Horváth János
mikrobiológus
Született: 1910. április 18. Székelyudvarhely, Udvarhely vármegye
Meghalt: 1970. augusztus 18. Budapest
Temetés: 1970. augusztus 26. Gödöllő
Család
Sz: apja (†1947) tanító volt, később jogot végzett, tanfelügyelőként tevékenykedett. Tizenegyen voltak testvérek.
Iskola
Elemi iskoláit Székelykeresztúron végezte, Makón éretts. (1929), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1929–1934), középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1936), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1944) és a Debreceni Egyetemen magántanári képesítést szerzett (1948). A biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1962).
Életút
A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános Állattani Intézete gyakornoka (1930–1936), tanársegéde (1936–1941). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Barlangkutató és Talajbiológiai Intézete tanársegéde (1941–1945). A tihanyi Biológiai Kutató Intézet kísérleti adjunktusa (1945–1949), az Intézet igazgatója (1949–1953), az átszervezés után a Mikrobiológiai Osztály vezetője (1953–1954). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Mikrobiológiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1955. febr. 20.–1970. aug. 18.); közben a Kar dékánhelyettese (1957–1960). A Hamburgi Egyetem Trópusi Intézete (1931), a berlin-dahlemi Biológiai Intézet (1937–1938), a Hallei Egyetem Összehasonlító Fiziológiai Intézete (1938), a Göttingeni Egyetem Mikrobiológiai Intézete vendégkutatója (1942–1943).
Talajbiológiával foglalkozott. A magyarországi talaj-mikrobiológiai kutatások elindítójaként elsősorban a talaj mikroszervezeteinek komplex kutatása és a Streptomycesek összehasonlító vizsgálata terén ért el nemzetközileg is alapvetően új eredményeket.
Főbb művei
F. m.: Kahlia simplex von. sp. alkata élettani megvilágításban. Egy. doktori értek. (Szeged, 1934)
Mikrooperációs kísérletek a magdimorphismus jelentőségének megvilágítására. (Állattani Közlemények, 1939)
A véglények okozta talajkimerülés kérdése Alföldünk öntözőgazdálkodásával kapcsolatban. (Tisia, 1942–1943)
Beiträge zur Kenntnis des mikrobiellen Abbau von Pyridin. (Archiv für Mikrobiologie, 1944)
A talaj mikroszervezeteinek általános quantitativ és qualitativ kimutatási módszereinek értékelése. (Múzeumi Füzetek, 1944)
A talaj mikroszervezeteinek általános quantitativ és qualitativ értékelése. (Bp., 1944)
The Question of the Equality of Somatic and Germ Nuclei in Respect to Heredity. (Archiva Biologica Hungarica, 1947)
Microbiological Oxydation of Cholesterol with Azotobacter. Krámli Andrással. (Nature, 1947)
Experimentelle Hervorbringung mikronucleusloser Ciliaten. – Über Konjugation von Individuen mit kompletter Kerngarnitur und mikronucleusloser Tieren bei einer Bodenciliatenart. – Über mikrobiologische Umgestaltung von Sterinen. (Archiva Biologica Hungarica, 1948)
Microbiological Oxydation of Sterols. 1–2. Krámli Andrással. (Nature, 1948–1949)
Contributions to Studies on Soil Protoza of the Ciliata Group, with Special Regard to Their Adaptation to Soil Conditions. – Hereditary Tumour Formation in Amicronucletat Kahlia. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Évkönyve, 1949/50. Bp., 1950)
Vitalität ausserung einer mikronucleusloser Bodenciliaten in der vegetativen Fortpflanzung. (Österreichische Zoologische Zeitung, 1950)
Histamin Treatment and Streptococcus Pneumoniae Morbidity in the Guinea Pig. Beznák Aladárral, Kovách Arisztiddel. (Internationale Pharmacologie et Therapie, 1950)
Über mikrobiologische Umgestaltung von Sterinen. Krámli Andrással. Kísérletek Streptomycesek antibiotikus tulajdonsága és termőtalajaik közötti összefüggés felderítésére. Felföldy Lajossal, Szolnoki Jánossal. (Az MTA Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének Évkönyve, 1951)
A teljesmagvú és mikronukleusz nélküli véglényszexualitás. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
A mikroorganizmusok átalakítása fokozatos kiválasztással. 1–2. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1953–1954)
25 éves a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet. (Biológiai Közlemények, 1954)
Adatok a Streptomycesek festékképzéséhez szintetikus táptalajon egy antibiotikus Streptomyces fajjal végzett kísérlet alapján. Oroszlán Istvánnal. (Agrokémia és Talajtan, 1954)
Contribution to the Biology of Quantitative Changes in Antibiotic Production. (Acta Microbiologica, 1954)
Mikrobiológiai előadások. Egy. jegyz. (Bp.–Gödöllő, 1954; 2. kiad. 1955; 3. jav. kiad. 1956)
Apparat zur Verbessung der Agarscheibtestmethode. (Acta Microbiologica, 1955)
A faj keletkezésének néhány kérdése a Streptomyceseknél. (Az ATE Agronómiai Kara kiadványai. Bp., 1957)
Effect of DNA on the Antibiotic Production of Streptomycetes. Buday Ferdinánddal. (Acta Biologica, 1958)
Mikrobiológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1959; 2. jav. és bőv. kiad. 1962; 3. átd. és bőv. kiad. 1964)
Bevezetés az általános mikrobiológiába. Egy. tankönyv. (Bp., 1959)
New Contribution to Permanent Heterokaryosis of Streptomyces. – Über die Wirkung der Züchtunk in Streptomyces aureofaciens Kulturen auf die Antibiotikumproduktion einzelner Streptomyces-Arten. Buday Ferdinánddal. (Acta Microbiologica, 1959)
A nitrogénkötő baktériumok. – Az antibiotikumtermelő sugárgombák. (Magyarország kultúrflórája. Bp., 1960)
A talaj élete. (Élővilág, 1961)
Élet a talajban. Előadás-vezérfonal a TIT biológiai előadói számára. (Falusi füzetek. Bp., 1961)
Új utak a Streptomycesek genetikájában. Kand. értek. (Bp., 1961)
A Heparin hatása Streptomyceseken indukált mutációk gyakoriságára. Csaba Györggyel, Török Gáborral. (Biológiai Közlemények, 1962)
Növényvédelmi szakismeretek mikrobiológiai alapjai. Egy. jegyz. (Bp.–Gödöllő, 1966)
Bevezetés a növényvédelmi mikrobiológiába. Egy. jegyz. (Bp.–Gödöllő, 1969).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1970. aug. 20.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
