Cséka Ervin
jogász
Született: 1922. január 7. Debrecen
Meghalt: 2012. június 6. Budapest
Temetés: 2012. június 18. Budapest
Temetési hely: Óbuda
Család
Sz: Cséka Alajos (†1945), a debreceni István-malom könyvelője, Mészáros Szeréna (†1955). Öten voltak testvérek. F: 1948-tól Kerékgyártó Lili, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) restaurátora. Leánya: Cséka Marianne (1949–) és Cséka Sarolta (1953–).
Iskola
Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, a Debreceni Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1944), tanulmányait a Sorbonne-on egészítette ki (filozófiát és jogelméletet hallgatott, 1944–1945), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1948), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1966), doktora (1985).
Életút
A Debreceni Törvényszék joggyakornoka (1944), a II. vh. végén katonai szolgálatot teljesített, amerikai hadifogságban volt (1945– 1946), a Debreceni Felsőbíróság bírósági fogalmazója (1947–1950). A Miskolci Államügyészség (1950–1951), a Nyíregyházi Államügyészség (1951–1952), a Debreceni Államügyészség államügyésze (1952–1954), a Legfőbb Ügyészség Büntetőjogi Főosztályának fősztályügyésze, önálló csoportvezető ügyésze (1954–1960). Az Országos Kriminalisztikai Intézet osztályvezetője (1960–1963), a Legfelsőbb Bíróság bírója (1963–1971), tanácselnöke, egyúttal a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának helyettes vezetője (1971–1981). A JATE ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék egy. docense (1969–1981), egy. tanára (1981. júl. 1.–1992. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1982–1992), emeritusz professzora (1994-től). A Debreceni Tudományegyetem ÁJTK meghívott előadó tanára (1946–1948 és 1962–1964). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963).
Büntető eljárásjoggal, kriminalisztikával foglalkozott, elsősorban a ténymegállapítás, a megelőzés és a bizonyítás fogalmát vizsgálta. Jelentős eredményeket ért el a büntetőjogi ténymegállapítás magyarországi elméleti és módszertani kidolgozásában, az ezzel kapcsolatos fogalmak tisztázásában. A Legfelsőbb Bíróság bírójaként a törvényességi panaszokat vizsgálta, ezért érdeklődése a büntető eljárásjog egy részterülete, a büntető jogorvoslatok tana felé fordult. Különösen értékesek a jogtudomány e területén végzett kutatásai, amelyek alapján részt vehetett a Btk. kodifikációs munkálataiban, valamint a magyarországi büntető eljárásjog reformjának kidolgozásában.
Emlékezet
Tanítványai 70., 85. és 90. születésnapján ünnepi emlékkötettel köszöntötték. Budapesten (Újlipótváros, XIII. kerület Kárpát utca 48.) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága és a Szegedi Akadémiai Bizottság Jog- és Gazdaságtudományi Bizottsága tagja. Az MTA–TMB Állam- és Jogtudományi Szakbizottsága tagja (1976–1980). A Magyar Kriminológiai Társaság tagja (1983-tól). A Finkey Ferenc Bűnügyi Reformtársaság tagja (1991-től). A Magyar–Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Jogász Szövetség tagja (1949-től). A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (AIDP) magyar nemzeti csoportjának alapító tagja (1963-tól).
Elismerés
Munka Érdemérem (1955), Szocialista Igazságszolgáltatásért Jubileumi Emlékplakett (1970), Munka Érdemrend (arany, 1977). József Attila-emlékplakett (1992), Szent-Györgyi Albert-díj (1997), Klebelsberg Kuno-díj (2003).
Szerkesztés
A Bírósági Határozatok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A rehabilitáció. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1944)
A nyomozás megszüntetésének törvényessége. (Magyar Jog, 1955)
A rendkívüli perorvoslatok gyakorlata. – Törvénysértő gyakorlat a nyomozási és előzetes letartóztatási határidők meghosszabbításánál. (Ügyészségi Közlöny, 1958)
Megelőzés és büntető eljárás. – A ténykérdés felmerülése a nyomozásban. (Magyar Jog, 1959)
A büntetőpolitika elveinek helyes érvényesítése ügyészi fellépéssel a büntető eljárásban. – A vádemelési gyakorlat alapja a jogpolitikai elvek helyes alkalmazása. – Az ügyészségi vádképviselet jogpolitikai tartalma. (Ügyészségi Közlöny, 1959)
Bevezető ismeretek a kriminalisztikába. Rövid összeállítás. Vass Kálmánnal. (Ügyészi Kiskönyvtár. 2. Bp., 1959)
A vádirat. Szilágyi Józseffel. (Ügyészi Kiskönyvtár. 6. Bp., 1960)
A bizonyítás sajátosságai a nyomozásban. (Magyar Jog, 1960)
A ténymegállapítás és a bizonyítás viszonyáról a büntető eljárásban. (Magyar Jog, 1961)
A büntetőjogilag releváns tények problémája. (Jogtudományi Közlöny, 1961)
A bűncselekmények ténykörülményeinek feltárása és a büntetőpolitika. (Magyar Jog, 1962)
A ténymegállapítás burzsoá és szocialista felfogásáról. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
A bűncselekmény alapos gyanújáról. (Rendőrségi Szemle, 1962)
Büntető eljárásjogunk reformja és a nyomozási szak néhány elvi kérdése. (Kriminalisztikai Tanulmányok. I. Bp., 1962)
A ténymegismerés alapjai a büntető eljárásban. (Kriminalisztikai Tanulmányok. II. Bp., 1963). A különleges és a külön eljárások. – A büntető határozatok végrehajtása. (A büntető eljárás kézikönyve. I. köt. XIII. fejezet. Bp., 1963)
