Derzsy Domokos
állatorvos
Született: 1914. december 8. Felsőboldogfalva, Udvarhely vármegye
Meghalt: 1975. augusztus 5. Budapest
Temetés: 1975. augusztus 15. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Kerekes Zsuzsanna. Apja földműves volt. Testvére: Derzsy László és Pusztai Béláné Derzsy Zsuzsanna. Nagybátyja: Derzsy Domokos, Zsáka község (Bihar vármegye) körállatorvosa. F: 1941-től Hidegkuti Gabriella (1913–2000). Fia: Derzsy Domokos (1942–) és Derzsy Gábor (1944–).
Iskola
Elemi iskoláit Zsákán végezte, Sárospatakon éretts. (1933). Az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1939), állatorvos-doktori okl. szerzett (1940), állatorvosi tiszti vizsgát tett (1941), az állatorvos-tudományok kandidátusa (1961), doktora (1974).
Életút
A Phylaxia Szérumtermelő Rt. Sertéspestis és Diagnosztikai Osztályának tud. munkatársa (1939–1941), Gyergyótölgyesen járási állatorvos (1941), a kolozsvári Állategészségügyi Intézet tud. munkatársa (1941–1944). A budapesti Országos Állategészségügyi Intézet tud. munkatársa (1944. szept.–1946), egyúttal a Ságvári Poliklinika kisegítő orvosa (1945). A békéscsabai Szérumművek kutató állatorvosa (1946–1948), a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet Vakcina Osztálya és a BOTE I. sz. Kórbonctani Intézete tud. munkatársa (1948–1950). Az MTA Állategészségügyi Kutatóintézete tud. munkatársa (1950–1957), tud. osztályvezetője (1957–1967), igazgatója (1967–1975).
Az Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁOTE) c. egy. tanára (1973–1975).
Baromfibetegségek diagnosztikájával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős megállapításokat tett a toxikus eredetű májelváltozások kóroktana, kórfejlődése és az ún. Pasteurella-törzsek immunbiológiai sajátosságainak feltárása terén. Alapvetőek a baromfibetegségek közül a libainfluenza, a baromfikolera, a kacsák toxikus májgyulladása és a baromfi táplálkozási hiányok okozta idegrendszeri betegségekre vonatkozó megállapításai.
Emlékezet
Erdélyi református családból származott. A trianoni országvesztés után családja Zsákán telepedett le, Sárospatakon, a református kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait. –1939-től Budapesten (Víziváros, I. kerület Ostrom utca 19.) élt és tevékenykedett, (a bécsi döntés után azonban Kolozsvárott telepedett le). Budapesten hunyt el, Farkasréten nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2015-ben).
Nemzetközileg is kiemelkedő tevékenysége elismeréseként, az általa diagnosztizált libainfluenza kórképet Derzsy-betegségnek nevezték el.
Elismertség
Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága tagja (1962–1975). A Baromfitenyésztők Világszövetsége (= World Poultry Science Association, WPSA) tagja, a magyar tagozat elnöke (1971–1975), a WPSA Libatenyésztők Szakosztályának elnöke (1971–1975), a libainfluenzával kapcsolatos kutatások nemzetközi irányítója.
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1966; arany, 1975).
Akadémiai Díj (1969), Hutÿra Ferenc-emlékérem (1973).
Szerkesztés
Az Acta Veterinaria (1967–1975), ill. az Avian Pathology c. szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1972–1975).
