Pap János
tudománytörténész, műszaki könyvtáros, újságíró
Született: 1918. június 11. Budapest
Meghalt: 2002. szeptember 1. Budapest
Temetés: 2002. szeptember 17. Budapest
Temetési hely: Fiumei út
Család
Nagyszülei: Pap Mór, Weisz Johanna; Lederer József, Cohn Márta.
Szülei: dr. Pap Ferenc (1881. jan. 22. Békés, Békés vm.–1964. márc. 16. Bp. Temetés: 1964. márc. 21. X. kerületi Új Temető) jogász, ügyvéd, Lederer Paula (= Lederer Paulina, 1886. febr. 17. Gassel, Németország–1964. szept. 3. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1964. szept. 30. Farkasrét).
Testvére: Kisfaludy Péter Elemérné Pap Edit (†1949).
Felesége:
1. 1944. okt. 7.– Vincze Anna Verona (1923. Tapolca) iparművész.
Gyermeke, leánya: Pap Andrea (1949. aug. 2. Bp.).
2. Heller Márta titkárnő.
Iskola
A budapesti Eötvös József Reáliskolában éretts. (1936), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) tanult (1936–1943: megszakításokkal).
Életút
A JNMGE Statisztikai és Pénzügypolitikai Tanszéke egyetemi asszisztense (1938), a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. tisztviselője (1938–1942) közben az Uruguayi Köztársaság magyarországi tb. főkonzulátusa kereskedelmi segédtitkára (1939). Katonai szolgálatot teljesített (a kassai 8. sz. helyőrségi kórházban mint egészségügyi szolgálatos, 1942. okt.–1943. aug.), szabadságolása után nem tért vissza egységéhez mint katonaszökevény bujkált (1943–1944).
A II. világháború után a Magyar Államrendőrség és a Magyar Vöröskereszt összekötője, majd a Rendőrfőkapitányság újonnan szervezett információs osztályán teljesített szolgálatot (1944. dec. vagy 1945 jan.–1945. szept. 2.), osztályvezető-helyettese (1945–1946). A Kereskedők Országos Központi Szövetsége (KOKSZ) érdekképviseleti titkára (1946–1948), az átszervezés után a Kiskerereskedők Országos Szabadszervezete (KISOSZ) titkára (1948–1949), a KISOSZ tagegyesületek I. sz. közösségi irodájának vezetője és a KISOSz főtitkárhelyettese (1950–1951), a KISOSZ legnagyobb tagegyesülete, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete politikai szervező titkára (1951).
Az Országos Műszaki Dokumentációs Központ (OMDK), ill. az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) szerkesztője (1951–1952), a Szervezési és Propaganda Osztály vezetője (1952–1983), nyugdíjazták (1983. okt. 1.). Az OMIKK első sajtófőnöke. A Külügyminisztérium Diplomáciai Testülete sajtófőnöke.
A 20. század egyik legjelentősebb műszaki könyvtárosaként korszakos jelentőségű tevékenységet végzett a hazai, modern műszaki tudományos tájékoztatás kialakításában és meghonosításában. A BME–OMIKK Tudománytörténeti Műhelye CD-Rom kiadványainak szerkesztője, számos népszerű tudománytörténeti kiadvány, segédkönyv, jegyzet szerzője, ismeretterjesztő kiállítások rendezője. Tudománytörténészként elsősorban a találmányok történetével, magyarországi és világhírű külföldi feltalálók életével, sorseseményeivel, a technikai fejlődés általános kérdéseivel foglalkozott. Kiadta Asbóth Oszkár (1891–1960) visszaemlékezéseit, alapvető monográfiát írt Puskás Tivadarról (1844–1893), élete végéig gyűjtötte a világhírű tudósokkal és feltalálókkal kapcsolatos történeteket, a találmányok megszületésének körülményei, „nagy pillanatai” érdekelték.
Elismerés
MÚOSZ Aranytoll (1986). Az Aranytollas Újságírók Társaságának alapító tagja.
Főbb művei
F. m.: önálló munkái: A könyvtári propaganda módszerei és eszközei. Az Országos Műszaki Könyvtár négyhónapos szakkönyvtárosi tanfolyamának jegyzete. (Bp., 1954 és utánnyomások)
Nagy magyar találmányok. Többekkel. (Bp., Népszava Lap- és Könyvkiadó, 1955)
Kempelen Farkas. Kőszegi Imrével. (Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1955; 2. kiad. 1956)
Asbóth Oszkár: Az első helikopter. Önéletrajz. Sajtó alá rend. P. J. (Bp., Népszava Lap- és Könyvkiadó, 1956)
Puskás Tivadar. Egy nagy magyar feltaláló életregénye. Kihajtható melléklettel. (Bp., Terra, 1960)
A nagy pillanat. [Ismeretterjesztő novellák.] A bevezetést írta Zemplén Jolán. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1962)
1000 kérdés-felelet a technika világából. Szerk. P. J. Ill. Kassovitz Félix. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1963; lengyelül: Warszawa, 1966)
Technikatörténet. Horváth Árpáddal. (Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ kiadványa. Bp., 1967; 2. kiad. 1970 és utánnyomások)
Alkotó emberek. Történetek nagy tudósokról. Ill. Kolozsváry György. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1970)
Kis történetek tudósokról, feltalálókról. Ill. Csavlek András. (Bp., Móra Könyvkiadó, 1973).
