Puskás Ferenc

Született: 1927. április 1. Budapest
Meghalt: 2006. november 17. Budapest
Temetés: 2006. december 9. Budapest
Temetési hely: Szent István-bazilika

Család

Dédszülei, apai: Purtzeld/Purtzeldt Mátyás (1840. jún. 18. Soroksár, Pest vm.–1876. jan. 31. Bp. [Ferencváros]) fuvaros, majd malommunkás; Purczeld Ferenc (1810. okt. 12. Soroksár) és Lebenguth Mária Anna (1814. júl. 14. Soroksár) fia és Lisztl Anna (1839. nov. 2. Pest [Ferencváros]); Lisztl Pál (1817. dec. 26. Pest) és Schwarczenberger Rozália (1820. okt. 20. Soroksár) leánya, ill. Schubert Ferenc (1849. márc. 29. Pest [Ferencváros]–1929. febr. 15. Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) napszámos; Schubert Boldizsár (= Schubert, Balthasar, 1813. máj. 17. Soroksár) és Amon Erzsébet (1814. márc. 2. Soroksár–1854. Pest) fia és Gróf/Graf Katalin (= Graf, Catharina, 1856. szept. 13. Taksony, Pest vm.–1937. máj. 14. Bp.); Graf, Joannes és Lindenmayer, Maria leánya.

 

Schubert Boldizsár 2. felesége: Kinner Anna (1827. Soroksár).

 

Purczeld Ferenc és Lebenguth Mária Anna házasságkötésének ideje: 1833. jan. 23. Soroksár.

Lisztl Pál és Schwarczenberger Rozália házasságkötésének ideje: 1837. máj. 11. Pest, Ferencváros.

Purtzeld Mátyás és Lisztl Anna házasságkötésének ideje: 1863. aug. 9. Pest, Ferencváros.

Schubert Ferenc és Graf Catharina házasságkötésének ideje: 1877. nov. 5. Bp., Ferencváros.

 

Dédszülei, anyai: ?, ?; Bíró István, Nagy Mária.

 

Nagyszülei: legid. Purczeld/Purtzeld Ferenc (1876. febr. 21. Bp. [Ferencváros]–1948. okt. 13. Bp.), Schubert Karolina (1881. aug. 13. Bp. [Ferencváros]–1956. febr. 18. Bp.); ?, Bíró Mária földműves, napszámos [házasságon kívüli gyermek volt, az édesapa nem ismert].

 

legid. Purczeld Ferenc testvérei: Purczeld Tamás (1864. Bp.–1907. febr. 15. Bp.) napszámos, Purczeld Mária (1866. júl. 8. Bp.), Purczeld János (1870. jún. 20. Bp.–1888. júl. 14. Bp.) és Kaldenecker/Kaltenecker Józsefné Purczeld Mária (1871. dec. 11. Bp.–1942. márc. 10. Kispest. Temetés: 1942. márc. 12. Rákosi Új Temető). Testvérei közül két Purczeld Mátyás csecsemő-, ill. kisgyermekkorában elhunyt (†1865. okt. 3. és †1875. ápr. 29.) és az első Purczeld Mária sem élte meg a felnőttkort.

 

Purczeld Mária férje: Kaldenecker József (1870. dec. 18. Bp.–1920. okt. 14. Bp.) gyári munkás, húsfelvigyázó; Kaldenecker Antal majoros és Schubert Borbála fia.

 

Gyermekei: Kaldenecker István (1900. aug. 20. Bp.–1957. jún. 17. Bp.) gyártástervező, Róth Béláné Kaldenecker Etelka (1901. dec. 2. Bp.) és Kaldenecker László (1909. júl. 15. Bp.–1948. jún. 10. Bp.) vas- és fémesztergályos-segéd. Kaldenecker Antal (†1895) csecsemőkorában, Kaldenecker Irma (1898. júl. 28. Bp.–1907. ápr. 4. Bp.) gyermekkorában elhunyt. legid.

 

Purczeld Ferenc és Schubert Karolina házasságkötésének ideje: 1903. febr. 22. Budapest, Ferencváros.

 

Szülei: id. Purczeld Ferenc (1903. máj. 11. Bp.–1952. jún. 12. Bp. Temetés: 1952. jún. 17. Kispesti Temető) szerszámlakatos, labdarúgóedző, sportvezető, Bíró Margit (1904. dec. 21. Kecskemét–1976. ápr. 21. Bp.).

 

id. Purczeld Ferenc testvérei: Purczeld János (1904. okt. 28. Bp.–1988) és Hladt Antalné Purczeld Katalin (1906. márc. 12. Bp.–1932. okt. 4. Bp.). Hladt Antal a Kispesti Húsiparosok TC labdarúgója volt.

