Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babics Kálmán, czoborczi
    Belia György
    Danielik János
    Kreybig Lajos, rittersfeldi és madari
    Tüdős Klára

    Kékes Marianna

    nyelvész, művelődéstörténész, nyelvpedagógus

    Mikó Pálné Kékes MarianneMikó Marianna 


    Született: 1920. március 22. Budapest
    Meghalt: 1999. július 29. Budapest
    Temetés: 1999. augusztus 13. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Szülei: Kékes Andor (†1973. nov. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1973. nov. 14. Farkasrét tisztviselő, az ELTE BTK tanulmányi osztályvezetője, Lőbl Lívia [= Lukács Lili] gondnok.

     

    Férje: Mikó Pál, a SZOT Üdülési Főigazgatóság munkatársa.

     

    Gyermeke, leánya: Mikó Anna; fia: Mikó István.

    Iskola

    A budapesti VI. kerületi magyar kir. Állami Mária Terézia Leánygimnáziumban (1938), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. (1945), az ELTE Lenin Intézetben orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1966), doktora (1992).

    Életút

    A Fővárosi Népművelési Központ gyakornoka (1945–1948), a budapesti Mikes Kelemen Leánygimnázium (1948–1949), az Erzsébet Nőiskola r. tanára (1949–1950). Az ELTE BTK Orosz Intézete tanársegéde (1950–1951), az ELTE Lenin Intézet Orosz Intézete tanársegéde (1951–1952), egy. adjunktusa (1952–1956), az ELTE BTK Idegennyelvi Lektorátusa egy. adjunktusa (1957–1968), egy. docense (1968–1986).

    Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).



    Alkalmazott nyelvészettel, leíró magyar nyelvtannal, elsősorban az idegennyelv-oktatás elméletével, a magyarországi idegennyelv-tanítás történetével, kialakulásának kezdeteivel, az első magyar szótár- és nyelvkönyvírók munkásságával foglalkozott.

    Tudományos pályafutásának kezdetén a magyarországi idegennyelv-oktatás hatékonyságát vizsgálta az alkalmazott nyelvészet módszertanával. A nyelvi érintkezést (azaz a nyelvhasználatot, az anyanyelv megtanulását) és az idegennyelv-tanítást, ill. -tanulást egy közös kommunikációs folyamatként Magyarországon elsők között elemezte információelméleti (akkori nevén kibernetikai) és pszichopedagógiai szempontból. Minden nyelv kellő és hatékony eszközzel rendelkezik az objektív és megismerhető valóság egészének és részleteinek kifejezésére, a valóság metszetei a nyelvek által nem jelenthetik a különféle nyelvközösségek világképének különbözőségét. A tanult nyelv rendszerének öszefüggései az anyanyelv szerkezeteinek sajátosságaival (pl. mondatmodellek funcionális elemeinek tárgyalásával, a szóállomány mennyiségi mutatóival, szókincsminimum-vizsgálatokkal stb.) is taníthatóak. Kutatói pályafutásának második szakaszában érdeklődése a késői felvilágosodás kori nyelvelméleti leírások, a magyar nyelvről való gondolkodás, valamint a hazai grammatikai és szótárirodalom kezdetei felé fordult (in statu nascendi…) A „honi nyelvért” tenni és szólni akaró szerzők életútját és munkásságát igyekezett feltárni, jóllehet írásaik döntő többségének kevés nyomát őrzi a hazai nyelvtudomány-történet. Számos korabeli „nyelvet tárgyazó” dolgozatot, észrevételt, „javallatot” tárt fel, tett közzé, közölt, ill. újraközölt, korabeli grammatikusok munkásságát ismertette Adámi Mihálytól Tar Mihályig, kiemelten Márton József (1771–1840) életművére.

