Hatvany József, hatvani báró
fizikus, informatikus, feltaláló
Született: 1926. november 18. Budapest
Meghalt: 1987. július 11. Budapest
Temetés: 1987. augusztus 4. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Dédszülei: Hatvany-Deutsch Bernát (= Deutsch Bernát, hatvani 1826. Arad–1893. okt. 26. Bp.), Weisz Laura (1837. Pest–1904. jún. 1. Bp.); Laczkó Antal (1834. febr. 24. Vágújhely–1892. aug. 14. Bp. Temetés: 1892. aug. 16. Kerepesi út, Izraelita Temető), az Osztrák Földhitel Intézet igazgatótanácsának tagja, Laczkó Szidónia (1840. jan. Szolnok–1911. jan. 16. Bp. Temetés: 1911. jan. 18. Kerepesi út, Izraelita Temető).
Nagyszülei: Hatvany-Deutsch József (1858. márc. 30. Pest–1913. jún. 30. Bad Nauheim, Németország. Temetés: 1913. júl. 3. Kerepesi út, Izraelita Temető) nagyiparos, a Főrendiház tagja, vágújhelyi Laczkó Fanny (= Laczkó Franciska, 1868. jan. 7. Pest–1964 New York); Hesselberger Erich, Wolfner, Elisabeth.
Szülei: Hatvany Bertalan (= Hatvany-Deutsch Bernát József, 1900. máj. 27. Hatvan–1980. júl. 24. Párizs) író, műfordító, orientalista, Hesselberger Mária Vera (1906. jan. 9. München–1987. jan. Róma). Hatvany Bertalan testvére: Hatvany Lili (1890. márc. 23. Hatvan–1967. nov. 12. New York) írónő. Háromszor nősült.
Felesége:
1. Elrich, Doris. Elvált.
2. Dományi Zsófia (1924. nov. 11. Bp.), Dományi-Reich Gyula és Denz Ilona leánya. Elvált. Leánya: Hatvany Helga (1960. okt. 13. Bp.).
3. petróczi Petróczy Judit (1945. febr. 8. Bp.), az MTA SZTAKI könyvtárvezetője, dr. Petróczy Dezső (1915. Újpest–1963. júl. 16. Bp.) jogász, miniszteri segédtitkár és parasznyai Rácz Éva leánya.
Iskola
Tizenkét éves korától Angliában élt, gépipari középiskolában éretts. (1944), majd a cambridge-i egyetemen fizika–kémia–elektronika–matematika szakon tanult és filozófiát is hallgatott (1944–1947), MDP pártfőiskolát végzett (1948–1949).
A műszaki tudományok kandidátusa (1970).
Életút
Az Angol Kommunista Párt tagja és a cambridge-i szervezet vezetőségi (1944–1947), oklevele megszerzése nélkül, az angol és a magyar párt képviselői közötti megállapodás alapján hazatért Magyarországra (1947). A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Oktatási Osztályának vezetője (1947. jan.–1948), a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem Filozófia Tanszéke intézeti tanára és a Magyar Rádió (MR) Idegennyelvű Adásainak helyettes vezetője (1949–1950). Az MTA Központi Hivatala Elnökségi Titkárságának vezetője (= osztályvezető-helyettes, 1950. nov. 1.–1952. márc. 1. és főosztályvezető-helyettes, 1956. júl. 18.–1956. dec. 31.).
Koholt vádak alapján letartóztatták, bebörtönözték (tizenegy évre ítélték, 1952–1956; bűncselekmény hiányában felmentették: 1956). A forradalom után szembehelyezkedett az új kormány politikájával, állásáról lemondott. Az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának tud. munkatársa (1957. jan. 1.–1958), a kutatócsoport-vezető Varga Sándorral való ellentétei, és a jogtalan letartóztatás megismétlődésétől való félelem tiltott határátlépési kísérletre késztették. Más adatok szerint 1957-ben felszólították, hogy töltse ki a hátralévő – hét éves – büntetését, ezért megpróbált az országból illegálisan távozni, a határon azonban elfogták. A Belügyminisztérium (BM) szervei a bűnvádi eljárást a nyomozás során megszüntették, azonban közbiztonsági őrizetbe helyezték és internálták (1958–1959). Internálása során súlyosan megbetegedett, kórházban is ápolták. Műszaki fordításból élt és a Szerszámgépfejlesztő Intézet (SZFI) kutatómérnöke (félállásban, 1960–1961).