 

id. Purczeld Ferenc és Bíró Margit házasságkötésének ideje: 1927. márc. 2. Budapest.

 

Testvére: Puskás Éva (1929. szept. 4. Bp.–2022. szept. 5. Bp.).

 

Felesége: 1950. ápr. 10.–2006. nov. 17.: Hunyadvári Erzsébet (1932. ápr. 29. Bp.–2015. aug. 12. Bp.); Hunyadvári Árpád és Papp Margit (1909. ápr. 8. Szekszárd–1986) leánya.

 

Gyermeke, leánya: Puskás Anikó (1952. Bp.–2011. okt. 19. Valencia, Spanyolország).

Életút

A Kispesti AC (1942–1949), a Budapesti Honvéd (1949–1956), a Real Madrid (spanyol) labdarúgója (1958–1967); balösszekötő, irányító középcsatár és befejező csatár.

 

Labdarúgóként: magyar színekben olimpiai bajnok (1952); vb 2. (1954); Európa-kupa-győztes (1953); Balkán Kupa-győztes (1948); az ún. évszázad mérkőzésén (1953. nov. 25.: Magyarország–Anglia 6:3; 2 gól), a visszavágón (1954. máj. 23.: Magyarország–Anglia 7:1; 2 gól) és a vb döntőn (1954. júl. 4.: Németország–Magyarország 3:2;, 1 gól) a magyar válogatott tagja, csapatkapitánya. Ötszörös magyar bajnok (1949/50, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955); nem hivatalos magyar bajnok (1956); háromszoros magyar bajnoki 2. (1946/47, 1951, 1953); magyar bajnoki 3. (1948/49); négyszeres magyar gólkirály (1947/48: 50 gól, 1949/50: 31 gól; 1950 ősz: 25 gól; 1953: 27 gól); magyar kupa 2. (1955). A Kispestben összesen 185 (1943–1949: 199 gól), a Budapesti Honvédban összesen 164 bajnoki mérkőzésen szerepelt (1949–1956: 159 gól).

 

Labdarúgóként spanyol színekben: a válogatottal vb résztvevő (1962); a Real Madriddal háromszoros BEK-győztes (1958/59, 1959/60, 1965/66), BEK 2. (1961/62, 1963/64) és a BEK gólkirálya (1959/60, 1961/62; 1960. máj. 18.: BEK-döntő: Real Madrid–Eintracht Frankfurt [NSZK-beli] 7:3, Puskás négy gólt szerzett); Interkontinentális Kupa-győztes (1960). Hatszoros spanyol bajnok (1960/61, 1961/62, 1962/63, 1963/64, 1964/65, 1966/67); háromszoros spanyol bajnoki 2. (1958/59, 1959/60, 1965/66); négyszeres spanyol gólkirály (1959/60: 28 gól; 1960/61: 27 gól; 1962/63: 26 gól; 1963/64: 20 gól); spanyol kupagyőztes (1961/62); spanyol kupa 2. (1959/60, 1960/61). A Real Madridban összesen 372 bajnoki mérkőzésen (1958–1967: 324 gól), ill. a Budapesti Honvédban és a Real Madridban összesen 41 nemzetközi kupamérkőzésen szerepelt (1956–1965: 36 gól).

Világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965), 84-szeres magyar (1945. aug. 20.–1956. okt. 14.: 83 gól), négyszeres spanyol válogatott (1961. nov. 12.–1962. jún. 6.).

A Hercules Alicante (spanyol, 1967), a San Francisco Gales (amerikai, 1967), a Vancouver Royals (kanadai, 1968), a CD Alavés (spanyol, 1968–1969), a Panathinaikosz (görög, 1970–1974), a Colo-Colo (chilei) vezetőedzője (1974–1976). Szaúd-Arábiában szövetségi edző (1976–1977), a Murcia (spanyol, 1977), az AEK Athén (görög, 1978–1979), az al-Maszri (egyiptomi, 1979–1984), a Sol de America (paraguayi, 1985), a Cerro Porteño (paraguayi, 1986), a South Melbourne Hellas (ausztrál) vezetőedzője (1988–1991). A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója (1992–1993), a magyar válogatott szövetségi kapitánya (négy mérkőzésen: 1993. ápr. 15.–1993. jún. 16.).

 

Edzőként: BEK 2. (1970/71); görög bajnok (1969/70, 1971/72); görög bajnoki 2. (1973/74); görög kupa 2. (1971/72); ausztrál bajnok (1990/91); ausztrál kupagyőztes (1990).

