Achim Ádám

Született: 1830. szeptember 1. Békéscsaba, Békés vármegye
Meghalt: 1899. október 23. Szarvas, Békés vármegye
Temetés: 1899. október 25. Kondoros
Temetési hely: Evangélikus Temető

Család

Igen kiterjedt erdélyi, ill. részben szlovák eredetű evangélikus paraszti családból származott.

 

Nagyszülei: Achim Mátyás (1761. jún. 25. Békéscsaba–1831. aug. 3. Békéscsaba), Botyánszky Ilona (1764. márc. 22. Békéscsaba–1816. nov. 27. Békéscsaba); Kerepeczky Pál (1757. jan. 10. Békéscsaba–1822. ápr. 5. Békéscsaba), Novák Zsófia (1762. jan. 14. Békéscsaba–1825. jún. 21. Békéscsaba).

 

Szülei: Achim György (1786. nov. 22. Békéscsaba–1852. okt. 13. Békéscsaba), Kerepeczky Judit (1787. dec. 9. Békéscsaba–1852. aug. 23. Békéscsaba). Tizenegy testvére volt, ő volt a legfiatalabb.

 

Testvérei: Achim György (1807. aug. 16. Békéscsaba–1873. aug. 30. Békéscsaba), Achim Pál (1809. ápr. 5. Békéscsaba–1887. okt. 15. Békéscsaba), Achim János (1811. Békéscsaba–1887. Békéscsaba) földbirtokos, Békéscsaba város (al)bírója, Achim Mátyás (1813. Békéscsaba) szűrszabómester, Achim Judit (1817. máj. 23. Békéscsaba–1889. jan. 4. Békéscsaba), Achim Mihály (1824. Békéscsaba–1899. szept. 2. Békéscsaba) kisbirtokos, Achim Tamás (1826. Békéscsaba), Maczák Jánosné Achim Ilona (1827. aug. 16. Békéscsaba–1908. aug. 3. Békéscsaba). További testvérei nem élték meg a felnőttkort.

 

Achim János unokája: Achim L. András (1871. márc. 15. Békéscsaba, Békés vm.–1911. máj. 15. Békéscsaba. Temetés: 1911. máj. 17. