Havas András Károly
újságíró, szerkesztő, műfordító
Született: 1895. november 11. Budapest
Meghalt: 1945. február 28. Harta
Temetés: 1946. december 17. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Havas (1890-ig) Hecht Ödön gyárigazgató, Székler Róza. Testvére: Havas István Jenő. F: Keményffy Klára. Leánya: Havas Andrea; fia: Havas Tamás.
Iskola
Budapesten éretts., a József Műegyetemen tanult, majd az I. vh.-ban katonáskodott (1914–1918), orosz hadifogságban volt.
Életút
Hazatérése után a Magyarország (1920–1923), az Esti Kurir (1923–1924), majd a Pester Lloyd belmunkatársa (1924-től).
Középiskolai tanulmányai befejezése után mérnöknek készült, ám az első szemeszter befejezése előtt bevonult. Az orosz hadifogságban kiválóan megtanult oroszul, s hazatérése után elsősorban kortárs orosz és szovjet irodalmat tolmácsolt. Magyarországon az elsők között fordította le Makszim Gorkij klasszikus műveit, de magyar nyelvre átültette Lev Tolsztoj (Feltámadás; Anna Karenina), Mihail Lermontov (Korunk hőse) és más kortárs orosz szerzők munkáit. Az orosz klasszikusokon kívül még néhány francia lektűrt és angol krimit (Edgar Wallace) is fordított. Néhány kisregényt és kisprózát is írt, elbeszéléseiben oroszországi élményeit örökítette meg. Írásait a Nyugat, tárcáit és kritikáit a Pester Lloyd, a Pesti Hírlap és Az Ujság közölte. Névváltozatai: Havas A. Károly és H. András Károly, ill. első írásai még Havas András néven jelentek meg.
Az ország német megszállása után a hartai munkatáborba hurcolták, ahol meggyilkolták. Budapesten (Erzsébetváros, VII. kerület Huszár utca 8.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Evangélikus Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik.
Emlékezet
A Weekend Élet c. lap szerkesztője (1930).
Főbb művei
F. m.: Csavargók, kalandorok, írók. Havas András néven. (Literatura, 1926)
A megtért bárány. Regény. (Csíkos sarkú regények. Bp., 1942)
Tettének oka… Vidám kisregény. (Napsugár Könyvek. Bp., 1943)
Szabadulás. Elbeszélés. (Fenn és lenn. Elbeszélések. Szerk. Barabás Tibor. Bp., 1960)
ford.: Andrejev, Leonyid: A karácsonyi angyal. Elbeszélések. Ford. (Bp., 1921)
Arcibasev, Mihail: A végső ponton. Reg. Ford. (A regényírás művészei. 48–49. Bp., 1924)
Gorkij, Makszim: Az emberek közt. Az Életem c. regénytrilógia 2. része. Ford. (Bp., 1928)
Level, Maurice: Borzalom. Reg. Ford. (A Színházi Élet regényei. 6. Bp., 1928)
Tolsztoj, Lev: Feltámadás. Reg. I–IV. köt. Ford. A bevezetőt Porzsolt Kálmán írta, ill. Semjén Ferenc. (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései. Bp., 1929; 2. kiad. I–II. köt. Bp., 1930)
Tolsztoj, Lev: Karenina Anna. Reg. I–IV. köt., két kötetben. Ford. Pálóczi Horváth Lajossal, Peterdi Istvánnal. (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései. Bp., 1942)
Tolsztoj, Lev: Feltámadás. Reg. Ford. Az előszót Horváth Zoltán írta. (Grill klasszikus regényei. Bp., 1943)
Gorkij, Makszim: Három ember. Reg. Ford. (Bp., 1943)
Wallace, Edgar: Az erőszak tornya. Bűnügyi reg. Ford. (Bp., 1943)
Arcibasev, Mihail: Nincs tovább! Reg. Ford. H. András Károly néven. (1–2. kiad. Bp., 1943)
Andrejev, Leonyid: Bolondok. Reg. Ford. (Bp., 1943)
Lermontov, Mihail: Korunk hőse. Reg. Ford. (Anonymus Regénytár. Bp., 1944)
Tolsztoj, Lev: A Kreutzer szonáta. Reg. Ford. (Bp., 1944)
Gorkij, Makszim: Életem. Ford. Gellért Györggyel, Radó Györggyel. (Bp., 1949)
Gorkij, Makszim: Három ember. – Okurov városka. Regények. Ford. Gellért Györggyel. (Bp., 1950)
Gorkij, Makszim: Az élet forgatagában. Az emberek közt. Az Életem c. regénytrilógia új címmel kiadott 2. része. Ford. (Gorkij válogatott művei. Bp., 1952)
Gorkij, Makszim: Hárman. Reg. (Gorkij válogatott művei. Bp., 1953)
Gorkij, Makszim: Ilja gyermekkora. Mesék és elbeszélések. Ford. Többekkel. Ill. Kass. János. (Bp., 1953; 2. bőv. kiad. 1956; 3. kiad. 1960; 4. kiad. 1978)
Gorkij, Makszim: Foma Gorgyejev. – Hárman. – Elbeszélések, 1899–1901. (Gorkij művei. IV. köt. Bp., 1961).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