Főbb művei
F. m.: Szemvizsgálatok juhokon. Egy. doktori értek. is. (Közlemények az összehasonlító élettan és kórtan köréből. Bp., 1940)
Adatok a toxikus eredetű májelváltozások kóroktanához. – Pasteurella-törzsek immunbiológiai sajátosságai. Csontos Józseffel. – A Trichomonas fetus tiszta kinyerése. (Állatorvosi Lapok, 1943)
Az ülemér. – Kerato-conjunctivitis infectiosa. (Mezőgazdasági Szemle, 1943)
Adatok a szopós malacok Aujeszky-féle betegségének kórbonctanához és kórélettanához. Csontos Józseffel. (Mezőgazdasági Szemle, 1944)
Baromfikolera elleni immunizálási kísérletek csapadékos oltóanyaggal. Elek Pállal és Prokopovitsch Ottóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1947)
Pasteurella-fajok elkülönítése. – Az allergiás és serológiai malleuspróbák eredményének eltéréséről. Rosszindulatú daganatszerű myeloid tyúkleukosis. Elek Pállal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1948)
Általános lymphosarcomatosishoz hasonló lymphás leukosis sertésben. Elek Pállal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1949)
Újabb tapasztalatok a száj- és körömfájás vírus tulajdonságairól. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951)
A ragadós száj- és körömfájás vírusának tenyésztése. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
Vizsgálatok a sertés bőrgyulladásának oktanáról. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
Listeriosis fiatal libákban. Csontos Lászlóval és Tóth Baranyi Istvánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955; angolul: Acta Veterinaria, 1955)
Veseelváltozások nephroso-nephritis előfordulási helyén gyűjtött atkákkal oltott macskákban. Babos Sándorral. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
Incomplete Brucella Antibodies in Bovine Blood Sera. (Acta Veterinaria, 1956)
Állatok veseelváltozásainak értékelése a nephroso-nephritis kutatásban. (Katonaorvosi Szemle, 1956)
A jó minőségű libamáj előállításának kérdései. Tóth-Baranyi Istvánnal. (Baromfiipar, 1956)
A leukosis jelentősége baromfitenyésztésünkben. Bamberger Károllyal és Elek Pállal. – Ornithosis baromfiállományokban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
The Origin and Interpretation of Renal Lesions in Animal Alleged to Be Affected with Haemorrhagic Fever. (Acta Veterinaria, 1957)
Az ornithosis. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
Csirkék agylágyulása E-vitamin hiánya miatt. – A csirkék fertőző ízületgyulladása. Tóth Baranyi Istvánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
Az ornithosis jelentősége galambtenyésztésünkben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960 és Galambjaink, 1960)
Tüdőgyulladást okozó ornithosis. Szécsényi Istvánnal és Várnai Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1960. 38.)
A baromfikolera elleni védekezés lehetőségei. (Baromfiipar, 1960)
Vizsgálatok az ornithosis megállapítására és gyógykezelésére. Monográfia és kand. értek. is. 21 képpel és 11 táblázattal. (Bp., 1960)
Növendék kacsák toxikus májgyulladása és májelfajulása. Mészáros Jánossal. – Az ornithosis közegészségügyi és állategészségügyi jelentősége, a védekezés lehetőségei. – A kacsák vírusos májgyulladása. Prokopovitsch Leóval és Tóth Baranyi Istvánnal. (Baromfiipar, 1961)
Salmonella Bareilly előfordulása baromfiban és vágóállatokban. Prohászka Lászlóval és Takács Jánossal. – A baromfi fertőzéses eredetű és táplálkozási hiányok okozta idegrendszeri betegségei. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
A mesterséges keltetés állategészségügyi szempontjai. (Mezőgazdasági Világirodalom, 1962)
A kacsák vírusos és toxikus májgyulladása. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
Baromfi-egészségtan. Többekkel. (Bp., 1963; 2. kiad. 1966; 3. átd. kiad. 1976)
Szokatlanul enyhe lefolyású baromfipestis járvány. Lomniczi Bélával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964)
A baromfi légzőszervi betegségei és hatásuk a termelésre. Témadokumentáció. Mészáros Jánossal. (Bp., 1964)
A baromfi takarmányozásának állategészségügyi kihatásai. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1965)
Immunizálási vizsgálatok a baromfipestis La Sota és B1 jelzésű vakcinatörzseivel. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
Baromfitenyésztők kézikönyve. (Bp., 1965)
A tyúkok fertőző bronchitisének előfordulása Magyarországon. Lomniczi Bélával. – Vizsgálatok az ún. libainfluenza kóroktanáról. Szép Ivánnal és Szőke Ferenccel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
A baromfi légzőszervi betegségei és az ellenük való védekezés. (Agrártudományi Közlemények, 1967)
A Viral Disease of Goslings. Többekkel. 1–3. (Acta Veterinaria, 1967–1970)
A baromfitartás egyes gazdasági és állategészségügyi kérdései. Egy. jegyz. Szerk. (Bp., 1968)
Az ún. libainfluenza egyes járványtani kérdései és a védekezés lehetőségei Mészáros Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
A kislibák vírusos betegségei. (Baromfiipar, 1971)
A víziszárnyasok fertőző betegségei elleni védekezés immunológiai kérdései. Szedő Máriával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
A nagyüzemi baromfitartás állategészségügyi kérdései. Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1973)
Az ún. libainfluenza kóroktana, a kórokozó rendszertani besorolása. Kisary Jánossal. – A baromfi fertőző betegségei elleni védekezés kialakulása. Kemény Andrással és Papócsi Lászlóval. – Az ún. libainfluenza elleni szikimmunitás járványtani jelentősége. Horváth Ervinnel és Kisary Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
Aktív immunizálási kísérletek a kislibák Derzsy-féle betegsége – libainfluenza– ellen. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1975. aug. 7.)
Mészáros János: D. D. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
Domokos Derzsy. (Avian Pathology, 1975)
Fehér György: Magyar agrártörténeti életrajzok. II. köt. Bp., 1987)
Fehér György: Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. 1787–2007. (Bp., 2007)
Mészáros M. János: Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
