Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Baránszky-Jób László
    Barna Miklós
    Barta Lajos
    Barta Lajos
    Gallovich Tibor, nemeskotteszói

    Gallovich Tibor, nemeskotteszói

    labdarúgó, edző, sportvezető, újságíró

    Gallowich Tibor 


    Született: 1900. november 3. Szeged, Csongrád vármegye
    Meghalt: 1952. július 13. Gyula, Békés megye
    Temetés: 1952. július 17. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Horvátországi eredetű nemesi családból származott.

    Nagyszülei: Gallovich János, Gumberth Jozefa (= Gumbert Józsa, †1880. jún. 23. Temetés: 1880. jún. 24. Losonc); kelemenfalvi Ternovszky Alajos (†1918. jún. 16. Bp. Temetés: 1918. jún. 18. Kerepesi út) szegedi m. kir. pénzügyigazgató, Altdörfer Margit (†1940. ápr. 1. Sopron. Temetés: 1940. ápr. 3. Sopron, Evangélikus Temető).

    Altdörfer Margit testvére: Altdörfer Viktor (1860. jan. 3. Sopron–1940. márc. 4. Sopron. Temetés: 1940. márc. 6. Sopron, Evangélikus Temető) orgona- és zongoraművész, zenepedagógus.

     

    Szülei: Gallovich Jenő (1875. Losonc, Nógrád vm.–1944. dec. 30. Bp. Temetés: 1945. nov. 22. Kerepesi út) újságíró, szerkesztő, az Országos Iparos Szövetség és a Vidéki Lapok Országos Egyesületének elnöke, a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület alapítója. Ternovszky Margit (1877. nov. 12. Lőcse–1930. dec. 15. Bp. Temetés: 1930. dec. 17. Kerepesi út) színésznő, előadóművész.

    Gallovich Jenő testvére: Gallovich János (1860. febr. 5. Jászalsószentgyörgy–1920. jan. 7. Pécs) polgári iskolai tanár, a fiumei felsőbb leányiskola r. tanára, majd a pécsi állami főreáliskola igazgatója.

    Gallovich Jenő 2. felesége: Fellner Krisztina (†1944. jún. 4. Bp. Temetés: 1944. jún. 7. Rákoskeresztúr), Fellner Gyula és Pozsonyi Róza leánya. A család 1911-ben költözött Budapestre. Gallovich Jenő Budapest ostroma alatt vesztette életét, temetésére csak az ostrom áldozatainak azonosítása után került sor 1945-ben.

    Testvérei: dr. Gallovich Ervin (1910. ápr. 3. Szeged–1983. jan. Bp. Temetés: 1983. jan. 31. Farkasrét) sportorvos, belgyógyász szakorvos, az Orvosok Szabad Szakszervezete Sportorvosi Szakosztályának titkára és Gallovich György (†1922. nov. 20. Bp.) kisgyermekkorában elhunyt.

    A család mind a Gallovich, mind a Gallowich névváltozatot használta.

    Iskola

    Elemi iskoláit Szegeden végezte, középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban kezdte, a budapesti VII. kerületi Barcsay utcai állami főgimnáziumban éretts. (1918). A budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1931?).

    Életút

    A Nemzeti Sport Club (NSC, 1915–1920 és 1922–1927), a Budapesti Atlétikai Klub (BAK, 1920–1922), a 33 FC (1927–1930) labdarúgója; kapus. A Magyar Ifjúsági Labdarúgó Liga kapitánya (1923).

    A Tatabányai SC (1930–1931), a BTC (1931–1932), az NSC felnőtt és a Csepel ifjúsági csapata (1932–1933), a Kispest FC (1933–1935), a Budafok FC (1935–1936), a Csepel (1936–1937), ismét a Kispest FC (1937), ismét a Csepel (1937–1938), a Zuglói SC (1938–1939), a Wekerletelepi SC (1939–1940), Vasas edzője (1940–1944). A II. világháború után a Vasas edzője (1945. ápr.–1945. jún.) és az MTK megbízott edzője (1946. márc.–1946. jún. 22.). A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (1945. aug. 19.–1948. júl. 4.). A magyar főiskolai válogatott szövetségi kapitánya (1948–1949), a MATEOSZ (= Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetkezete) szaktanácsadója (1949–1950), a Györi Vörös Meteor (1951–1952), a Gyulai Építők edzője (1952).

    A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) országos vezetőségének tagja (1945).



