Hársing László
orvos, belgyógyász, nefrológus
Született: 1920. október 27. Budapest
Meghalt: 1995. április 8. Budapest
Család
Sz: Hársing Gábor (†1948) postai altiszt, Amfer Rozália. F: 1. 1944–1953: Erdős Edit, az Egyesített Gyógyszergyár kutatóvegyésze. Elvált. Leánya: Hársing Judit (1945–); fia: Hársing László Gábor (1947–) orvos, neurokémikus, az MTA doktora. 2. 1954-től Vajjai Edit kozmetikus. Leánya: Hársing Mónika (1961–).
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1944), vegyészeti tanulmányokat is folytatott (1945–1946), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1950), az orvostudományok kandidátusa (1955), doktora (1969).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1944–1950), az Élettani Intézet egy. tanársegéde (1950), egy. adjunktusa (1950–1958), egy. docense (1958–1971), egy. tanára (1971. júl. 1.–1974. jún. 30.), a Kórélettani Intézet intézetigazgató egy. tanára (1974. júl. 1.–1990. jún. 30.).
Vesepatológiával és -fiziológiával, só-, vízforgalmi nedvkeringési kérdésekkel foglalkozott. Nemzetközileg is új módszereket dolgozott ki a testnedvek térfogatának szabályozására és vizsgálatára. Jelentős eredményeket ért el az ischaemiás veseelváltozások kutatása terén, vizsgálta még a hipotermia és a hibernáció kérdéseit, ill. a vesére gyakorolt hatását.
Emlékezet
Emlékére a Magyar Vese Alapítvány Hársing László-díjat alapított (45 év alatti fiatal kutatók számára, nefrológiával kapcsolatos elméleti, oktatói, kutatói vagy betegellátó tevékenységük elismerésére, 1999-ben).
Elismertség
A Magyar Élettani Társaság főtitkára (1966–1982), elnöke (1982–1990).
Elismerés
Érdemes orvos (1963), Akadémiai Díj (1965), MOTESZ Díj (1989).
Főbb művei
F. m.: Tubuláris tényezők a dehidrációs azotaemiák létrejöttében. Bálint Péterrel, Gömöri Pállal. (Orvosi Hetilap, 1948. 21.; angolul: Tubular Factors in the Development of Extrarenal Azotemia. Nature, 1949)
Nádcukor-injekció által okozott tubuláris azotaemia. Bálint Péterrel, Lenner Marianne-nal. (Orvosi Hetilap, 1948. 28.)
Hypersalaemia and Tubular Azotemia. Többekkel. (Experientia, 1949)
Vizelet nélküli clearance meghatározás. Bálint Péterrel, Lenner Marianne-nal. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
Élettani alapismeretek. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Kísérletes vizsgálatok a testnedvek térfogatának renális szabályozásáról. Kand. értek. (Bp., 1954)
Laboratóriumi asszisztensek tankönyve. Szerk. Alföldy Zoltánnal. (Bp., 1954)
A tubuláris transzport in vitro vizsgálata. – Akut experimentális nephropathiák. – Az antidiuretikus aktivitás meghatározása. – Kémiai anyagok hatása a veseműködésre. György Lajossal. – Szövetszeletek víz- és elektrolitfelvételének in vitro vizsgálata. (A kísérleti orvostudomány vizsgáló módszerei. I–III. köt. Bp., 1954–1957)
Hypothermia és hybernatio. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1955. 1.)
Prevention of Renal Lesions Due to Ischaemia. László K.-val, Véghelyi Péterrel. (Lancet, 1956)
Effect of Hypertonic Solutions on Renal Blood Flow and Glomerular Filtration Rate. Többekkel. – Effect of Hypertonic Infusions on Renal Haemodynamics. Többekkel. (Acta Physiologica, 1957)
Az ember anatómiája és élettana. Egészségügyi szakiskolai tankönyv. Donáth Tiborral, Munkácsi Istvánnal. (Bp., 1957; 2. kiad. 1958)
Total Exchangeable Sodium in Haemorrhagic Shock. Többekkel. (Lancet, 1958)
Biológiai és élettani alapismeretek. Kiszely Györggyel. (Gyógyszerész továbbképzés. Bp., 1958)
Verhalten der austauschbaren Na-Menge im hämorrhagischen Schock. Többekkel. (Acta Medica, 1959)
Hypothermia hatása az insulin-térre. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1961)
The Role of ADH in the Renal Concentration Mechanism. (Excerpta Medica, 1962)
Funkcionális anatómia. Egy. jegyz. (Bp., 1962)
Effect of Papaverine on the Renal Circulation. Kövér Györggyel, Mályusz M.-mel. (Excerpta Medica, 1963)
A szív és keringés élettana. – A légzés élettana. (Az élettan tankönyve. Bp., 1965; 2. kiad. 1968; németül: 1963)
Az ember élettana. Monográfia. Ill. Takács Edit. 8 táblával. (Bp., 1965)
Az izolált vese működése. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1965)
A vesén átáramló vér mennyiségének és intrarenális megoszlásának meghatározása 86Rb-akkumuláció alapján. Többekkel. (MTA V. Osztályának Közleményei, 1966)
Adatok az in situ és izolált vese autoregulációjához. Kövér Györggyel, Tomka N.-nel. (Kísérletes Orvostudomány, 1966). Renal Circulation during Stop Flow in the Dog. Szántó G.-vel, Bartha J.-vel. (American Journal of Physiology, 1967)
A carotis pulsus görbe első deriváltjának felhasználása a szívizom contractilitas változásának meghatározására. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1968. 7.)
Az intrarenalis keringés aktuális problémái. Doktori értek. (Bp., 1968)
Haemodynamics and Function of the Isolated Kidney in Osmotic Diuresis. Többekkel. (Acta Physiologica, 1969)
Élettan, kórélettan – gyógyszerészeknek. Egy. jegyz. Szerk. (Bp., 1971)
Kórélettani előadások. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1975)
Effect of Carotid Occlusion on Intrarenal Haemodynamics. Bartha J.-vel, Hársing L. Gáborral. (Acta Medica, 1976)
Effect of Renal Vasodilatation on Intrarenal Blood Flow Distribution. Többekkel. (Acta Physiologica, 1979)
Effect of Suramin – Bayer 205 – on Renal Ornithine Decarboxylase Activity and Polyamine Concentrations in Rats. Többekkel. (Biochemical and Biophysical Research Communications, 1979)
Effect of Unilateral Ureteral Obstruction on Renal Polyamine Levels in Rats. Többekkel. (Experientia, 1981)
Simultaneous Activation of Coagulation and Fibrinolysis after Severe Renal Ischemia in Rats. Losonczy G.-vel. (Nephron, 1982)
Pattern of Renal Growth and Compensatory Hypetrophy during Development in Rats. A Mathematical Approach. Baranyi K.-val, Posch E.-vel. (Kidney International, 1982)
Kórélettan. Egy. tankönyv. Kesztyűs Loránddal. (Bp., 1982).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1995. ápr. 13.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