     

    Márton József volt a magyar nyelv első rendkívüli tanára a „bécsi universzitáson”. Márton József a magyarok számára német, a németek számára magyar nyelvtankönyveket és szótárakat írt és szerkesztett. Művei azonban jóval többet nyújtottak e két nyelv elsajátításának szolgálatánál. A választott nyelvi anyag racionális feldolgozása, egységes szemlélete példát adott és irányt mutatott az egyénnek a társadalom által meghatározott nyelvi magatartására, egyúttal hirdette a reformkori közéletben kialakuló művelődési törekvéseket. Márton József újítása volt továbbá a magyar nyelvtan, ill. a magyar nyelvleírás táblázatos összefoglalása, elsők között hirdetve a nyelvtanításban a vizuális memória jelentőségét. Mikó Marianna pedig az elsők között fedezte fel a korabeli grammatikai minták ismeretterjesztő szövegeinek jelentőségét. A magyar nyelv bemutatásának színteréül szolgáló könyvek és nyelvtanok valamint az ezeket kiegészítő olvasókönyvek már nemcsak a „honi nyelv” szabályrendszeréről adnak tájékoztatást, hanem magának a nyelvnek az élő működését és használatát szemléltetik. Mikó Marianna ezeket „kapcsolattartó szövegeknek” nevezte, olyan szövegeknek, amelyeknek mögöttes üzenetük van. A grammatikákkal együtt elemezte Márton József és néhány társa a magyar nyelvvel kapcsolatos addig alig ismert röpiratát, kéziratát, magánlevelét egyéb – részben Mikó Marianna által megtalált – dokumentumot. Az életmű komplex vizsgálatával különösen értékesek a magyar grammatika önállósodásával kapcsolatos megállapításai. Mikó Marianna úgy vélte, hogy ezek a magyar mondatszerkezetek idővel nem az írott latin és a korabeli német beszéd mintáit követik, ellenkezőleg: az anyanyelv, a magyar élőbeszéd terjedésével, új szabályokat alkottak.

    Elismertség

    Az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottsága (1973–1980) és az MTA Idegennyelvi Munkabizottsága tagja.

    Elismerés

    Szocialista Munkáért Érdemérem (1954).

    Főbb művei

    F. m.: tankönyvei, jegyzetei, oktatási segédanyagai: A magyar nyelv tankönyve. Orosz nyelven. Ill. Zórád Ernő. (Bp., Tankönyvkiadó, 1953)
    Francia országismeret 1–2. Egy. jegyz. Kassai Györggyel. (Bp., ELTE, 1960–1961 és utánnyomások 1962–1968)
    Francia nyelv kezdők részére. Egységes jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1966; 2. átd. kiad. 1974 és utánnyomások: 1967–1983)
    Francia szakszöveggyűjtemény bölcsészkari hallgatók számára. Serény Andorral. Egy. jegyz. (Bp., ELTE, 1962 és utánnyomások 1963–1970)
    Francia szakszöveggyűjtemény bölcsészkari hallgatók számára. I–II. köt. Egységes jegyz. (Bp., 1966; 2. kiad. 1981; 3. kiad. 1992 és utánnyomások)
    Középfokú francia társalgási és külkereskedelmi nyelvkönyv. Farkas Zsuzsával és Serény Andorral. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974)
    Francia szakmai társalgás és szöveggyűjtemény. Bölcsészhallgatók számára. Egységes jegyz. Csatári Piroskával és Kálmán Andrással. (Bp., 1989; 3. kiad. 1993)
    Az általános nyelvészet főbb kérdései a 19. század eleji magyar nyelvtudományban. Oktatási segédanyag. (Az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti tanszéke kiadványa. Bp., 1989).


