Polányi Imre
történész
Született: 1925. október 3. Ladamóc, Zemplén vármegye
Meghalt: 1999. szeptember 23. Pécs, Baranya megye
Család
Szülei: Polányi Imre tanító (†1931), Scholle Izabella (†1970).
Testvére: Polányi Gyula (1923–), a Kelet-szlovákiai Téglagyár főkönyvelője, Kassán élt.
Felesége:
1. 1949–1960: Medzihradszky Margit, Medzihradszky Kálmán leánya.
Gyermekei: Polányi Margit (1951–), Polányi Imre (1952–) és Polányi Márta (1953–). Elvált.
2. Lányi Katalin általános iskolai tanár.
Iskola
Elemi iskoláit Bodrogszerdahelyen végezte (1932–1936), a kassai magyar tannyelvű gimnáziumban (1936–1938), majd a jászóvári premontrei kanonokrend kassai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumában tanult (1938–1944), az iskola bezárása (1944. okt.) után Bodrogszerdahelyen tarózkodott, amikor a „felszabadító” szovjet csapatok elhurcolták (1944. dec.). A Szovjetunióban Gorlovka és Sztalinó városokban hadifogolytáborban volt (1944. dec. 6.–1946. tavasza). Hazatérése után Miskolcon éretts. (1946), majd véglegesen Magyarországon telepedett le (1947).
Az ELTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952), a történelemtudományok kandidátusa (1982), habilitált (1994).
Életút
Egyetemi hallgatóként az ELTE Tanulmányi Osztálya előadója (1949. márc. 1.–1952. szept. 30.), a Szegedi Tudományegyetemen a Tanulmányi Osztály (1952. okt. 1.–1953. jan. 31.), a Tanulmányi Osztály és a Titkárság személyzeti osztályvezetője (1953. febr. 1.–1956. ápr. 30.), a Szegedi Tudományegyetem rektori titkára (1956. máj. 1.–1957. ápr. 30.).
A Szegedi Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke főisk. adjunktusa (félállásban: 1956–1957; teljes állásban: 1957. máj. 1.–1965. jún. 30.), főisk. docense (1965. júl. 1.–1969) és a Tanszék mb. vezetője (1957–1958), vezetője (1961–1969).
A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Történelem Tanszéke főisk. docense (1969. szept. 1.–1972. aug. 31.), a Pécsi Tanárképző Főiskola, ill. a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) BTK Történettudományi Tanszéke főisk. tanára (1972. szept. 1.–1994. dec. 15.) egy. tanára (1994. dec. 15.–1995. okt. 4.), emeritusz professzora (1995-től).
Az MTA–TMB-n Arató Endre aspiránsa (1961–1965).
19–20. századi nemzetiségi kérdéssel, elsősorban a szlovák nemzeti mozgalmak kialakulásának vizsgálatával, Tomás Garrigue Masaryk (1850–1937) munkásságával, helytörténeti (Makó és környéke) kutatásokkal foglalkozott. Számos népszerű egyetemi és főiskolai tankönyv szerzője, amelyek közül az ókori történelmet összefoglaló segédkönyve a legismertebb.
Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja.
A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) Történettudományi Bizottsága tagja (1984-től), elnöke (1992–1996).
A Magyar–Szlovák Történész Vegyes Bizottság tagja (1955-től), alelnöke (1993-tól).
Elismerés
Szocialista Kultúráért Érdemérem (1986).
Szigetvár Városáért Díj (1990), Pro Civitate Pécs Díj (1993), a Rákóczi Szövetség Emlékérme (1995), a Baranya Megyei Közgyűlés Tudományos és Felsőoktatási Díja (1995), Apáczai Csere János-díj (1992), Grastyán Endre-díj (posztumusz, 1999).
Főbb művei
F. m.: tankönyvei, jegyzetei: Egyetemes történelem. Legújabb kor. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól a II. világháború végégig. Főisk. jegyz. és ideiglenes tankönyv. (A Pécsi Pedagógiai Főiskola kiadványa. Pécs, 1958 és utánnyomások 1959–1960)
Egyetemes történelem. Legújabb kor. A Tanárképző főiskolák egységes jegyzete. (Bp., Tankönyvkiadó, 1961 és utánnyomások: 1962–1965)
Történelmi szöveggyűjtemény. 1. Az egyetemes történelem forrásaiból. Szerk. P. I. (Bp., Tankönyvkiadó, 1963 és utánnyomások: 1965–1971)
Történelmi szöveggyűjtemény. 2. A magyar történelem forrásaiból. Szerk. P. I. (Bp., Tankönyvkiadó, 1963 és utánnyomások: 1965–1973)
Egyetemes történelem. Ókor. Főisk. jegyz. (Bp., 1963 és utánnyomások: 1964–1970)
Egyetemes történelem. VIII. Legújabb kor. 1918–1945. Főisk. jegyz. (Bp., 1963 és utánnyomások: 1964–1971)
Legújabbkori egyetemes történelem. 1917–1945. Egységes jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1973; és utánnyomások: 1975–1989)
Szöveggyűjtemény az egyetemes történelem tanulmányozásához 1789-ig. Összeáll. Sallai Józseffel. (Bp., Tankönyvkiadó, 1973 és utánnyomások 1974–1989; 19. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997)
Az ókori világ története. Tanárképző főisk. tankönyv. (Bp., Tankönyvkiadó, 1973; 2. kiad. 1976; 3. átd. kiad. 1978; 4. kiad. 1986; 5. kiad. 1989)
Legújabbkori egyetemes történelem. 1917–1945. Egységes tanárképző főisk. jegyz. (Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991; 3. kiad. 1993; 4. kiad. 1995; 5. kiad. 1997)
Az ókori népek művelődéstörténete. Főisk. tankönyv. Ill. Belovári Anita. (A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola kiadványai. Tankönyvek 1. Kaposvár, 1998).