F. m.: írásai a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás c. lapban: Hogyan készítsünk kiállításokat? (1955. 7.)
A könytári törvény nyomában. (1956. 1.)
Szemelvények a magyar műszaki irodalom múltjából. (1956. 3.)
Az 1960-ik évi munkaverseny tapasztalatai. (1961. 2.)
Műszaki tájékoztatás a Poznani Nemzetközi Vásáron. Sellei Péterrel. (1963. 8.)
Frankfurter Buchmesse, 13–18. Oktober 1965. (1965. 9-10.)
Az OMKDK a Budapesti Nemzetközi Vásárokon. Szabolcska Ferenccel. (1965. 8.).
F. m.: egyéb írásai: 75 éves az Országos Műszaki Könyvtár. (Elektrotechnika, 1958. 10-12.)
Samuel Crompton. (Magyar Textiltechnika, 1962. 6.)
Peter Anianus. (Rádótechnika évkönyve, 1969)
A csodálatos jelek. (Rádótechnika évkönyve, 1970)
A transzformátor. Egy magyar mérnök-triász zseniális találmánya. (Rádótechnika évkönyve, 1971)
Az Ipartanodától a Műegyetemig. (Múzsák. Múzeumi magazin, 1971. 3.)
Edison és társai. (Múzsák. Múzeumi magazin, 1971. 4.)
Morse. Száz éve halt meg a villamos távíró feltalálója. (Élet és Tudomány, 1972. 13.)
A rakétarepülés atyja. Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij. (Rádótechnika évkönyve, 1974)
25 éves az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ műszaki-tudományos informatikai tevékenysége. (Könyvtáros, 1975. 1.)
K. E. Ciolkovszkij, a rakétarepülés atyja. Látogatás Kalugában. (Természet Világa, 1979. 6.)
Legendás és valóság a Puskás fivérek életéből. (Közlekedéstudományi Szemle, 1982. 1.)
Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1982. 7-8.)
Egy álmodozó vállalkozó: Széchenyi Ödön. (Élet és Tudomány, 1982. 32.)
Történetek tudósokról. 1–4. (Élet és Tudomány, 1985. 27–29–30–52.)
Gábor Áron „rézágyúja”. (Élet és Tudomány, 1989. 10.)
Csonka János a magyar autóipar megalapozója. (Természet Világa, 1990. 1.)
Hétszáz éves találmány. Az olvasókőtől a kontaktlencséig. (Élet és Tudomány, 1990. 24.)
A napenergia magyar tudósnője, a szolártechnika nagyja: dr. Telkes Mária. (Technika. Műszaki Szemle, 1991. 8-9.)
Kétszáz éve született Samuel Morse. Festőállványból távíró. (Élet és Tudomány, 1991. 21.)
Száz éve született Bródy Imre. A kriptonlámpa. (Élet és Tudomány, 1991. 52.)
100 éve halt meg Alfred Nobel. (Természet Világa, 1996. 12.)
A napenergia magyar tudósnője: dr. Telkes Mária. (Légkör, 1997. 4.).
Irodalom
Irod.: források: Dr. Pap Ferenc ügyvéd eljegyezte Lederer Paulát Berlinből. (Pesti Napló, 1912. máj. 12.)
Dr. Pap Ferenc, a 15. sz. Ügyvédi Munkaközösség volt vezetője 83 éves korában elhunyt. (Magyar Nemzet, 1964. márc. 20.)
Özv. dr. Pap Ferencné szül. Paula Lederer életének 79. évében elhunyt. (Magyar Nemzet, 1964. szept. 8.)
Özv. dr. Pap Ferencné szül. Paula Lederer hamvasztás utáni búcsúztatása. (Magyar Nemzet, 1964. szept. 27.)
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. (Szekszárd, 1994)
Elhunyt Pap János aranytollas újságíró, az Aranytollas Újságírók Társasága alapítója, titkára. (Népszabadság, 2002. szept. 7.)
Pap János. (Magyar Sajtó, 2002. 9.)
Árkos István: Pap János. 1918–2002. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2003. 2.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:624K-JD51 (Dr. Pap Ferenc halotti anyakönyve, 1964)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:624Q-9293 (Dr. Pap Ferencné Lederer Paulina halotti anyakönyve, 1964)
https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/1624/2343 (Árkos István: Pap János, online, 2018)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM117900
https://nntp.hu/person/person.php?personid=106645
https://nevpont.hu/palyakep/pap-janos-18ee0
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
