Aczél Márton
biológus, zoológus, entomológus
Született: 1906. június 8. Budapest
Meghalt: 1958. április 28. Tucuman, Argentína
Család
Szülei, nevelőapja: Aczél Nándor Márton, édesanyja: Weisz Ilona.
Aczél Nándor Márton 1912-ben örökbefogadta (Aczél Márton eredeti neve nem ismert).
Felesége: 1931. júl. 18.– Zorn Klára (1912. ápr. 19. Bp.), Zorn József és Huber Katalin Terézia leánya.
Gyermeke, fia: Aczél Etele (1935. jún. 7. Bp.); leánya: Aczél Klára (1942. febr. 26. Bp.).
Iskola
A budapesti Toldy Ferenc Főreálgimnáziumban éretts. (1924), a Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári (1929) és bölcsészdoktori okl. (1933), a kétszárnyúak rendszertana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1943).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Tanszéke tanársegéde (1929–1933), a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztálya mezőgazdasági kísérletügyi asszisztense (1933–1940), adjunktusa (1941. jan. 1.–1942. jún. 30.), főadjunktusa (1942. júl. 1.–1944) és a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1943. nov. 8.–1944). Németországban vendégkutató (1941–1944), majd a II. világháború végén Argentínában telepedett le (1944).
Az argentin Tucumani Nemzeti Egyetem Miguel Lillo Intézetének kutató-entomológusa (1948–1953), a tucumani Természettudományi Egyetem Állattani Tanszékén az embriológia és az állatszövettan ny. r. tanára (1953–1958).
Tudományos pályafutásának kezdetén botanikával, növényanatómiával, elsősorban egyes csüdfűfajok (Astragalus) Magyarországon is megtalálható alnemzetségeinek (Cercidothrix, Calycocystis) anatómiájával foglalkozott. Később érdeklődése a különböző növénykártevők elleni védekezés felé fordult. Argentínában elsősorban a kétszárnyúak (Diptera) rendszertanát, ill. az ún. neotrópusi faunatartomány diptera fajait kutatta. Több új fajt és nemet írt le, az elsők között vezette be az összehasonlító morfológia módszerét az entomológiába. Részt vett a hawaii Berenice P. Bishop Múzeum gondozásában készült Insects of Micronesia (1954–1965) c., Mikronézia rovarfaunáját feldolgozó munka összeállításában.
Főbb művei
F. m.: önálló kiadványai: A Cercidothrix és Calycocystis subgenusokba tartozó hazai Astragalus fajok anatómiája. Egy. doktori értek. is. (Botanikai Közlemények, 1933. 1-4.; és külön: Pécs, 1933)
Védekezés a levéltetvek ellen. (A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Növényegészségügyi Szolgálata kiadványa. Bp., 1939; 2. kiad. 1941; 3. kiad. 1943)
Tudnivalók a kolorádói burgonyabogár megtelepedésének megakadályozásáról. (A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Növényegészségügyi Szolgálata kiadványa. Bp., 1941; 2. kiad. 1942)
Védekezés a poloskaszagú szilvadarazsak ellen. (A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Növényegészségügyi Szolgálata kiadványa. Bp., 1941; 2. kiad. 1942)
Védekezés a földi bolhák ellen. (A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Növényegészségügyi Szolgálata kiadványa. Bp., 1942)
Grundlagen einer Monographie der Dorilaiden. Diptera. Dorilaiden-Studien 6. (Tucuman, 1948)
Catálogo de la Familia „Trypetidae”. Diptera acalypt de la región neotropical. (Acta Zoologica Lilloana, 1949 és külön: Tucuman, 1950)
Notes on „Tylidae”. 1–2. (Acta Zoologica Lilloana, 1949 és külön: Tucuman, 1950)
Catalogo de la familia „Conopidae” Diptera de la región neotropical. (Acta Zoologica Lilloana, 1950 és külön: Tucuman, 1951)
Revísion parcial del género americano Paracantha Coquilett. Diptera, Trypetidae. (Acta Zoologica Lilloana, 1951 és külön: Tucuman, 1952)
La familia Tephritidae en la region neotropical 1.: Trypetidae, Diptera. (Acta Zoologica Lilloana, 1952 és külön: Tucuman, 1953)
Morfologia externa y división sistemática de las Tanypezidiformes, con sinópsis de las especies argentinas de Tylidae y Neriidae. (Acta Zoologica Lilloana, 1953 és külön: Tucuman, 1954).
