Hermann Alice
gyermekpszichológus
1922-től Hermann Imréné Cziner Alice
Született: 1895. május 29. Abafalva, Gömör vármegye
Meghalt: 1975. augusztus 16. Budapest
Család
F: 1922-től Hermann Imre (1889–1984) orvos, pszichoanalitikus.
Iskola
A budapesti tudományegyetem pszichológia–filozófia–esztétika szakos hallgatója, pszichológiából bölcsészdoktori okl. (1921), majd tanítói képesítést (1929), ill. pedagógia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1955).
Életút
Révész Géza kísérleti laboratóriumának gyakornoka (1919–1921). Tanulmányai befejezése után részt vett Hermann Imre a választás formai sajátosságait kutató kísérleteiben, majd rövid ideig egy iparos tanoncoknak segítséget nyújtó pályaválasztási laboratórium vezetője (az 1920-as évek közepe), ill. annak megszűnése után pszichoanalitikusként tevékenykedett (1945-ig). A II. vh. után a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) óvodai felügyelője (1945–1949), a Fővárosi Tanács óvodai felügyelője, majd főelőadója (1949–1952), a Bezerédj Amália Óvónőképző tanára (1952–1956), a Művelődésügyi Minisztérium (MM) Tanító- és Óvónőképző Osztályának főelőadója (1956–1962), nyugdíjasként az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) munkatársa (1962-től).
Tudományos pályafutásának kezdetén, Magyarországon az elsők között foglalkozott reklámpszichológiával, elsősorban a modern plakátok esztétikai és lélektani hatását vizsgálta. Később kizárólag gyermekpszichológiai, családi és óvodai neveléslélektani és oktatási kérdésekkel, a kisgyermek fejlődésével, a gyermeki gondolkodás, a gyermeki világkép kialakulásának sajátosságaival, az értelmi elmaradás vizsgálatával, ill. gyermekvédelemmel foglalkozott. Munkáit áthatották férje, Hermann Imre pszichoanalitikus felismerései (pl.: megkapaszkodás, anya-gyermek kapcsolat stb.). Eszménye a közösségi ember volt; a nevelésben elvetette a feltétlen engedelmesség fontosságának elvét. Hirdette a gyermeki szabadság biztosítását, a kötetlen tevékenységek és foglalkozások szervezését, kiemelte az ismeretszerzés során a motiváció jelentőségét. Elsőként ismerte fel a gyermekközpontú valóságszemlélet (a gyermeki egocentrizmus sajátos esete) jelenségét. Vezető szerepet játszott a magyarországi felsőfokú óvó(nő)képzés kialakításában, az új 1971-es óvodai program kidolgozásában és a Montessori-módszer magyarországi meghonosításában. Társszerzője a Magyarország kisgyermeknevelés-ügyéről írt monográfiának. Értékes nevelés-népszerűsítő munkát is végzett. Írásai Cziner Alice, Hermann-Cziner Alice és Hermann Imréné néven is megjelentek.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben – férjével közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékét őrzi a soproni és a hódmezővásárhelyi Hermann Alice Óvoda (2005. júl. 1-jétől).
Elismertség
A Magyar Pedagógiai Társaság tagja, Kisgyermek-nevelési Szakosztályának vezetőségi tagja.
Elismerés
Apáczai Csere János-díj (1975).
