Adler-Rácz Antal
orvos, sebész, urológus
1904-ig Adler Antal
Született: 1894. augusztus 21. Visegrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1946. január 24. Budapest
Temetés: 1946. január 28. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Apai nagyszülei: Adler Antal (†1887. jún. 5. Bp.) nagykereskedő, Bancalári Hedvig (†1909. dec. 2. Saalfed, Ausztria. Temetés: 1909. dec. 7. Kerepesi út), a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete választmányi tagja és a Pesti Bölcsőde Egyesület alapító tagja.
Anyai nagyszülei: Ráth Károly (1821. febr. 20. Buda–1897. júl. 30. Bp. Temetés: 1897. aug. 2. Kerepesi út), az egyesített Budapest székesfőváros első polgármestere, Hupf Mária (†1890. okt. 20. Bp. Temetés: 1890. okt. 22. Kerepesi út).
Szülei: Adler-Rácz József (= Adler József, 1862–1941. ápr. 2. Bp. Temetés: 1941. ápr. 4. Kerepesi út) miniszteri tanácsos, Ráth Aranka (†1954. febr. 13. Bp. Temetés: 1954. febr. 19. Farkasrét). Testvére: vitéz Adler-Rácz József (1893–1994. szept. 12. Bp.) gépészmérnök, alpinista, Adler-Rácz Károly (†1918. szept. 16. Grignó) tüzérzászlós, az I. világháború hősi halottja és dr. Radanovics Gyuláné Adler-Rácz Mária (1906. okt. 28. Bp.–1961. márc. 29. Bp. Temetés: 1961. ápr. 7. Kerepesi út).
Tövisegyházi Rácz Ferenc (†1920. márc. 17. Bp. Temetés: 1920. márc. 19. Farkasrét) nyugalmazott pénzügyi titkár 1903. aug. 31-én örökbe fogadta Adler József minisztériumi osztálytanácsost, a család ezért 1904. ápr. 16-ától hivatalosan is az Adler-Rácz kettős családnevet használta.
Iskola
A budapesti kegyes tanítórendi főgimnáziumban éretts. (1912), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1918), az urológia tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1931. dec.).
Életút
Az I. világháborúban harctéri egészségügyi szolgálatot teljesített (1914–1918), az összeomlás után a 17. sz. helyőrségi kórház segédorvosa (1918). A Bókay Gyermekklinika segédorvosa (1918–1919), Verebélyen körzeti orvos (1919–1920), a budapesti tudományegyetemen (= Pázmány Péter Tudományegyetemen) I. sz. Sebészeti Tanszéke műtőnövendéke (1919–1920), az Urológiai Klinikán Illyés Géza gyakornoka (1920–1921), egy. tanársegéde (1921–1929).
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Urológiai Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosa (1929–1936) és az urológia magántanára (1931. dec.–1940. ápr. 6.), rk. tanára (1940. ápr. 6.–1945). A budapesti MÁV Kórház Urológiai Osztályának osztályvezető főorvosa (1937–1945).
Tudományos pályafutását gyermeksebészként kezdte, majd Illyés Géza (1870–1951) javaslatára érdeklődése a vese és a húgyutak krónikus megbetegedéseinek műtéti megoldásai felé fordult. A szakterület első magyarországi urológiai sebészeti osztályvezető főorvosaként alapvetően új eredményeket ért el a vesegümőkór és a gyermekkori pyuriák sebészeti indikációi terén. A helyi érzéstelenítés urológiai alkalmazásának magyarországi bevezetője és a húgyúti szervek autovakcinás kezelésének egyik magyarországi sebészeti kezdeményezője.
További kutatási területei: heveny hasi katasztrófák műtéti megoldásai; veseműtétek gyomor- és bélszövődményei; a vese fejlődési rendellenességeinek diagnosztikai problémái; vese- és húgyúti megbetegedéseket okozó bakteriális fertőzések.
Elismertség
A Magyar Urológiai Társaság választmányi tagja (1926-tól).
Szerkesztés
A lipcsei Zeitschrift für Urologie c. referáló folyóirat munkatársa (1926-tól).
Főbb művei
F. m.: A vesegümőkór műtéti javallata nehezen kórismézhető eseteknél. (Orvosképzés, 1927. 1.)
Pyelitis, pyelonephritis, nephritis aposthematosa. (Orvosképzés, 1928)
A sebészi vesemegbetegedések konzerváló sebészi kezeléséről. (Gyógyászat, 1931)
A specifikus therápia irányelvei és alkalmazása az urológiában. (Orvosképzés, 1932)
A vese körüli gennyedések. (Budapesti Orvosi Újság, 1936. 27-28.)
A pyelographia a vesegümőkór kórismézésének szolgálatában. (Magyar Urologia, 1938)
Heveny hasi megbetegedést utánzó urológiai megbetegedések. (Orvosképzés, 1939. 5.)
A vesegümőkór klinikai megjelenésében tapasztalható különbségek és azok összefüggése a kórokozók viselkedésével a tenyészetben és állatkísérletben. (Bp., 1943)
A vizeletpangásról. (Orvosképzés, 1943)
Vese körüli gennyedésekről. (Magyar Urológia, 1943)
Az urológia körébe tartozó megbetegedések vizsgálata. (Magyar Vasút és Közlekedés, 1944. 2.).
F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: A helybeli érzéstelenítés az urológiai sebészetben. (1924. 11.)
A fajlagos therápia az urológiában. (1924. 49.)
A húgyszervek gyulladásos betegségeinek autovaccinás kezelése. (1926. 11.)
A veseműtétek után fellépő gyomorbélatoniákról. A Magyar Urológiai Társaság 1928. dec. 3-i tudományos ülésén tartott előadás. (1929. 22.)
A cystitis tuberculosa kezelése. (1929. 41.)
A prostatatectomia javallata és eredményei. (1931. 36.)
Az urológiai vizsgálat fontossága a gyermekkori pyuriák kórismézésében. (1932. 46.)
Vesediagnosztikai tévedések. (1934. 38.)
Mikor és hogyan operáljunk ureter-követ? (1939. 30.)
A vese fejlődési rendellenességeinek klinikai jelentősége. (1940. 2.).
Irodalom
Irod.: Elhunyt Adler Antal, a főváros egy érdemes polgára. (Pesti Hírlap, 1887. jún. 6.)
Elhunyt Adler Antalné uriasszony. (Budapesti Hírlap, 1909. dec. 3.)
Az Adler-Rácz kettős családnévről. (Budapesti Közlöny, 1904. máj. 14.)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A-R. A. magántanái kinevezésének jóváhagyása. (Budapesti Hírlap, 1932. jan. 10.)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
A-R. A. rendkívüli tanári kinevezése. (Budapesti Közlöny–Dunántúl, 1940. ápr. 13.)
Balogh Ferenc: A magyar urológia fejlődése a két világháború között. (Orvosi Hetilap, 1984. 2.).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303442# (Édesapja, Adler-Rácz József gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303444# (Édesanyja, Adler-Rácz Józsefné Ráth Aranka gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTM7-6ZZ?i=65&wc=92QN-DP6%3A40678301%2C60592401%2C1077266102&cc=1452460 (halotti anyakönyve)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