A Méréstechnikai Központ Kutatólaboratórium Rendszertechnikai Osztálya (1961–1965), az MTA Automatizálási Kutatóintézete (AKI), ill. az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) Elektronikus Elemek Osztályának tud. munkatársa, egyúttal a Számlálástechnikai, majd a Gépipari Automatizálási Csoport vezetője (1965–1987). Az MDP KV Központi Előadói Iroda Filozófiai Munkaközösségének tagja (1949–1952). C. egy. tanár (1984-től).
A számítógéppel segített tervezés (Computer Aided Design, CAD) világhírű magyar kutatóprofesszora, a grafikus display (rajzok láthatóvá tételére alkalmas számítógépes megjelenítő program) úttörője. Tudományos pályafutásának kezdetén a természettudományok, elsősorban a fizika filozófiai kérdéseivel foglalkozott, később érdeklődése a termelési folyamatok automatizálása; új, numerikus vezérlések kidolgozása felé fordult. Nevéhez fűződik a bonyolult felületek önműködő kialakítására alkalmas, több dimenziós mozgó szerszámgépvezérlés magyarországi megvalósítása, a számvezérlésű szerszámgépek számítógépes programozására alkalmazott szimbolikus nyelvek hazai bevezetése. További kutatási területei: a gépipari integrált anyag- és adatfeldolgozó rendszerek (IAAR) strukturális szintézise és dekompozíciója, ezzel összefüggésben az IAAR anyagfeldolgozó alrendszereinek tudományos kialakítása, megvalósítása és továbbfejlesztése, egyéb számítógépes tervező rendszerek rendszertechnikai elemzése és szintézise, az ember és a gép kapcsolatának rendszertechnikai elemzése, ökonometriai és stratégiai kritériumi rendszerek fejlesztése, kritikája.
Fordítóként ő tolmácsolta – többek között – Kádár János válogatott műveit angol nyelvre.
Emlékezet
Hatvany József 1952 és 1956 között négy évet töltött börtönben. Börtönévei alatt más, szintén koncepciós perekben elítélt műszaki szakemberekkel 1954-ben (Edelényi Lászlóval, Kozma Lászlóval és Tarján Rezsővel) elkészítette az első magyarországi számítógép-fejlesztési javaslatot és egy numerikus vezérlésre épülő üzem elképzeléseit. A terveket az MTA osztályai nem fogadták el. A Standard-üggyel kapcsolatban letartóztatott Kozma László (1902–1983) két évvel korábban, 1954-ben szabadult (1955. febr. 2-án rehabilitálták), s miután visszakapta műegyetemi katedráját 1955-ben elkészítette a börtönévek alatt tervezett, jelfogós, külső programmal vezérelt MESZ-1 (= Műegyetemi Számítógép) jelű első magyarországi számítógépet. A tervek elkészítésében, a börtönben közreműködött Hatvany József is. Hatvany József volt az első magyarországi kutató, akit az Amerikai Műszaki Akadémia külső tagjává választott (1985-ben). Hatvanyt – aki „csak” kandidátus volt – ezért az MTA tudománydoktori címre javasolta. Doktori védését (és esetleges akadémiai tagságát) váratlan halála akadályozta meg.
Hatvany József Budapesten hunyt el (utolsó lakcíme: XII. kerület Árnyas út 40.), a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben nyugszik. Szobra (bronz dombormű, Vígh Tamás alkotása, 1997) az MTA SZTAKI alagsori nagy tanácstermében látható. Nevét vette fel a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán a Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola (2000-ben, 2002-től akkreditálták).
Elismertség
Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya tanácskozó tagja. A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület (MATE) tagja. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Tudományos és Oktatási Bizottságának tagja.
A Society for Information Display (SID, r.: 1971), az International Federation for Information Processing (IFIP, r.: 1973), az International Institution for Research Production Engineering (CIRP, r.: 1984), az amerikai National Academy of Engineering (= az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Műszaki Akadémiája) tagja (külső: 1985).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1972).
A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Érme (1977), Állami Díj (1978), Kiváló feltaláló (arany, 1979, 1981, 1982), Benedikt Ottó-díj (1983), Pattantyús Ábrahám Géza-emlékérem (1984).
A Toulouse-i Egyetem tb. doktora (1985).
Főbb művei
F. m.: Szaklap és világnézet. (Műszaki Értelmiség, 1947. 21.)
A kutatás megszervezése Angliában. (Műszaki Értelmiség, 1948. 6.)
A szakemberek felelőssége. A MAORT-ügy tanulságai. (Műszaki Értelmiség, 1948. 18.)
Szakszervezeti politika Angliában. (Műszaki Értelmiség, 1948. 19.)
Élenjáró tudomány. (Magyar Technika, 1949. 10-11.)
