Csicsery-Rónay István, ifj.; vitéz
író, politikus, könyvkiadó
Született: 1917. december 13. Budapest
Meghalt: 2011. április 22. Budapest
Család
Dédszülei, apai: Deák Lőrinc, Varga Szeréna (†1890. ápr. 3. Bp. Temetés: 1890. ápr. 5. Kőbányai Temető). Varga Szeréna Varga Józsefné (később: Hrabovszky Sándorné) Kazinczy Thalia (1809–1862) leánya, Kazinczy Ferenc (1759–1831) unokája volt.
Dédszülei, anyai: zicsi és zajki Zichy Mihály (1827. okt. 14. Zala, Somogy vm.–1906. febr. 28. Szentpétervár. Temetés: 1906. márc. 17. Kerepesi út) festőművész, Jersova Alekszandra (= Erschoff Alexandra, 1834–1919. nov. 4. Zala); Flesch Mór (= Moritz Flesch von Brunningen 1821. máj. 20. Rousínov, Morvaország–1898. jan. 1. Bp. Temetés: 1898. jan. 3. Kerepesi út) terménykereskedő, Flesch Mária (1827–1879. máj. 25. Bp.).
Zichy Mihály testvérei: Zichy Antal (1823. nov. 7. Zala–1898. máj. 19. Bp. Temetés: 1898. máj. 21. Zala, családi sírbolt) történetíró, író, politikus, az MTA t. tagja és Zichy István (1827–1901. febr. 21. Abbázia. Temetés: 1901. febr. 23. Somogy-Nágocs) cs. és kir. kamarás. A katolikus hitre áttért zsidó Flesch család 1884-ben borsai nemesi előnevet nyert.
Nagyszülei: Rónai István könyvkötő, Deák Ilona; Feledi Tivadar (= borsai Flesch Tivadar) festőművész (1852. okt. 8. Pest–1896. febr. 6. Bp. Temetés: 1896. febr. 8. Kerepesi út), Zichy Zsófia Szonja (1858. aug. 14. Szentpétervár–1915. szept. 17. Siófok. Temetés: 1915. szept. 19. Zala, családi sírbolt) amatőr zeneművész, Liszt Ferenc tanítványa.
Zichy Zsófia Szonja testvérei: Zichy Mihály (†1853) kisgyermekkorában elhunyt, Zichy Miklós (1860–1900. nov. 13. Pomáz. Temetés: 1900. nov. 16. Zala, családi sírbolt) jogász; Zichy Mária (= Zichy Masa, 1852–1916. máj. 16.), tomkaházi Tomka Jenőné (= Thomka Jenőné) Zichy Olga (1853. Szentpétervár–1923. ápr. 22. Kökényesd).
Zichy Olga férje: tomkaházi Tomka Jenő (= Thomka Jenő 1849. júl. 6.–1906. nov. 18. Taracköz, Máramaros vm.) jogász, a Magyar Földhitelintézet ügyésze, Máramaros vármegye törvényhatósági bizottságának tagja.
Feledi Tivadar testvérei: ráthonyi Reuss Henrikné (= Reusz Henrikné) Flesch Emma (1851. márc. 21. Pest–1919. márc. 14. Bp. Temetés: 1919. márc. 17. Kerepesi út), Flesch Fülöp (1853. dec. 12. Pest–1895. márc. 30. Bécs. Temetés: 1895. ápr. 2. Kerepesi út), kéméndy Szalay Péterné Flesch Ilona (1857. jún. 5. Pest–1923. júl. 10. Bp. Temetés: 1923. júl. 13. Farkasrét), Flesch Aladár (1859. nov. 1. Pest–1926. ápr. 30. Bécs) jokohamai főkonzul, karánsebesi Juhász Albertné Flesch Mária (1862. nov. 9. Pest–1914. nov. 26. Bécs. Temetés: 1914. nov. 30. Kerepesi út.)
