Korányi András
orvos, belgyógyász, nefrológus
Született: 1903. április 4. Nyíregyháza
Meghalt: 1995. augusztus 22. Budapest
Család
Dédapja: br. tolcsvai Korányi Frigyes (1827–1913) orvos, belgyógyász, az MTA tagja. Nagybátyja: br. tolcsvai Korányi Sándor (1866–1944) orvos, belgyógyász, az MTA tagja. Sz: Korányi Endre (1868–1945), jogász, ügyvéd, zongoraművész, Szopkó Olga. F: 1. Mezei Mária. 2. Dobos Elly [Eleonóra]. Testvére: Korányi Gyula. (1897–1968) jogász, törvényszéki bíró, és Korányi Anna (1900–1983).
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott (1921–1922), majd általános orvosi okl. szerzett (1927), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1929), a hypoglycaemia és pathomechanizmusa tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936), az orvostudományok doktora (életművéért, 1993).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1927–1936). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem egy. tanársegéde (1936–1939), klinikai adjunktusa (1939–1946). A BOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika egy. adjunktusa és a belgyógyászat c. ny. rk. tanára (1946. ápr. 12.–1947), politikai okokból, törvénytelen úton, azonnali hatállyal elbocsátották (1947). A bp.-i Szent István Közkórház II. sz. Belgyógyászati Osztályának főorvosa (1947–1948), ismét elbocsátották (1948), munkanélküli (1948–1950). A Fővárosi Margit Kórház főorvosa (1950–1952), a Fővárosi János Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa (1952–1976. máj. 31.).
Belgyógyászati patofiziológiával foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a veseműködés zavarainak patológiai vizsgálata, valamint a szénhidrát- és zsír-anyagcserezavarok feltárása terén. Elsők között mutatta ki a szervezet kallikrein termelődését, elsőként írt le súlyos hipoglikémiás tünetegyüttest. Új, világszerte elterjedt diétás elveket dolgozott ki az arterioszklerózis megelőzésére.
Emlékezet
Budapesten (Lipótváros, V. kerület Alpári Gyula utca 3.) élt és tevékenykedett. Róla nevezték el a Korányi András-alapítványt és a balatonfüredi Korányi András DNS Mintatárat.
Elismertség
A Magyar Belorvos Társaság alapító tagja. Az Internationale Gesellschaft für Fettwissenschaften alapító tagja (1958-tól).
Elismerés
Kiváló Orvos (1954), Munka Érdemrend (arany, 1963).
Szerkesztés
A Magyar Belorvosi Archivum szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A colitises betegek székében kimutatható coli bacilusok morphológiai és biológiai tulajdonságai. (Orvosképzés, 1925)
Az anaemia perniciosára vonatkozó kísérletes vizsgálatok. Knorr Kálmánnal, Knorr Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1927)
Koli-zuckerzersetzung beider perniciösen Anaemie. (Folia Haematologia, 1928)
Szokatlan psychés tünetek hypoglykaemiában. (Orvosi Hetilap, 1934. 5.)
A vérplazma fehérjefrakcióinak meghatározása a Zeiss-féle stufen phonométerrel. B. Hatz Ellával. (Orvosi Hetilap, 1934. 34.)
Fehérjepermeabilitási vizsgálatok nephritisben. (Orvosi Hetilap, 1934)
A hypoglykaemiás tünetcsoportról. (Orvosképzés, 1936)
Beiträge zur Pathogenese der diffusen Glomerulonephritis. Hámori Artúrral. (Zeitschrift für Klinische Medizine, 1936)
A fehérjevizelés keletkezése a vese tubuláris megbetegedéseiben. Hámori Arturral. (Magyar Orvosi Archivum, 1936)
Adatok a lázas fehérjevizelés keletkezéséhez. (Báró Korányi Sándor-emlékkönyv. Bp., 1936)
A fehérjevizelés mechanizmusáról. (Orvosi Hetilap, 1936)
A cukorbajosok acidózisának borostyánkősav-kezelése. Szentgyörgyi Alberttel. (Orvosi Hetilap, 1937. 24.)
Szénhidrátdús-zsírszegény étrenddel elért eredmények cukorbetegeknél. Bencsáth Aladárral. (Gyógyászat, 1937)
Plasmaeiweisskörper und Albuminurie. (Die Eiweiskörper des Blutplasma. Szerk. Bennhold, H. és Kylin, E. Dresden–Leipzig, 1938)
Kallikrein a gyomornedvben. Szenes Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1939. 36.)
