Somlyai Magda, M.
történész
Molnár Jánosné
Született: 1926. január 18. Debrecen
Meghalt: 2012. augusztus 2. Budapest
Temetés: 2012. augusztus 22. Budapest
Temetési hely: Fiumei út
Család
Sz: Somlyai Márton, a Debreceni Járműjavító vasesztergályosa, Faragó Mária. F: 1949–1970: Molnár János (1927–1990) történész, politikus, miniszterhelyettes. Elvált. Fia: Molnár János (1950–); leánya: Molnár Anna (1954–).
Iskola
Hathetes (1948), öthónapos, történelem szakosított pártiskolát végzett (1949). Tanítóképzőt végzett (1947), a Debreceni Tudományegyetemen tanult (1947–1948), az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951), a történelemtudományok kandidátusa (1964), doktora (1984).
Életút
Az MDP Pártiskola (1950–1952), a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet szemináriumvezetője (1952–1953). Az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1953–1965), tud. főmunkatársa (1965–1973). A JATE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszék tud. főmunkatársa (1973–1976), az ELTE BTK Tudományos Szocializmus Tanszék egy. docense (1973–1987), egy. tanára (1987. júl. 1.–1993. ápr. 30.).
20. sz.-i magyar történelemmel, elsősorban 1945 utáni társadalom- és gazdaságtörténettel foglalkozott. Különösen jelentősek az 1945. évi földosztást, a földreform létrejöttének körülményeit, valamint a parasztság földosztó törekvéseit vizsgáló dolgozatai. Úgy vélte, hogy 1945-ben, a termelés újraindulásakor paraszti egység jöhetett létre, ill. ennek a nemzeti egységnek a bomlása, az agrárstruktúra erőszakos átalakítása jelentősen befolyásolta az 1945 utáni idők politikatörténetét. Később érdeklődése kibővült: az ún. népi demokratikus átalakulás kezdeteit kutatta, de figyelme kiterjedt az 1944-es és az 1945-ös év mindennapok történetére, valamint a lakosság életkörülményeinek alakulására is. Forráskiadói tevékenysége is értékes, Karsai Elekkel kiadta a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok tevékenységével kapcsolatos, a hazai levéltárakban fellelhető dokumentumokat.
Az MTA Történettudományi Bizottsága, az MTA–TMB tagja. A Magyar–Szlovák Történész Vegyes Bizottság tagja. A Magyar Történelmi Társulat titkára (1962–1966).
Emlékezet
Akadémiai Díj (1963).
Főbb művei
F. m.: A föld azé, aki megműveli. (Történelemtanítás, 1955)
Az 1945-ös földreform néhány kérdéséről. (Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Bp., 1955)
Parasztságunk útja a felszabadulás után. 1945–1949. (Dózsa népe. Parasztságunk sorsa és küzdelmei. 1849–1949. Bp., 1956)
Túrkevei szegényparasztok küzdelme a földért 1945–1946-ban. (Századok, 1957)
Iratok a tiszántúli szegényparasztság földosztó törekvéseiről, 1945-ben. (Történelmi Szemle, 1958)
Agrárátalakulás a Német Demokratikus Köztársaságban. 1945–1955. Orbán Sándorral. (Történelmi Szemle, 1959)
Adatok a mezőgazdasági termelés megindulásáról 1945–1946-ban. (Századok, 1960)
Szabadulás és magvetés. Az 1945-ös földreform történetéből. (A Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront könyvtára. 4. Bp., 1961)
A népi demokratikus forradalom jellegéhez. (Századok, 1964)
Demokratikus agrárátalakulás – történelmi igazságtétel. (Társadalmi Szemle, 1965)
Földreform. Monográfia és dokumentumgyűjtemény. Részben kand. értek. is. (Bp., 1965; oroszul: Moszkva, 1967)
Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért. 1944–1948. (Társadalmi Szemle, 1967)
Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944. szeptember–1945. április. I–II. köt. A bevezető tanulmányt írta és szerk. Karsai Elekkel. (Bp., 1970)
A felszabadulás krónikája. 1944 ősze–1945 tavasza. Dokumentumgyűjtemény. Karsai Elekkel. (Bp., 1970)
Történelmi hétköznapok. (Kortárs, 1970)
Nagy csaták után. Az új élet kezdete Magyarországon. 1944–1945. (Népszerű történelem. Bp., 1975)
Jó szóval oktatott, játszani is engedett. A NÉKOSZ 30. évfordulójára. (Tiszatáj, 1976)
A magyar népi demokrácia kialakulása. 1944–1948. (A magyar munkásmozgalom története. 1868–1976. Egységes egy. és főisk. jegyz. Bp., 1979)
A népi demokratikus rendszer kialakulása és fejlődése Magyarországon. 1945–1948. (A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom története. MLEE és MSZMP Pártiskola tankönyv. Bp., 1979/80)
Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. (A Szolnok Megyei Levéltár kiadványai. Szolnok, 1981)
Dinnyés Lajos. (Társadalmi Szemle, 1983 és Politikuspályák. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1984)
Viharsarok, 1944 vége. (História, 1983)
A népi demokratikus átalakulás kezdetének politikai és társadalmi küzdelmei. 1944 ősze–1945 nyara. Doktori értek. (Bp., 1983)
Az új országgá szerveződés első lépései. 1944 ősze–1945 tavasza. (Társadalmi Szemle, 1984)
Történelemformáló hétköznapok. 1944 ősze–1945 tavasza. (Bp., 1985)
„…Föl kéne szabadulni már!” 1945. április 4. 12 dokumentum hasonmás kiadásban. Összeáll. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1985)
Paraszti érdekvédelem Magyarország népi demokratikus fejlődésében. (Agrárgazdaság, agrártársadalom, agrárpolitika. Szeged, 1985)
A közigazgatási hivatalok helye, szerepe a felszabadulás időszakában. (Tanulmányok a magyar népi demokrácia negyven évéről. Szerk. Molnár János, Orbán Sándor, Urbán Károly. Bp., 1985)
Az elsőként felszabadított megyék közigazgatásának sajátosságairól. (Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szerk. Gaál Endre, Serfőző Lajos. Szeged, 1986)
Miről vallanak a képviselői életrajzok? (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 1944–1945. Szerk. Feitl István. Bp., 1995)
Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések. (Magyar Tudomány, 1998)
A magyar progresszió küzdelme a hazai földbirtokviszonyok reformjáért a huszadik század első négy évtizedében. (Nagy Imre és kora. Bp., 2002)
Elszámolás nyolcvan évemmel. Villanások életemből – lírából, történelemből, politikából levezetve. Önéletrajz, visszaemlékezések. (Bp., 2010).
Irodalom
Irod.: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 2010. aug. 21.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
