Főbb művei

F. m.: önálló művei, jegyzetei: A relativisztikus kinetikus gázelmélet egyes problémái. Kand. értek. (Bp., 1962)
A plazmák statisztikus elmélete. Egy. jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1968 és utánnyomások)
Elméleti fizika. Nagy Tiborral. Egy. jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1968 és utánnyomások)
Rezgések és hullámok a plazmában. Bitó Jánossal. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1968)
Magnetohidrodinamika. Egy. jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1969 és utánnyomások)
A negyedik halmazállapot. Bevezető a plazmafizikába. (Stúdium Könyvek 69. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1971)
Elméleti hidrodinamika. Egy. jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1971 és utánnyomások)
Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról születésének 100. évfordulóján. 1879–1979. Összeáll. és szerk. Staar Gyulával. (A TIT kiadványa. Bp., 1979)
Fizikai kézkönyv műszakiaknak. I–II. köt. Főszerk. Antal János. Szerk. Többekkel. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1980)
Planck, Max: Válogatott tanulmányok. Az új fizika világképe. Vál., szerk. M. Zemplén Jolánnal. (2. bőv. kiad. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1982)
Mit ígér a termonukleáris fúzió? Miért, hogyan mikorra? (Fizikai ismeretterjesztés. A TIT kiadványa. Bp., 1983)
A Minkowski-világ. E = mc² (Fizikai ismeretterjesztés. A TIT kiadványa. Bp., 1986)
Modern kozmológia. Paál Györggyel és Tihanyi Lászlóval. (A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályai Országos Választmánya kiadványa. Bp., 1987)
A kozmikus dinamótól a reaktorok hűtéséig. Einstein és Szilárd hűtőgépötletének sokoldalú alkalmazásai. (Dissertationes Savariensis. Szombathely, 1997)
Szilárd Leó. Kismonográfia. (Studia Physica Savariensia 5. Szombathely, 2000)
Kiemelkedő fejezetek a XVII–XIX. század fizikájából. (A Magyar Tudománytörténeti Intézet kiadványa. Piliscsaba, 2008)
Kiemelkedő fejezetek a XX. század fizikájából. (A Magyar Tudománytörténeti Intézet kiadványa. Piliscsaba, 2009).

F. m.: ford.: Landau, Lev Davidovics–Rumer, Jurij Boriszovics: Nehéz kérdések. Mi a relativitáselmélet? Ford. A. I. Albert Einstein életrajzát írta Dala László. Kassovitz Félix rajzaival. (Búvár Könyvek 14. Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1961)
A technika története. Ford. Többekkel. (Bp., Kossuth Kiadó, 1964)
Taylor, Edwin Floriman–Wheeler, John Archibald: Téridő-fizika. Ford. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1974; 2. kiad. Bp., Typotex Kiadó, 2006)
Blohincev, Dmitrij Ivanovics: A kvantummechanika elvi kérdései. Kvantummechanikai méréselmélet. Ford. Barta Gáborral. Az utószót írta Szegedi Péter. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1987)
Zeldovics, Jakov Boriszovics–Blinnyikov, Szergej Ivanovics–Sakura, Nyikolaj Ivanovics: A csillagszerkezet és a csillagfejlődés fizikai alapjai. Ford. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1988)
Petit, Jean-Pierre: Minden relatív. Anselme Lanturlu kalandjai. Fekete-fehér képregény. Szerk. Benkő József, ford. A. I. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1991)
Hudson, Alvin–Nelson, Rex: Útban a modern fizikához. Válogatás a szerzők University Physics c. művének magyar fordításából. Felsőoktatási tankönyv is. Ford. Többekkel. (A Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola LSI Oktatóközpont a Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány kiadványa. Bp., 1994; 2. kiad. 1999; 3. kiad. 2002)
Barrow, John D.: A művészi világegyetem. Ford. Béresi Csillával és Both Előddel. (Világ–egyetem. Bp., Kulturtrade, 1998; 2. kiad. 2000)
Mlodinow, Leonard: Eukleidész ablaka. A geometria története a párhuzamosoktól a hipertérig. Ford. (Talentum tudományos könyvtár 19. Bp., Akkord Kiadó, 2003).