    Edzőként az NSC-vel az NB I-ben 10. (1932/33) és a Csepellel ifjúsági bajnok (1933); a Kispesttel az NB I-ben 6. (1933/34) és 10. (1936/37); a Budafokkal a II. osztályban 1. (1934/35), a Vasassal a II. osztályban 4. (1940/41), 1. (1941/42); az NB I-ben 6. (1942/43), 13. (Kinizsi-Vasas néven, 1943/44); a magyar válogatottal Balkán Kupa-győztes (1947).

    Szövetségi kapitányként összesen 18 hivatalos mérkőzésen 13 győzelmet aratott, 1 döntetlen ért el és 4 vereséget szenvedett.

     

     

    Mérkőzései szövetségi kapitányként:

     

    1945. aug. 19.: Magyarország–Ausztria 2:0 Budapest

    1945. aug. 20.: Magyarország–Ausztria 5:2 Budapest

    1945. szept. 30.: Magyarország–Románia 7:2 Budapest

    1946. ápr. 14.: Magyarország–Ausztria 2:3 Bécs

    1946. okt. 6.: Magyarország–Ausztria 2:0 Budapest

    1946. okt. 30.: Magyarország–Luxemburg 7:2 Esch-sur-Alzette

    1947. máj. 4.: Magyarország–Ausztria 5:2 Budapest

    1947. máj. 11.: Magyarország–Olaszország 2:3 Torino

    1947. jún. 29.: Magyarország–Jugoszlávia 3:2 Belgrád

    1947. aug. 17.: Magyarország–Bulgária 9:0 Budapest

    1947. aug. 20.: Magyarország–Albánia 3:0 Budapest

    1947. szept. 14.: Magyarország–Ausztria 3:4 Bécs

    1947. okt. 12.: Magyarország–Románia 3:0 Bukarest

    1948. ápr. 22.: Magyarország–Svájc 7:4 Budapest

    1948. máj. 2.: Magyarország–Ausztria 2:3 Bécs

    1948. máj. 23.: Magyarország–Csehszlovákia 2:1 Budapest

    1948. máj. 23.: Magyarország–Albánia 0:0 Tirana

    1948. jún. 6.: Magyarország–Románia 9:0 Újpest

    + 2

    nem hivatalos 1948. jún. 30.: Budapest–Zágráb 2:1 Zágráb nem hivatalos

    nem hivatalos 1948. júl. 4.: Budapest–Split 2:1 Split nem hivatalos



    Gallovich Tibor labdarúgóként végig a kapus poszton szerepelt, első ismert mérkőzése az NSC–FTC ifjúsági találkozó volt (1915-ben). A felnőtt csapatban először az 1919/20-as idényben idényben mutatkozott be az NSC-ben, ahol egy kisebb megszakítást leszámítva 1927-ig védett, míg labdarúgói karrierje utolsó éveit a 33 FC-ben töltötte. Gallovich Tibor 1930-tól edzősködött, első csapata a Tatabányai SC (TSC) volt, amely akkor a Nyugat-magyarországi Labdarúgó Alszövetség (NyLASZ) I. osztályában szerepelt. Edzősége első évében a TSC megnyerte az alszövetség bajnokságát, majd a csoportgyőztesek bajnoki döntőjéig jutott (a döntőben azonban vereséget szenvedett a Budapesti Labdarúgó Alszövetség [BLASZ] győztesétől a Törekvéstől). Az 1930-as években évről-évre más-más csapatnál tevékenykedett (az NB I-ben először, „régi-új” csapatánál, az NSC-nél, 1932/33-ban). Gyakran megfordult Olaszországban, ahol nagyon megtetszett neki a „metodo”, azaz a WM-rendszernek itt kialakult sajátos változata. Gallovich Tibor a magyar edzők közül az elsők között alkalmazta ezt az új szisztémát (a metodo első magyarországi sikere a Budafok győzelme a II. osztályban…)

    A Vasashoz 1940-ben került. Nevéhez fűződik az angyalföldi munkáscsapat első sikerkorszakának kialakítása (1941/42-ben megnyerték a II. osztályú bajnokságot, majd a Horthy-korszakban üldözött klub nagy meglepetésre, újoncként a 6. helyen végzett.) A valószínűleg az SZDP-be is belépett, kiváló munkásmozgalmi kapcsolatokkal rendelkező Gallovich Tibor a II. világháborút követő néhány évben az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb magyar sportvezető lett. Vezető szerepet játszott a Nemzeti Sportot felváltó új, „demokratikus sportlap”, a Népsport megindításában: közel három évig mint szerkesztőbizottsági tagként működött, ill. felelős szerkesztőként tkp. ő irányította az újságot.