A bűncselekmények ténykörülményeinek feltárása és a büntető politika. (Magyar Jog, 1965)
A bizonyítással összefüggő néhány kérdés a büntető eljárásban. (Jogtudományi Közlöny, 1967)
A büntető ténymegállapítás elméleti alapjai. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1968)
A megismerési és bizonyítási problematika új vonásai a büntető ügyekben. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
A bizonyítás általános kérdései a büntető eljárási törvényben. Nagy Lajossal. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
A bizonyítás a büntető eljárásban. (Magyar Rendőr, 1973)
A bizonyítás alapkérdései. – Az egyes bizonyítási eszközök. – Különleges eljárások. – A büntető határozatok végrehajtása. (Büntető eljárásjog. Egy. tankönyv. Bp., 1974)
A másodfokú bírósági eljárás. – A rendkívüli perorvoslatok. – A külön eljárások. – A különleges eljárások. – A büntető határozatok végrehajtása. (Magyar büntető eljárási jog. I–II. köt. Bp., 1974)
Jogi és kriminológiai szempontok a jogértelmezésnél. (Magyar Jog, 1977)
Büntető elvi határozatok. 1973–1980. Szerk. Többekkel. (Bp., 1982)
A másodfokú bírósági eljárás. (A büntető eljárás magyarázata. I–II. köt. Szerk. László Jenő. Bp., 1982)
Traits nouvaeux de l’interdiction de l’aggravation de la peine dans la procédure pénale hongroise. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1984)
A súlyosítási tilalom tartalmának újabb elemei. (Jogtudományi Közlöny, 1984)
Bevezető a büntető jogorvoslatok tanába. Doktori értek. (Szeged, 1984)
A jogorvoslatok helye a büntető eljárásban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1985)
A büntető jogorvoslatok fogalomkörének problémái. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
A büntető jogorvoslatok alaptanai. Monográfia. (Bp., 1985)
A büntető jogorvoslatok történeti kialakulása. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1986)
A bűnözés változásai és a büntető eljárási jog. (Magyar Jog, 1986)
A másodfokú bírósági eljárás hatékonyságának kérdései a magyar büntető eljárási jogban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1987)
A büntető eljárási jogalkotás jelentősége, büntető-eljárásjogunk módosítása és a törvényességi garanciák. (Jogtudományi Közlöny, 1988)
Magyar büntető eljárási jog. Egy. jegyz. Szerk. (Bp., 1990; 4. kiad. 1993)
A bizonyítást kizáró szabályok a büntető eljárásban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1991)
A jogorvoslatok szabályozásának alternatívái a büntető eljárásban. (Magyar Jog, 1991)
Magyar büntető eljárási jog. Kratochvill Ferenccel. Egy. jegyz. (Bp., 1991)
Felülvizsgálati eljárás büntetőügyekben. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1993)
A büntető eljárási jog vázlata. I–II. köt. Egy. jegyz. Szerk. (Szeged, 1995–1996; 2. kiad. 1997; 4. kiad. 2001)
A büntető tárgyalás vezetéséről. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1996)
A 100 éves Büntető Perrendtartás perorvoslati rendszeréről. (Magyar Jog, 1996)
Büntető perorvoslati rendszerünk változásai. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1996)
„Örökzöld” kérdések a büntető bizonyításban. (Ünnepi tanulmányok Horváth Tibor 70. születésnapja tiszteletére. Szerk. Farkas Ákos, Görgényi Ilona és Lévai Miklós. Miskolc, 1997)
Kétfokú fellebbvitel büntetőügyekben. Egykor és ma. (Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Bp., 1998)
Korszerűsödő alapelvek a büntető eljárásban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1998)
Emlékezés régi debreceni jogászprofesszorokra. (Jogtudományi Közlöny, 2002)
Büntetőeljárási jog alapvonalai I–II. köt. Egy. tankönyv. Szerk. (Szeged, 2004; 2. átd. kiad. 2006–2007)
A kétfokú fellebvitel bevezetése büntetőeljárás-jogunkba. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 2007)
kéziratban: Újabb irányok a francia jogfilozófiában. (1946).
Irodalom
Irod.: Szabó József: A bírói emelvény és a tudományos munkásság. Beszélgetés Cs. E.-nel, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírójával. (Közalkalmazott, 1972)
Kulcsár Anna: A gyanúsítástól az ítéletig. Beszélgetés Cs. E.-nel, a Legfelsőbb Bíróság büntető tanácselnökével. (Esti Hírlap, 1977. febr. 5.)
Cs. E. munkáinak jegyzéke. Bibliográfia. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Iuridica et Politica, 1992)
Emlékkönyv. Cs. E. egyetemi tanár születésének 70. és oktatói munkásságának 25. évfordulójára. Szerk. Tóth Károly. (Szeged, 1992)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Főszerk Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Nagy Ferenc: A 80 éves Cs. E. emeritus professzor köszöntése. (Magyar Jog, 2002)
Ad futuram memoriam. Tanulmányok Cs. E. 85. születésnapjára. Szerk. Nagy Ferenc. (A Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára. 13. Szeged, 2007)
Sapienti sat. Ünnepi kötet Cs. E. professzor 90. születésnapjára. Szerk. Fantoly Zsanett, Juhász Zsuzsanna és Nagy Ferenc. (Szeged, 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