F. m.: tanulmányai: Astragalus Römeri Simk. (Index Horti Botanici Universitatis Budapestiensis, 1934)
Neue Schädlinge und Bekämpfungsarten in ungarischen Gärtnereien. (A Magyar Kir. Kertészeti Tanintézet Közleményei, 1936)
Trypetida-tanulmányok. A. M. előadása az Állatani Szakosztály 1937. febr. 5-én tartott ülésén. (Állattani Közlemények, 1937. 1-2.)
Adatok Bars megye Muscida faunájához. A. M. előadása az Állatani Szakosztály 1938. máj. 6-án tartott ülésén. (Állattani Közlemények, 1938. 3-4.)
Beiträge zur Kenntnis der Musciden Fauna des historischen Ungarn. – Die Verbreitung der Doryladen im historischen Ungarn. (Fragmenta Faunistica Hungarica, 1938. 2-3.)
Leucopis Studien. – Leucopis tanulmányok. (Folia Entomologica, 1938. 1-4.)
Beiträge zur Kenntnis der Cordyluridenfauna des Karpatenbeckes. (Fragmenta Faunistica Hungarica, 1939. 1.)
Piretrum-kutatások. (Kísérletügyi Közlemények, 1939. 4-6.)
Beiträge, Nachträge und Berichtigungen zur Kenntnis der Muscidenfauna Ungarns. (Fragmenta Faunistica Hungarica, 1940. 2.)
Neue Beiträge zur Kenntnis der Verbreitung der Musidoriden, Diptera. (Annales Historico-Naturalis Musei Nationalis Hungarici. Pars Zoologica, 1940)
Die Gattung Tömösváryelle Aczél. (Annales Musei Nationalis Hungarici. Pars Zoologica, 1944)
Védekezés új szerekkel a répabogarak ellen. (Mezőgazdaság-tudományi Közlemények, 1944)
Orthopyga and Campylopyga. New Divisions of Diptera. (Annals of the Entomological Society of America, 1954)
Results of the Archbolds Expeditions. Neriidae von Neu Guinea. Diptera. (Treubia, 1954)
Diptera: Neriidae and Micropezidae. (Insects of Micronezia. Honolulu, 1959).
F. m.: népszerű írásai a Kertészeti Szemlében: Kaktuszok és szukkulensek betegségei és kártevői. (1934. 12.)
Pajzstetvek a kaktuszféléken. (1935. 1.)
A közönséges levélféreg hazánkban. – Földfertőtlenítés. (1935. 2.)
Új üvegházi pajzstetű hazánkban. (1935. 7.)
Gyökértetvek a kaktuszon. (1935. 8.)
A kaktuszok rovarkedvelői. (1935. 9.)
Kísérletek nikotingázzal üvegházi kártevők ellen. (1935. 11.)
A Piretrum szerepe a kertészeti növényvédelemben. (1936. 1.)
Mi pusztítja a kaktuszodat? (1936. 2.)
A hagymás és gumós növények állati ellenségei. (1936. 3.)
Az orchideadarázs hazánkba érkezett! – Tíz nélkülözhetetlen Sedum-faj. (1936. 4.)
A molytetű és eredményes irtásmódja. – Az orgona néhány rovarellensége. (1936. 5.)
A rózsabokor leggyakoribb állati ellenségei. (1936. 6.)
A rózsakabóca. (1938. 7.)
A növényvédelem feladata. (1943. 10.)
Védekezés gőzöléssel, gázosítással és talajfertőtlenítéssel. (1944. 3.)
a Növényvédelemben: Gyászlegyek mint üvegház kártevők. (1934. 7.)
Piretrumporok tapadóképessége. (1936. 2.)
Gyapjastetű ezüst legyecskéje. (1936. 5.)
Piretrum az olcsó rovarölő háziszer. (1936. 9.)
Újabb piretrum-kutatásaim eredménye. (1936. 10.)
Lenbolha eredményes irtása. (1937. 8.)
A burgonyabogár-veszedelem egyre nő. (1937. 9.)
