Agárdi Ede
biológus, ornitológus
1910-ig Anschau Ede
Született: 1891. március 14. Pécsvárad, Baranya vármegye
Meghalt: 1973. augusztus 20. Pécsvárad, Baranya megye
Család
Szülei: Anschau Antal (†1923. nov. 26. Pécsvárad. Temetés: 1923. nov. 28. Pécsvárad), Gotschvár Mária (†1935. jún. 21. Pécsvárad. Temetés: 1935. jún. 23. Pécsvárad).
Testvérei: Anschau Antal (†1940. nov. 3. Pécsvárad. Temetés: 1940. nov. 5. Pécsvárad) kereskedő, Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, Agárdi (Anschau) Ferenc, ill. Anschau Mária (1886. jún. 4. Pécsvárad) és Halmai Józsefné Anschau Gizella (1888. márc. 9. Pécsvárad).
Felesége: Ladányi Anna.
Iskola
A bonyhádi evangélikus gimnáziumban éretts. (1911), Pécsett közigazgatási tanfolyamot végzett (1911–1913), jogot tanult (1913).
Életút
Berkesd (1913–1922), Püspökszenterzsébet (1922–1933), Erdősmecske jegyzője (1933–1945), majd a pécsi Janus Pannonius Múzeum nyugdíjas muzeológusa (1945–1973). A Madártani Központ rendes madármegfigyelője (1911-től). A Madártani Intézet rk. tagja (1945-től).
A Mecsek madárvilágával, a madarak életének jelenségeivel, madártojás- és madárfészekgyűjtéssel foglalkozott. Herman Ottó figyelt fel tehetségére, az ő ajánlására lett „rendes megfigyelő”. Több mint negyven éven át írta a madarak fészkelésére és költési szakásaira vonatkozó megfigyeléseit, és egy összefoglaló művet is megjelentetett a Keleti-Mecsek madárvilágáról (1942). Első gyűjteményét a Természettudományi Múzeum vásárolta meg; majd miután a Madártani Gyűjtemény leégett, újabb gyűjteményt hozott létre: a 2500 tojásból és 74 fészekből álló gyűjteményt a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi.
Emlékezet
Az Anschau régi Pécs környéki katolikus kereskedőcsalád volt, Agárdi Ede (Anschau Ede néven) Pécsváradon született és tevékenykedett. Eredeti terve szerint madártani és madártojás-gyűjteményéből Pécsváradon alakult volna meg egy helyi múzeum. Nagy csalódást okozott számára, hogy elképzelése nem valósult meg, mág jobban lesújtotta, hogy gyűjteménye nagy része megsemmisült. Már idősen és súlyos betegen kezdett egy újabb gyűjtemény kialakításához. Élete utolsó pillanatáig rendszerezte az új gyűjteményét, ez a hagyaték került a pécsi múzeum tulajdonába.
Elismertség
A Magyar Ornitológusok Egyesülete alapító tagja, alelnöke (1926-tól).
Szerkesztés
Tudományos megfigyeléseit elsősorban az Aquila közölte (1921-től).
Főbb művei
F. m.: A Keleti-Mecsek madárvilága. (A Magyar Ornitológiai Központ kiadványa. Bp., 1942).
F. m.: írásai és adatközlései az Aquila c. lapban: Tömeges madárfióka-pusztulás. –Vanellus capella korai fészkelése. – A darázsölyv fészkelés a Mecsekben. – Acrocephalus arundinaceus Pécsváradon. – Fenyőrigók áprilisban. – Scolopax rusticola fészkelése Baranyában. (1921)
Bombycilla garrula Pécsváradon. – Fészkelési adatok a Mecsek vidékéről. (1922)
Nidologiai adatok a Mecsek vidékéről. (1925–1926)
Kígyászölyv fészkelése a Zengőn. – Fekete harkály előfordulása. (1927–1928)
Hajnalmadár a Mecsekben. (1929–1930)
A Keleti-Mecsek madárvilága. (1939–1942)
Rendellenes madárfészkelések. – A balkáni kacagógerle előfordulása Baranya és Tolna vármegyében. – Balkáni kacagógerle Hatvanban. (1943)
Feketególya előfordulása a Mecsek hegységben. – Kerecsensólyom fészkelése a Mecsek hegységben. – A törpesas fészkelése a Mecsekben. – Vörösbegy fészkében 12 tojás. (1944–1947)
A kis békászósas fészkelése a Mecsek hegységben. – Érdekes fészkelési módok a Mecsekben. (1948–1951)
A hajnalmadár Magyarországon. (1952–1955)
Megfigyeléseim a balkáni gerle és a balkáni fakopáncs délkelet-dunántúli és északkelet-magyarországi előfordulásáról. – Madártani megfigyeléseim a harkányi gyógyfürdó területén. (1958)
Daru átvonulása Pécsvárad felett. (1960–1961)
A füles kuvik fészkelése Baranya megyében. – A szürke légykapó fészkelése. – Fészkelési rendellenességek. (1962–1963)
Balkáni gerle korai költése. – Bokorban fészkelő kerti rozsdafarkú. – Phylloscopus collybita fészkelések a Mecsekben. – Téli kenderike Pécsvárad környékén. (1966–1967)
Scolopax rusticola második költése. – Dankasirály-telep a balatoni Nagyberekben. – Hajnalmadár Pécsett. (1968).
a Kócsag c. lapban: A kis poszáta – Sylvia curruca L. – nemcsak a kakukk – Cuculus canorus L. – tojásait költi ki. (1928. 2.)
Ragadozó madarak és hollók fészkelése a Mecsekben. (1930. 1-2.)
Fehér fogoly. (1930. 3-4.)
Kakukktojások a Mecsekből. (1931. 1.).
Irodalom
Irod.: források: Kiskorú Anschau Ferenc és Ede pécsváradi lakosok családi nevének „Agárdi”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Pécsi Napló–Pesti Napló, 1910. nov. 9.)
Elhunyt [id.] Anschau Antal kereskedő. (Dunántúl, 1923. nov. 29.)
Elhunyt özv. Anschau Antalné. (Dunántúl, 1935. jún. 22.)
Elhunyt [ifj.] Anschau Antal kereskedő. (Dunántúl, 1940. nov. 5.)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Pécsváradon él az ország legöregebb ornitológusa. (Természettudományi Közlöny, 1963. 9.)
Elhunyt az ország legidősebb ornitológusa: Agárdi Ede. (Népszabadság–Népszava, 1973. aug. 24.)
Perlaky Ferenc: A madárvilág szerelmese. Agárdi Ede. (Dunántúli Napló, 1973. dec. 20.)
Agárdi Ede. (Aquila, 1974)
Vöröss László Zsigmond: A kutató és gyűjtő Agárdi Ede. (Baranyai Művelődés, 1976)
Fazekas Imre: Fejezetek a Mecsek állatvilágának kutatásából. (Pécsi Szemle, 2010. 4.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33Q-TS9?cc=1743180 (Anschau Mária születési anyakönyve, 1886)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33Q-TQC?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX82W-R9D (Anschau Ede születési anyakönyve, 1891)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB3-GQK?i=227&wc=92SG-4WB%3A40680101%2C50371001%2C40932501&cc=1452460 (Halmai József körjegyző és Anschau Gizella házassági anyakönyve, 1913)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39833
https://nntp.hu/person/person.php?personid=17531
https://nevpont.hu/palyakep/agardi-ede-d1f49
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