Eötvös Loránd. (Bp., Művelt Nép, 1951)
Programvezérlés rendszertana. – Visszacsatoló és érzékelő berendezések a programvezérléseknél. – Számjegyes vezérlések programozása. (Szerszámgépek programvezérlése. Bp., GTE, 1961)
Elektronikus programvezérlések tervezési problémái. Edelényi Lászlóval. (Gép, 1961)
Számláló rendszerű mérőátalakító készlet. (A MTESZ Automtizálási Bizottsága Közleményei, 1964)
Számláló rendszerű műveleti elemek ipari felhasználása. (Mérés és Automatika, 1964. 4-5.)
Számláló rendszerű integrálási eljárások pontatlansága. – Számlálástechnikai műveleti elemek automatizálási alkalmazásai. (Az MTA AKI Közleményei, 1965)
A számlálórendszerű műveletvégzés néhány rendszertechnikai problémája. (Finommechanika, 1965. 3.)
Digitális interpolátorok számjegyes szerszámgépvezérléshez. Kardos P.-vel. (Mérés és Automatika, 1966. 1.)
Számlálástechnikai szorzóművek kivitelezésének és alkalmazásának vizsgálata. (Mérés és Automatika, 1966. 4.)
Néhány új irányzat a gépgyártás automatizálásában. (A 3. Automatizálási Kollokvium előadásai. Bp., 1966)
Számlálástechnikai műveleti elemek automatizálási alkalmazásai. Kand. értek. (Bp., 1967)
Ember és gép információcseréjének új eszközei. (Mérés és Automatika, 1967. 7-8.)
A numerikus szerszámgépvezérlés aktuális kérdései. (Mérés és Automatika, 1968. 10.)
The DDA Integrator as the Iterative Module of a Variable Structure Process Control Computer. (Automatica, 1969)
Számjegyvezérlésű szerszámgépek programozása – számítógépes eljárások. – Az EXAPT 2 és az NC-esztergák szimbolikus programnyelve. (Gép, 1969. 7.)
Hogyan maradhatunk rabszolgáink urai? (Élet és Irodalom, 1969. 25.)
Grafikus megjelenítő eszközök. (Mérés és Automatika, 1970. 7.)
Az NC-szerszámgépek perspektívája. (Gépgyártástechnológia, 1970. 7.)
Az információháború. (Élet és Irodalom, 1970. 10.)
Párbeszéd ember és számítógép között. A display. Marek T.-vel. (Élet és Tudomány, 1970. 11.)
Az NC-technika. (Élet és Tudomány, 1970. 47.)
Útban az „ember nélküli gyár” felé. (Élet és Tudomány, 1971. 12.)
A grafikus megjelenítő. (Élet és Tudomány, 1971. 26.)
A mérnöki munka részleges automatizálásának lehetőségei. (Mérés és Automatika, 1973. 12.)
A számítógéppel segített tervezés. CAD. (A számítógéppel segített tervezéről rendezett közös szeminárium előadásai. Bp., 1973)
A DNC’73 csoportos szerszámgép-irányító rendszer. Tari Antallal. (Gépgyártástechnológia, 1974. 8.)
Gépgyártó rendszerek számítógépes irányítása. (Mérés és Automatika, 1974. 1.)
Kibernetika. A számítógépes tervezés néhány aktuális kérdése. (Automatizálás, 1975. 12.)
A számítógépes tervezés és gyártás összekapcsolása. (Élet és Tudomány, 1975. 32.)
Integrált gyártórendszerek számítógépes irányítása. (Gépgyártástechnológia, 1976. 7.)
World Survey of Computer-Aided Design. Newman, W. M.-mel és Sabin, M. A.-val. (Computer Aided Design, 1977)
Új eredmények az integrált gépipari gyártórendszerek fejlesztésében. (Mérés és Automatika, 1977. 2.)
Interactive Graphics Hardware for Practical Use in CAD: (CAD System. Proceedings of the IFIP WG 5.2 Working Conference on CAD Systems. Amsterdam, 1977)
Computer Aids to the Design of Integrated Manufacturing Systems. Bernus P.-vel. (Computers in Industry, 1979. 1.)
Hazai kutatási eredmények gyártási bevezetésének tapasztalatai. (Magyar Tudomány, 1979. 5.)
Development Trends in Numerical Control. (Hungarian Machinery, 1980. 1.)