    Sportvezetőként először az ún. Munkásválogatott összeállításával bízták meg (1945. máj. 2-án az alkalmi csapat a Vasassal mérkőzött meg, külön érdekesség, hogy mindkét csapatot Gallovich készítette fel!). A Vasastól 1945. jún.-ban távozott, a „felszabadulás” utáni első válogatott mérkőzésen már ő irányította a magyar csapatot (1945. aug. 19.: Magyarország–Ausztria 2:0, másnap a „visszavágón”: Magyarország–Ausztria 5:2, Puskás Ferenc ez utóbbi mérkőzésen volt először válogatott…) Szövetségi kapitányként különleges eredményeket ért el, jóllehet ez alatt a néhány év alatt komolyabb tétmérkőzéseket nem rendezhettek – a regionális Balkán Kupa és az Európa Kupa kivételével. A két kevéssé ismert kupasorozat miatt történhetett meg az a példa nélküli eset, hogy Magyarország 1948. máj. 23-án két hivatalos válogatott mérkőzést is játszott: az Európa Kupában Csehszlovákia, a Balkán Kupában Albánia ellen! Valójában Gallovich Tibor kezdte kialakítani a későbbi Aranycsapatot. A későbbi legendás kezdő tizenegyből Puskáson (Kispest) kívül Hidegkuti Nándor (Herminamezei AC, 1945. szept. 30.), Bozsik József (Kispest, 1947. aug. 17.), Grosics Gyula (MATEOSZ, 1947. aug. 20.), Zakariás József (MATEOSZ, 1947. aug. 20.) és Kocsis Sándor (1948. jún. 6.) is szövetségi kapitánysága alatt mutatkozhatott be a válogatottban. A válogatott élén 1948. júl. 4-ig tevékenykedhetett. Még mint szövetségi kapitány a Budapest néven fellépő magyar válogatottal jugoszláviai túrán vett részt (két „nem hivatalos” győzelmet ért el), hazatérése után súlyosan megbetegedett, így a szövetségi kapitányi teendőket egy ún. válogató bizottság vette át, amelynek tagjai Sebes Gusztáv, Kléber Gábor és Mandik Béla voltak, a szövetségi edzői teendőkkel Bukovi Márton bízták meg. Lemondásának vagy lemondatásának valódi okát nem lehet tudni. Valószínűleg közrejátszott benne alholfüggőségéből kialakult súlyos gyomorbetegsége, eltávolításában azonban nem zárható ki a politikai motívumok (a szociáldemokrata politikusok kiszorítása) és más sportvezetők hatalmi ambíciói sem.

    Emlékezet

    Gallovich Tibor utolsó éveit Gyulán töltötte, az NB II Déli csoportjában szereplő Gyulai Építők edzőjeként tevékenykedett. A Kiskunfélegyháza elleni mérkőzésen még ő küldte pályára a csapatot (1952. jún. 29-én), nemsokára azonban kórházba került, és váratlanul elhunyt. A budapesti Kerepesi úti Temetőben nyugszik, gyászszertartásán az Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) nevében Hajdú Andor, a labdarúgó-osztály előadója; a Vasas SE részéről Linczmayer Ferenc elnökségi tag; az Építők SE nevében Vadas Miklós, a Budapesti Építők edzője; az Edzők Tanácsa nevében Mándi Gyula állami edző; a sporttársak nevében Illovszky Rudolf (Vasas), Machos Ferenc (Tatabányai Bányász) és Szabó Ferenc (Gyulai Építők) búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004). 

    Elismerés

    Magyar Köztársasági Érdemrend (arany, 1947).

    Szerkesztés

    Az Esti Kurir, majd a Nemzetőr munkatársa (1942–1943).

    A Népsport szerkesztőbizottságának tagja és felelős szerkesztője (1945. ápr. 24.–1947. jan. 19.).

    Főbb művei

    F. m.: Sportkönyv. 1947. Szerk. G. T. (Bp., Terézvárosi Könyvnyomda, 1946)
    Az ötvenéves magyar futball. Írta többekkel. Szerk. G. T. Francia nyelvű bevezetővel. (Bp., Terézvárosi Könyvnyomda, 1947)
    Sportévkönyv. 1948. Szerk. G. T. (Bp., Hoffmann József Könyvnyomda, 1947).