    F. m.: általános nyelvészeti és nyelvpedagógiai tanulmányai: A minimális szókincs kérdéséhez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1962)
    Új módszerek és szempontok az élő nyelvek oktatásában. (Az idegennyelvek oktatása, 1962)
    Új módszerek az idegennyelvek tanulásában. (Valóság, 1962. 4.)
    Tennivalóink a modern idegennyelvek oktatásának korszerűsítéséért. (Felsőoktatási Szemle, 1962. 6.)
    Mondatmodellek a nyelvoktatásban. Az automatizálás elvi és gyakorlati kérdéseiről. (Pedagógiai Szemle, 1963. 5.)
    Théorie et exercises de transformation. (Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis. Sectio Philologica, 1963)
    Az alkalmazott nyelvészet néhány kérdése a hatékony idegennyelv-oktatásban. Kand. értek. (Bp., 1964)
    La découpage de la réalité par les langues. (Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis. Sectio Philologica, 1964)
    Korszerű nyelvoktatási törekvések. (Felsőoktatási Szemle, 1966. 1.)
    Nyelv-statisztikai vizsgálatok. (Filológiai Közlöny, 1966. 1-2.)
    A biztonságos nyelvtudásról. (Magyar Tudomány, 1966. 11.)
    A mondat és a szó szerkezete közötti összefüggések. (Nyelvtudományi értekezések 58. A magyar nyelv története és rendszere. A Debreceni Nemzetközi Nyelvészkongresszus előadásai. 1966. aug. 24–28. Szerk. Imre Samu és Szathmári István. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967)
    Audio-lingvális kísérletek az ELTE Bölcsészettudományi Karának Idegennyelvi Lektorátusán. Csonka Józseffel és Simon Endrénével. (Korszerű nyelvoktatás. Tanulmányok az egyetemi és főiskolai idegennyelvi oktatásról. Szerk. Csonka József. Bp., 1969)
    Az alkalmazott nyelvészet helyzete Magyarországon. (Általános nyelvészetünk helyzete, az alkalmazott nyelvészet helyzete Magyarországon. A debreceni nyelvészaktíva ülésének előadásai és felszólalásai. Szerk. Imre Samu. Bp., 1969)
    Nyelvelmélet – nyelvtanulás. (Idegennyelv – anyanyelv. Szerk. Babos Ernő és Károly Sándor. Bp., Akadémiai Kiadó, 1970)
    Az áruelnevezések kérdéséhez. (Nyelvtudományi értekezések, 1971)
    Language Theory and/or Competence. (Modern Language Teaching, 1974)
    A tanbeszélgetésektől, a strukturális gyakorlatoktól a valódi kommunikációig. (Korszerű nyelvoktatás. II. Szerk. Suara Róbert és Pajor Lajos. Bp., 1975)
    Les matériaux d’enseignement et leur acquisition en langue étrangére. (Modern Linguistics and Language Teaching. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
    A kommunikációs és szövegszerkezeti egységekről. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 11. A szöveg megközelítései. Szerk. Szépe György és Telegdi Zsigmond. Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
    A szöveghasználat kutatásának néhány tanulságáról. (Nyelvtudományi Közlemények, 1976)
    A szóvédjegy-alkotás nyelvészeti vonatkozásai. (Védjegyjog–védjegygazdaság–védjegyművészet. Szerk. Zakariás Egon. Bp., Magyar Kereskedelmi Kamara, 1979)
    Változó nyelvhasználat. (Nyelvtudományi értekezések 104. A magyar nyelv grammatikája. A Magyar Nyelvészek III. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István, Szűts László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
    Régi-új rend a szóállomány bemutatásában. (Magyar Nyelv, 1991. 1.)
    Egyszerű és/vagy bonyolult. A szerkezet jelentése, a jelentés szerkezete. (Elemszerkezet és linearitás. A jelentés és szerkezet összefüggése. Szerk. Horváth Katalin, Ladányi Mária. Az 1995. szept. 18–19-én Budapesten rendezett tudományos ülés előadásai. Bp., 1998).