Software Products for Manufacturing Design and Control. János J.-vel. (Proceedings of the IEEE, 1980)
Computer-Aided Manufacturing. An International Comparison. Yoshikawa H.-val és Rathmill, K.-val. Monográfia. (Washington, National Academy Press, 1981)
The Computer-Aided Design of a Manufacturing System. Some Experimental Results. Bernus P.-vel és Nemes L.-lel. – Results of a Word Survey of Computer-Aided Manufacturing. Többekkel. (Control Science and Technology for the Progress Society. Proceedings of the 8th Triennial World Congress of the IFAC. Kyoto, 1981. Szerk. Akashi H. Oxford, Pegamon Press, 1981)
Applications, Models, Visualisation. (Papers of a Joint Anglo–Hungarian Seminar on Computer-Aided Geometric Design. Bp., 1982)
A számjegyvezérléstől az automatizált gyárig. Horváth Mátyással. (Magyar Tudomány, 1982. 11.). A számítógéppel segített tervezéséről és gyártásról. (Mérés és Automatika, 1983. 11.)
Advanced Manufacturing Systems in Modern Society. Többekkel. (Computers in Industry, 1983. 1.)
Dreams, Nightmares and Reality. (Computers in Industry, 1983. 2.)
CAD – State of the Art and a Tentative Forecast. (Robotics and Computer-Integrated Manufacturing, 1984)
Computer-Aided Manufacture. (Computer-Aided Design, 1984. 3.)
Hiányos ismeretek hatékony felhasználása. (Gép, 1984. 5.)
A kőbaltával kezdődött… (Élet és Tudomány, 1984. 8.)
A túlélés eshetőségeinek optimalizálása. (Gépgyártástechnológia, 1985. 7.)
A technológia csúcsai és völgyei – navigációs problémák a magyar gépiparban. Horváth Mátyással. (Gép, 1987. 3.).
F. m.: szabadalmai: Berendezés és eljárás munkadarabok folyamatos közvetlen méréséhez megmunkálás alatt, radioaktív sugárzással. (1959)
Szerszámgépek programvezérlése gyors működésű mágneses memóriával. Edelényi Lászlóval és Ladó Lászlóval. (1959)
Eljárás impulzusmotorok gyors leállítására. (1967)
Eljárás és berendezés ábrák grafikus megjelenítésére és kezelésére. (1972)
Kör-egyenes generátor. (1972)
Digitális vezérlőberendezés munkagépek, különösen szerszámgépek vezérlésére. (1977)
Adatfeldolgozó berendezés legalább egy közös adatátviteli sínre csatlakozó feldolgozóegységekkel és legalább egy memóriával. (1978).
Irodalom
Irod.: források: Laczkó Antal halála. (Pesti Hírlap, 1892. aug. 16.)
Elhunyt Laczkó Antalné Laczkó Szidónia. (Pesti Hírlap, 1911. jan. 17.)
Hatvany-Deutsch József meghalt. (Budapesti Hírlap, 1913. júl. 1.)
Konner János: Mágneses szalag dolgozik az ember helyett. Négy magyar mérnök újítása a magnetofonvezérlésű esztergapad. [Edelényi Lászlóról, Gergely Ödönről, Hatvany Józsefről és Szedő Lászlóról.] (Népakarat, 1957. júl. 7.)
Új magyar szabadalmak: Szerszámgépek programvezérlése gyors működésű mágneses memóriával. [Edelényi László, Hatvany József és Ladó László szabadalmáról.] (Műszaki Élet, 1960. 20.)
Elhunyt dr. Petróczy Dezső. (Népszabadság, 1963. júl. 21.)
Hazai számlálórendszerű műveleti elemek. (Műszaki Élet, 1965. 8.)
Okos gépek az automatizálás szolgálatában. (Magyar Nemzet, 1965. febr. 23.)
Szluka Emil: Az automatizálás úttörői. Az Automatizálási Kutatóintézetben. (Népszabadság, 1966. jan. 15.)
Magos Katalin: bonyolult testek számítógépes tervezése. [Az MTA SZTAKI kutatócsoportjairól.] (Népszabadság, 1987. jan. 9.)
Elhunyt Hatvany József. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1987. júl. 14.)
Hatvany József. (Új Impulzus, 1987. 16.)
Kovács Judit: Túlélő polgárok. A Hatvanyak. (Magyar Nemzet, 1991. jún. 27.).
Irod.: Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja. (Bp., 1988)
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999)
Hatvani lexikon. (Hatvan, 1996)
Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/392221 (Deutsch Bernát gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/392233 (Deutsch Bernátné Weisz Laura gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/290979 (Hatvany-Deutsch József gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPZ3-44C?i=16 (Hatvany Bertalan születési anyakönyve)
https://itf.njszt.hu/szemely/hatvany-jozsef (Hatvany József életrajza a Neumann János Társaság informatikatörténeti honlapján)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM57624
https://nntp.hu/person/person.php?personid=18543
https://nevpont.hu/palyakep/hatvany-jozsef-4b4a3
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
