Körner Éva
művészettörténész
Született: 1927. június 20. Budapest
Meghalt: 2004. július 30. Budapest
Temetés: 2004. szeptember 1. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Nagyszülei: Körner Mihály, Ehrenstein Katalin; Gera Bálint, Szabol Jozefin.
Szülei: Körner Jenő (†1939. márc. 9. Bp.) tipográfus, fametsző, klisékészítő-mester, a Kner Kiadó munkatársa, Gera Irén (1902. febr. 23. Bp.–1967. jún. 10. Bp.).
Körner Jenő testvére: Körner József (1878. márc. 2. Nagyszombat–1940. nov. 16. Bp.) magántisztviselő.
Hajadon.
Iskola
A budapesti Mária Terézia Leánygimnáziumban éretts. (1945), az ELTE BTK-n művészettörténész–muzeológus okl. szerzett (1951), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1970).
Életút
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) gyakornoka (1948–1949), a Szikra Könyvkiadó nyelvi lektora (1949–1952), az MTA–TMB-n Fülep Lajos aspiránsa (1952–1955). A Szépművészeti Múzeum muzeológusa (1955–1957), a Művészettörténeti Dokumentációs Központ tud. munkatársa (1957–1958), a Műterem c. folyóirat munkatársa (1958–1959), a Képzőművészeti Kiadó Vállalat lektora (1959–1964), a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ szerkesztője (1964–1966), a Corvina Könyv Kiadó felelős szerkesztője, főszerkesztője (1966–1979), az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja tud. főmunkatársa (1979–1990).
Az ELTE BTK előadó tanára (1991-től).
A 20. század és a két világháború közötti korszak magyar képzőművészetével, elsősorban Derkovits Gyula (1894–1934) munkásságával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a század első két évtizede avantgárd művészeti mozgalmainak vizsgálata, nemzetközi kapcsolatainak feltárása terén.
Elismertség
Az MTA Doktori Tanács Művészettörténeti, Építészettörténeti és Régészeti Bizottsága tagja.
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1970 és 1979).
Pasteiner Gyula-emlékérem (1970), a Művészeti Alap Nagydíja (1990), Bölöni György-díj (1990), Lukács György-emlékérem (1990), Martyn Klára-díj (1995), Széchenyi-díj (2004).
Szerkesztés
A magyar modern művészettel kapcsolatos népszerű, tudományos esszéi a New Hungarian Quarterly c. folyóiratban jelentek meg (1963–1967).
Kiállítások
F. kiállításai: Renato Guttuso olasz festőművész kiállítása. Rendezte Bolgár Kálmánnal és Szentgyörgyi Kornéllal. (Budapest, Nemzeti Szalon, 1954)
Balaton a képzőművészetben. A Balaton Intéző Bizottság és a Képzőművészeti Alap Képcsarnoka közös kiállítása. (Budapest, Csók István Galéria, 1958)
Modern építészet – modern képzőművészet. (Budapest, Magyar Építőművészek Szövetsége, 1962)
Vajda Lajos. (Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1962)
Gross Arnold grafikusművész kiállítása. (Budapest, Mednyánszky Terem, 1964)
Vajda Lajos-emlékkiállítás. Rendezte Kovalovszky Mártával. (Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1969)
Szentendrei művészet. Rendezte Kovalovszky Mártával. (Székesfehérvár, Csók István Képtár, 1969–1970)
Szentendrei művészet (Budapest, Csók Képtár, 1976)
Lajos Kassák. Retrospective Exhibition. [Rend. Bowlt, John E.-vel és Kovesdy, Paullal.] (New York, Matignon Gallery, 1984)
Veszelszky Béla-életműkiállítás (Budapest, Műcsarnok, 1997)
Rózsa presszó (Budapest, Ernst Múzeum 1998).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: Picasso. Fotó: Petrás István, Schiller Alfréd, Zilahy István. (A művészet kiskönyvtára 16. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1959; 2. kiad. 1964; 3. bőv. kiad. 1968; 4. átd. kiad. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1974)
Konstruktivizmus. Konstruktív irányzatok a képzőművészetben. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1962)
Magyar művészet a két világháború között. (Művészettörténet 60. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1963)
Kassák irodalma és festészete. Bori Imrével. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1967; 2. átd. kiad. 1988)
Derkovits Gyula. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Corvina Könnyvkiadó, 1968; 2. átd. kiad. 1971; 3. kiad. 1974; németül: Gyula Derkovits. Ein Beitrag zur Geschichte der ungarischen Kunst in der Zeit zwischen den beiden Weltkriegen. Bp.–Dresden, 1974)
Korniss Dezső. (Mai magyar művészet. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1971)
Die Ungarische Kunst zwischen den beiden Weltkriegen. (Dresden, 1974)
Derkovits. Száz éve született Derkovits Gyula. [14 reprodukció, tokban.] Vál., szerk. K. É. Fotó: Borényi Zsuzsa. (Bp., Magánkiadás, 1994)
Avantgárd – izmusokkal és izmusok nélkül. Vál. cikkek és tanulmányok. Vál., szerk. Aknai Katalin és Hornyik Sándor. (Az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete kiadványa. Bp., 2005).
F. m.: szerk.: Lyka Károly: Festészetünk a két világháború között. Sajtó alá rend. K. É. 40 táblával. (Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1956; L. K. művei. 2. kiad. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1984)
Csáji Attila kiállítása. Kat. A bevezetést írta K. É. (Bp., Rákosligeti Művelődési Ház, 1967)
Drégely László kiállítása. Kat. A bevezetőt írta K. É., a kiállítást rend. Frank János. (Bp., Csók István Galéria, 1967)
Uitz. Művészi album. Összeáll. K. É. A bevezetőt írta Münnich Ferenc. 50 táblával. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1967)
Vajda Lajos-emlékkiállítás. Kat. A kiállítást rend. Kovalovszky Mártával. A katalógust szerk., a bevezető tanulmányt írta K. É. Fotó: Fazekas Anna, Ladányi Ica. (Az István Király Múzeum Közleményei. D69. Székesfehérvár, 1969)
Szentendrei művészet. Kat. A kiállítást rend. Kovalovszky Mártával. A katalógust szerk., a bevezető tanulmányt írta K. É. Fotó: Gelencsér Ferenc. (A huszadik század művészete. Az István Király Múzeum Közleményei. D70. Székesfehérvár, 1969)
Picasso. Album. Szerk. (Bp., Magyar Helikon, 1969)
Chagall, Marc: Életem. Ford.: G. Beke Margit. Az utószót írta K. É. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1970; 2. kiad. 1971)
Ungarische Avantgarde. 1909–1930. Ausstellung. München–Milano. [A katalógust szerk.] (München–Milano, 1971)
Drégely László. (Bp., Interpress Kiadó, 1972)
Hincz Gyula. Láncz Sándorral. Papírmappa. [Színes és fekete-fehér reprodukciók közös tokban.] (Bp., Corvina Kiadó, 1972)
Gross Arnold rézkarcai. Művészi album. (Bp., Corvina Kiadó, 1973; 2. kiad. 1974)
Diehl, Gaston: Vasarely. Franciából ford. Havas Lujza. Az előszót írta K. É. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1973; 2. kiad. 1976; 3. kiad. 1979; 4. kiad. 1982)
Bortnyik Sándor. A tanulmányt írta K. É. Fotó: Móser Zoltán, Petrás István, Schiller Alfréd. Papírmappa. [12 reprodukció, papírtokban.] (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1975)
Derkovits Gyuláné: Mi ketten. Emlékezés Derkovits Gyulára. Az előszót írta K. É. Fotó: Petrás István. (2. kiad. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1977)
Új művészek könyve. Szerk. Kassák Lajos és Moholy-Nagy László. A bevezetést írta Kassák Lajos. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta K. É. (Bp., Magyar Helikon–Corvina, 1977)
Derkovits Gyula. Művészi album. 110 táblával. A bevezető tanulmányt írta és a képeket vál. K. É. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1978; franciául: 1979; orosz nyelven: 1981)
Tatlin [Vlagyimir Jevgrafovics]. Szerk. Zsadov, Larisza Alekszejevna. Sajtó alá rend. K. É. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1984; 2. kiad. 1989; németül: Weingarten, 1987; angolul: London, 1988; franciául: Paris, 1990)
Malevics, Kazimir Szeverinovics: A tárgynélküli világ. Ford. Forgács Éva. Az előszót írta Wiese, Stephan V. és Wingler, Hans M. A magyar kiadást szerk. és az utószót írta K. É. [Az eredeti orosz nyelvű szöveg kéziratának hasonmásával.] (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1986).
F. m.: tanulmányai: A Magyar Tanácsköztársaság művészeti intézkedései. (Magyar Művészeti Munkaközösség Évkönyve, 1951)
Derkovits Gyula, a szocialista festészet magyar úttörője. (MTA Társadalom-Történettudományi Osztálya Közleményei, 1956)
A nyugati művészet új jelenségei. (Művészettörténeti Tanulmányok. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve. 1956–1958. Bp., 1960)
Künstler der ungarischen Räterepublik. (Acta Historiae Artium, 1959. 1-2.)
Gadányi Jenő. (Művészettörténeti Értesítő, 1960. 4.)
Gadányi Jenő. (Magyar Építőművészet, 1961. 6.)
Schéner Mihály kiállítása. (Magyar Építőművészet, 1962. 4.)
Jelenkori brit festészet. (Magyar Építőművészet, 1964. 1.)
Jenő Gadányi. (Acta Historiae Artium, 1965. 3-4.)
A szentendrei művészet fogalmának kérdéséhez. (Művészettörténeti Értesítő, 1965. 3.)
Vajda Lajos művészete. (Valóság, 1964. 9.)
Derkovits Gyula. (Valóság, 1965. 10.)
„Strasse” und „Heim” in der Malerei Gyula Derkovits. (Acta Historiae Artium, 1969. 3-4.)
50 éves a Bauhaus. – Az ember új típusai a XXXIV. Velencei Biennálén. (Képzőművészeti almanach. I. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1969)
Szentendre és a kelet-európai avantgarde. (Valóság, 1971. 2.)
Adalékok a magyar képzőművészeti avantgarde történetéhez a két világháború között. (Művészettörténeti Értesítő, 1973. 2.; Kassák Lajos. 1887–1967. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása. Kat. A katalógust szerk. Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor. A kiállítást rend. Csaplár Ferenc, Éri Gyöngyi, Gergely Mariann. Bp., 1987)
Az orosz és magyar avantgardizmusról, társadalmi funkciójáról, forma- és nyelvújító tevékenységéről. Han Annával. (A művészet és/mint kommunikáció. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének a Képzőművészeti világhét alkalmából rendezett tanácskozásain elhangzott előadások. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1983. szept. 28. Bp., 1985)
Fülep Lajos emlékezete. – Váltások a magyar művészettörténeti irodalom szemléletében az 1930-as években. (Fülep Lajos-emlékkönyv. Cikkek, tanulmányok F. L. életéről és munkásságáról. Vál., szerk. Tímár Árpád. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1985)
Tatlin. Outlines of a Career in the Context of Contemporary Russian Avantgarde Art as Related to Eastern and Western Tendencies. (Acta Historiae Artium, 1985. 1-4.)
Kállai Ernő konstruktivizmus-koncepciója. 1–2. (Új Művészet, 1993. 6.–1993. 7.; németül: Die Konstruktivismus-Konzeption Ernő Kállai, 1921–1923. Acta Historiae Artium, 1993. 1-4.).
F. m.: népszerű írásai, műkritikái: Az 1919-es Tanácsköztársaság plakátművészetéről. (Szabad Művészet, 1954. 2.)
Derkovits Gyula. (Szabad Művészet, 1955. 2.)
Picasso. (Szabad Művészet, 1956. 1-2.)
Gross Arnold grafikusművész kiállítása. (Új Hang, 1956. 3-4.)
