Schweitzer Pál
irodalomtörténész, esztéta, műfordító
Született:1935.július26.Budapest
Meghalt:2005.február23.Budapest
Család
Dédszülei, anyai: Adler Farkas (1820–1911. jan. 10. Hajdúszoboszló, Hajdú vm.) földbirtokos, haszonbérlő. Fisch Eszter (†1904. aug. 2. Hajdúszoboszló).
Adler Farkas 651 kh földdel rendelkezett, 1900-ban Hajdú vm. 15 legnagyobb adófizetője közé tartozott, a szoboszlói közélet tekintélyes szereplője: számos kulturális kezdeményezés (helyi zsinagóga építése, városi kulturális események stb.) bőkezű mecénása.
Nagyszülei: Schweitzer Ignác (†1927. nov. 10. Bp. Temetés: 1927. nov. 13. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető), Weisz Fanni; Adler Sámuel (= Adler Samu, 1855. Nagykároly–1909. febr. 10. Hajdúszoboszló. Temetés: 1909. febr. 12. Hajdúszoboszló) huszártiszt, majd a Hajdúvármegyei Takarékpénztár igazgatója, Hajdúszoboszló város képviselő tagja, Fisch Etelka.
Adler Sámuel testvérei: Acsády Ignác (= 1875-ig Adler Ignác, 1845. szept. 9. Nagykároly–1906. dec. 17. Bp.): történész, újságíró, író, az MTA tagja (l.: 1888), Acsády Jenő (= 1883-ig Adler Jenő, 1853. ápr. 9. Nagykároly–1940. dec. 1. Kőröshegy, Somogy vm.) mérnök, az egyik első magyar–német műszaki szótár szerzője és szerkesztője, Adler Ferenc (1868? Hajdúszoboszló–1935. szept. 28. Hajdúszoboszló. Temetés: 1935. szept. 30. Hajdúszoboszló, Izraelita Temető) földbirtokos, majd magántisztviselő, ill. Adler Fanni/Fanny, Róth Lajos (†1900. aug. 30. Hajdúszoboszló. Temetés: 1900. aug. 31. Hajdúszoboszló, Izraelita Temető) terménykereskedő, Hajdú vármegyei bizottsági tag felesége és Szende Adolfné Adler Róza (1856? Nagykároly–1937. dec. Mikor? Szinérváralja, Szatmár vm., Románia).
Acsády Jenő felesége: Sas Adél. Gyermekük: Acsády József (= Adler József, 1887. márc. 22. Hajdúszoboszló–1950. jún. 9. Bp.) minisztériumi osztályfőnök. Acsády Jenő unokája, Acsády József és Mechlovits Edit (1899. jan. 9. Újpest; szülei: Mechlovits Márk, Nagy Franciska) gyermeke: Acsády Edit (†1976. aug. Mikor? Bp. Temetés: 1976. szept. 3. Rákoskeresztúr) Fenyő László (= Friedmann László 1902. nov. 9. Bp.–1945. márc. 26. Rohonc, Burgenland, Ausztria) mártír-költő felesége.
Adler Róza férje: dr. Szende Adolf (†1904. júl. 29. Nyírbátor, Szabolcs vm. Temetés: 1904. júl. 31. Nyírbátor, Izraelita Temető) orvos, Nyírbátor település körorvosa; Schwarz Ignác kereskedő és Kohn Mária fia.
dr. Szende Adolf nem azonos dr. Szende Adolffal (†1894. jún. 1. Bp. Temetés: 1894. jún. 3. Bátorkeszi, Római Katolikus Temető) Esztergom megye tb. fő- és körorvosával, a megye törvényhatósági bizottsági tagjával.
Gyermekeik: dr. Szende Pál (1879. febr. 7. Nyírbátor–1934. júl. 16. Szinérváralja) társadalomtudós, közgazdász, a Károlyi-kormány pénzügyminisztere. Szende Pál és édesanyja Szinérváralján hunyt el, hamvai Bukarestben nyugszanak, ill. dr. Szende Emil (1877. dec. 12. Nyírbátor–1921. nov. 19. Bp. Temetés: 1921. nov. 21. Budapest, Hol?) nyírbátori járási orvos és Szende Mária (1884. okt. 21. Nyírbátor), dr. Lukács Emil (1869. Tiszaeszlár, Szabolcs vm.–1925. máj. 31. Bp. Temetés: 1925. jún. 2. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető; szülei: Lichtmann Jakab, Ehrenreich Mária) debreceni ügyvéd felesége. Szende Mária Lukácsné Szende Mária néven a Huszadik Század c. folyóirat szerzője. Özvegy. Szende Mária 2. férje: dr. Katona Sándor miniszteri tanácsos.