    Irodalom

    Irod. és források: Losoncon Gallovich János állami képezdei tanár neje, Gumberth Jozefa elhunyt. (Pesti Hírlap, 1880. júl. 1.–Fővárosi Lapok, 1880. júl. 2.)
    Ternovszky Margit. Látogatás a művészasszonynál. (Pécsi Közlöny, 1910. ápr. 21.)
    Elhunyt kelemenfalvi Ternovszky Alajos kir. tanácsos ny. pénzügyigazgató. (Pesti Hírlap, 1918. jún. 20.)
    Elhunyt Gallovich György, Gallovich Jenő és Ternovszky Margit hétéves kisfia. (Szózat [napilap], 1922. nov. 22.)
    Elhunyt Gallovich Jenőné kelemenfalvi Ternovszky Margit. (Új Nemzedék, 1930. dec. 19.)
    Dr. Gallovich Ervin m. kir. főorvos Várpalotán eljegyezte Harsányi Gabriellát, Harsányi Imre MÁV főintéző leányát. (Magyar Nők Lapja, 1939. 4.)
    Interjú enmagammal. Írta Gallowich Tibor. (Képes Sport, 1941. 19.)
    Búcsúzik az edző. [Gallovich Tibor megvált a Vasas edzői tisztétől.] (Népsport, 1945. jún. 27.)
    Eltemették Gallowich Jenőt. (Népsport, 1945. nov. 23.)
    Válogató bizottság a beteg Gallowich helyett. (Népsport, 1948. aug. 24.)
    Elhunyt Gallowich Tibor, a neves sportember. (Néplap, 1952. júl. 17.)
    Eltemették Gallowich Tibort. (Népsport, 1952. júl. 18.)
    Elhunyt dr. Gallowich Ervin sportorvos, Gallowich Tibor labdarúgó szövetségi kapitány testvére. (Népsport, 1983. jan. 29.)
    Péter László: A DMKE. [A Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesületről és Gallovich Jenőről.] (Délvilág, 1991. júl. 27.).

     

     

    neten:

     

     

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZS4-TFY?from=lynx1UIV8&treeref=L84L-BWZ (Ternovszky Margit születési anyakönyve, 1877)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P69-P4D?i=1066&wc=9291-T38%3A40678901%2C47638701%2C41272401&cc=1452460 (Gallovich Tibor születési anyakönyve, 1900)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/515173 (Kelemenfalvi Ternovszky Alajos gyászjelentése, 1918)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SG3-7VQ?i=174&cc=1452460 (Gallovich György halotti anyakönyve, 1922)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D18Q-1YD?i=228&wc=92QV-RM4%3A40678301%2C54933001%2C1077274101&cc=1452460 (Gallovich Jenőné Ternovszky Margit halotti anyakönyve, 1930)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/515174 (Ternovszky Alajosné Altdörfer Margit gyászjelentése, 1940)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306269 (Altdörfer Viktor gyászjelentése, 1940)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/254314 (Gallovich Jenőné Fellner Krisztina gyászjelentése, 1944)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR17-5W2?i=149&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6CGN-HWN2 (Gallovich Jenő halotti anyakönyve, 1945)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGB4-1QX?i=66&wc=929K-HZ3%3A40679701%2C49521101%2C45300301&cc=1452460 (Galovics [!] Tibor halotti anyakönyve, 1952)

     

     

    https://futballtortenet.blog.hu/2017/12/11/a_magyar_futball_tibi_bacsija_egy_elfeledett_szovetsegi_kapitany_gallowich_tibor (Futball és történet. A magyar futball Tibi bácsija – egy elfeledett szövetségi kapitány, Gallowich Tibor)

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM78291

    https://nntp.hu/person/person.php?personid=24900

    https://nevpont.hu/palyakep/gallovich-tibor-90670

    http://www.nevpont.hu/view/12724

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12724

    Megjegyzések

    1. a Wikipédián tévesen 22 válogatott mérkőzésen szerepel mint szövetségi kapitány. 1948. júl. 4-e után már nem ő állította össze a magyar válogatottat!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2022

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), állatorvos (73), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (82), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (40), biológus (190), bíró (16), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (41), edző (74), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), énekes (14), entomológus (26), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (28), festő (123), festőművész (120), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (78), fizikus (114), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (36), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (161), grafikus (72), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (15), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (22), ifjúsági író (12), immunológus (10), iparművész (20), író (990), irodalomtörténész (284), jezsuita szerzetes (11), jogász (323), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (179), kertész (33), kertészmérnök (21), klasszika-filológus (43), kohómérnök (23), költő (187), könyvtáros (70), közgazdász (187), kritikus (60), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (89), matematikus (98), mérnök (699), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (227), műgyűjtő (20), művelődéstörténész (37), művészeti író (15), művészettörténész (93), muzeológus (89), nagybirtokos (64),


    © Névpont, 2022. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu