Heksch Ágnes, S.
pedagógus, neveléstörténész
Singer Lászlóné
Született: 1908. december 16. Szeged
Meghalt: 1994. április 29. Szeged
Család
Sz: Rosenfeld Sarolta. Apja tisztviselő volt, az I. világháborúban elhunyt. F: 1934–1943: Singer László (†1943) tisztviselő, a munkaszolgálat áldozata. Özvegy. Leánya: Singer Anna (1936. júl. 10.).
Iskola
Szegeden éretts. (1926), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen német–francia szakos középiskolai tanári (1931) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1932); közben a dijoni, a grenoble-i, a párizsi és a bécsi egyetemen is tanult, a neveléstudományok kandidátusa (1969).
Életút
Párizsban könyvkiadói lektor (1932–1933), hazatérése után magántanításból élt (1933-tól). A II. világháború végén, családja több tagjával deportálták, a theresienstadti koncentrációs tábor foglya (1944 nyara–1945).
A szegedi Gutenberg utcai általános iskola, a Szent Margit Leánygimnázium és a Szegedi Tanítóképző Intézet r. tanára (1945–1950). A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegéde (1950–1953), egy. adjunktusa (1953–1954), Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE ÁJTK Idegennyelvi Lektorátusa (1954–1956), a TTK Idegennyelvi Lektorátusa (1956–1971), a Központi Idegennyelvi Lektorátus német–francia tanára (1971–1974). C. egy. docens (1979-től).
Új- és legújabbkori, elsősorban 19. és 20. századi neveléstörténettel, Imre Sándor és Prohászka Lajos munkásságával foglalkozott.
Az MTA Neveléstörténeti Albizottsága tagja (1970–1974). A Magyar Pedagógiai Társaság tagja (1968–1974).
Főbb művei
F. m.: A démoni elem Stefan Zweig művészetében. (Szegedi Symposion, 1930)
William Stern személyiségfilozófiája és lélektana. Egy. doktori értek. is. (Symposion Könyvek. 15. Szeged, 1932)
Iskolaszervezettan. 1949/50. II. félév. Á. Gy. előadásai alapján összeáll. Többekkel. Egy. jegyz. (Szeged, 1950)
Comenius Ámos János Nagy Oktatástana. (Tiszatáj, 1954)
Marx, Engels, Lenin és Sztálin a nevelésről. Pedagógiai olvasókönyv. Szerk. Tettamanti Béla. Összeáll. Király Józseffel. Megjelent hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján. (Bp., 1955)
Kazinczy és II. József művelődéspolitikája. (Pedagógiai Szemle, 1956)
Imre Sándor neveléselméleti tevékenysége 1919-ig. (Magyar neveléstörténeti tanulmányok. Szerk. Felkai László. Bp., 1959)
Berzeviczy Gizella ismeretlen levele. (Délmagyarország, 1961. 65.)
Adatok a numerus clausus történetéhez. (Pedagógiai Szemle, 1962)
Francia nyelvű matematikai szakszöveggyűjtemény. Összeáll. (Szeged, 1962)
Francia nyelvű fizikai szakszöveggyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1964)
Kazinczy Ferenc Vélekedése az alsóbb iskolák organisatiója dolgában. Forrásközlés és kísérő tanulmány. (Magyar Pedagógia, 1964)
Német nyelvű biológiai szakszöveggyűjtemény. (Bp., 1965)
Német társalgási gyakorlatok. Halász Elődnével. (Bp., 1966)
Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. Monográfia és kand. értek. is. (Neveléstörténeti Könyvtár. Bp., 1969; megjelentek a tézisei: Pedagógiai Szemle, 1970)
Az ellenforradalmi korszak testnevelési koncepciójának kialakulása. 1919–1921. (Neveléstörténeti tanulmányok. Szerk. Köte Sándor. Bp., 1970)
A szabadoktatás alakulása Magyarországon az ellenforradalom hatalomra jutása idején. 1919–1922. (Pedagógiai Szemle, 1972)
Törekvések a fővárosi iskolák államosítására. 1919–1921. (Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII–XX. századi történetéből. Bp., 1980)
Prohászka Lajos tantervelmélete. 1948. (Magyar Pedagógia, 1984).
Irodalom
Irod.: Kempelen Attila: H. Á.: William Stern személyiségfilozófiája és lélektana. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1933)
Simon Péterné: H. Á.: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. (Magyar Pedagógia, 1969)
Szegedi Egyetemi Almanach. I. köt. (Szeged, 1996)
Pedagógiai lexikon. I. köt. (Bp., 1997)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