Schweitzer Ignác testvére: Schweitzer Aranka.
Szülei: Schweitzer Miklós (1901. jún. 20. Bp.–1945) mérnök, a Központi Tejcsarnok Vállalatnál kereskedelmi alkalmazott, a holokauszt áldozata, Adler Lívia (= Adler Lili, 1894. márc. 30. Hajdúszoboszló–1961. Bp.), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Devizaigazgatóságának tisztviselője (1955-ben nyugdíjazták).
Iskola
A budapesti Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1954), az ELTE BTK-n magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1958), doktorált (1960), az irodalomtudományok kandidátusa (1976).
Az MLEE-n filozófia szakosítón végzett (1966).
Életút
Az Állami Könyvterjesztő Vállalat (ÁKV) Idegennyelvű Könyvesboltjának eladója (1958. szept. 1.–1960. aug. 31.), az ÁKV Bibliográfiai Csoportjának bibliográfusa (1960. szept. 1.–1963. okt. 31.). A Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja, majd az átszervezés után a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) dokumentátora (1963. nov. 1.–1967. dec. 31.) A Könyv (1968. jan. 1.–1974. dec. 31.), ill. a Könyvvilág c. folyóiratok szerkesztője (1975. jan. 1.–1995. máj. 31.).
Az MTA–TMB-n Király István l. (1970–1972), majd Nagy Péter ösztöndíjas aspiránsa (1973–1975).
A zürichi Thomas Mann-archívum vendégkutatója (1980).
20. századi magyar és világirodalommal, elsősorban Ady Endre (1877–1919) munkásságával, háborús és szerelmi költészetével, műveinek kiadástörténetével és utóéletével, valamint Thomas Mann (1875–1955) magyarországi kapcsolataival és hazai recepciójának történetével foglalkozott. Az Ady Endre összes művei kritikai kiadása munkatársaként a költő számos új versét, versszövegváltozatát, ismeretlen írását fedezte fel és tette közzé. Az 1970-es években kiderítette és megtalálta a költő Mylitta néven ismert (Machlup Henrikné [korábban: Steinfeld Istvánné] Zwack Mici) múzsáját.
Műfordítóként Thomas Mann naplójának tolmácsolója.
Elismerés
Ady Endre-jutalom (1976).
Szerkesztés
A szép magyar könyv 1976–1979 (Bp., 1977–1980) c. könyvsorozat szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. Kismonográfia és egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti füzetek. 62. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
Ady vezérversei. Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján. (Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Szerk. Láng József. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa. Bp., 1977)
A könyvkereskedelem. 1867–1945. Kollin Ferenccel. Könyvesbolti eladó szakmunkásképző tanfolyam jegyzete. (Az MKKE kiadványa. Bp., 1979)
Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Ady és Mylitta. Mű és élmény kapcsolata egy szerelem harminc versében. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., Argumentum Kiadó, 2000)
Egy fájdalmas, nagy élet jussa. Hét írás Ady Endréről. (Bp., Gondolat Kiadó, 2004).
F. m.: tanulmányai, kisebb írásai, kritikái: Ady versszerkezeteinek néhány kérdése. (Irodalomtörténet, 1960. 4.)
Ady Endre az irodalomról. Szerk. Varga József és Vezér Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1961. 4.)
Thomas Mann: A Doktor Faustus keletkezése. Egy regény regénye. (Irodalomtörténet, 1962. 1.)
Das erste Band der Briefe Thomas Mann. (Acta Litteraria, 1963. 2-3.)
A modern zene emberképe. (Népszabadság, 1969. okt. 23.)
Hatvany Lajos: Emberek és könyvek. (Irodalomtörténet, 1973. 4.)
Thomas Mann és kiadója levelezésük tükrében. (A Könyv, 1973. 4.)
Szerelem és forradalom. Két életszféra egységesülése Ady költészetében. (Irodalomtörténet, 1974. 2.)
Ki írta a „Névtelen sorok”-at? Ady vagy Babits? (Irodalomtörténet, 1975. 3.)
Ady ismeretlen verse: Az Isten dicsérete. (Új Írás, 1977. 7.)
Thomas Mann feljegyzései első budapesti felolvasásáról. Közli: Sch. P. (Irodalomtörténet, 1977. 2.)