     

    F. m.: nyelvtörténeti és művelődéstörténeti írásai: Márton József a magyar nyelvért. (A nyelvtanulás és a nyelvoktatás műhelyéből. 1. Bp., ELTE, 1982)
    Honti Rezső, a poliglott nyelvkönyvíró. (A nyelvtanulás és a nyelvoktatás műhelyéből. 2. Bp., ELTE, 1982)
    A magyar nyelv és Márton József a bétsi universzitásban. (Magyar Tudomány, 1983. 7-8.)
    Márton István és Márton József munkásságáról. A magyarországi német nyelvtanítás kezdetei. (A nyelvtanulás és a nyelvoktatás műhelyéből. 4. Bp., ELTE, 1983)
    Márton József szerepe a napóleoni proklamáció fordításában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983. 5.)
    A Csokonai-versek első fordításai. (A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. 1981. aug. 10–14. Szerk. Béládi Miklós, Jankovics József, Nyerges Judit. Bp., 1985)
    Görög Demeter a császár udvarában. (Magyar Könyvszemle, 1986. 1.)
    Marseillaise és Gotterhalte. Találkozás Márton Józseffel. (Nemzet és emlékezet. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1986)
    Zum Bildnis des Demetrius von Görög. (Acta Litteraria, 1986)
    Le prémier professeur de hongrois à l’Université Vienne: Joseph Márton. (Études finno-ougriennes, 1986/87)
    Hogyan értékeli Márton József a magyar nyelvet? (Elmélet és módszer. Nyelvoktatás felsőfokon. Szerk. Hidasi Judit és Pongrácz Judit. Bp., Külkereskedelmi Főiskola, 1987)
    Nyelvleírás és nyelvtanítás Márton József grammatikájában. (Nyelvünk és kultúránk, 1987)
    Olvasmányos tudnivalók egy bécsi magyar kiadványban. Márton József sokféléje. (A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Szerk. Hopp Lajos, Küllős Imola, Voigt Vilmos. Bp., 1988)
    Párbeszéd és/vagy közvetítése. Márton József. (Nyelvpedagógiai írások. X. Szerk. Kovács Ferenc. Bp., 1988)
    A tulajdonnevek fordításáról. (Fordításelméleti füzetek. 6. Szerk. Klaudy Kinga. Bp., 1988)
    Márton József bécsi működése. (A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. Bp.–Wien, 1989)
    Pápay Sámuel nézetei a nyelvről és a nyelvhasználatról. (Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Szerk. Havas Ferenc, Horváth Katalin, Ladányi Mária. Bp., 1990)
    Márton József és kortársai. Megújhodó nyelvleírás és -használat a XIX. század első évtizedeiben. Doktori értek. (Bp., 1991)
    A magyar nyelvtudomány fejlődése a 18–19. század fordulóján. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Rendezte az MTA Nyelvtudományi Intézete és a Magyar Nyelvtudományi Társaság. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1991)
    Magyar Grammatika – 1808 Debreczenbenn – másik, a kicsi. (Könyv Papp Ferencnek. Tanulmánygyűjtemény Papp Ferenc hatvanadik születésnapjára. Szerk. Hunyadi László et al. Debrecen, 1991)
    Márton József táblázatai. (Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1991)
    Miért Apti Budai Basa történeteit olvastatja Márton József? (Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Szerk. Laczkó Krisztina. Bp., 1995).

    Irodalom

    Irod.: források: Elhunyt Kékes Andor. (Magyar Nemzet, 1973. nov. 11.)
    Elhunyt Kékes Andorné Lukács Lili. (Magyar Nemzet, 1979. márc. 13.)
    Elhunyt Mikó Pálné dr. Kékes Marianna, a nyelvtudomány doktora, egyetemi docens. (Népszabadság, 1999. aug. 7.).

     

    neten

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM28286

    https://nntp.hu/person/person.php?personid=189272

    https://nevpont.hu/palyakep/kekes-marianna-c1bc6

    http://www.nevpont.hu/view/12896

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12896

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2023

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu