Hegedűs T. András
pszichológus
Hegedűs András
Született: 1943. október 31. Budapest
Meghalt: 1999. március 11. Budapest
Család
Sz: Hegedűs László építészmérnök, Kellner Éva rendelőintézeti asszisztens. F: 1964–1972: Solt Ottília politikus, szociológus. Elvált, két gyermekük született.
Iskola
A bp.-i Bolyai János Gimnáziumban éretts. (1961), az ELTE BTK-n történelem szakos tanári és pszichológus okl. szerzett (1966), a JATE-n doktorált (1977), a pszichológiai tudományok kandidátusa (1980).
Életút
A Fővárosi Tanács Ötvös utcai Nevelőintézetének gyermekfelügyelője (1961). Az Egészségügyi Minisztérium Pomázi Munkaterápiás Intézetének pszichológusa (1966–1972), az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézetének pszichológusa, tud. főmunkatársa (1973-tól). A BKE Pedagógiai Tanszék egy. docense, majd tanszékvezető egy. tanára (1997. dec. 1.–1999. márc. 11.).
Tudományos pályafutásának kezdetén szociálpszichiátriai kérdésekkel, elsősorban az alkoholizmus és egyéb devianciák társadalmi hátterének feltárásával foglalkozott. Később érdeklődése a csecsemő- és kisgyermekkori fejlődés társadalmi meghatározottsága felé fordult, alapvetően új eredményeket ért el a pszichomotoros retardáció szociális hátterének kutatása terén. Jelentős szerepet játszott a csecsemő- és kisgyermekkori fejlődés standardjának és az ún. Funkcionális Fejlődési Tesztnek kidolgozásában. Az 1970-es évek végétől bekapcsolódott a magyarországi cigány gyermekek szocializációját vizsgáló kutatásokban különösen értékesek a cigányság iskolázottságával családi neveltetésével kapcsolatos megállapításai.
A Magyar Pszichológiai Társaság, a Család- és Nővédelmi Tudományos Tanács, a Rehabilitációs Társaság és az Egészségügyi Szervezők Tudományos Társasága tagja.
Emlékezet
A Magyar Pszichológiai Szemle munkatársa és a Pedagógiai Látókör c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Mi legyek? Többekkel. (Bp., 1967)
A színjátszó therápia, mint az alkoholizmus kezelésének sajátos módszere. Balázs-Piri Tamással. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968)
Ivó társadalom, avagy a társadalom alkoholizmusa. Balázs-Piri Tamással. (Valóság, 1969)
Alkoholizmus és neurózisok. Többekkel. (Tanulmányok az alkoholizmus pszichiátriai következményeiről. Bp., 1969)
Közel az 50%-hoz? Szociálpszichiátriai vázlat. Balázs-Piri Tamással. (Valóság, 1970)
Az alkoholizmus szociokulturális megközelítése. (Alkohológia, 1970)
Az élet peremén. (Valóság, 1971)
Hány alkoholizmus van? (Alkohológia, 1972)
Tiszaladány. (Valóság, 1973 és Folyamatos jelen. Fiatal szociográfusok antológiája. Bp., 1981)
Alkoholizmusráta reprezentatív felvételekben. (Alkohológia, 1975)
A csecsemő- és kisgyermekkori fejlődés magyar standardja. 1–2. Szondy Máriával, Popper Péterrel. – A beiskolázási vizsgálatok és a korrekciós osztályokban folyó munka aktuális pszichológiai kérdései. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1975)
Az átlagosztályzat eltörlése. Kísérlet egy tanügyi döntés elemzésére. (Iskolakutatás. 11. Bp., 1975; 2. kiad. 1982)
Az oktatásügyi szervezetkutatás lehetőségei. Monográfia. Csepeli Györggyel, Kozma Tamással. (Neveléstudomány és társadalmi gyakorlat. 6. Bp., 1976)
Valószínű összefüggések a 0–2 éves korosztály fejlettségi szintje és egyes demográfiai tényezők között. (Demográfia, 1976)
Adatok a csecsemők és kisgyermekek pszichomotoros fejlettségi szintje és néhány egészségügyi faktor összefüggéséhez. (Gyermekgyógyászat, 1976)
Adatok a 0–2 éves kori pszichomotoros retardáció biodemográfiai és szociális hátteréhez. Egy. doktori értek. (Szeged, 1977)
Szociálpszichológiai kutatások Magyarországon. – Az értelmi alulteljesítés néhány környezeti jellemzője. – Az alacsony fejlettségi szint társadalmi jellemzői csecsemő- és kisgyermekkorban. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1977)
A pszichomotoros retardáció néhány szociális, demográfiai és biológiai jellemzőjének faktoranalízise. (Népegészségügy, 1978)
A magyar általános iskolai hálózat néhány jellemzőjének faktoranalízise. Forray R. Katalinnal. (Magyar Pedagógia, 1979)
A pszichomotorosan retardált 0–2 éves csecsemők és kisgyermekek biodemográfiai és szociológiai jellemzői. Kand. értek. (Bp., 1979; tézisei: Magyar Pszichológiai Szemle, 1981)