Flesch Ilona férje: kéméndy Szalay Péter (1846. okt. 6. Buda–1908. nov. 9. Bp. Temetés: 1908. nov. 11. Vízivárosi Temető) államtitkár, a Magyar Posta és Távirda Rt. elnök-vezérigazgatója.
Flesch Emma férje: ráthonyi Reusz/Reuss Henrik (1844–1927. jan. 18. Bp. Temetés: 1927. jan. 20. Kerepesi út) m. kir. főtanács. Fia: Reusz Frigyes (1873. ápr. 26. Bp.–1966. ápr. 6. Bp. Temetés: 1966. ápr. 13. Farkasrét) orvos, neurológus, egyetemi magántanár.
Szülei: Csicsery-Rónay István; 1914-ig Rónai István Ágoston (1885. nov. 1. Bp.–1978. dec. 24. Arlington, Virginia, Egyesült Államok) politikus, honvédtiszt, Flesch Mária Alexandra (1891. máj. 23. Bp.–1986. Bp.).
Flesch Mária testvére: Flesch Aladár (1885–1917) és Flesch Jenő (†1911. okt. 26. Zala. Temetés: 1911. okt. 27. Zala, családi sírbolt).
Felesége: 1945–1996: Tariska Erzsébet (1913–1996. márc. 4. Bp.).
Gyermekei, leánya: Csicsery-Rónay Erzsébet (1946–) író, szerkesztő, műfordító, fia: Csicsery-Rónay István (1950–).
Iskola
A budapesti piarista gimnáziumban éretts. (1935), Bécsben (1935–1939) és Budapesten (1935–1940) tanult tovább: Bécsi Konzuli Akadémiát végzett (1939) és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1940), a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Karán végbizonyítványt (1943), a washingtoni Katolikus Egyetemen könyvtáros okl. szerzett (1957).
Életút
A II. világháborúban a II. hadsereg 13. tüzérezredében mint tüzér zászlós frontszolgálatot teljesített (1942. ápr. 10-én kapta meg a behívóját, 1942. jún. 28-án érkezett meg a Dnyeperhez), részt vett a doni harcokban, a III. urivi csatában (1942. szept. 9–16.) ezredét Osztrogozsszkban bekerítették, súlyosan megsebesült (1943. jan. 19.). Lengyel kórházakon keresztül került haza (Varsóban kapcsolatba került a lengyel nemzeti ellenállással, két hónapot töltött a budapesti helyőrségi kórházban). A II. világháború után a Külügyminisztérium titkára (1945–1948), az FKgP Külügyi Osztályának vezetője (1945–1947). Előkészítette a magyar kormány békejavaslatait és a csehszlovákiai magyarüldözés ellensúlyozásán dolgozott. Az ún. köztársaság-ellenes összeesküvés elnevezésű koncepciós per vádlottjaként a Politikai Rendőrség Államvédelmi Osztálya letartóztatta (1947. jan. 5.), elsőfokon két év fegyházbüntetésre ítélték (1947. aug. 29., jogerősen három évet kapott, amiből nyolc hónapot letöltött), ideiglenes szabadulása után Ausztriába menekült. – Ausztriában, Svájcban, Franciaországban élt (1947–1949), majd áttelepült az Egyesült Államokba (1949). A Szabad Európa Bizottság washingtoni Tájékoztatási Osztályának politikai hírmagyarázója (1949–1956), a Marylandi Egyetem könyvtárosa (1956–1979), a rendszerváltás után hazatelepült Magyarországra (1990).
