Becze József
állatorvos, biológus
Született: 1922. augusztus 27. Putnok, Gömör és Kishont vármegye
Meghalt: 1996. január 12. Cikolasziget, Győr-Moson-Sopron vármegye
Család
Sz: Becze József, Kekka Jolán. F: 1958-tól Dombrády Sarolta htb. Fia: Becze István (1959–).
Iskola
A miskolci Fráter György Gimnáziumban éretts. (1941), Ludovika Akadémiát végzett, tüzérhadnaggyá avatták (1944), a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Karán állatorvos-doktori okl. szerzett (1951), az állatorvos-tudományok kandidátusa (1957), doktora (1970).
Életút
A bp.-i Állattenyésztési Kutatóintézet Lótenyésztési Osztályának tud. segédmunkatársa (1951–1958), a Szaporodásbiológiai Osztály osztályvezető tud. munkatársa (1958–1989). A PATE Mezőgazdaság-tudományi Kara Állattenyésztés-tani Tanszékének egy. tanára (1989–1996). A Göttingeni Egyetem Szaporodásbiológiai Tanszék vendégkutatója (1965–1966).
Szaporodásbiológiával, állatöröklődés-tannal fogl., a magyarországi szaporodásbiológiai kutatások irányítója. Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a versenyló-, ill. a nehézigásló-tenyésztés, valamint az öszvérelőállítás és az ezzel kapcsolatos hibridizáció kérdéseit vizsgálta, később érdeklődése az endokrin reguláció mechanizmusainak problémái, az állománymeddőség és az embrióátültetés felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a nem fertőző eredetű meddőség vizsgálata, az ivari működés fiziológiája és patológiája és a magzati kor rendellenességeinek kutatása terén.
Elismertség
Az MTA Állattenyésztési és Takarmányozási Tudományos Bizottsága tagja. Az Olasz Mezőgazdasági Akadémia (l.: 1965) és az NDK Mezőgazdasági Akadémia tagja (tb.: 1982).
Elismerés
Ivanov-emlékérem (Moszkva, 1970), a Mezőgazdasági Könyvkiadó Nívódíja (1984), Óvári-emlékérem (1991).
Szerkesztés
A Zuchthygiene és a hamburgi Reproduction in Domestic Animals c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1968-tól).
Főbb művei
F. m.: Importált hidegvérű mének munkaképesség-vizsgálatának tapasztalatai a kondícióvizsgálatok tükrében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
A kancák vemhességének korai megállapítása. Cseh Sándorral, Paál Sándorral. (Magyar Állatorvosok Lapja melléklete, 1953)
A szamár tenyésztése és az öszvér. (Bp., 1955)
A vemhesség fokozás módszerei a lótenyésztésben. (Agrártudomány, 1955)
A hidegvérű ló tenyésztése. Lukáts Károllyal, Zilahy Andrással. (Bp., 1957)
Fajhybridek ivari működésének vizsgálata öszvéreken. Kand. értek. (Bp., 1957)
Fajhybridek heréjének szövettani és ejaculátumának biochemiai vizsgálata öszvéreken. Bertók Loránddal. (MTA Biológiai Tudományok Csoportjának Közleményei, 1958)
A nőivarú hibridek ivari működésének vizsgálata öszvéreken. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Csoportjának, 1959)
A sertés petefészkének hormontermelése a vemhesség ideje alatt. (Kísérleti Közlemények, 1959)
Az egészséges és az atrophiás sertésmagzat placentájának hisztokémiai vizsgálata. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
A nemek alakulásának irányíthatósága az állattenyésztésben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
A sertés magzatkori atrophiája. Doktori értek. (Bp., 1969)
Az állatorvosi szülészet szükségessé vált új dimenziói és ezek helye a szaporodásbiológiában. (MTA Biológiai Osztálya Közleményei, 1974)
100 napon belüli újrafogamzás és annak ökonómiai hatása nagyüzemi tehenészetben. Engel Györggyel, Perjés Istvánnal. (Bp., 1978)
A sertés szaporítása és annak közgazdasági kérdései a nagyüzemi termelésben. Wekerle Lászlóval. (Bp., 1980)
A magzatkori elhalás és a reprodukciós kapacitás összefüggései a sertéstenyésztésben. (Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- tudományi Közleményei, 1980)
A nőivarú állatok szaporodásbiológiája. (Bp., 1981)
A szarvasmarha szaporítása és annak közgazdasági kérdései a nagyüzemi termelésben. Perjés Istvánnal. (Bp., 1981)
Szezonon kívüli ivarzásindukálás és mesterséges termékenyítés a kecsketenyésztésben. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981)
Fortpflanzungsbiologie des Schweines. Többekkel. (Berlin, 1982)
Tanulmányok a haszonállatok szaporításáról. Szerk. (Bp., 1982)
A hímivarú állatok szaporodásbiológiája. Szerk. (Bp., 1983)
Szarvasmarha-egészségtan. Szerk. Horváth Zoltán. Írta többekkel. (Bp., 1983)
Theriogenology. Többekkel. (Bombay, 1983)
A húsmarha szaporodásbiológiájának aktuális kérdései. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1984)
Sertéstenyésztők kézikönyve. Szerk. Kovács Ferenc. Írta többekkel. (Bp., 1984)
Sertésegészségtan. Szerk. Szabó István. Írta többekkel. (Bp., 1984)
Biotechnikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben. 1–2. Dohy Jánossal. (Bp., 1985)
Kérdés-felelet a szaporodásbiológia gyakorlatából. Gyakorlati kézikönyv. (Bp., 1987)
Az első tenyésztésbe vétel és a szaporodóképesség. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1989)
Szaporodásbiológia. Egy. jegyz. Gergátz Elemérrel, Iváncsics Jánossal. (Mosonmagyaróvár, 1990)
Állattenyésztési biotechnológia. Egy. jegyz. Gergátz Elemérrel, Iváncsics Jánossal. (Mosonmagyaróvár, 1990).
Irodalom
Irod.: Látits György: B. J. professzor hetven éves. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1992).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