F. m.: Adatok Makó felszabadulásának történetéhez. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1958 és külön: Szeged, 1958)
Adalékok a szlovákiai magyarság viszonyaihoz. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1959 és külön: Szeged, 1959)
Magyarosítási törekvések Szlovákia területén. Törekvések az iskolák magyarosítására. 1900–1918. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960 és külön: Szeged, 1960)
A szlovák szociáldemokrácia nacionalizmusának és szeparatista törekvéseinek gyökereiről. (Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis. Series Historica, 1963 és külön: Szeged, 1963)
A kivándorlás kérdéséhez. Az északi megyék és a szlovák anyanyelvűek kivándorlása. 1870–1914. Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis. Series Historica, 1964 és külön: Szeged, 1964)
Makó gazdasági, társadalmi, politikai élete a felszabadulást követő hetekben. (A makói József Attila Múzeum füzetei. 1. Makó, 1965)
A szlovák polgári politikai csoportok a századforduló után. (Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis. Series Historica, és külön: Szeged, 1965)
Az idegen megszállástól a gazdasági válságig. Makó, 1920–1929. – A világháború évei, 1939–1944. (Makó, az első felszabadult magyar város. 1918–1945. Tanulmányok. Szerk. Tamasi Mihály. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1969)
Mohács a Horthy-korszak történelmi hagyományrendszerében. (Baranyai Művelődés, 1976 és A mohácsi csata áldozatainak emlékére. A Baranya Megyei Tanács VB kiadánya. Pécs, 1976)
Mocsáry Lajos és Stefanovic Sámuel levélváltása. Közli: P. I. (Mocsáry Lajos-emlékkönyv. Szerk. Tóth Ede. Bp., 1979)
Spolocny osud–spolocná cesta. I. Úcast’ prislusnikov slovenskej národnosti v. robotnickyh a rol’nickyh hnitach 19. a 20. storoci na územi Mad’arska. II. Úcast’ Slovákov v dvoch revolúciách 1918–1919. Stúdie. – Közös sors–közös út. I. köt. A magyarországi szlovákok részvétele a hazai munkás- és parasztmozgalmakban. II. köt. Szlovákok a két forradalomban. Tanulmányok. Szerk. P. I. Az előszót írta Oravsky Eduard. [Magyar és szlovák nyelvű tanulmányok német nyelvű kivonatokkal.] (A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége kiadványa. Bp., Tankönyvkiadó, 1980–1984)
A szlovák társadalom és polgári nemzeti mozgalom a századfordulón. 1895–1905. Kand. értek. (kézirat: MTA, 1981; megjelent monográfia: Bp., Akadémiai Kiadó, 1987)
A „Szigetvári Kelet-Európa Konferenciák” előadásai. 1980–1983. Szerk. P. I. A konferenciák címe: 1. A modernizálódás Kelet-Európában, 1980. 2. Kelet-Európa néhány kérdése a két világháború között, 1981. 3. Politikus gondolkodók Kelet-Európában, 1982. (A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Történelmi Tanszékének kiadványa. Pécs, 1984)
A magyarországi szlovákok nemzeti tudatát befolyásoló történeti tényezők. (Nemzetiségi kutatások Magyarországon. A 20. Bánki Országos Nemzetiségi Fesztivál keretében 1984. júl. 25-én Rétságon megrendezett konferencián elhangzott előadások és hozzászólások. Szerk. Kővágó László. A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Önálló Osztálya kiadványa. Bp., 1984)
A szlovákság nemzeti tudatának alakulásáról. (Nemzeti-nemzetiségi tudat. Szigetvári Kelet-Európa Konferenciák 1984–1986. Szerk. is. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Nemzetiségi Intézete kiadványa. Pécs, 1987)
Tomas Garigue Masaryk. Professor–Politiker–President. (Specimina Nova, 1988)
A szlovákiai magyarok helyzete. 1944–1948. Dokumentumok. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta P. I. (Specimina nova dissertationum ex Instituto Historico Universitatis Quinqueecclesiensis de Iano Pannonio Nominatae. Supplementum 3. Pécs, 1992)
Die Lage der Ungarn in der Slovekei. (Ethnos–Nation. Eine Europäische Zeitschrift, 1994)
Emigrációk a Monarchia ellen. (Iskolakultúra, 1995)
Szlovák–szlovákiai magyarságkép. (A magyarságkutatás könyvtára 20. Magyarságkutatás, 1995–1996. Szerk. Diószegi László. A Teleki László Alapítvány kiadványa. Bp., 1996)
Mester és tanítvány. Andrej Hlinka és Jozef Tiso. (Vissza a történelemhez. Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Szerk. Izsák Lajos és Stemler Gyula. Az ELTE BTK, az MTA Történettudományi Intézete és a Politikatörténeti Intézet közös kiadványa. Bp., Napvilág Kiadó, 1996).
Irodalom
Irod.: Szegedi egyetemi almanach. III. Szegedi Tanárképző Főiskola 1921–1997. (Szeged, 1998)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
A Kárpát-medence vonázásban. Tanulmányok Polányi Imre emlékére. Szerk. Fischer Ferenc, Hegedűs Katalin, Majoros István, Vonyó József. (A Pécsi Tudományegyetem kiadványa. Pécs, University Press, 2001)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2019).
neten:
https://resolver.pim.hu/auth/PIM124672
https://nntp.hu/person/person.php?personid=48456
https://nevpont.hu/palyakep/polanyi-imre-2d850
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