Csicsery-Rónay István az 1940-es években kapcsolódott be a politikai küzdelmekbe, az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után Magyarországon a Magyar Függetlenségi Mozgalom (KFM) Politikai Bizottságának tagja (1944), ő írta a mozgalom kiáltványát és a szervezet valamennyi határozatában részt vett. Az MFM tagjai közül többen fegyveres ellenállást hirdettek meg a németek ellem, Csicsery-Rónay István ezzel szemben úgy vélte, hogy a háború ezen szakaszában a kiugrást kell minél előbb és minél körültekintőbben végrehajtani. Az MFM ezért tartózkodott a szabotázsakcióktól, viszont igyekezett összehangolni a különböző ellenállási szervezetek működését. Mivel Csicsery-Rónay István ekkor már a Teleki Pál Munkaközösség (TPM) tagjaként, ügyvezető alelnökeként is tevékenykedett az ő feladata a TPM-mel történtő kapcsolattartás volt. Idővel az MFM illegális szervezetének szálai elérték a legfelsőbb, legbefolyásosabb köröket, még a hadsereg antifasiszta, nezmeti gondolkodású tisztjeit is. A nyilas hatalomátvétel (1944. okt. 15.) új helyzetet teremtett, az MFM tagjainak egy része szerepet vállalt a fegyveres nemzeti ellenállásban, Csicsery-Rónay István hadnagyi rangban egy ún. kisegítő karhatalmi (KISKA) századot szervezett, a Rákóczi-század valójában szabotázsokat szervezett és a nyilasok ellen harcolt (az ellenállásban való részvételéért később főhadnaggyá léptették elő). Az MFM sajtócsoportjának vezetőjeként a lakásában sokszorosított illegális Eb ura fakó c. lap szerkesztője (Mészáros Istvánnal, 1944. nov.-től).
Csicsery-Rónay István a koalíciós években mint az FkgP külügyi osztályvezetője jelentős szerepet játszott pártja békeprogramjának kidolgozásában, a magyar kormány békejavaslatainak előkészítésében, ill. a csehszlovákiai magyarüldözés ellensúlyozásán dolgozott. Támogatta a magyarországi radikális földreformot, a szabad választások kiírását és a háborús bűnösök megbüntetését, ill. pártja külügyi vezetőjeként leszögezte, hogy Magyarország valamennyi szomszédjával (a Szovjetunióval is) jószomszédi viszonyra törekedik. Utóbb az 1989–1990 között létrejött demokratikus politikai rendszer jogi, morális és eszmetörténeti alapját konzekvensen az 1945-ös választások után kialakult „tizenhat hónapnyi” demokráciában látta, úgy gondolta, hogy Magyarországot a nyugat-európai államok egy rövid ideig polgári demokráciaként kezelték. Az 1947 elején kirobbantott „köztársaság-ellenes” összeesküvés célja az FKgP defenzívába szorítása (1947. jan. 19-én a baloldali pártok nagygyűlést tartottak, ahol elítélték az „összeesküvést” és halálbüntetést követeltek a résztvevőkre…) Kovács Béla főtitkár 1947. febr. 25-i likvidálási kísérlete (= elrablása) és a kisgazdavezetők börtönbe juttatása tkp. a polgári demokráciai törekvések felszámolását jelentette.
Csicsery-Rónay István amerikai emigrációjában a leghosszabb múltra visszatekintő könyvkiadó, az Occidental Press megalapítója (1953; első kiadványa a Száműzöttek Naptára 1954. jan. 1-jén jelent meg). Kiadója célkitűzéseit úgy foglalta össze, hogy minél több művet jelentessen meg abból, amit Magyarországon nem adhatnak ki. Tisztába volt azzal, hogy a nyugati-európai és az amerikai emigráció nem átmeneti száműzetés. Úgy vélte, hogy ebben a helyzetben arra kell törekedni, hogy az idegen környezetben szétszórt magyarság legfontosabb feladata, hogy megmaradjon magyarnak, s magyarsára megőrzésére kell felkészíteni a második és a harmadik nemzedék tagjait is. A Költők forradalma, 1953–1956 (1957) c. antológia a kiadó többször kiadott és újraszerkesztett műve, a magyar forradalmi hagyományoknak állított emléket. Itt jelent meg először kötetben Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. híres költeménye. Az Occidental Press lett Márai Sándor első amerikai kiadója, ill. Halotti beszédét is ő adta ki (a Szabadság, szerelem c. lemezen Szabó Sándor színművész előadásában, 1965-ben). Kiadta továbbá – többek között – Szombathelyi Ferenc vezérezredes (1980) és Saláta Kálmán (1989) visszaemlékezését. Élete végéig gyűjtötte a kisgazdapárti vezetők életútjával és politikai elképzeléseivel kapcsolatos dokumentumokat, valamint történészként elsősorban Magyarország II. világháborús szereplésével, hadbalépésével és gr. Teleki Pál munkásságával foglalkozott. Teleki Pálról, Saláta Kálmánról töténelmi színművet is írt. Negyvenhárom évi távollét után 1990-ben hazatelepedett, és folytatta kiadói tevékenységét (azaz az Occidental Press magyarországi kiadványai szerkesztését). Megindította a Csillagos órák, sorsfordító magyarok (2000) c. könyvsorozatot, amelyben sorra adta ki egykori harcostársai, kisgazdapárti politikus barátai életrajzát, emlékiratait és egyéb, az FKgP-vel kapcsolatos dokumentumokat.
Elismertség
A Teleki Pál Munkaközösség ügyvezető alelnöke (1943–1947). A Nemzetközi Parasztszövetségben Nagy Ferenc közeli munkatársa, a kisgazdákból és parasztpárti politikusokból létrehozott emigrációs Magyar Parasztszövetség alapító választmányi tagja (1951). A Nemzetközi Pen Club Száműzött Írók Központjának egyik vezetője (1958-tól), választmányi tagja (1978–1992), az Amerikai Politikai és Társadalmi Tudományok Akadémiájának tagja. A Democracy International főtitkára, majd választmányi tagja.
A Béla Bartók Foundation alapító főtitkára (1985). A Zichy Mihály Alapítvány (1990-től), a Teleki Pál Munkaközösség Alapítvány ügyvezetője (1991-től).
A Grúz–Magyar Baráti Társaság t. tagja (1991), a Veress Sándor Társaság ügyvezető alelnöke (1996), Somogy megyei megbízottja (1997-től).
Elismerés
Pulitzer-életműdíj (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1994), Bethlen Gábor-díj (2002), a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2006).
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat, 2006), a Köztársaság Elnökének Érdemérme (2010).
Szerkesztés
A Csillagos órák, sorsfordító magyarok. Közelmúltunk közelről c. könyvsorozat szerkesztője (2000–2007).
A Magyarországi események (1949–1956), a Hírünk a világban c. lap (1951–1964) és Bibliográfia c. mellékletének szerkesztője (1957–1964).
A washingtoni Occidental Press c. kiadó alapítója (1953). A Colliers’ Encyclopaedia (1962-től), az Encyclopaedia of Poetry and Poetics (1965), a Land and Peoples munkatársa (1972).
Főbb művei
F. m.: Russian Cultural Penetration in Hungary. (Washington, 1950; 2. kiad. New York, 1951; 3. kiad. New York, 1952)
A Critical Study of Hungarica in Some Basic Reference Tools. (Washington, 1957)
The First Book of Hungary. (New York, 1967)
Magyarország, 1945–1947. (Washington, 1984)
Saláta Kálmán: Történelmi dokumentumdráma. (Washington, 1984)
Emigrációban. Cs.-R. I. írásaiból. (Washington, 1988)
Koncepciós per a Független Kisgazdapárt szétzúzására, 1947. Tanulmány és válogatott dokumentumok. Cserenyey Gézával. A dokumentumokat vál., szerk. Palasik Mária. (Adalékok az újabbkori magyar történelemhez. Új folyam 1. Az 56-os Intézet kiadványa. Bp., 1998)
A modern magyar demokrácia alapja, 1945–1947. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 1. Bp., 2000)
Teleki Pál. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 2. Bp., 2000)
Magyarország, az Európai Unió és a NATO. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 3-4. Bp., 2000)
A harmadik magyar történelmi emigráció. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 5. Bp., 2001)
Magyarország a második világháborúban. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 6-7. Bp., 2001)
Hám Tibor írásaiból. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 8. Bp., 2001)
Szombathelyi Ferenc. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 9-10. Bp., 2001)
Első életem. (Bp., Századvég Kiadó, 2002)
Kitekintés. Mi történt a világban? (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 11-12. Bp., 2002)
Illyés Gyula. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 13. Bp., 2003)
