Henkey Gyula
antropológus, etnográfus
Henkey Lajos
Született: 1920. december 25. Léva, volt Bars vármegye
Meghalt: 2010. augusztus 17. Tiszakécske
Család
Sz: Nyiredy Erzsébet. Apja tanító volt. Hárman voltak testvérek.
Iskola
Elemi és középiskoláit Léván végezte, a lévai szlovák nyelvű reálgimnáziumban éretts. (1938). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult és Bartucz Lajosnál antropológiát hallgatott (1939–1942), jogtudományi doktori okl. szerzett (1945), a történelem (néprajz) tudomány kandidátusa (1990).
Életút
Bars-Hont vármegye közigazgatási gyakornoka (1942–1943). Az Újjáépítési Minisztérium (1945–1946), az Építési Minisztérium fogalmazója (1946–1948). A Pécsi Építési Főigazgatóság (1948–1949), a Magasépítési Vállalat (1949), a Növénytermeltető Vállalat kecskeméti kirendeltsége jogi tanácsadója (1950–1959), a Szakszervezeti Művelődési Központ előadója (1960–1969). A kecskeméti Katona József Múzeum antropológusa (1969–1984).
A kárpát-medencei magyarság etnikai embertani vizsgálatával és népességtörténetével, a magyar nép származásával foglalkozott. Embertani kutatásokat folytatott Kecskeméten és környékén (1956–1971), a Jászságban (1971–1973), a Nagykunságban, a Tiszazug környékén (1973–1979), a Dunántúlon (1980-as évek). Magyarország több mint 150 helységének etnikai embertani feldolgozását fejezte be, méret-, alak- és színkomplexió szerinti főbb embertani sajátosságait gyűjtötte össze (1956 és 1997 között több mint 35 000 főn!). Embertani gyűjtéséből vitatható etnogenetikai és őstörténeti következtetéseket is levont. Véleménye szerint a mai magyar felnőtt lakosság még mindig őrzi az ősi rasszok jegyeit: a magyarság döntő mértékben közép-ázsiai eredetű nép (46,8%). A Kárpát-medencében 198 népcsoportot vett fel, s ebből 110 csoportban a közép-ázsiai eredet dominált. Bartucz Lajos nyomán megkülönböztetett egy homo pannonicus embertípust, amelyet Henkey Gyula turanid-nagyalföldi típusnak nevezett el.
Emlékezet
Kecskeméten (Széchenyi tér 1–3.) élt és tevékenykedett, a bencés apácák tiszakécskei öregek otthonában hunyt el. Az 1959. szept. 1-je előtti embertani anyagát a kecskeméti Katona József Múzeumnak adományozta, s a múzeum adattárában helyezte el egész kutató munkásságát őrző valamennyi vizsgálati lapját.
Elismertség
A Magyar Biológiai Társaság tagja (1958-tól). A Bács-Kiskun Megyei Népkutató Munkaközösség alapító tagja, az orvosbiológiai szekció vezetője (1956–1969).
Elismerés
Szocialista Kultúráért (két ízben). Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2002).
Szerkesztés
A Kapu c. folyóirat Magyar múlt rovatának vezetője (1996–2005).
Főbb művei
F. m.: Bács-Kiskun megyei embertani vizsgálatok. (Kiskunság, 1959)
Fülöpszállási kunok embertani vizsgálata. – Szeremlei magyarok embertani vizsgálata. (Népkutató füzetek. Kecskemét, 1961)
Nagybaracska felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. – Homokmégy embertani vizsgálata. (Népkutató füzetek. Kecskemét, 1962)
Szabadszállási kunok embertani vizsgálata. (A Népkutató Kör Évkönyve, 1962/63)
Foktő felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. (A Népkutató Kör Évkönyve, 1963/64)
Szakmár felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. (Szakmári Honismereti Értesítő, 1966)
Fajsz felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. (Fajszi Honismereti Értesítő, 1967)
A Bács-Kiskun megyei embertani vizsgálatok és a magyar őstörténet. (Kiskunság, 1967)
Bulgáriai tatárok között. (Kiskunság, 1971)
Rusze környéki tatárok embertani vizsgálata. (Anthropologica Hungarica, 1972)
Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához. (Studia Palociorum, 1973)
Kalocsa és környéke embertani vizsgálata. (Forrás, 1973)
Dunapataj népességének etnikai embertani vizsgálata. (Anthropológiai Közlemények, 1973)
Adatok a lajosmizsei jászok antropológiájához. (Cumania, 1974)
Jászboldogháza népességének etnikai embertani vizsgálata. (A Jász Múzeum Jubileumi Évkönyve. Jászberény, 1974)
Gyöngyöspata és Mátraderecske népességének etnikai embertani vizsgálata. (Fol. Hist.-nat. Mus. Matraensis. Gyöngyös, 1975)
A szekuláris növekedésváltozás Duna–Tisza közi népességeknél. (Anthropológiai Közlemények, 1975)
Karcag népességének etnikai embertani vizsgálata. (Anthropológiai Közlemények, 1976)
Adatok Nógrád megye népességének etnikai embertani vizsgálatához. Kalmár Sándorral. (Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1976)
A kunszállási jászok embertani vizsgálata. (A Kecskeméti Honismereti Kör Évkönyve, 1978)
Etnikai embertani vizsgálatok taxonómiai eredményei Közép-Magyarországon. – A magyar etnikai embertani vizsgálatok problémái. (Cumania, 1978)
Kalocsa és környéke népességének embertani vizsgálata. (Cumania, 1979)
Heves megyei palócok etnikai embertani vizsgálata. Kalmár Sándorral. (Studia Palociorum. Eger, 1979)
A jászszentandrási jászok etnikai embertani vizsgálata. (A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 1979/80)
Magyarország mai lakosságának embertani vizsgálata és a magyar őstörténet. 1–4. – Az embertan és a magyar őstörténet. (Forrás, 1981)
Adatok a Tiszazug településtörténetéhez és antropológiájához. (10 éves a Tiszazug kutatása. Szerk. Szabó L. Szolnok, 1981)
A hajósi népesség etnikai embertani vizsgálata. (Anthropológiai Közlemények, 1981)
Adatok a magyarországi népességek társadalmi néprajzához. (Forrás, 1982)
Az embertan és a magyar nép származása. (Forrás, 1983)
Kiskunsági őslakosok etnikai embertani vizsgálata. Kalmár Sándorral. (Cumania, 1984)
Lucfalva és Vácegres népességének etnikai embertani vizsgálata. (Antropológiai Közlemények, 1985)
A magyarság kontinuitása magyarországi népességek antropológiai vizsgálata alapján. (Forrás, 1986)
Adatok a magyar nép antropológiájához. Kalmár Sándorral. (Cumania, 1986)
Adatok a csongrádiak antropológiájához és társadalmi néprajzához. (Mozaikok Csongrád város történetéből, 1986)
A Duna–Tisza közi magyarok antropológiai vizsgálatának főbb eredményei. (Bács-Kiskun Megyei Honismereti Közlemények, 1986)
Katymári és csávolyi bunyevácok antropológiai vizsgálata. (Cumania, 1987)
Adatok a dunántúli magyarok etnikai antropológiájához. (Antropológiai Közlemények, 1987/88)
Adatok a Vas megyei magyarok etnikai antropológiájához. (Vas Megyei Múzeumi Közlemények, 1987/88)
Duna és Tisza menti őslakosok embertani vizsgálata. (Bács-Kiskun Megyei Honismereti Közlemények, 1988)
A Duna-Tisza közi magyarok etnikai embertani vizsgálata. (Cumania, 1989)
Az embertani kép. (Palócok. I. köt. Szerk. Bakó Ferenc. Eger, 1989)
A zsadányi embertani vizsgálatok eredményei. (Napóra, 1990)
Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe. (Bp., 1990)
Ethnic Anthropological Analysis. (Genetics of Hungarian Populations. Bp., 1990)
A magyarság etnikai embertani képe. Kand. értek. (Kecskemét, 1990)
Segesdi magyarok etnikai embertani vizsgálata. (Somogyi Múzeumok Közleményei, 1992)
A Kárpát-medence népeinek etnikai embertani képe. (Léva, 1993)
Őseink nyomában. A magyarság etnikai embertani képe. (Magunk keresése. Bp., 1993)
Somogy megyei népességek embertani képe. (Somogyi Múzeumok Közleményei, 1994)
Nagyecsedi és szamosszegi magyarok etnikai embertani képe. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996)
Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe. (Kapu Füzetek. 7. Bp., 1998)
Bulgáriai tatárok embertani képe. (Kapu, 2000)
Új adatok a Kínában élő kazakok etnikai embertanához. Horváth Izabellával. – Dél-tiszántúli telepes magyarok embertani képe. – Új adatok a turanid típusú nagy magyar alföldi változatához. – Moldáviai magyarok népességtörténete és embertani képe. (Kapu, 2001)
A magyarság és más Kárpát-medencei népek etnikai embertani vizsgálata. Fotók H. Gy. és Kiss Béla. (Turán Könyvek. 2. Bp., 2002)
Új adatok a turanid típus észak-kazahsztáni változatához. (Kapu, 2002)
A csallóközi magyarok etnikai embertani képe. Alistál környéke, Bős és Nagymegyer. Csallóközi összefoglaló tanulmány. (A Gyurcsó István-alapítvány könyvei. 24. Dunaszerdahely, 2002)
Magyar népességek embertani képe. 1–4. (Kapu, 2004–2005)
A magyarság közép-ázsiai eredetű elemeinek embertani képe. (Kapu, 2005)
Új adatok a turanid középtípus 1–2. meghatározásához. (Kapu, 2005–2006)
Új embertani adatok a magyarság őstörténetéhez. – A magyar őslakos népesség embertani képe. (Kapu, 2007)
A felvidéki magyarok társadalmi problémái és a magyarság embertani képe. Zombory Istvánnal. – Az etnikai embertan és a magyar őstörténet. 1–2. (Kapu, 2008)
Új embertani adatok a magyarság őstörténetéhez. (Acta Historica Hungarica Turciensia, 2009)
A magyarság katonai segédnépei a IX. és XV. század között. Zombory Istvánnal. (Kapu, 2009).
Irodalom
Irod.: Major István: Attila ujgur kuzinjai. Interjú H. Gy. antropológus professzorral. (Kapu, 2007)
Mátyus Gyula beszélgetése H. Gy. antropológus professzorral. (Acta Historica Hungarica Turciensia, 2009)
Bakay Kornél: Búcsú a magyar ember egyik legjelentősebb kutatójától. (eltérő halálozási adattal: 2010. aug. 22.; Kapu, 2010)
Laczkó János: Megkésett nekrológ. In memoriam H. Gy. (Múzeumőr, 2011)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