Medgyessy Ferenc gyűjteményes emlékkiállítása. (Új Hang, 1956. 7.)
Márffy Ödönnél. (Műterem, 1958. 1.)
Gadányi Jenő műtermében. (Műterem, 1958. 4.)
Szántó Piroska Lukianos illusztációi. (Műterem, 1958. 9.)
Magyar rajz- és akvarellkiállíts. (Rajztanítás, 1960. 1.)
Szántó Piroska kiállításáról. (Jelenkor, 1963. 6.)
A szentendrei művészek kiállítása. (Jelenkor, 1964. 2.)
Escher Károly fotóművész kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. (Filmkultúra, 1965. 1.)
Patay László. (Tiszatáj, 1965. 5.)
Gyémánt László. (Tiszatáj, 1965. 6.)
Miért szép? Georges Seurat: Vasárnap délután a Grand Jatte szigetén. 1884–1886. (Tiszatáj, 1965. 8.)
A hatvan éves Vilt Tibor. (Tiszatáj, 1966. 2.)
A modern magyar művészet periodizációjának kérdéséhez. (Kritika, 1969. 4.)
Szántó Piroska kiállítása. (Kritika, 1970. 8.)
Néhány támpont a Korniss-jelenség megértéséhez. (Művészet, 1974. 11.)
Vajda Lajos a tévében. (Filmvilág, 1975. 19.)
Derkovits magyarsága, Derkovits egyetemessége. (Kritika, 1978. 4.)
Hogyan művészetellenes az ellen-művészet? (Literatura, 1981. 1-2.)
Az első forradalmi indulás. A Nyolcak és aktivisták kiállításához. (Kritika, 1981. 4.)
Tatlin. Pályaképvázlat. (Kritika, 1984. 12.)
A huszas évek szovjet filmplakátjai. (Művészet, 1985. 9.)
Egy orosz Berlinben avagy Malevics és a Bauhaus találkozása. (Művészet, 1985. 11-12.)
Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula. (Filmvilág, 1987. 5.)
Derkovits Gyula: Gerendacipelők. (Életünk, 1987. 11.)
Korszakos művek: Ámos Imre – Anna Margit. (Művészet, 1991. 2.)
Gadányi Jenő. (Kultúra és Közösség, 1990. 4.)
A vonal drammatikája. Eizenstein rajzairól. (Filmvilág, 1991. 6.)
Határátlépők. (Színház, 1991. 10-11.)
A negatív pólus. Grafikák a weimari köztársaság idejéből. (Népszabadság, 1991. jún. 1.)
Emlékmű az állhatatlan eszménynek. Pauer Gyula: Szépségminták. (Jelenkor, 1992. 6.)
Elérhetetlen utópia. Uitz Béla kiállítása a Kassák Múzeumban. (Népszabadság, 1992. febr. 29.)
Az abszurd mint koncepció. Jelenetek a magyar concept art történetéből. 1–2. (Balkon. Kortárs művészeti folyóirat, 1993. 1.–1993. 2.)
A zene hipnózisa. Gyémánt Lászlóról. 1–2. (Új Művészet, 1994. 1.–1994. 5.)
Magyar avantgárd izmusok nélkül. 1–2. (Új Művészet, 1994. 4.–1994. 5.)
A geometria lírája. Kovács Attila kiállítása. (Balkon. Kortárs művészeti folyóirat, 1995. 3.)
Mozgásterek. Frey Krisztián kiállítása. (Új Művészet, 1995. 4.)
Úton. [Kicsiny Balázs művészetéről.] (Új Művészet, 1995. 7-8.)
Groteszk áldozat. Major János erotikus művészete. (Új Művészet, 1997. 5-6.)
Veszelszky Béla, a magányos út választója. (Veszelszky Béla. gyűjteményes kiállítása. Műcsarnok, 1997. ápr. 5.–máj. 4. Kat. A kiállítást rend. és a katalógust szerk. is. Bp., 1997)
Kő kövön. Wellisch Tehel Judit kiállítása. (Új Művészet, 1998. 12.)
