Irod.: műveiről: Fried István: S. M.: Magyar irodalom Németországban. 1913–1933. (Helikon, 1974. 3-4.)
Walkó György: S. M.: Magyar irodalom Németországban. 1913–1933. (Irodalomtörténet, 1975)
Illés László: Magyar tanulmány Heinrich Böllről. S. M.: Heinrich Böll. (Nagyvilág, 1985. 3.)
Solti István: S. M.: Heinrich Böll. (Filológiai Közlöny, 1988. 4.).
Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/525012 (Salyámosy Gyula gyászjelentése, 1959)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/525013 (Salyámosy Gyuláné Farkas Ferike gyászjelentése, 1989)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM69280
https://nntp.hu/person/person.php?personid=23689
https://nevpont.hu/palyakep/salyamosy-miklos-b8f3d
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