Ady és Csinszka levelei Baróti Marikához. Közli: Sch. P. (Irodalomtörténet, 1977. 4.)
Feljegyzések és levelek a Nyugatról. Sajtó alá rend. Vezér Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1978. 3.)
Thomas Mann és Magyarország. (Kortárs, 1978. 3.)
Ady-e vagy Steinfeld Nándor? (Irodalomtörténet, 1979. 1.)
Budapesti lapok Thomas Mann naplóiból. (Új Írás, 1979. 2.)
Békevágy és emberhez méltó élet. A háborús élmény Ady költészetében. („Akarom, tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. Budapest, 1977. dec. 7–9. Előadások. Szerk. Csáky Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Thomas Mann ürügyén a filológiai szakszerűségről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 4.)
Egy világirodalmi klasszikus honosítása. Thomas Mann és Magyarország. (Nagyvilág, 1981. 10.)
Thomas Mann két, magyar irodalmi vonatkozású levele 1913-ból. Közli: Sch. P. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981. 4.)
Dénes Zsófia: Élet helyett órák. (Hungarológiai Értesítő, 1982)
Thomas Mann naplóinak ötödik kötete. (Nagyvilág, 1983. 3.)
Ki volt a „bájos Zsóka asszony”? (Magyar Nemzet, 1985. júl. 6.)
14 600 Thomas Mann levél. (Nagyvilág, 1988. 12.)
A Kafka-klán. (Nagyvilág, 1989. 5.)
Thomas Mann naplója elé. (Nagyvilág, 1989. 12. és 1990. 12.)
Vitázó megjegyzések Ady Endre összes versei kritikai kiadásának második kötetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990. 5-6.)
A nagybeteg Kafka levelei elé. (Nagyvilág, 1991. 9.)
Franz Kafka olvasmányai. (Nagyvilág, 1992. 3.)
Emlékezések Ady Endréről. Szerk. Kovalovszky Miklós. III–IV. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993. 3.)
Tonio Kröger utolsó szerelme. (Holmi, 1993. 7.)
Emlékezések Ady Endréről. Szerk. Kovalovszky Miklós. V. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995. 3-4.)
Ady és Mylitta. (Irodalomtörténet, 1996. 3-4.)
Bepillantás Thomas Mann műhelyébe. „A megtévesztett” keletkezése, valamint törölt és átírt részek a novellából. (Nagyvilág, 1996. 3-4.)
Thomas Mann naplóinak utolsó kötetéről. (Nagyvilág, 1996. 5-6.)
Ismeretlen Ady-vers az erdélyi az erdélyi román betörésről. A „földönfutók” országútja. (Élet és Irodalom, 1997. nov. 28.)
Utóhangok Thomas Mann első budapesti látogatásához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1998. 3-4.)
Franz Kafka és Felice Bauer találkozik. Stach, Reinerrel. (Holmi, 1999. 8.)
Az „igazi” és a „valódi.” Thomas Mann fogalmi ellentétpárja József Attilának az írót üdvözlő költeményében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2002. 3-4.)
Thomas Mann: Werke – Briefe – Tagebücher. (Helikon, 2004. 1-2.).
F. m.: szerk.: Ady Endre összes versei. Sajtó alá rend. Láng Józseffel. (Magyar Remekírók. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977)
Ady Endre összes költeményei. I–II. köt. Sajtó alá rend. Láng Józseffel. (Nagy klasszikusok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980)
Ady Endre költeményei. I–II. köt. Összegyűjtötte és a szöveget gondozta Láng Józseffel. A versek első megjelenésének bibliográfiai adataival. Számozott, bőrkötéses bibliofil kiadásban is. (Bp., 1982; 2. jav. kiad. 1989)
Ady Endre költeményei. A szöveget gondozta Láng Józseffel. (Bp., Helikon Könyvkiadó, 1983)
Ady Endre költeményei. A szöveget gondozta Láng Józseffel. (A magyar líra klasszikusai. Bp., 1992; 2. kiad. 2000)
Ady Endre: Válogatott versek. Vál. és a jegyzeteket összeáll. Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng Józseffel. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1993; új lenyomatok: 1994-től évente)
Ady Endre összes versei. I–II. köt. A szöveget gondozta Láng Józseffel. (Századvég Klasszikusok. Bp., 1994; Osiris Klasszikusok. 2. jav. kiad. 1997; 3. jav. kiad. 1998 és 2001; 4. jav. kiad. 2004 és 2006; 5. jav. kiad. 2020)
Ady összes versei. I–III. köt. Szerk., az utószót írta Láng Józseffel. (A magyar költészet kincsestára. 36–38. Bp., 1995).