Budapesten született – lexikonokban tévesen Kispest is szerepel. Valójában az akkor még önálló, Budapest környéki kistelepülést, Kispestet tartotta szülőfalujának, hisz kisgyermekkorában ott nevelkedett. Születési dátuma is téves: 1927. ápr. 1-jén született (ápr. 2-a helyett). Elemi iskoláit a kispesti Kertvárosi Iskolában (ma: Budapest XVIII. kerület, Szegfű utca 10.) végezte, majd egy polgári adata ismert még: a Hofherr és Schrantz-gyár esztergályos inasa volt (1943-ban). Valójában egész életében csak a futballal foglalkozott, a legenda szerint már tízévesen a Kispest „törpelabdarúgója“ (= kölyökjátékosa) volt (Kovács Miklós néven, hamis igazolással, 1937?-től). Amatőr játékosként 1943. ápr. 14-én szerződtette a Kispesti AC, először a Nagyváradi AC ellen lépett pályára az NB I-ben (1943. december 5-én; első gólját rögtön a második mérkőzésén megszerezte, 1943. december 8-án, a Diósgyőr ellen, a mérkőzést azonban a Kispest 3:2-re elvesztette). Első idényében 18 mérkőzésen lépett pályára és 7 gólt szerzett. Azon kevés magyar válogatott labdarúgók közé tartozik, aki nem voltak az ifjúsági vagy egyéb korosztályos magyar válogatott tagjai, rögtön a felnőttek között debütált: 1945. augusztus 20-án, a világháborút követő második válogatott mérkőzésen Gallowich Tibor kapitány négy újoncot is kipróbált: Kirádi Ervint, Szabó Imrét, Vincze II Gyulát és Puskás Ferencet. Az első Puskás-gólra mindössze 12 percet kellett várni: Lakat Károly labdáját Szusza Ferenc kapta, aki Zsengellér Gyulához továbbított. Zsengellér kicselezte Sestát, egészen az alapvonalig futott, majd hátragurította a labdát Puskáshoz. A gólt Puskás, Zsengellér „Ábel” átadásából szerezte, amikor Zsengellér azt mondta Puskásnak: Öcsi, lődd be! Az újonc közelről kapásból a hálóba talált: 1:0 Magyarország javára. (A végeredmény 5:2 lett.) Valószínűleg, Zsengellér nevezte először „Öcsinek“, az addig „Sváb“ becenévre hallgató fiút (más adatok szerint már gyermekkorában is így becézték, mert a kortárs fiúk közül ő volt a legkisebb és a legalacsonyabb).

 

Puskás a legendás Aranycsapatban a tízes poszton játszott, mint balösszekötő: 1947-ben Balkán Kupát, 1949-ben és 1951-ben főiskolai világbajnokságot, 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnokságot, 1953-ban Európa Kupát nyert, ill. természetesen részt vett, sőt 2-2 gólt is szerzett „az évszázad mérkőzésén“ (London, Wembley, Magyarország–Anglia 6:3; 1953. nov. 25.) és a visszavágón (Budapest, Népstadion, Magyarország–Anglia 7:1; 1954. máj. 23.). Puskás 1952-ben már a magyar válogatott csapatkapitánya (az olimpiai bajnoki cím után kezdték el a magyar tizenegyet Aranycsapatnak [Golden Team, Mighty Magyars stb.] nevezni. „Az évszázad mérkőzése“ után rögzült a klasszikus összeállítás: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor; jóllehet ebben az összeállításban mindössze négy alkalommal lépett pályára a magyar válogatott (Róma, Olimpiai Stadion, 1953. máj. 17.: Magyarország–Olaszország 3:0; Budapest, Népstadion, 1953. nov. 15.: Magyarország–Svédország 2:2; London, Wembley, 1953. nov. 25.: Magyarország–Anglia 6:3 és Bécs, Práter Stadion, 1954. ápr. 11.: Magyarország–Ausztria 1:0).