F. m.: tanulmányai: A relativisztikus Boltzmann-egyenlet és stacionárius megoldása. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1960. 1.)
Pólus-részecske klasszikus relativisztikus mozgása skalártérben a sajáttér figyelembevételével. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1960. 5.)
Magnetodinamikai hullámok tóruszalakú üvegrezonátorban. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1960. 6.)
Steady State Solution of the Relativistic Boltzmann Transport Equation. (Zeitschrift für angewandte Mathematik und Physik, 1960)
Classical Relativistic Motion of a Pole Particle under Action of External and Proper Scalar Fields. (Acta Physica, 1961)
La vitesse la plus probable et l’impulsion moyenne d’un ensemble maxwellien relativiste. (Comptes Rendus de l’Académie des Sciences Paris, 1961)
Relativisztikus részecskesokaság legvalószínűbb sebességének és átlagos impulzusának meghatározása. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1961. 1.)
Az általánosított Ohm-törvény mágneses plazmában. Kövesy Zsuzsával és Szabó Jánossal. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1964. 1.)
A magnetohidrodinamika alapegyenletei anizotróp közegben. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1964. 3.; angolul: Basic Equations of Magnetofluido-Dynamics in Anisotropic Media. Acta Physica, 1964)
Le problème de l’èquation de Boltzmann relativiste. (Acta Physica, 1965)
A relativisztikus Boltzmann-egyneletről. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1965. 4.)
The Crocco–Vázsonyi Equation in Relativistic Hydrodinamics of Ideal Fluids. (Acta Physica, 1967)
Megjegyzés egy mikrofizikai modell biológiai alkalmazásához. Bauer „Elméleti biológiája” néhány biológiai elmélet tükrében. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1970. 2.)
Études des solutions d’équilibre de l’équation de Boltzmann relativiste en présence d’un champ électromagnétique extérieur. (Comptes Rendus de l’Académie des Sciences Paris, 1972)
Friedmann and Helmholtz Equations for an Ideal Relativistic Fluid. (Acta Physica, 1972)
A magnetohidrodinamika alapgondolata és alaptörvényei. (Ionoszféra és Magnetoszféra. Fizikai Szeminárium, Tihany, 1972. Előadások. Asztronautikai Közlemények, 1973)
A mágneses térerősség tulajdonságai plazmákban. (Ionoszféra és Magnetoszféra. A MTESZ Asztronautikai Szakosztálya Bajai Konferenciájának előadásai. Bp., 1977)
Propagation of Surfaces of Weak Discontinuity as Behaviour of Broken Extremals in Classical Field Theory. (Acta Physica, 1978)
Az összenyomható közegek áramlásának egyes kérdéseiről. (Fejezetek a mechanikából. ELTE TTK Pedagógiai Nyári Egyetem, Zsámbék. Szerk. Kovács István, Skrapits Lajos, Tasnádi Péter. Bp., ELTE, 1981).

F. m.: népszerű írásai: Kísérletek a hidrogénbomba megszelidítésére. (Korunk technikája. Szerk. Várhelyi Tamás. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1962)
A plazma szerepe a csillagászatban. (Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Bp., 1963)
A szoláris szélről. (Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Bp., 1969)
Az ősrobbanástól a galaxisok keletkezéséig. (Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Bp., 1972)
Plazmahevítés töltött részecskével. (Élet és Tudomány, 1972. 21.)
A századforduló legmodernebb magyar fizikusa. Emlékezés Zemplén Győzőre. (Magyar Tudomány, 1980. 3.)
Zemplén Győző. (Műszaki nagyjaink. IV. köt. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói. Szerk. Szőke Béla. Bp., 1981)
Fúziós energiatermelés. Erőművek a XXI. század számára. (Műszaki–Gazdasági Tájékoztató, 1981. 7.)
A világ uránkészlete és uránellátása. (Műszaki–Gazdasági Tájékoztató, 1981. 11.)
Fraktálok: a természet geometriája. (Élet és Tudomány, 1990. 48.)
Akit Einstein munkatársul hívott. Száz éve született Lánczos Kornél. (Népszabadság, 1993. jan. 30.)
Világhíres világszabadalom. Egy korszakalkotó hűtőgép-koncepció. (Élet és Tudomány, 1998. 23.)
Adalékok egyes magyar származású kutatók és eredményeik külföldi megítéléséhez. (Magyarság az ezredfordulón. Műhelytanulmányok. Magyarságkép és történeti változásai. Szerk. Pataki Ferenc és Ritoók Zsigmond. Bp., MTA, 1999)
A magnetohidrodinamika. (Magyar Tudomány, 2014. 3.).

F. m.: népszerű tanulmányai a Fizikai Szemlében: Új transzurán elem, a nobélium. (1959. 1.)
Mesterséges holdak és az általános relativitáselmélet. (1959. 9.)
Hullámjelenségek, karakterisztikus és szakadási felületek ideális folyadékokban. Szabó Jánossal. (1965. 11.)
A biológiai termodinamika elemei. Elek Gáborral. (1966. 4.)
Zemplén Győző. (1966. 10.)
Biológia, termodinamika, információelmélet. 1–2. Elek Gáborral. (1967. 10.–1967. 12.)
Folyadékok és gázok a súlytalanság állapotában. (1969. 4.)
Zemplén Győző vizsgálatai a lökéshullámok természetéről. (1979. 9.)
A Laval-fúvóka és a csillagszelek. (1987. 2.)
Irányított energianyaláb-fegyverek. Bakos Józseffel, Csillag Lászlóval, Patkós Andrással. (1988. 2.)
A klasszikus fizika modelljei. 1–2. (1990. 9.–1990. 10.)
Ideális folyadék mozgása saját klasszikus gravitációja hatására. Adalékok a Jeans-instabilitás kérdéséhez. Győri Jánossal. (1992. 9.)
Enrico Fermi e la sua eredita scientifica. (2004. 3.)
Emlékezés az ELTE TTK Elméleti Fizika Tanszékének egykori tanáraira. (2007. 6.)
Hell Miksáról, aki 1769-ben elsőként mérte meg a Nap–Föld-távolságot. (2010. 7-8.)
Megemlékezés Kármán Tódorról halálának ötvenedik évfordulóján. (2013. 10.)
Meglepetések a Maxwell-egyenletek témakörében. (2017. 2.)
Műholdak és az általános relativitáselmélet. (2021. 3.).