F. m.: ford.: Mann, Thomas: Naplók. I–II. köt. I. köt. 1918–1921. II. köt. 1933–1939. Vál., az utószót írta Mádl Antal. Ford. Soltész Gáspárral. (Emlékezések. Memoria mundi. Bp., Európa Könyvkiadó, 1988–2002)
Weidhaas, Peter: Hídverés könyvvel. Egy német kulturális menedzser számadása. Ford. Sch. P. (A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Bp., 1998)
Mann, Thomas: Napló. 1940–1955. Válogatás. Vál., az utószót írta Mádl Antal. Ford. Sch. P. (Bp., Európa Könyvkiadó, 2002).
Irodalom
Irod.: műveiről: Vezér Erzsébet: Sch. P.: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. (Népszabadság, 1969. máj. 20.)
Vasy Géza: Sch. P.: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. (Irodalomtörténet, 1970. 3.)
Bessenyei György: Sch. P.: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 1-2.)
Falus Róbert: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Népszabadság, 1980. aug. 19.)
Mátyás István: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Népszava, 1980. aug. 24.)
Tábor Ádám: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Élet és Irodalom, 1981. 4.)
Tamás Attila: Sch. P.: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Irodalomtörténet, 1981. 4.)
Vitályos László: Szépség és totalitás. A szép fogalmának tartalma Ady utolsó alkotókorszakában. (Hungarológiai Értesítő, 1982)
Szénási Zoltán: Sch. P.: Ady és Mylitta. Mű és élmény kapcsolata egy szerelem harminc versében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003. 2-3.)
Witte Cecília: Sch. P.: Egy fájdalmas, nagy élet jussa. Hét írás Ady Endréről. (Magyar Hírlap, 2004. jún. 19.).
Irod.: családi és egyéb források: Adler Ignácz hírlapíró, a Pesti Napló belmunkatársa és testvére [!], Antal nevét „Acsádi”-ra változtatta. [Valószínűleg tévedés, nem volt Acsádi Antal nevű testvére.] (A Hon, 1875. márc. 14.–Fővárosi Lapok, 1875. márc. 16.)
Adler Samu huszár hadnagy eljegyzése Fisch Etelka kisasszonnyal, Debrecenben. (Hölgyek Lapja, 1881. 22.)
Acsády Ignácz röpirata: Zsidó és nemzsidó magyarok az emanczipáczió után. (Egyenlőség, 1883. febr. 4.)
Adler Jenő hajdúszoboszlói illetőségű ipolysági lakos vezetéknevének „Acsádi”-ra történt változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Nemzet [napilap], 1883. márc. 15.)
Feleki Sándor: Zsidó magyar írók és tudósok. dr. Acsády Ignácz. (Egyenlőség, 1891. júl. 3.)
Róth Lajos megyebizottsági tag halála. Karlsbadban gyógykezelték, hazafelé, Bécsben szélhűdés érte, hazaszállítása közben Hajdúszoboszlón elhunyt. (Debreczeni Ellenőr, 1900. aug. 31.)
A debreceni ügyvédi kar egyik rokonszenves fiatal tagja, dr. Lukács Emil eljegyezte Szende Mariska kisasszonyt, Szende Adolf nyírbátori orvos leányát. (Debreczen [napilap], 1904. máj. 2.–Debreczeni Független Ujság, 1904. máj. 3.)
dr. Szende Adolf, nyírbátori orvos, Adler Farkas hajdúszoboszlói birtokos veje, Nyírbátorban elhunyt. A gyászeset következtében az elhunytnak leánya, Mariska és dr. Lukács Emil debreceni ügyvéd e hó 31-ére halasztották esküvőjüket. (Debreczen [napilap], 1904. júl. 29.)
Elhunyt Adler Farkasné. (Budapesti Napló, 1904. aug. 6.)
Acsády Ignác meghalt. (Budapesti Hírlap, 1906. dec. 18.)
Acsády Ignác temetése. (Budapesti Hírlap, 1906. dec. 20.)
Acsády Ignác. [Csánky Dezső és Hevesi Simon gyászbeszédeivel.] (Egyenlőség, 1906. dec. 23.)
Acsády Ignác. (Századok, 1907. 1.)
Frisch Ármin: Acsády Ignác. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1908)
Elhunyt Adler Samu. (Pesti Napló–Népszava, 1909. febr. 12.)