 

Magyarország, a klasszikus Aranycsapat, volt az 1954. évi svájci labdarúgó-világbajnokság abszolút esélyese. A vb csoportmérkőzésein Magyarország 9:0-ra győzött Dél-Korea és 8:3-ra a Németország néven szereplő NSZK ellen. A 8:3 a magyar labdarúgás egyik nagy eredménye, már csak azért is, mert Puskás a 60. percben megsérült, de a csonka csapat nélküle is brillírozott (cserélni akkor még nem lehetett!). Szakértők azonban felfigyeltek arra, hogy a nyugat-németek összeállítása a nyitómérkőzéshez képest nyolc (!) helyen megváltozott. Herberger ezzel a vezéráldozattal a negyeddöntő gyengébb ágára került, ahol legyőzte Jugoszláviát, s az elődöntőben bebizonyította, hogy „magyarszintű” teljesítményre is képes (6:1 Ausztria ellen!). A jóval nehezebb ágon Magyarország – Puskás nélkül – két 4:2-es győzelmet ért el. Előbb Brazíliát, majd – hosszabbítás után – Uruguay válogatottját verte meg. Újabb elemzések szerint Puskás túljátszotta, „cukkolta“ ellenfelét, Werner Liebrichet, aki aztán szándékosan durva sérülést okozott neki. Puskásnak a negyeddöntőt és az elődöntőt is ki kellett hagynia, s ez felbomlasztotta a csapategységet: a csapatkapitány nélkül is győzni tudott az Aranycsapat. Más elemzések szerint – a magyar válogatott azzal veszített, hogy a nehezebb ágra került. A vb-t sajátos rendszerben bonyolították le, a csoportmérkőzéseken nem játszottak teljes körmérkőzést. Miután Magyarország 9:0-ra legyőzte Dél-Koreát és az NSZK 4:1-re Törökországot, a két győztes a legjobb nyolc közé jutásért mérkőzött (1954. június 20-án, ez volt a 8:3). Miután Törökország 7:0-ra verte Dél-Koreát, az ázsiai csapat kiesett, a mai szóval rájátszásnak nevezett találkozón az NSZK, ezúttal már legjobb összeállításában ismét megverte Törökországot (1954. június 23-án 7:2-re!). Magyarország így Uruguayjal, Brazíliával és Angliával került egy ágra; a másik ágra az NSZK, Ausztria, Svájc és Jugoszlávia került. Sebes Gusztáv talán még örült is a két „ismeretlen” dél-amerikai ellenfélnek, hisz az összes, még versenyben maradt európai csapatot, az elmúlt években a válogatott már sorra megverte… Nyolc napon belül Magyarország tkp. három vb-döntőt játszott: az elsőt megnyerte Brazília ellen (Bern, Wankdorf Stadion, 1954. jún. 27.), a másodikat megnyerte Uruguay ellen (Lausanne, Olimpiai Stadion, 1954. jún. 30.), az igazit, a harmadikat, azonban elvesztette az NSZK ellen (Bern, Wankdorf Stadion, 1954. júl. 4.). Herberger azzal nyert, hogy 8:3-ra vesztett… A sérüléséből felgyógyult Puskás egy érvényes és egy érvényesnek tűnő, de les miatt meg nem adott gólt lőtt, jóllehet nem játszott kirobbanó formában. A jobb szélen pályára lépő balszélső Czibor lőtte a másik érvényes gólt. A vb 2. helyezett magyar labdarúgó-válogatott legutolsó nagy sikere a legnagyobb kudarcnak számít, a vereség máig feldolgozatlan.

 

Puskás a magyar válogatottban 1945. aug. 20. és 1956. okt. 14. között 85 alkalommal szerepelt és 84 gólt szerzett. A Budapesti Honvéd színeiben ötször szerezte meg a magyar bajnoki címet (1949/50, 1950 ősze, 1952, 1954 és 1955), négyszer bizonyult a legjobb góllövőnek („gólkirály“, 1947/48, 1949/50, 1950 ősze és 1953). A Budapesti Honvéd utolsó, forradalom előtti mérkőzésén (1956. okt. 21. Vasas ellen, 2:1) sérülés miatt nem léphetett pályára, klubja nyugat-európai, majd dél-amerikai túrájáról nem tért haza, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pedig leállíttatta. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség FIFA 1958. okt. 21-ig eltiltotta a játéktól. Tervei szerint Olaszországban, Milánóban, az Internél játszott volna, titokban edzett. Mégsem szerepelt ott, mert Östreicher Emil hívására a Real Madrid ajánlatát fogadta el (100 000 dollárt, 1958 nyarán). Nemsokára a spanyol állampolgárságot is átvehette (1958. aug. 11-én). A Real Madridban háromszoros BEK-győztes (1958/59, 1959/60, 1965/66; legemlékezetesebb mérkőzésén, a glasgow-i döntőben négy gólt szerzett), hatszoros spanyol bajnok (1960/61–1964/65, 1966/67), négyszeres spanyol gólkirály (1959/60, 1960/61, 1962/63, 1963/64), ill. spanyol színekben részt vett a chilei labdarúgó-világbajnokságon is (1962). Még negyven évesen is a Real Madrid labdarúgója volt, jóllehet 1967-ben elkezdődött edzői karrierje is. Edzőként a legnagyobb eredményeket a Panathinaikosszal érte el: 1970-ben megnyerte a görög bajnokságot, majd nagy meglepetésre új klubjával 1971-ben BEK-döntőbe jutott (London, Wembley Stadion, 1971. jún. 2.: Ajax Amsterdam [holland] – Panathinaikosz [görög] 2:0). Puskás, mint vezetőedző tért vissza a Wembley-be! Először 1981-ben látogatott Magyarországra (a Magyarország–Anglia vb-selejtező előtti Budapest–Vidék öregfiúk mérkőzésen szerepelt, 1981. jún. 6-án). Végleg Magyarországra költözött (1991), elvállalta az MLSZ utánpótlás, ill. nemzetközi igazgatói feladatait (1992), majd négy mérkőzésen, mint szövetségi kapitány irányította a magyar válogatottat (1993. ápr. 15.–1993. jún. 16.). 