F. m.: népszerű írásai a Természettudományi Közlönyben és Természet Világában: A mesterséges holdak az általános relativitáselmélet bizonyításának a szolgálatában. (1959. 1.)
A speciális relativitáselmélet útja. (1959. 5.)
A speciális relativitáselmélet a tapasztalat tükrében. (1959. 9.)
A „második tűzgyűjtás”. Információ és entrópia. (1960. 2.)
A szabályozott termonukleáris fúziók útján. 1–2. (1960. 5.–1960. 11.)
Világunk gondja az energia. A fúziós energiatermelés jövője. (1972. 4.)
Vallomások a fizikáról, mint az egyetemes emberi kultúra egyik alkotórészéről. (1979. 3.)
A relativitáselmélet kísérleti bizonyítékai. (1979. 10.)
Lesz-e energiából tömeg, tömegből energia – avagy mit is fejez ki az E = mc² egyenlete? (1980. 5.)
Szupernovák keresése történészek segítségével. (1980. 9.)
Neumann és a kvantummechanika „Principiája”. (1980. 10.)
Hogyan keletkeznek az elemek? (1980. 11.)
Mire való Galilei rehabilitálásán fáradozni? (1981. 2.)
Kármán Tódor. Rendhagyó arcképvázlat születésének századik évfordulóján. (1981. 5.)
Nukleáris jövőn és az urán. Uránkészletek – uránfeldolgozás – uránpiac. (1982. 4.)
Hogyan és mikor? Energiatermelés atommagfúzióval. (1983. 10.)
Novobátzky Károly születése 100. évfordulóján. (1984. 2.)
A világképformáló sugárzás. (1984. 8.)
Az emberi megismerés kalandja a világűrben. Burbridge, Margaret E.-vel. (1984. 9.)
Neutínó kísérletek. (1986. 2.)
A kavitáció avagy sugarak, nyomok és üregek az áramlástan szempontjából. (1986. 4.)
A mesterséges üstökös tréfája. (1986. 12.)
Különös rádióforrás – talán egy Einstein-gyűrű? (1988. 10.)
Sugárveszélyes szemétdomb. (1988. 11.)
Newton, bolygómozgás, gravitáció. (1989. 7.)
Gondolatok matematikai kultúránk történetének aktualitásáról. (1989. 11.)
1990: Új szabványok a nemzetközi mértékrendszerben. (1990. 1.)
…és megint az E = mc² képletről. (1990. 4.)
Ősidők hírnökei, a meteoritok. (1991. 2.)
Selényi Pál. (1991. 6.)
Fizikusok a robotok világában. (1991. 7.)
Modellek a földről és mozgásáról. (1991. 8.)
Ismerjük-e tudásunk határait? A hamis elméletek hasznáról és káráról. (1991. 10.)
A természet világa, avagy a józan okosság. (1992. 1.)
Fizikai és kémiai Nobel-díjak 1991-ben. Fizikai módszerek a kémiai anyagszerkezet kutatásában. (1992. 3.)
Hatszög a csillagászatban. (1992. 8.)
Galilei-kép hazai tükörben. (1992. 9.)
Emlékeim Fényes Imre budapesti éveiről. Bugát Pálra emlékezünk születése 200. évfordulóján. Kapitány Katalinnal. (1993. 4.)
Szilárd testbe fagyott elektronjégvirágok. (1993. 5.)
A rángatódzó békacombtól a relativitásig. (1993. 6.)
Hogyan kellene eladni a tudományt? (1993. 10.)
Kopernikusz tudományos jelentőségéről halálának 450. évfordulóján. (1993. 11.)
Egy komplex molekula – ahogyan emberi szem még nem látta. (1994. 2.)
A gázok kémiájának fejlődése. Sipos Ágnessel. (1994. 9.)
Az egzotikus atomok. (1995. 5.)
A biológiai fejlődés naptára. Vázlat. (1995. 8.)
Gondolatok Öveges József születésének centenáriumán. (1995. 11.)
Az egyiptomi csapások hidrogeológus szemmel. (1996. 8.)
A Hold-radarkísérletek és Bay Zoltán megítélése az amerikai tudománytörténet-írás tükrében. (1996. 12.)
Einstein és Planck különös egyetértésének forrásai. (1997. 3.)
Arthur Koestler képe az újkori tudomány születéséről. (1997. 5.)
Hogyan forradalmasította az elektron a 20. század fizikáját? (1997. 6.)
Egy realista látnok. Emlékezés Szilárd Leóra születésének 100. évfordulóján. (1998. 2.)
Szilárd Leő és H. G. Wells kapcsolata. (1998. 4.)
Eötvös Loránd az általános relativitáselmélet bölcsőjénél. (1998. 6.)
Kötélmágia és ami mögötte van. (1998. 11.)
Égi mechanika – ókori történelem. (1999. 8.)
A modern fizika vezető szelleme. Száz éve született Wolfgang Pauli. (2000. 5.)
Marslakók a Földön. (2000. 11.)
Az SI-mértékrendszer hétköznapi és szélsőséges egységei. (2001. 2.)
A bolognai cseppektől a lökéshullámok kialakulásáig. (2003. 7.)
Kempelen Farkas halálának 200. évfordulóján. (2004. 6.)
Teleki Sámuel kapcsolata a XVIII. század természettudósaival. (2004. 8.)
Háromszáz éve született Segner János András. (2004. 12.)
Vermes Miklós, a líceumi diák. (2006. 1.)
Ettore Majorana. 1906–1938. (2006. 12.)
1905–2005. A relativitáselmélet első százada. – „Az elektromosság és gyakorlati alkalmazásai.” Zemplén Győző úttörő magyar monográfiája 1910-ből. (2006. Különszám)
Az általános relativitáselmélet kísérletei. A klasszikus jelenségektől a Planck-skálákig. (2008. 1.)
Az atommagot összetartó erők. 100 éve született Hideki Yukagawa. (2008. 3.)
A dámajáték megfejtése. (2008. 7.)
Jégtömbök és jégsapkák olvadása. (2008. 9.)
Cockcroft szubatomi küldetése. Maghasadás gyorsítóval. (2009. 3.)
A Magyar Posta esete Makó Pál matematikusunkkal. (2009. 5.)
A fénysebesség mérése egyszerű feladat – a konyhában? (2009. 11.)
Hardy, Littlewood és Rámánudzsan. (2011. 3.)
A fizikai megismerés kalandja. A mozgástantól az elemi részekig. 1–3. (2011. 11.–2012. 7.–2013. 2.)
Kármán Tódor. (2013. 4.)
Gondolatok az „Einstein-lányról.” (2014. 8.)
Az atombomba története. Olvasónapló. (2015. 11.)
Egy kivételes elméleti fizikus. Györgyi Géza életútja. (2016. 8.)
Találkozás Wigner Jenővel Ericében. (2017. 11.)
A magyar fizika nagy alakja. Emlékezés Eötvös Lorándra. (2019. 11.)
Találkozás Wigner Jenővel. Egy kellemes emlék újraélése. (2022. 9.).