Szerkesztés
A Szülők Könyvtára köteteinek társszerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Zur Entwicklungspsychologie des Umgehens mit Gegenständen. Hermann Imrével. Hermann-Cziner Alice néven. (Zeitschrift für angewandte Psychologie, 1922)
Pszichotechnika és pedagógia. Hermann-Cziner Alice néven. (Jövő Útjain, 1926)
Szülők a nevelésben. Hermann Alice néven. (Jövő Útjain, 1927)
A reklám lélektana. Hermanné Cziner Alice néven. 10 táblával, szövegközi képekkel és ábrákkal gazdagon illusztrált. Modern félvászon kötésben. (Bp., 1927)
A modern plakát lélektana. Hermann-Cziner Alice néven. (A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága bemutatkozó kiállításának katalógusa. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. 1930. ápr. 12–27. Bp., 1930)
Az új rendszerű tanítás eredményei. Összehasonlító lélektani vizsgálatok. Lénárt Edithtel. Hermann-Cziner Alice néven. (A Jövő Útjain kiadványa. Bp., 1933)
Emberré nevelés. (Bp., 1947; Pszichológia nevelőknek. 2. felújított kiad. 1982; 3. kiad. 1986)
A beszédkészség fejlesztése az óvodában. Hermann Imréné néven. (A szocialista nevelés kiskönyvtára. 36. Bp., 1952)
Megállja-e a helyét az óvodában? A 3–6 éves korú gyermek nevelése a családban. Gergely Károlynéval. 12 táblával. (Bp., 1957)
Pedagógia az óvónőképzők számára. Főisk. jegyz. (Bp., 1957; 2. kiad. 1959)
Nevelőmunka az óvodában. Útmutatás óvónők számára. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1957; 4. kiad. 1960)
A 3–6 éves gyermek nevelése a családban. Szerk. (A Magyar Nők Országos Tanácsa kiadványa. Szülők könyvtára. Bp., 1957; 2. átd. kiad. 1961)
Az első tíz év. A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában. Hermann Imrével. (Bp., 1959)
Régebbi magyar játékelméletek. (Pedagógiai Szemle, 1959)
Gyermek a családban. – Feleséggé nevelés. (Nők könyve. Szerk. Gyenes István, Kovács Judit. Bp., 1959)
Megint egyszer a verésről. H. A. előadása az Asszonyok Művelődési Körében. (A Magyar Nők Országos Tanácsa előadássorozata. Bp., 1960)
Mivel foglalkozzék a 3–6 éves gyermek? (A Magyar Nők Országos Tanácsa előadássorozata. Bp., 1960)
Pedagógia az óvónőképzők számára. Főisk. jegyz. Bakonyi Pállal, Földesi Klárával. Főisk. jegyz. (Bp., 1960; 3. kiad. 1961; 4. kiad. 1962; 5. kiad. 1963; 6. kiad. 1964; 7. átd. kiad. 1967)
Gyermeklélektani gyakorlatok az óvónőképző intézetek számára. Főisk. jegyz. Kabainé Huszka Antóniával, Murányi Kovács Endrénével. (Bp., 1960; 2. kiad. 1961; 3. kiad. 1962; 4. kiad. 1963; 5. kiad. 1964)
Az iskoláskor előtti nevelés tartalma. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1960. Bp., 1961)
Az óvodai nevelés eszközei közoktatásunk átszervezésének tükrében. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1961. Bp., 1962)
Egy óvodai felmérés néhány I. osztály felé mutató tanulsága. (Pedagógiai Szemle, 1963)
Óvodás korú gyermekek tájékozottsága a világban. Monográfia. (Bp., 1963)
A munkaerkölcs első megalapozásának néhány problémája. (Pedagógiai Szemle, 1964)
A gyermek értelmi képességének fejlesztése az óvodában. Tóth Andrásnéval. (A Pedagógusok Szakszervezete kiadványa. Bp., 1964)
Kisgyermek a nagyvilágban. Hogyan segítse a szülő 3–6 éves gyermekének ismerkedését a világgal? (Szülők Könyvtára. Bp., 1964)
Még egyszer a verésről. (Szülők Könyvtára. Bp., 1965)
A gyermeki éntudat egészséges fejlődésének feltételei az óvodás otthonokban. (Pedagógiai Szemle, 1965)