Hangyarabszolgák és rabszolgatartó hangyák. (1937. 10.)
Élettani védekezés kártevő rovarok ellen. (1937. 11.)
Beköszöntött a cserebogár-esztendő. (1938. 2.)
Almabimbó-likasztó bogár. – A poloskaszagú szilvadarázs. (1938. 3.)
Észak-Amerika szomorú esete a gyapjaspillével. (1938. 4.)
Meglepetések egy kis fürkészdarázs körül. (1938. 8.)
Hogyan fertőzik meg a hernyókat a fürkészlegyek? (1938. 10.)
Buzogányos cseresznyedarázs a gyümölcsfák új ellensége. (1939. 1.)
Szilvadarazsak élete és irtása. (1939. 4.)
Szilvamoly élete és irtása. – Levéltetvek a gyümölcsösben. (1939. 6.)
Poloskaszagú szilvadarázs irtása. (1939. 8.)
Szőlőmoly mechanikai irtása. (1939. 12.)
Poloskaszagú szilvadarázs életmódja. (1940. 4.)
Körte rügyfúró bogara. (1941. 6.)
Quasszia és a poloskaszagú darázs. (1941. 7.)
Szilvaeszelény. (1942. 10.)
Szőlőeszelény. (1942. 11.)
Nirosán az új növényvédő anyag. (1943. 1.)
Üvegszárnyú ribiszkepille. (1943. 2.)
Takácsatkák. (1943. 4.)
Termesztett növényeink levéltetvei. (1943. 5.)
Gyümölcsfák levéltetvei. (1943. 6.)
Káposztamoly. (1943. 7.)
Káposztapoloskák irtása. (1943. 9.)
Arzéntartalmú szerek pótlása. (1943. 10.)
A konyhakert és a mezőgazdaság levéltetvei. (1943. 11.)
Szőlőilonca és dinitro-ortho-kresol. – A dinitro-ortho-kresol szerepe a növényvédelemben. (1944. 2.)
Eredményes védekezés almabimbó-likasztó ellen. (1944. 3.)
A legújabb szerves védekezőszer. – Virágzó gyümölcsfák permetezése. (1944. 4.)
Új szerek a levéltetvek ellen. (1944. 8.)
a Természettudományi Közlönyben: Háború a burgonyabogárral. (1937)
A németországi rovarfajok száma. – A pókhálósmoly hernyóinak érzékenysége arzénsókkal szemben. – Az Egyesült Államok növényvédelmiszer-fogyasztása. (1938)
Karbolin-emulziók tartóssága és szétválása. (1939)
Egy apró fürkészdarázs szerepe a természetben. – Kutatások új, arzénmentes gyomormérgek után. (1940)
A szőlőilonca élete és eredményes irtása. (1942)
A legújabb növényvédőszer: a pentaklór-difeniletán. – Az istállói legyek eredményes irtása. (1944)
a Búvárban: A burgonyabogár Európában. (1938. 2.)
Védekezés a gyapotbogár ellen. (1939. 6.)
A biológiai védekezés kezdete. (1940. 10.).
Irodalom
Irod. és források: Aczél Márton magyar kir. kísérletügyi adjunktusi kinevezése, 1941. jan. 1. (Budapesti Közlöny, 1941. jan. 8.)
Aczél Márton magyar kir. kísérletügyi főadjunktusi kinevezése, 1942. júl. 1. (Budapesti Közlöny, 1942. júl. 8.)
Aczél Márton magántanári kinevezése, 1943. nov. 8. (Budapesti Közlöny, 1943. nov. 11.)
Aczél Mártont hivatali állásából … azonnali hatállyal felmentették. (Magyar Közlöny, 1945. ápr. 26.)
Aczél Márton meghalt. (Délamerikai Magyarság, 1958. jún. 6.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTWS-BXM?i=175&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AZVXL-ZDN2 (Aczél Márton házassági anyakönyve, 1931)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-95YJ-CLF?i=71&cc=1932363 (Aczél Etele bevándorlási kartonja, 1963)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-95YJ-CFM?i=65&cc=1932363 (Aczél Klára bevándorlási kartonja, 1963)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39601
https://nntp.hu/person/person.php?personid=52371
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022