Irodalom

Irod.: Staar Gyula: Abonyi Iván 80 éves. (Természet Világa, 2011. 3.)
Staar Gyula: Egy elegáns úr a fizika világában. A 90 éves Abonyi Iván köszöntése. (Fizikai Szemle, 2021. 3.)
Kovács László: Abonyi Iván. (Fizikai Szemle, 2022. 8.).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVN6-T559 (Brogyánÿ Viktor születési anyakönyve, 1836)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9BRN-WS2?i=175&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6N9F-6Q2X (Brogyánÿ Viktor és Ordódy Ilona házassági anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTHN-SXY?i=220 (Ocskay Margit születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR7S-WKR?i=9&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ACCWR-X5PZ ([Id.] Filippi László halotti anyakönyve, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MC3-481?i=170 (Filippi László és Ocskay Margit házassági anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4XS-N8F?i=191 (Filippi Lászlóné Polyák Mária halotti anyakönyve, 1931)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SVZ-WN?i=205 (Abonyi Lászlóné Ocskay Margit halotti anyakönyve, 1942)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301873 (Abonyi László gyászjelentése, 1966)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6M83-7GM?i=231&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWCK5-N3T2 (Abonyi László halotti anyakönyve, 1966)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301874 (Abonyi Lászlóné Benyó Róza gyászjelentése)

https://physics.elte.hu/content/abonyi-ivan-1931-2022.t.29770 (Elhunyt Abonyi Iván, 2022)

https://resolver.pim.hu/auth/PIM39477

https://nntp.hu/person/person.php?personid=56560

https://nevpont.hu/palyakep/abonyi-ivan-cddc3

http://www.nevpont.hu/view/12947

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12947