Abaffy Genovéva

Született: 1914. február 10. Kaposvár, Somogy vármegye
Meghalt: 1969. július 25. Budapest

Család

Dédszülei, apai: Roboz István (1826. okt. 22. Kötcse, Somogy vm.–1916. ápr. 11. Kaposvár. Temetés: 1916. ápr. 13. Kaposvár, Keleti Temető) költő, író, tiszti főügyész, a pápai református kollégiumban Jókai Mór és Petőfi Sándor diáktársa, Balassa Jusztina (†1912. jún. 26. Kaposvár. Temetés: 1912. jún. 28. Kaposvár, Keleti Temető).

Roboz István leánya: Bernáth Béláné Roboz Atala (1867. jan. 30. Kaposvár–1935. márc. 11. Szigetvár, Baranya vm.).

Bernáth Béla és Roboz Atala fia: Bernáth Aurél (1895–1982) festőművész, író, szerkesztő.

 

Dédszülei, anyai: Grünwald Lipót, Schwarcz Róza; Balázsovits József, Máté Júlia.

 

Nagyszülei: Abafy Alajos (= 1872-ig Kacz Alajos) ékszerész, Roboz Irén (†1892. febr. 25. Kaposvár. Temetés: 1892. febr. 27. Kaposvár); Lukács Zsigmond (= 1892-ig Grünwald Zsigmond, †1938. szept. 7. Kaposvár. Temetés: 1938. szept. 9. Kaposvár, Keleti Temető) kir. járásbíró, Balázsovics/ts Ilona (†1945. júl. 25. Kaposvár).

 

Szülei: Abaffy Zoltán (= Abafy Alajos Zoltán, 1885. ápr. 9. Bp.–1950. dec. 30. Kaposvár) gyógyszerész, a Somogy megyei Automobil Club (SAC) tagja, Lukács Olga (1887. aug. 30. Hol?).

 

Férje: 1934. szept. 10.–1947: Andorka István (1901. dec. 18. Kaposvár–1991. Gyula) bankcégvezető, Andorka Gusztáv (= Fleischhacker Gusztáv Adolf, 1854. okt. 14. Ágfalva, Sopron vm.–1938. dec. 3. Budapest. Temetés: 1938. dec. 4. Kaposvár, Keleti Temető) százados és nemes Keil Irma fia. Elvált.

 

A család kezdetben az Abafy névváltozatot használta, édesapja már következetesen Abaffynak írta a nevét.

Iskola

A kaposvári egyesületi leánygimnáziumban (1924–1928) és a Szent Orsolya-rend soproni leánygimnáziumában tanult (1928–1929), majd tanulmányait magánúton folytatta (1929–1931), magánúton érettségizett (1931).

Életút

A SAC úrvezetője és a repülőosztály (SAC AERO) alapító tagja (1929. aug. 2-ától), a SAC autóversenyzője (1934). Vitorlázórepülői vizsgát tett (az A-vizsgát, Magyarországon az első nőként, 1930. aug. 31-én; a B-vizsgát 1931. jún. 16-án). 1934-ben férjhez ment, és visszavonult a versenyzéstől.

Az első magyar női repülő. Édesapja, Abaffy Zoltán kaposvári gyógyszerész, a Somogy megyei Automobil Club (SAC) autóvezetője; leánya a sportpályafutását édesapja mellett mint úrvezető kezdte. Kaposvárott 1929. jún.-ban tartották az első előadásokat a motor nélküli repülésről, és a nemsokára megalakult SAC AERO (vagy SACERO, a SAC repülőosztálya) hamar megépítette az első gyakorlógépét. Egyes adatok szerint Abaffy Zoltán és Abaffy Genovéva is részt vett az első előadásokon, sőt talán Abaffy Zoltán az első gyakorlógép megépítésében is közreműködött. A SACERO egyúttal két új Zögling-típusú vitorlázó-repülőgépet is vásárolt, és 1929. nov.-ben felkérte Bernárd Mátyás nyugállományú repülő alezredest és vitéz Hefty Frigyest (1894–1965), a Kaposvárott is tevékenykedő első világháborús pilótát az első vitorlázórepülő-tanfolyam megtartására. Bernárd Mátyás és Hefty Frigyes 1929. nov. 22-én érkeztek meg Kaposvárra, és a várostól 3 kilométerre lévő zselic-kislaki legelőt sportrepülésre alkalmasnak terepnek találták. A sportrepülő-tanfolyam 1930. ápr. 13-án kezdődött heti 14 órás oktatással. Kiképzésre jelentkezhetett minden 16. életévét betöltött magyar állampolgár (akiket a klub orvosa, Nagy Lajos a repülésre alkalmasnak talált). A tandíj az egész kiképzésre a vizsgadíjakkal együtt 200 pengőbe került. Az első tanfolyam két és fél (a leventéknek három) hónapig tartott. Nem tudni, hogy mikor kezdte el Abaffy Genovéva a vitorlázórepülői tanfolyamot, az azonban biztos, hogy 1930. aug. 31-én vasárnap, első női repülőként sikeres vizsgát tett, oktatója Hefty Frigyes volt.

 

A somogyi repülők az első évben több mint ezer felszállást végeztek, beneveztek a Budaörsön rendezett első vitorlázórepülő versenyre, ahol a nyolc leventéből és az első női repülőből álló csapatuk egy kivétellel valamennyi helyezést, továbbá az abszolút győzelmet és a vándorserleget is megszerezte: Abaffy Genovéva nyerte a kezdők ügyességi versenyét. (Az első évében összesen 67-szer repült.) Sikeres érettségi vizsgái és a repülői B-vizsga letétele után több kisebb versenyt nyert (a SAC és a Tolna megyei Automobil és Motoros Club rendezésében, Kaposvárott és Szekszárdon), és 1931. júl.-ában már a 100. felszállását ünnepelhette. A budaörsi második versenyen 1931. szept.-ben is több jelentős sikert ért el, köztük egy kihívásos „cél-leszálló” versenyen legyőzte Kelényi László tapasztalt sportrepülő gépészmérnököt. Nemsokára sikertelenül próbálkozott a sportrepülői C-vizsgával. A budaörsi Farkashegy legnehezebb tereprészén, a Szekrényesen kísérelte meg nyolc méteres szélben a vitorlázórepülést, de az alig harmincöt méter relatív magasságú gerincen a leghősiesebb igyekezet mellett sem sikerült négy percnél tovább tartania magát: összetörött a Hangwind repülőgépe. A következő években – talán a kudarc miatt – már kevesebb versenyen vett részt, a társasági hírekben viszont annál többször szerepelt. Légibemutatókat és repülőnapokat szervezett, tanfolyamokon lépett fel, közéleti eseményeken népszerűsítette a nők körében a sportrepülést.

 

Az autóversenyzéshez 1934-ben tért vissza: győzött a Pécs Baranyai Automobil Club (PBAC) által a II. Országos Frontharcos Túraút keretén belül megrendezett hegyi autóversenyen (a 3 literen felüli autók kategóriájában, Buick gépkocsival, 1934. máj. 26-án). Miután férjhez ment mind a repülő-, mind az autóversenyzéstől visszavonult. A Nemzeti Repülő Alap (NRA) létesítésével 1938-ban a magyar repülősport igen jelentős átalakulásokon ment át. A Magyar Kir. Légügyi Hivatal 1938. júl. 10.-e és aug. 6-a között rendezte meg az első oktatóképző tanfolyamát. A tanfolyamra meghívták az első magyar sportrepülőnőt is, aki részt vett az előadásokon, sőt hat év szünet után ismét gépbe ült: egészen különleges produkciót mutatott be (nyolcasokat repült).

Emlékezet

Abaffy Genovévát a II. világháború után, egy vonaton részeg orosz katonák megerőszakolták és kilökték a kocsiból. Súlyos agysérülést szenvedett, de még évtizedekig élt a budapesti VIII. kerületi Gutenberg téri otthonában. Végül a Balassa utca 6. sz. Elmegyógyintézetben hunyt el „hasadásos elmezavarban”.

 

Az első magyar sportrepülőnő a Kaposvári Keleti Temetőben, dédapja, Roboz István családi sírboltjában nyugszik. A sírt a Kaposvári Megyei Jogú Város Önkormányzata védetté nyilvánította (2000-ben).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023