Beck Hugó, 1895-től madarasi
jogász, ügyvéd
Született: 1843. január 13. Madaras, Bács vármegye
Meghalt: 1926. november 25. Budapest
Család
Nagybátyja: Beck Károly (Karl) (1817–1879) magyar származású német költő. Fia: Beck Lajos (1876–1953) politikus.
Iskola
A gimnáziumot Baján végezte, majd a pesti és a bécsi tudományegyetemen tanult, Pesten jogtudori okl. szerzett (1865) és ügyvédi vizsgát tett (1867).
Életút
Budapesten ügyvéd, ill. több bank és biztosítótársaság jogtanácsosa (1868–1892), a Kúrián a váltó- és kereskedelmi tanács bírája (1892–1908), tanácselnöke (1908–1921).
A Szabadalmi Tanács ülnöke (1898-tól).
Kereskedelmi és szabadalmi joggal fogl. Különösen értékes kodifikációs tevékenysége, részt vett – többek között – a biztosítási törvény, a magánbiztosítási vállalatokról szóló törvény, a váltótörvény kidolgozásában. Szépirodalommal is fogl., lefordította Beck Károly több költeményét.
Főbb művei
F. m.: Észrevételek a magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezetének a biztosítási ügyletet tárgyaló részére. (Bp., 1874)
1876. évi törvénycikk. Váltótörvény. Hivatalos források alapján szerk. (Bp., 1878)
Törvényhozási reformok a biztosításügy terén. (Bp., 1890)
Tanulmányok a biztosítási törvényre. (Bp., 1891)
Törvényjavaslat a magánbiztosítási vállalatokról. (Bp., 1894)
Kereskedelmi jog. Szerk. (Bp., 1905)
Váltó-, csőd- és szabadalmi jog. Szerk. (Bp., 1906)
Szabadalmi jogunk reformja. Többekkel. (Bp., 1909)
ford.: Beck Károly: Mater Dolorosa. (Pest, 1864)
Oeser: Az általános világtörténet vázlata. (Pest, 1864)
gr. Hunolstein: Mária Antónia levelezése. (Pest, 1865).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