Elhunyt Adler Farkas. (Az Újság–Pesti Hírlap, 1911. jan. 14.)
Adler Farkas. [Nekrológ.] (Független Hajdúság, 1911. 2. [jan. 14.])
Elhunyt dr. Szende Emil ny. községi orvos, Szende Pál volt pénzügyminiszter testvérbátyja. (Az Est, 1921. nov. 22.– Világ [napilap], 1921. nov. 22.)
dr. Lukács Emil gyászjelentése. (Világ [napilap], 1925. jún. 2.–Az Est, 1925. jún. 3.)
Elhunyt dr. Lukács Emil volt debreceni ügyvéd, ő építtette a Piac u. 72. sz. alatti modern palotát. (Debreczen [napilap], 1925. jún. 3.)
dr. Katona Sándor volt miniszteri tanácsos és özv. Lukács Emilné Szende Mária házasságot kötöttek. (Az Est–Az Újság–Magyar Hírlap, 1927. júl. 16.)
Elhunyt Schweitzer Ignác. (Pesti Hírlap, 1927. nov. 13.)
Meghalt Szende Pál, Károlyi Mihály volt pénzügyminisztere. (Friss Újság–Pesti Napló, 1934. júl. 17.)
Szende Pál meghalt. (Magyar Hírlap, 1934. júl. 17.)
Szende Pál. [Nekrológ.] (Népszava, 1934. júl. 17.)
Elhamvasztották Szende Pál holttestét. (Népszava, 1934. júl. 25.)
Szende Pál-emlékszám. (Századunk, 1934)
Elhunyt Adler Ferenc magánzó, helybeli lakos. (Független Hajdúság, 1935. 41. [okt. 6.])
özv. dr. Szende Adolfné Adler Róza, Szende Pál volt pénzügyminiszter édesanyja 81 éves korában Szinérváralján elhunyt. (Az Est, 1937. dec. 16.)
Fenyő László özvegye, Acsády Edit meghalt. (Magyar Nemzet, 1976. aug. 28.)
Albert Gábor: Gondolat és líra. Beszélgetés Ady-kutatókkal. [Láng Józseffel és Schweitzer Pállal.] (Magyar Nemzet, 1977. ápr. 30.)
Erdei Gyula: Az Adler család. (Hajdúszoboszló [hetilap], 1983. 16. Új Élet, 1983. 19.)
Elhunyt Schweitzer Pál. (Népszabadság–Magyar Hírlap, 2005. márc. 4.)
Huszár Tibor: Szende Pál. (Kritika, 2014. 5-6.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. (Bp., 1895)
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. (Bp., 1937)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-QXK3?lang=hu (Róth Lajos halotti anyakönyve, 1900)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/471594 (Róth Lajos gyászjelentése, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXG-JHY?lang=hu (Adler Farkasné Fisch Eszter halotti anyakönyve, 1904)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/621608 (Szende Adolf gyászjelentése, 1904)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NV1-KJRX?lang=hu (Szende Adolf halotti anyaköynve, 1904)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NK9-H667?lang=hu (Szende Mária és dr. Lukécs Emil házassági anyakönyve, 1904)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6S21-SL?lang=hu (Acsády Ignác halotti anyakönyve, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q2HV-HKL8?lang=hu (dr. Szende Emil és Klein Szerén Ilona házassái anyakönyve, 1908)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303422 (Adler Samu gyászjelentése, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9L-KCQB?lang=hu (Adler Samu halotti anyakönyve, 1909)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303326 (Adler Farkas gyászjelentése, 1911)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTXG-GQ8?lang=hu (Adler Farkas halotti anyakönyve, 1911)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6GRB-4718?lang=hu (dr. Lukács Emil halotti anyakönyve, 1925)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DY5K-9FT2?lang=hu (Adler Lívia [Lili] és Schweitzer Miklós házassági anyakönyve, 1929)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-HRTM?lang=hu (Adler Ferenc halotti anyakönyve, 1935)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PT3-XS7?lang=hu (Acsády Jenő halotti anyakönyve, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62K3-2N?lang=hu (Fenyő László halotti anyakönyve: †1945. márc. 26., 1952. A halál időpontja hivatosan lett megállapítva)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W6C1-9NPZ?lang=hu (Acsády József halotti anyakönyve, 1950)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM69671
https://nntp.hu/person/person.php?personid=40951
https://nevpont.hu/palyakep/schweitzer-pal-aa55a
Szerző:Kozák Péter
Műfaj:Pályakép
Megjelenés:nevpont.hu 2026