Nagy Ferenc: 5 millió magyar a Golgotán. Beszédek, írások, gondolatok. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 14-15. Bp., 2003)
Saláta Kálmán, az ifjú szürkeeminenciás. Fejezetek a Független Kisgazda Párt 1945-ös küzdelméből. A függelékben Hám Tibor Saláta Kálmán írásával. (2. kiad. Csillagos órák, sorsfordító magyarok 16. Bp., 2004)
A történelem szolgálatában. Tanulmányok, cikkek, beszédek. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 17-18. Bp., 2005)
Koncepciós per, 1947. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 19-20. Bp., 2006)
Az 1946. évi I. törvénycikk történelmi perspektívában. – Csillagos órák. A kommunisták kétszeres veresége. (Tiltott történelmünk. 1945–1947. Szerk. Horváth János. Bp., Századvég Kiadó, 2006)
Veress Sándor. Tanulmányok, cikkek, beszédek. (Csillagos órák, sorsfordító magyarok 21-22. Bp., 2007)
Ők mertek magyarok lenni. Három történelmi dráma: Teleki. – Amikor ránktörtek az alvilág démonai. Saláta Kálmán. – Két győzedelmes esztendő a II. Magyar Köztársaságért. (Bp., Occidental Press Kiadó, 2008)
Otthon a világban – jelen a történelemben. Huszadik századi miniatűrök. Hubay Miklós előszavával. (Bp., Gondolat Kiadó, 2009).
F. m.: szerk.: Száműzöttek naptára. Szerk. Cs-R. I. (Washington, 1954)
Hungarian Calendar. 1956. Szerk. Cs-R. I. (Washington, 1956)
Költők forradalma. Antológia. 1953–1956. Szerk., a bevezetést írta Cs-R. I. (Washington, 1957; 2. kiad. Köln–Detroit, 1958; új kiad. 1986; 1. magyarországi kiad. Bp., Occidental Press, 1996)
Hungarian Calendar. 1960. Hungarica Americana. Szerk. Szabó Györggyel. (Washington, 1959)
Szombathelyi Ferenc visszaemlékezései. A bevezető tanulmányt Gosztonyi Péter, az előszót Cs-R. I. írta. (New Brunswick, 1980)
Saláta Kálmán: Fejezetek a Független Kisgazdapárt 1945-ös küzdelméből. Sajtó alá rend. és a bevezetést írta Cs-R. I. (Washington, 1989)
Zichy Mihály Emlékmúzeum, Zala. A katalógust összeáll. és a szöveget írta Cs-R. I. (A Zichy Mihály Alapítvány kiadványa. Zala, 1992)
Teleki Pál külpolitikája és 1945. – Hét végzetes nap. 1941. márc. 27.–ápr. 2. (Teleki Pál és kora. Az 1991-es Teleki Pál-emlékév előadásai. Szerk. is. Vigh Károllyal. Bp., Occidental Press, 1992)
Macartney, Carlisle Aylmer: Teleki Pál miniszterelnöksége, 1939–1941. Ford. Cserenyey Géza. A bevezetést és az utószót írta Cs-R. I. (Bp., Occidental Press, 1993; 2. kiad. 2000)
Nagy Ferenc miniszterelnök. Visszaemlékezések, tanulmányok, cikkek. Összeáll. és a bevezetést írta Cs-R. I. (Az Ezerkilencszáznegyvenöt Alapítvány és az Occidental Press Kiadó közös kiadványa. Bp., 1995)
Gombos Gyula: Szabó Dezső és a miniszterelnökök. Publicisztikai írások. Az előszót és a jegyzeteket írta Cs-R. I. (2. kiad. Bp., Occidental Press, 1995)
Donáth György utolsó szó jogán mondott beszéde. A bevezetést írta Cs-R. I. (2. kiad. Bp., Occidental Press, 1998)
Zichy Mihály. Kiállítási kat. A Zichy Mihály Emlékmúzeum kiállításának anyagát vál. Földi Eszterrel és Róka Enikővel. A kiállítást rendezte Horváth János, Przudzik József és Róka Enikő. (A Zichy Mihály Alapítvány és az Occidental Press Kiadó közös kiadványa. Bp., 2001)
„Szobor vagyok, de fáj minden tagom.” Fehér könyv a Teleki-szoborról. Szerk. Bakos Istvánnal. (Bp., Occidental Press, 2004).
F. m.: kisebb írásai, visszaemlékezései: Don, 1943. január. Visszaemlékezések. (Új Látóhatár, 1985. 3.)
De Gaulle. (Hitel, 1990. 26.)
A másik világnyelv. (Hitel, 1991. 5.)
Könyvkiadás az emigrációban. (Valóság, 1993. 5.)
Történelmünk fehér foltjai. Az 1947-es puccs. (Magyar Nemzet, 1993. aug. 10.)
Mire mi felébredünk. (Magyar Napló, 1995. 6.)
Új tények az ország megszállásáól. 1944. márc. 19. – ahogy Macartney látta. (Magyar Nemzet, 1995. márc. 21.)
„A magyar nép büszkesége embersége legyen.” Az élő Varga Béla. (Magyar Nemzet, 1995. okt. 27.)
A német kitelepítések igazi története. Magyarország és a „kollektív megtorlás” (Magyar Nemzet, 1996. febr. 9.)
Magyarország euro-atlanti integrációjának előzményei. (Európai Utas, 1997. 1.)
A magyarországi puccstól a hidegháborúig. Kovács Béláról, Nagy Ferencről és a Truman-doktrínáról. (Új Magyarország, 1997. márc. 13.)
Csepp a tengerben. A Zichy Mihály Emlékmúzeum. (Európai Utas, 1998. 1.)
A magyar legitimitás és a harmadik politikai emigráció. (Magyar Szemle, 1998. 11-12.)
A fordulat éve: 1947. (Magyar Szemle, 1999. 1-2.)
A magyar függetlenségi mozgalom története. (Magyar Szemle, 1999. 11-12.)
Gandhitól a pápáig. (Pulitzer-antológia. 1989–1999. Szerk. Martin József. Bp., 1999)
Magyarország a második világháború küszöbén. A Teleki-doktrína. (Magyar Nemzet, 1999. aug. 23.)
A Független Kisgazdapárt békeprogramja 1946-ban. (Valóság, 2000. 1.)
Márai Amerikában. Az interjút készítette Salamon István. (Kortárs, 2000. 2.)
Egy mintakép: Keresztes-Fischer. (Napi Magyarország, 2000. febr. 19.)
Nagy Ferenc és Tildy Zoltán. Jegyzet. (Magyar Napló, 2002. 4.)
Magyar zenetörténet negyvenkét beszélgetésben. Bónis Ferenc: Üzenetek a XX. századból. (Hitel, 2004. 9.)
Teleki Pál és a zsidóság. (Kortárs, 2005. 4.)
Zichy Mihály, a vátesz. (Magyar Szemle, 2007. 5-6.)
Emigrációban. (Rubicon, 2008. 10.).
F. lemeze: Szabadság, szerelem. Magyar versek. Válogatta Cs-R. I. (Washington, 1965).
F. filmje: Nagy Ferenc miniszterelnök. Többekkel. (Bp., Fórum Filmalapítvány, 1997).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Flesch Mária, Flesch Mór terménykereskedő neje meghalt. (Ellenőr, 1879. máj. 26.)
Kazinczy Ferenc unokája, Deák Lőrincné Varga Szeréna meghalt. (Fővárosi Lapok, 1890. ápr. 5.)
Flesch Tivadar. 1852–1896. (Budapesti Hírlap, 1896. febr. 7.)
Flesch Mór halála. (Pesti Hírlap, 1898. jan. 2.)
Zichy Miklós meghalt. (Magyar Nemzet, 1900. nov. 16.)
Id. Ábrányi Kornél: Zichy Mihály és leánya. Visszaemlékezések. (Pesti Napló, 1902. febr. 19.)
Zichy Mihály meghalt. (Pesti Napló–Az Újság, 1906. márc. 4.)
Tomka Jenő halála. (Budapesti Hírlap, 1906. nov. 21.)
Szalay Péter államtitkár elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1908. nov. 10.)
Csicsery Ákos kúriai segédhivatali igazgató magyar nemességét, csicseri előnevét és címerét örökbefogadott fiára, Csicsery-Rónai István honvéd főhadnagyra és törvényes utódaira díjmentesen átruházza, és engedélyezi, hogy nevét Csicsery-Rónay alakban viselje, 1914. márc. 12-én. (Budapesti Közlöny, 1914. márc. 31.)
Elhunyt karánsebesi Juhász Albertné Flesch Mária. (Az Újság, 1914. nov. 29.)
Elhunyt özvegy Flesch Tivadarné Zichy Sogna [!]. (A kert, 1915. 19.)
Csicsery-Rónay István vezérkari százados és Flesch Mária Alexandra f. év jan. 21-én házasságot kötöttek. (Pesti Hírlap, 1917. jan. 30.)
Meghalt Zichy Mihály utolsó gyermeke, Tomka Jenőné Zichy Olga. (Nemzeti Újság, 1923. ápr. 25.)
Borsai Flesch Ilona, Szalay Péter özvegye elhunyt. (Világ, 1923. júl. 14.)
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. [A kikeresztelkedett borsai Flesch családról.] (Bp., 1937)
A m. kir. belügyminiszter által igazolt nemesek. 1867–1938. Szerk. Gerő József. (Bp., 1938)
dr. Ráthonyi Reusz Frigyes közkórházi főorvos, egyetemi magántanár elhunyt. (Magyar Nemzet, 1966. ápr. 10.)
Nichs Andrea: Ablaknyitás Nyugatról Keletnek. [Csicsery-Rónay István az Occidental Press Kiadóról.] (Pesti Hírlap, 1993.jún. 29.)
Tóbiás Áron: Csicsery-Rónay István arlingtoni ígérete. Pulitzer-emlékérem egyetlen mondatért. (Magyar Nemzet, 1993. ápr. 2.)
Lukács Gyula: A Teleki Pál Munkaközösség története. (Valóság, 1996. 4.)
Vigh Károly: Korunk hiteles krónikása. Csicsery-Rónay István nyolcvanéves. (Magyar Nemzet, 1997. dec. 12.)
Cservenka Judit: Közelmúltunk tanúja: Csicsery-Rónay István. (Európai Utas, 2001. 1.)
A demokrácia fellegvárának építői: Cserenyey Géza, Csicsery-Rónay István, Gábor Róbert, Horváth János. Szerk. Török Bálint. (Bp., Századvég Kiadó, 2002)
Bakos István: In memoriam Csicsery-Rónay István. (Honismeret, 2011. 4.)
Bakos István: Csicsery-Rónay István. – Matyikó Sebestyén József: Vendégségben Zichy Mihály dédunokájánál. (Nyelvünk és Kultúránk, 2011 és Szín, 2011. 3.)
Bakos István: Hírünket vitte a világba: Csicsery-Rónay István. (Aracs. A délvidéki magyarság közéleti folyóirata, 2011. 2.)
Faggyas Sándor: Búcsú Csicsery-Rónay Istvántól, a nemzeti önismeret egyik nagy tanítójától. Két pogány közt a magyar hazáért és szabadságért. (Magyar Hírlap, 2011. máj. 9.)