Munkára nevelés a dajka nélküli óvodák tanulmányozásának szemszögéből. (Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből. Szerk. Bakonyiné Vince Ágnes. Bp., 1965)
A gyermek ismerkedése a világgal. (A 3–6 éves gyermek átalakuló társadalmunkban. Óvodapedagógiai ülésszak. Budapest, 1965. okt. 18–19. Bp., 1966)
A világnézet megalapozása az óvodában. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1966)
Az iskolaérettség biztosítása a különböző óvodarendszerekben. (Pedagógiai Szemle, 1967)
Értelmi elmaradás – értelmi fejlődés az óvodás otthonokban. Monográfia. (Bp., 1967)
Az esztétikai nevelés fontossága a kisgyermekkorban. (A bábjáték lélektana és pedagógiája. Tanulmányok. Szerk. Hollós Róbertné. Bp., 1967; 2. kiad. 1980)
Tanulmányok a megismerés fejlődéséről. (Pedagógiai Szemle, 1968)
A 3–6 éves gyermek. Mit kell tudni a gyermekről? Falk Judittal, Vincze Máriával. Ill. Gábor Éva. (Szülők Könyvtára. Bp., 1968)
A 3–6 éves gyermek. út az iskola felé. Ill. Gábor Éva. (Szülők Könyvtára. Bp., 1969)
A 3–6 éves gyermek. Nehéz a gyermeknek – nehéz a felnőttnek. Nemes Líviával. Ill. Gábor Éva. (Szülők Könyvtára. Bp., 1969)
Az óvodai oktatás didaktikájához. A motiváció. (Pedagógiai Szemle, 1969)
Szovjet és amerikai gyermekek erkölcsi szintje egy amerikai vizsgálat tükrében. – Az óvodai oktatás didaktikájához. Az oktatási folyamat. (Pedagógiai Szemle, 1970)
Az adatok a „derék” gyermekek családi hátteréhez. Varga Évával. (Pedagógiai Szemle, 1971)
Early Child Care in Hungary. Monográfia. Komlósi Sándorral. (International Monograph Series on Early Child Care. 1. London–New York–Paris, 1972)
Óvodáskorú gyermekek ismeretszerzési motivációja. (Pedagógiai Szemle, 1974)
A dicséret hatása egyhangú és érdekes feladatok megoldására. V. Binét Ágnessel. (Pedagógiai Szemle, 1975)
Útmutató a környezetismereti feladatlapok felhasználásához óvónők számára. Összeáll. (Bp., 1976)
A báb hatása a gyermek személyiségének alakulására. (Bábozzunk az óvodában! Bp., 1977; 3. kiad. 1982)
A gyermekben érlelődik a jövő. Vál. írások. Vál., összeáll. V. Binét Ágnes. (Bp., 1979)
Az üzemi napközi otthonok szerepe a lelki egészségvédelemben. Újraközölt tanulmány. Közzéteszi Varga Éva. (Thalassa, 1995).
Irodalom
Irod.: Lénárd Ferenc: Hermann Imre–H. A.: Az első tíz év. A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában. (Pedagógiai Szemle, 1960)
Murányi-Kovács Endréné: H. A.: Óvodás korú gyermekek tájékozottsága a világban. – H. A.: Életemről és munkámról. (Pedagógiai Szemle, 1964)
Halálhír. (Népszabadság, 1975. aug. 20.)
Szabadi Ilona: Dr. H. A. 1895–1975. (Pedagógiai Szemle, 1975)
Szabadi Ilona: Dr. H. A. emlékezete. (Óvodai Nevelés, 1975)
V. Binét Ágnes: H. A.-ra emlékezve. H. A. nevelés-lélektani munkássága. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1976)
Varga Éva: H. A.-ra emlékezve. (Új Pedagógiai Szemle, 1995)
Varga Éva: Emlékezés H. A.-ra. (Thalassa, 1995)
Vajda Zsuzsanna: A pszichoanalízis budapesti iskolája és a nevelés. Monográfia. (Bp., 1995)
Vajda Zsuzsanna: Egy pszichoanalitikusan képzett nevelő a baloldali diktatúrában. Esettanulmány H. A.-ról. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1999)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010). *Gulyás: Cziner Alice néven, téves születési adattal: máj. 27.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
