Horváth János, csepregi
gazdaságpolitikus, szövetkezeti vezető
1914-től Csepregi Horváth János; Cs. Horváth János
Született: 1853. március 1. Csepreg, Sopron vármegye
Meghalt: 1945. október 20. Budapest
Család
Sz: Horváth János (1822–1891), Ragasits Róza (1826–1919). F: 1886-tól Polacsek Anna Mária (1863–). Leánya: Horváth Jolán, Horváth Anna és Horváth Lilien. Fia: Horváth Antal és Horváth János.
Iskola
Középiskoláit Kőszegen, Nyitrán és Sopronban végezte, a bécsi és a budapesti egyetemen tanult; a budapesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1879), ügyvédi vizsgát tett (1881).
Életút
Részt vett Bosznia-Hercegovina okkupációjában, hadnagyként szerelt le (1881). Budapesten ügyvédi irodájának vezetője (1881–1901), az Országos Központi Hitelszövetkezet Ipari Osztályának vezetője (1901–1907), aligazgatója, majd igazgatója (1907–1913). A Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének igazgatója (1913–1918), az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének alelnöke (1924–1940). Az Ipartestületek Országos Szövetségének alapító tagja (1905-től). A Keresztény Párt, ill. a Keresztény Községi Párt tagja, nemzetgyűlési képviselőjelöltje (1919). Gazdasági főtanácsos (1921-től).
A Magyarországi Ipartestületek Központi Bizottsága és a Fővárosi Iparoskör tagja, ill. titkára. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja, majd örökös tagja (1936-tól). A Felsőház póttagja.
Budapesten a Belvárosban (= IV. kerület) kerületi esküdtté választották (1883), majd az ipartörvény életbe lépése után őt, mint iparhatósági biztost bízták meg a budapesti ipartestületek megalakításával (1884-től). Érdeklődése ekkor az iparosok érdekvédelme felé fordult: kezdeményező szerepet játszott a magyarországi gazdák és iparosok szövetkezeti szervezetekbe, ill. szövetkezeti szak-szervezetekbe való tömörítésében; a gabonaraktár-szövetkezetek, a gyümölcs- és tejértékesítő szövetkezetek megszervezője, majd a szövetkezeteknek egy központi irányító szervezetének megalakítója. Javasolta az ipartestületi kongresszusok megalakítását és rendszeres összehívását (I. 1887: Budapest; II. 1890: Arad; III. 1893: Miskolc), majd az Országos Központi Hitelszövetkezetet (alakuló ülés: 1898. dec. 4-én). Később ő dolgozta ki a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége alapszabályát (1909). Rendkívül termékeny szakíróként elsősorban iparfejlesztéssel, ipari közigazgatási ipari jogi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott; de több, a szövetkezeti mozgalom és Budapest intézményeinek történetével kapcsolatos dolgozatot is jegyzett.
Emlékezet
Kilencvenedik születésnapját a magyar szövetkezeti mozgalom országszerte megünnepelte (1943-ban). Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Szerkesztés
Első írásai a boszniai okkupáció okán a helyi társadalmi és jogi viszonyokat elemző munkák voltak, majd első jogtudományi dolgozatai a Magyar Themisben jelentek meg (1881-től). Az Iparügyek szerkesztője és kiadója (1893–1897), a Magyar Iparosok Naptára szerkesztője (1894–1895). A Jogtudományi Közlöny állandó munkatársa (1881-től).