Zsille Gábor: Halállal dacoló barátság. Csicsery-Rónay István és Hubay Miklós emléke. (Új Ember, 2011. 20.)
Zsille Gábor: Csicsery-Rónay István emléke. (Magyar Fórum, 2011. 20.).
Irod.: lexikonok: Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. (Köln–Detroit–Wien, 1966)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1979)
Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945–1985. (Bern, 1985)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László, szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2009. (Zug, 2009).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSYD-YW6?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8YD-HLM (Zichy Mihály születési anyakönyve, 1827)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSM-GG?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK51-6LZ (Flesch Emma születési anyakönyve, 1851)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSS-NT?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK51-RQL (Flesch Mária születési anyakönyve, 1857)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-VF93-47?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXXQ7-MJW (Deák Ilona születési anyakönyve, 1862)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/504108 (Flesch Mórné Flesch Mária gyászjelentése, 1879)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RLSP-PL (Rónai István Ágoston születési anyakönyve, 1885)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9DR4-P (Rónai Tihamér Kálmán születési anyakönyve, 1887)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/642543 (Zichy Sándorné Eperjessy Julianna gyászjelentése, 1887)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS85-P18?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXZHC-92V (Rónai Szeréna Margit születési anyakönyve, 1889)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/398218 (Deák Lőrinczné Varga Szeréna gyászjelentése, 1890)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RG92-9V?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV5QF-H6N (Rónai Kálmán Ákos születési anykaönyve, 1893)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/504081 (Flesch Fülöp gyászjelentése, 1895)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/504114 (Flesch Tivadar gyászjelentése, 1896)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XPS-JD?i=220&wc=92QX-3T5%3A40678301%2C51334101%2C1077265703&cc=1452460 (Flesch Mór halotti anyakönyve, 1898)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/642372 (Zichy Antal gyászjelentése, 1898)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR4Q-SQS?i=158&wc=92QF-DPX%3A40678301%2C54933001%2C1077273001&cc=1452460 (Zichy Antal halotti anyakönyve, 1898)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/642444 (Zichy István gyászjelentése, 1901)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1G3-89C?i=88&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQPC3-GDDN (Flesch Aladár és Weyden Lilly [Ludovika Sarolta Henriette] házassági anyakönyve, 1902)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/642497 (Zichy Mihály gyászjelentése, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4ZR-B7?i=79&cc=1452460 (Szalay Péter halotti anyakönyve, 1908)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/587894 (Szalay Péter gyászjelentése, 1908)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/504091 (Flesch Jenő gyászjelentése, 1911)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/121516 (Karánsebesi Juhász Albertné Flesch Mária gyászjelentése, 1914)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/504115 (Flesch Tivadarné Zichy Zsófia [Szonja] gyászjelentése, 1915)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRJ3-HTC?i=28&cc=1452460 (csicseri Csicsery Rónay István és Flesch Mária Alexandra házassági anyakönyve, 1917; házassági tanúi: Kacziány Géza és Horánszky Dezső)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/478513 (Ráthonyi Reusz Henrikné Flesch Emma gyászjelentése, 1919)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/587898 (Szalay Péterné Flesch Ilona gyászjelentése, 1923)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS9P-93M4-3?i=268&cc=2520237 (Flesch Aladár halotti anyakönyve, 1926)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/483253 (Reusz Henrik gyászjelentése, 1927)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTRS-DVK?i=39&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZS5-MN5W (Dr. Reusz Frigyes Mór és Komócsy Mária Anna házassági anyakönyve, 1928)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/478512 (Ráthonyi Reusz Frigyes gyászjelentése, 1966)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C9PB-MBKL?i=574&cc=2377565 (Csicsery-Rónay István [Stephen] halotti anyakönyve, 1978)
https://mek.oszk.hu/08400/08480/08480.pdf (Szekér Nóra: A Magyar Közösség története, 2009)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM50184
https://nntp.hu/person/person.php?personid=38760
https://nevpont.hu/palyakep/csicsery-ronay-istvan-1c3ba
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022