Emlékezet

Puskás Ferenc (Purczeld Ferenc néven) Budapesten született – születési helyeként lexikonokban Kispest is szerepel. Valójában az akkor még önálló, Budapest környéki kistelepülést, Kispestet tartotta szülőfalujának, hisz kisgyermekkorában ott nevelkedett. Születési dátuma is eltérő: anyakönyvi adatok szerint 1927. ápr. 1-jén született (az általánosan elterjedt ápr. 2-a helyett). Elemi iskoláit a kispesti Kertvárosi Iskolában (ma: Budapest XVIII. kerület, Szegfű utca 10.) végezte, majd egy polgári adata ismert még: a Hofherr és Schrantz-gyár esztergályos inasa volt (1943-ban). Valójában egész életében csak a futballal foglalkozott, a legenda szerint már tízévesen a Kispest „törpelabdarúgója” (= kölyökjátékosa) volt (Kovács Miklós néven, hamis igazolással, 1937?-től).

 

Puskás Ferencet amatőr játékosként 1943. ápr. 14-én szerződtette a Kispesti AC, először a Nagyváradi AC ellen lépett pályára az NB I-ben (1943. dec. 5-én; első gólját rögtön a második mérkőzésén megszerezte, 1943. dec. 8-án, a Diósgyőr ellen, a mérkőzést azonban a Kispest 3:2-re elvesztette). Első idényében 18 mérkőzésen lépett pályára és 7 gólt szerzett. Azon kevés magyar válogatott labdarúg közé tartozik, aki nem volt az ifjúsági vagy egyéb korosztályos magyar válogatott tagja, rögtön a felnőttek között debütált: 1945. aug. 20-án, a világháborút követő második válogatott mérkőzésen Gallowich Tibor kapitány négy újoncot is kipróbált: Kirádi Ervint, Szabó Imrét, Vincze II Gyulát és Puskás Ferencet. Az első Puskás-gólra mindössze 12 percet kellett várni: Lakat Károly labdáját Szusza Ferenc kapta, aki Zsengellér Gyulához továbbított. Zsengellér kicselezte Sestát, egészen az alapvonalig futott, majd hátragurította a labdát Puskáshoz. A gólt Puskás, Zsengellér „Ábel” átadásából szerezte, amikor Zsengellér azt mondta Puskásnak: Öcsi, lődd be! Az újonc közelről kapásból a hálóba talált: 1:0 Magyarország javára. (A végeredmény 5:2 lett.) Valószínűleg, Zsengellér nevezte először „Öcsinek”, az addig „Sváb” becenévre hallgató fiút. (Más adatok szerint már gyermekkorában is így becézték, mert a kortárs fiúk közül ő volt a legkisebb és a legalacsonyabb vagy pedig a család becézte így megkülönböztetve a sok Ferenc utónevű családtagtól).

 

Puskás Ferenc a legendás Aranycsapatban a tízes poszton játszott mint balösszekötő vagy klasszikus középcsatár: 1947-ben Balkán Kupát, 1949-ben és 1951-ben főiskolai világbajnokságot, 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnokságot, 1953-ban Európa Kupát nyert, ill. természetesen részt vett, sőt 2-2 gólt is szerzett „az évszázad mérkőzésén” (London, Wembley, Magyarország–Anglia 6:3; 1953. nov. 25.) és a visszavágón (Budapest, Népstadion, Magyarország–Anglia 7:1; 1954. máj. 23.). Puskás 1952-ben már a magyar válogatott csapatkapitánya (az olimpiai bajnoki cím után kezdték el a magyar tizenegyet Aranycsapatnak [Golden Team, Mighty Magyars stb.] nevezni. „Az évszázad mérkőzése” után rögzült a klasszikus összeállítás: Grosics Gyula – Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály – Bozsik József, Zakariás József – Budai II László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán; jóllehet ebben az összeállításban mindössze négy alkalommal lépett pályára a magyar válogatott (Róma, Olimpiai Stadion, 1953. máj. 17.: Magyarország–Olaszország 3:0; Budapest, Népstadion, 1953. nov. 15.: Magyarország–Svédország 2:2; London, Wembley, 1953. nov. 25.: Magyarország–Anglia 6:3 és Bécs, Práter Stadion, 1954. ápr. 11.: Magyarország–Ausztria 1:0).