Főbb művei
F. m.: A bosnyák társadalmi viszonyok. (Sopron, 1879)
Kis István közjoga. (Jogtudományi Közlöny, 1881)
Törvényellenességek a szövetkezetek alapszabályaiban. (Jogtudományi Közlöny, 1882)
Lefoglalható-e a függő termés, mint ingóság. (Jogtudományi Közlöny, 1883)
Az építőiparosok képesítése. (Bp., 1885)
A törvény rendes útja. Tekinthető-e szövetkezeti igazgatónak az, ki czégjegyzési aláírását az alapszabályokban kitűzött határidő alatt be nem mutatja? (Jogtudományi Közlöny, 1888)
Az iparosok adó-, bélyeg- és illetékügyeinek kézikönyve. Az Iparegyesület megbízásából összeáll. (Bp., 1890)
Ügyvédi képviselet a békéltető bizottságok előtt. (Jogtudományi Közlöny, 1891)
Özvegyi jog az ipartörvény alapján. (Jogtudományi Közlöny, 1892)
A bűnbak. (Jogtudományi Közlöny, 1896)
A kisipari hitel országos szervezése. (Magyar Pénzügy, 1896)
A strike, mint vis maior és erőhatalom. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. 117. Bp., 1897)
Mezőgazdasági munkaviszonyaink és az 1898. é. II. tcz. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. 148. Bp., 1898)
Ipari szakszövetkezeteink országos szervezése. (Közgazdasági Szemle, 1899)
Hogyan létesítsünk ipari szövetkezeteket? A bevezetőt Matlekovits Sándor, a zárszót Gelléri Mór írta. (Bp., 1899)
A szövetkezetekről, vagyis segíts magadon és az isten is megsegít. (Népiratkák. 180. Bp., 1901)
Iparosok szövetkezzetek! Ipari szövetkezeteink új rendszere. (Bp., 1901)
A Budapesti Cipészsegédek Szakegylete 25 éves története. 1877–1902. (Bp., 1902)
Szövetkezeti gabonaraktáraink. (A Magyar Gazdaszövetség kiadványa. Bp., 1903; 2. kiad. A hazai szövetkezeti gabonaraktárak címmel. Bp., 1906; Magyar Szövetkezeti Könyvtár. 9. 3. kiad. Bp., 1909)
Az üzleti szellem. (A Magyar Gazdaszövetség kiadványa. Bp., 1904)
Egy ipari mintaszövetkezet. (A Magyar Gazdaszövetség kiadványa. Bp., 1905)
A monori szövetkezet 25 éves története. (Monor, 1907)
Szövetkezeti elvi határozatok. Összeáll. (Magyar Szövetkezeti Könyvtár. 4. Bp., 1909)
Tejszövetkezeteink fejlődésének vázlata. (Bp., 1909)
Gr. Károlyi Sándor és vezérkara. A magyar szövetkezeti intézmény megalapozásának története. (Bp., 1916)
Magyar szövetkezeti káté. Összeáll. (Bp., 1917; 2. kiad. 1923; Csepregi Horváth János néven. 3. kiad. 1929)
A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége keletkezésének története. (Bp., 1920)
Magyar szövetkezeti iskola. (Az Országos Altruista Szövetség kiadványai. 2. Bp., 1920)
Szövetkezeti előadások a propaganda tanfolyamon. Szerk. (Bp., 1920)
Magyar szövetkezeti program. Összeáll. (Bp., 1920)
A magyar szövetkezeti intézmény története. I–II. köt. (Bp., 1925–1935)
A józsefvárosi óvoda százéves története. (Bp., 1939).
Irodalom
Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Az új városháza. A főváros tisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Szerk. Weichert Béla. (Bp., 1931)
Amíg városatya lettem… A főváros tisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerk. György Endre. (Bp., 1931)
Ihrig Károly: Egy érdemes magyar úttörő jubileuma. Cs. H. J. (Magyar Gazdák Szemléje, 1932)
Csepregi H. J. ötven esztendős szövetkezeti munkássága. (Bp., 1933)
Csepregi H. J. 90 éves. (Magyar Gazdák Szemléje, 1943)
Diószeghy Miklós: Beszélgetés a 90 éves Csepregi H. J.-sal, a magyar szövetkezeti mozgalom úttörőjével. (Új Magyarság, 1943. febr. 28.)
Balogh Jánosné Horváth Terézia: Csepregi H. J. a magyar szövetkezeti mozgalom és a kisipari szervezkedés egyik úttörője és vezéralakja. (Vasi Szemle, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