A pszichomotoros retardáció négy dimenziója. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1979)
A pszichomotoros retardáció szűrése. (Gyermekgyógyászat, 1980)
Egyenetlenségek a magyar általános iskolai hálózatban. Forray R. Katalinnal. (Pedagógiai Szemle, 1980)
A néma pszichológia felelőssége: a tömeggyilkos pszichológiája. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1981)
Adaptáció az iskolai szervezethez. (Bp., 1982)
Önismeret és önkínzás. A pszichológia „válsága.” (Magyar Pszichológiai Szemle, 1982)
A társadalomtudományok integrációja – az ökológia a pszichológiában. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
Neveléslélektani elméletek és technikák. Kísérleti jegyzet. (Bp., 1984)
Pszichológia. 2. A felnőtté válás háttere és színterei. Tankönyv. (Bp., 1984)
Az együttélés rejtett szabályai. Egy cigánycsoport sikerének mértéke és ára egy iskolában. Forray R. Katalinnal. (Bp., 1985)
Családi nevelés és iskolai magatartás egy cigányközösségben. Forray R. Katalinnal. (Bp., 1986)
Iskolázási magatartások – iskolai ideológiák. Forray R. Katalinnal. (Bp., 1986)
Bevezetés a pszichológiába. (Az MKKE jegyzetei. Bp., 1986; 2. kiad. 1987)
Nőies és férfias iskolázási magatartások – iskolai ideológiák. Forray R. Katalinnal. (Magyar Pedagógia, 1987)
Település – iskola – cigányság. Montázs a budapesti agglomerációról. Forray R. Katalinnal. (Tanulmányok a cigányság beilleszkedéséről. Szerk. is. Bp., 1987)
Tradicionális családi nevelés és iskolai magatartás egy innovatív cigány községben. Forray R. Katalinnal. (Magyar Pedagógia, 1988 és „Míg én rólad mindent, te rólam semmit sem tudsz.” Ismeretterjesztés a cigányságot segítők számára. Szerk. Nyári László. Bp., 1994)
A nevelővé válás. (A pedagógia időszerű kérdései. 30. Bp., 1988)
Pszichológia és felsőoktatás. Szerk. (Képzéskorszerűsítési módszertani füzetek. Bp., 1988)
Pszichológia. 3. Ifjúságpszichológia és pedagóguspszichológia. Tankönyv. (Bp., 1988)
Pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok. A proszemináriumtól a szakdolgozatig. (2. kiad. Bp., 1989)
Tipikus iskolák cigány kultúrák mellett. Forray R. Katalinnal. (A cigánykultúra esélyeiről. Bp., 1989)
Az újjáépítés gyermekei, a konszolidáció gyermekei. Forray R. Katalinnal. (Gyorsuló idő. Bp., 1989)
A cigányság képe a magyar sajtóban. 1985–1986. – A cigány identitás változásának problémái. (Kultúra és Közösség, 1989)
Elsőéves közgazdászhallgatók új helyzetben. (Felsőoktatási Szemle, 1989)
A cigány etnikum újjászületőben. Tanulmány a családról és az iskoláról. Forray R. Katalinnal. (Közoktatási kutatások. Bp., 1990)
Két tanulmány a cigány gyermekekről: Tábor sablon. nélkül. – Az együttélés rejtett szabályai. Forray R. Katalinnal. (Közoktatási kutatások. Bp., 1991)
Pszichológia. 1. A pszichikum kialakulása. Tankönyv. (Bp., 1991)
Pszichológia. 2. A személyiség jövője és nevelési stílusok. Tankönyv. (Bp., 1991)
Támogatás és integráció. Oktatáspolitikai szempontok a cigányság iskolázásához. Forray R. Katalinnal. (Kutatás közben. Bp., 1991)
Egy kultúrantropológiai kísérlet. Forray R. Katalinnal. (Iskolakutatás, 1992)
A regionális beiskolázás a felsőoktatásban. Tervtanulmány. (Kutatás közben. Bp., 1992)
Pszichológusok és pedagógusok a felsőoktatás visszatérő kérdéseiről. Szerk. (Bp., 1993)
Motiválhatók-e a cigánygyerekek? (Educatio, 1993)
Versengés, együttműködés, kommunikáció. Kelemen Katalinnal. (Bp., 1994)
Cigány tanulók az általános iskolákban. Forray R. Katalinnal. (Iskolakutatás, 1994)
Oktatáspolitikai változások a cigánygyerekek iskoláztatásában. Forray R. Katalinnal. (Iskolakutatás, 1995 és Romák és oktatás. Tanulmányok. Szerk. Andor Mihály, Géczi János. Pécs, 2001)
Kisebbségi nő család és társadalom között. (Educatio, 1996)
Fekete hatalom vagy fekete nemzet az Egyesült Államokban. (Társadalomkutatás, 1996)
Scientia humana. Pszichológia. Fejlődés, nevelés, szocializáció, pedagógusok. (Bp., 1997)
Cigány gyermekek szocializációja. Forray R. Katalinnal. (Bp., 1998).
Irodalom
Irod.: H. T. A. (Új Pedagógiai Szemle, 1999)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