Az intermedier vízanyagcseréről. (Orvostudományi Közlemények, 1941)
A gümős hashártyagyulladásról. (Gyógyászat, 1941)
Adatok a hastyphus orvoslásához. (Orvosi Hetilap, 1942. 24.)
A kóros soványság gyógyítása hypophysis transplantatióval. – Kallikrein kiválasztás vesebajban. Szenes Tiborral. (Magyar Orvosi Archivum, 1942)
A sublimát vesekéreg és velőállományának működése. Földi Mihállyal. – A veseműködés vizsgálata nem veseeredetű vizenyő esetén. Földi Mihállyal. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
Hepato-renalis syndroma kiütéses typhusban. Varga Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1943. 19.)
A hidegártalom hatására létrejövő háborús nephritisekről. (Orvosok Lapja, 1947 és Népegészségügy, 1947)
Az anaemiás oedemák keletkezésének mechanizmusa. Földi Mihállyal, Szabó Györggyel. (Orvosok Lapja, 1947)
A táplálkozás hirtelen megnövekedésének jelentősége az éhezési oedema pathogenezisében. (Magyar Belorvosi Archivum, 1948)
A heveny elhúzódó pajzsmirigygyulladás kórképéről. Lőrincz Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1951. 10.)
Argentaffinoma okozta új klinikai syndroma. Karsay Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1955. 20.)
Mosse-syndroma két esete. (Orvosi Hetilap, 1956. 2.)
A Paget–Schroetter-syndroma anticoaguláns kezeléséről. Karsay Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1956. 37.)
A cukorbetegség oralis sulfonamidurea kezeléséről. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1957. 21.)
Az intracerebralis vascularis insultusok kórképe és therápiája, különös tekintettel az ACTH therápiára. Karsay Gyulával, Kéhli Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1958. 31.)
Újabb adatok a spontán hypoglykaemiák aetiopathogeneziséhez. Gergely Rezsővel, Halmos Tamással. (Orvosi Hetilap, 1959. 39.)
Arteriosclerosis és zsíranyagcsere. Jáky Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1959. 51.)
Über die Blutserum-Lipoid-senkende Wirkung des Sonnenblumenöles. Jáky Miklóssal. (Die Nahrung, 1960)
Az emberi érfalban lerakódó kristályos anyagokról. Liszka Györggyel, Sasvári Kálmánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1961)
Carbutamid hypoglykaemia hyperthyreoticus betegen. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1961. 2.)
A coronaria syndroma prophylaxisa és therápiája, különös tekintettel a zsíranyagcserére. (Orvosi Hetilap, 1961. 40.)
Az érelmeszesedéses betegek korszerű táplálkozásáról. (Élelmezési Ipar, 1962)
Biguanidin származékkal szerzett tapasztalataink diabetes mellitus kezelésében. Halmos Tamással, Kozma Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1962. 22.)
Prophylaxis and Treatment of the Coronary Syndrome. (Therapia Hungarica, 1963; franciául és németül is)
A diabetes mellitus étrendi kezelésének elvei. (Diabetes mellitus. Szerk. Magyar Imre. Bp., 1963)
Egyes belgyógyászati betegségek korszerű therápiája. Kismonográfia. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1964)
Ép és atherosclerotikus aorták anorganikus tartalma. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1965. 5.)
A hepatogen hypoglykaemia pathogenesiséhez. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1965. 37.)
Anorganikus anyagok jelentősége az érfal atherosclerosisában. (Magyar Belorvosi Archivum, 1966)
A dyspnoe pathogenesise és válfajainak elkülönítése. (Határterületi differenciáldiagnosztika. Szerk. Mosonyi László. Bp., 1966)
Tumor mint hypoglykaemizáló tényező diabeteses betegeken, Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1966. 4.)
Atherioscleroticus aorták anorganikus tartalmának ultrastrukturális vizsgálata. (Orvosi Hetilap, 1967. 16.)
Belgyógyászat és pathofiziológia. Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1992)
Emléktöredékek. Visszaemlékezések. (Orvos-életek. Bp., 1995).
Irodalom
Irod.: Halmos Tamás: Kettős évforduló. Prof. dr. K. A. köszöntése. (Diabetologia Hungarica, 1994)
Szegedi egyetemi almanach. II. köt. SZOTE. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