 

Puskás Ferenc vezetésével Magyarország, a klasszikus Aranycsapat, volt az 1954. évi svájci labdarúgó-világbajnokság abszolút esélyese. A vb csoportmérkőzésein Magyarország 9:0-ra győzött Dél-Korea és 8:3-ra a Németország néven szereplő Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) ellen. A 8:3 a magyar labdarúgás egyik nagy eredménye, már csak azért is, mert Puskás a 60. percben megsérült, de a csonka csapat nélküle is brillírozott (cserélni akkor még nem lehetett!). Szakértők azonban felfigyeltek arra, hogy a nyugat-németek összeállítása a nyitómérkőzéshez képest nyolc (!) helyen megváltozott. A német szövetségi kapitány, Sepp Herberger ezzel a vezéráldozattal a negyeddöntő gyengébb ágára került, ahol legyőzte Jugoszláviát, s az elődöntőben bebizonyította, hogy „magyarszintű” teljesítményre is képes (6:1 Ausztria ellen!). A jóval nehezebb ágon Magyarország – Puskás nélkül – két 4:2-es győzelmet ért el. Előbb Brazíliát, majd – hosszabbítás után – Uruguay válogatottját verte meg. Újabb elemzések szerint Puskás túljátszotta, „cukkolta” ellenfelét, Werner Liebrichet, aki aztán szándékosan durva sérülést okozott neki. Puskásnak a negyeddöntőt és az elődöntőt is ki kellett hagynia, s ez felbomlasztotta a csapategységet: a csapatkapitány nélkül is győzni tudott az Aranycsapat. Más elemzések szerint – a magyar válogatott azzal veszített, hogy a nehezebb ágra került. A vb-t sajátos rendszerben bonyolították le, a csoportmérkőzéseken nem játszottak teljes körmérkőzést. Miután Magyarország 9:0-ra legyőzte Dél-Koreát és az NSZK 4:1-re Törökországot, a két győztes a legjobb nyolc közé jutásért mérkőzött (1954. június 20-án, ez volt a 8:3). Miután Törökország 7:0-ra verte Dél-Koreát, az ázsiai csapat kiesett, a mai szóval rájátszásnak nevezett találkozón az NSZK, ezúttal már legjobb összeállításában ismét megverte Törökországot (1954. június 23-án 7:2-re!). Magyarország így Uruguayjal, Brazíliával és Angliával került egy ágra; a másik ágra az NSZK, Ausztria, Svájc és Jugoszlávia került. Sebes Gusztáv talán még örült is a két „ismeretlen” dél-amerikai ellenfélnek, hisz az összes, még versenyben maradt európai csapatot, az elmúlt években a válogatott már sorra megverte… Nyolc napon belül Magyarország tkp. három vb-döntőt játszott: az elsőt megnyerte Brazília ellen (Bern, Wankdorf Stadion, 1954. jún. 27.), a másodikat megnyerte Uruguay ellen (Lausanne, Olimpiai Stadion, 1954. jún. 30.), az igazit, a harmadikat, azonban elvesztette az NSZK ellen (Bern, Wankdorf Stadion, 1954. júl. 4.). Herberger azzal nyert, hogy 8:3-ra vesztett… A sérüléséből felgyógyult Puskás egy érvényes és egy érvényesnek tűnő, de les miatt meg nem adott gólt lőtt, jóllehet nem játszott kirobbanó formában. A jobb szélen pályára lépő balszélső Czibor lőtte a másik érvényes gólt. A vb 2. helyezett magyar labdarúgó-válogatott legutolsó nagy sikere a legnagyobb kudarcnak számít, a vereség máig feldolgozatlan.

 

Puskás Ferenc a magyar válogatottban 1945. aug. 20. és 1956. okt. 14. között 85 alkalommal szerepelt és 84 gólt szerzett. A Budapesti Honvéd színeiben ötször szerezte meg a magyar bajnoki címet (1949/50, 1950 ősze, 1952, 1954 és 1955), négyszer bizonyult a legjobb góllövőnek („gólkirály”, 1947/48, 1949/50, 1950 ősze és 1953). A Budapesti Honvéd utolsó, forradalom előtti mérkőzésén (1956. okt. 21. Vasas ellen, 2:1) sérülés miatt nem léphetett pályára, klubja nyugat-európai, majd dél-amerikai túrájáról nem tért haza, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pedig leállíttatta. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség FIFA 1958. okt. 21-ig eltiltotta a játéktól. Tervei szerint Olaszországban, Milánóban, az Internél játszott volna, titokban edzett. Mégsem szerepelhetett ott, mert Östreicher Emil hívására a Real Madrid ajánlatát fogadta el (100 000 dollárt, 1958 nyarán). Nemsokára a spanyol állampolgárságot is átvehette (1958. aug. 11-én). A Real Madridban háromszoros BEK-győztes (1958/59, 1959/60, 1965/66; legemlékezetesebb mérkőzésén, a glasgow-i döntőben négy gólt szerzett), hatszoros spanyol bajnok (1960/61–1964/65, 1966/67), négyszeres spanyol gólkirály (1959/60, 1960/61, 1962/63, 1963/64), ill. spanyol színekben részt vett a chilei labdarúgó-világbajnokságon is (1962). Még negyven évesen is a Real Madrid labdarúgója volt, jóllehet 1967-ben elkezdődött edzői karrierje is.

 

Puskás Ferenc edzőként a legnagyobb eredményeket a Panathinaikosszal érte el: 1970-ben megnyerte a görög bajnokságot, majd nagy meglepetésre, új klubjával, 1971-ben, BEK-döntőbe jutott (London, Wembley Stadion, 1971. jún. 2.: Ajax Amsterdam [holland] – Panathinaikosz [görög] 2:0). Puskás, mint vezetőedző tért vissza a Wembley-be! Először 1981-ben látogatott Magyarországra (a Magyarország–Anglia vb-selejtező előtti Budapest–Vidék öregfiúk mérkőzésen szerepelt, 1981. jún. 6-án). Végleg Magyarországra költözött (1991), elvállalta az MLSZ utánpótlás-, ill. nemzetközi igazgatói feladatait (1992), majd négy mérkőzésen mint szövetségi kapitány irányította a magyar válogatottat (1993. ápr. 15.–1993. jún. 16.).

 

Purczeld Ferenc Budapesten született, a család azonban kisgyermekkorában az akkor még önálló kistelepülésre, Kispestre költözött. A család a Puskás családnév felvételét 1936-ban kezdeményezte, (anyakönyvi bejegyzés szerint a nevet 1937. febr. 2-án vette fel). Édesapja, aki a Kispest labdarúgója, majd szakosztály-vezetője (és Puskás első edzője) volt az 1930-as években még a Puskás Purczeld kettős nevet is használta. A forradalom idején az osztrák rádió 1956. okt. 28-i jelentése szerint Puskás Ferenc „a véres események” áldozata lett. Haláhírét több más hírügynökség is megerősítette – Magyarországon a varsói rádióra hivatkozva jelent meg gyászhíre. Puskás Ferenc hosszú betegség után Budapesten hunyt el, a Szent István-bazilikában ravatalozták fel (2006. dec. 7-én), búcsúztatása a róla elnevezett egykori Népstadionban, a Puskás Ferenc Stadionban volt. A koporsót ágyútalpon szállították a Hősök terére, ahol katonai tiszteletadásra került sor, a Szent István-bazilikában római katolikus gyászmisét tartottak emlékére, a gyászmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta. A temetésen beszédet mondott – többek között – Szepesi György sportriporter, Ramón Calderón, a Real Madrid elnöke, Juan Antonio Samaranch Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke, a magyar nemzet nevében Sólyom László köztársaság elnök búcsúzott a legismertebb 20. századi magyar személyiségtől. Puskás Ferenc a Szent István-bazilika altemplomában nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben). A Népstadiont még életében Puskás Ferenc Stadionnak nevezték el (2002. ápr. 2-án). Magyarországon végig a Kispestben, ill. jogutódjában, a Budapesti Honvédban játszott. Klubja, emléke előtt tisztelegve visszavonultatta a tízes mezt. Emlékére a FIFA Puskás Ferenc-díjat alapított (FIFA Puskás Award, 2009), a díjat a minden évben a legszebb gólt szerző játékos kapja meg (elsőként Cristiano Ronaldo, a Manchester United csatára vehette át).

 

Puskás Ferenc 80. születésnapján, 2007-ben nevét vette fel a felcsúti utánpótlásképző központ, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és élvonalbeli labdarúgóklubja (Puskás Akadémia Futball Club, PAFC). Az intézet évente megrendezi a Puskás-Suzuki Kupa utánpótlás labdarúgó tornát (2008-tól, az U17-es korosztályban). Örököseinek döntésével Felcsútra került Puskás Ferenc spanyolországi hagyatéka: trófeái, fényképei, személyes tárgyai (2011. nov.). Első (mell)szobrát Kristóf Lajos szobrászművész készítette el: a róla elnevezett Puskás Ferenc Általános Iskolában (Budapest XIX. kerület Berzsenyi utca 8.). Az iskola 1979-ben alakult meg, 2008-ban vette fel Puskás Ferenc nevét, a szobor a gimnázium főbejáratával szemben lévő előtérben látható. Első köztéri szobrát Zalaszabaron (!) avatták fel (bronz mellszobor, Papp György Zoltán szobrászművész alkotása, 2007. jún. 23-án). Madridban, a Barajas Repülőtér közelében, a Ciudad Deportiva del Real Madrid központi bejárata előtt, bronz mellszobor, Pedro Louis Montes Martínez alkotása, 2013. okt. 24-én).

További jelentősebb szobrai Budapesten: a Bozsik Stadion bejáratában (XVIII. kerület, Puskás Ferenc utca 1., domborműves emléktábla, Tihanyi Viktor alkotása, 2007); Bozsik József és Puskás Ferenc szobra, a Jerikó Keresztény Humán Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola bejáratában (az egykori Kertvárosi Iskolában, XVIII. kerület, Szegfű utca 10., domborműves emléktábla, Tihanyi Viktor, 2008); a Kőbánya-Kispest Terminál Bevásárlóközpont épülete előtti parkban (XIX. kerület, Vak Bottyán utca 75., mellszobor, Kristóf Lajos, 2013); az óbudai „Promenádon”, a kialakítandó Puskás Öcsi téren (III. kerület Bécsi út, egészalakos utcaszobor két mellékalakkal: Puskás öltönyben bemutatót tart a fiúknak, Pauer Gyula és Tóth Dávid, 2013. márc 28.); Felcsúton: a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia stadionja és a kollégium között (Fő utca 176., egészalakos, Domonkos Béla, 2014) és a stadion díszpáholya előcsarnokában (Fő utca 176., mellszobor, Boros Péter, 2014). Mindkét felcsúti szobrot a Puskás spanyolországi becenevéről, elnevezett Pancho Aréna stadionavatásán, 2014. ápr. 21-én leplezték le. Budapesten, halálának első évfordulóján, Kispesten, róla nevezték el az addigi Újtemető utcát (2007. nov. 17-én). A fővároson kívül tér őrzi emlékét (Zalaszabaron és Pécsett is, mindkét helyen 2010-től). Ausztráliában is szobrot avattak tiszteletére (Melbourne-ben, 2017. febr. 4-én). Az életéről szolgáló musicalt az Erkel Színházban mutatták be (Szente Vajk rendezésében, 2020. aug. 20-án). Még életében Puskás Ferencről nevezték el a magyar kutatók által a spanyolországi Calar Alto obszervatóriumban felfedezett 82656-os sorszámú kisbolygót (2006. aug.-ban).

Elismertség

A Magyar Néphadsereg őrnagya (1953), alezredese (1992), ezredese (1995), dandártábornok (2006). 

Elismerés

Magyar Köztársasági Sportérdemérem (ezüst, 1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951), Munka Érdemrend (1953), érdemes sportoló (1954). A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993), A Köztársasági Elnök Aranyérme (1997), a Magyarság Hírnevéért Díj (1997), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005).

 

Magyar Örökség Díj (1996).

 

A világ legeredményesebb labdarúgója (1948), az év labdarúgója (1950 ősz), az év 2. legjobb európai labdarúgója (az Aranylabda szavazáson, 1960), NOB Olimpiai Érdemrend (1997), a Labdarúgás Hírességeinek Csarnoka (Hall of Fame) tagja (1998), az évszázad góllövője (IFFHS, 1999), a 20. század legjobb magyar sportolója (2001), az MLSZ Jubileumi Emlékérme (2001), Csik Ferenc-díj (2001), A Nemzet Sportolója (2004), Golden Foot-díj (Monte-Carlo, 2006).

 

Budapest főváros (2001), Budapest XIX. kerülete (1991) és I. kerülete díszpolgára (2000).

 

A Halhatatlanok Klubja tagja (1991), Olimpiai Érdemrend (NOB, 1997).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025