Avant-Garde and Spiritualism in Hungary. (Hungarian Modernism. 1900–1980. Szerk. Szűcs György. Bp., 1999)
Múlt és jelen szintézise: a Dózsa-fametszetsorozat. (Ezredvég, 2014. 5.).
F. m.: népszerű írásai a New Hungarian Quarterley-ben: Jenő Gadányi, the Painter. (1963)
The Painter of the Defensive: Lajos Vajda. – The Sculpture of Tibor Vilt. (1964)
Studio 66. (1966)
Piroska Szántó, a Painter of Metamorphoses. (1969)
A Stubborn Abstract Painter. (1970).
Irodalom
Irod.: műveiről: Miklós Pál: K. É.: Magyar művészet a két világháború között. (Kritika, 1963. 1.)
Nagy Pál: K. É.: Magyar művészet a két világháború között. (Magyar Műhely, 1964. 9.)
Németh Lajos: Bori Imre–K. É.: Kassák irodalma és festészete. (Kritika, 1968. 7.)
Sükösd Mihály: Bori Imre–K. É.: Kassák irodalma és festészete. (Valóság, 1968. 4.)
Tímár Árpád: Bori Imre–K. É.: Kassák irodalma és festészete. (Társadalmi Szemle, 1968. 4.)
Dévényi Iván: Új Derkovits-monográfia. [K. É.: Derkovits Gyula.] (Jelenkor, 1969. 3.)
Fülep Lajos: Derkovits-év. K. É. Derkovits könyve. (Magyar Nemzet, 1969. márc. 2.)
Miklós Pál: K. É.: Derkovits Gyula. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténet, 1969. 1.)
Miklós Pál: Bori Imre–K. É.: Kassák irodalma és festészete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969. 1.)
Rózsa Gyula: Derkovits teljessége. [K. É.: Derkovits Gyula.] (Új Írás, 1969. 6.)
Szabó Júlia: K. É.: Derkovits Gyula. Monográfia és kand. értek. is. (Acta Historiae Artium, 1969. 3-4.)
Thoma László: K. É. könyve Derkovits Gyuláról. (Alföld, 1969. 6.)
Kandidátusi értekezés Derkovits Gyuláról. (Magyar Nemzet, 1970. márc. 28.)
K. É. Derkovits Gyula c. kandidátusi értekezésének vitája. (Művészettörténeti Értesítő, 1972. 1.)
Vadas József: Bori Imre–K. É.: Kassák irodalma és festészete. [2. kiad.] (Kritika, 1988. 10.)
Szerdahelyi Zoltán: Értékállandóság avagy az önkomplikáció dilemmái: Bori Imre–K. É.: Kassák irodalma és festészete. [2. kiad.] (Literatura, 1989. 3-4.)
Nagy Ildikó: K. É.: Avantgárd – izmusokkal és izmusok nélkül. Vál. cikkek és tanulmányok. (Ars Hungarica, 2005. 1.).
Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. (Bp., 1973)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2005. (Bp., 1999–2004)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2005. (Zug, 2003–2005)
Körner Éva temetése. (Népszava, 2004. aug. 26.–2004. szept. 1.)
Perneczky Géza: Körner Éva halálára. (Holmi, 2004. 9.)
Szeiffert Judit: Körner Éva. (Élet és Irodalom, 2004. 37.)
Beke László: In memoriam Körner Éva. – Körner Éva írásainak bibliográfiája. Összeáll. Aknai Katalin és Hornyik Sándor. (Ars Hungarica, 2004. 2.)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3C-NYFH (Körner József és Grosz Malvin házassági anyakönyve, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68QY-X6W3 (Körner Jenő halotti anyakönyve, 1939)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:49L2-8SMM (Körner József halotti anyakönyve, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7FLS-KTT2 (Körner Jenőné Gera Katalin halotti anyakönyve, 1961)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM62140
https://nntp.hu/person/person.php?personid=39298
https://nevpont.hu/palyakep/korner-eva-abde6
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023