Főbb művei

F. m.: Kismennyiségű javítóanyagokkal végzett kísérletek tiszántúli szikes talajokon. Kand. értek. (Szeged, 1960)
A savanyú talajok javításának kérdései. (A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Közleményei. A 35 éves Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet jubileumi ünnepségén, 1960. aug. 3-án elhangzott tudományos előadások. Szeged, 1962)
Közleményei Szikes talajok a vásárhelyi határban. (Vásárhelyi tanulmányok 1. Hódmezővásárhely, 1964)
Újabb módszer a szikes talajok gazdaságos javítására. (A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Közleményei, 1964 és külön: Szeged, 1964)
Különböző minőségű és mennyiségű javítóanyagok alkalmazása savanyú talajokon. (MTA Agrártudományok Osztálya Közlenényei, 1965)
A szikes talajok komplex javítási módszerei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közlenényei, 1966)
Különböző mennyiségű és minőségű javítóanyagok hatásának vizsgálata Rába menti savanyú réti öntéstalajokon. (Talajtermékenység. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a 35. sz. Főfeladatot Koordináló Bizottság Közleményei. Szerk. Sipos Sándor. Bp., 1968)
A talajvizsgálatok lehetőségei és módjai. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1968. 5.)
Öntözött területek talajtérképézése. Írta Darab Katalin és Ferencz Kámán. Szerk. Á. L. (Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet [OMMI] kiadványai. Bp., 1969)
Szikes talajaink hasznosítása és javítása. Bocskai Józseffel. (Bp., OMMI, 1971)
The Utilization and Amelioration of Solonetz Soils in Hungary. Bocskai Józseffel. (European Solonetz Soils and Their Raclamation, 1971)
A műtrágyák és a szervestrágyák szakszerű felhasználása. Összeáll. Többekkel. (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1977)
Az istállótrágya-kezelés gépesítésének kérdései. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1977. 5.)
A szervestrágya terítése robbantással. (A Mezőgazdasági Ellátó Tröszt kiadványa. Bp., 1978)
A szervestrágyák kezelése és felhasználása. Monográfia. (Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1980)
Talajerő-gazdálkodás. Írta. Többekkel. Szerk. Berzsenyi Zoltán. (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1980)
A szervestrágya műszaki-gazdasági összefüggései. I–II. köt. Többekkel. (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztálya kiadványa. Bp., 1985)
A tarlóégetés hatása. Akócsi Benjaminnal és Kis Györggyel. (A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat kiadványa. Bp., 1988).

F. m.: írásai a Magyar Mezőgazdaságban: Talajjavítás – könnyebb talajművelés. (1958. 6.)
A szikes talajok hasznosításának és javításának korszerű módszerei. Összeáll. Bocskai Józseffel. (1965. 27.)
A búzafajták megválasztása szikes talajokon. Ginál Istvánnal. (1966. 40.)
Az istállótrágya értéke. (1976. 27.)
Az istállótrágya robbantásos terítése. (1976. 30.)
Az istállótrágyázás múlt évi tapasztalatai. (1977. 4.)
Felkészülés az istállótrágya robbantásos terítésére. (1977. 14.)
Szükségszerű-e a hígtrágya az új szarvasmarhatelepeken? (1978. 25.)
Talajmintavétel pontosan, ütem szerint. (1978. 35.)
A talajvizsgálatról. (1978. 38.)
Az istállótrágya növeli a műtrágya hatékonyságát. (1979. 12.)
Energiatakarékosság és istállótrágya. – Szalmából trágya. (1979. 30.)
Talajerő-gazdálkodás a szili Győzelem Tsz-ben. (1979. 35.)
A természetes kalcium-foszfátok hasznosításának néhány feltétele. (1981. 3.)
Természetes kalcium-foszfátok hasznosítása. (1981. 25.)
A szervestrágyázás időszerű kérdései. (1981. 49.)
Szervestrágyázás és intenzív növénytermesztés. (1982. 22.)
A szervesanyag-gazdálkodás és a talajtermékenység kölcsönhatása. (1986. 35.).

Irodalom

Irod. és családi források: Vajnai Lajos és Becsei Juliánna házasságot kötöttek. (Vásárhelyi Híradó, 1901. jan. 20.)
Elhunyt [id.] Ábrahám Lajos. (Csongrád megyei Hírlap, 1983. jan. 6.)
Elhunyt [id.] Ábrahám Lajosné Vajnai Julianna. (Csongrád megyei Hírlap, 1983. márc. 2.)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. A–H. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Dr. Ábrahám Lajos 77 éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt. (Népszabadság, 2003. nov. 15.)
Elhunyt Bán Máténé Ábrahám Judit. (Délvilág, 2008. máj. 6.).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF5Q-TJ2 (Vajnai János keresztelési anyakönyve, 1831)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFL3-TVQ (Becsei Julianna születési anyakönyve, 1881)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-MQNX (Vajnai János és Becsei Juliánna házassági anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-3K8Z (Becsei Julianna születési anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB7-41B5 ([id.] Ábrahám Lajos születési anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-D153 (Vajnai János halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-RHDP (Ábrahám Lajos és Vajnai Julianna házassági anyakönyve, 1925)

https://resolver.pim.hu/auth/PIM41792

https://nntp.hu/person/person.php?personid=47539

https://nevpont.hu/palyakep/abraham-lajos-08a79

http://www.nevpont.hu/view/12997

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12997

Megjegyzések

1. A Tanyai Tanulók Otthona a Hódmezővásárhelyt övező tanyavilág szellemileg rendkívül értékes gyermekeinek kiválogatására és gimnáziumába hozatalára alakult meg 1938-ban (1939-ben önálló református intézménnyé szerveződött). Kollégiuma Németh László drámája nyomán vette fel a Cseresnyés nevet. Az író a tanyavilágban játszódó Cseresnyés c. műve bemutatója (1939) után honoráriumát ajánlotta fel az új nevelőintézetnek.

2. A rokoni kapcsolatok az Ábrahám család publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu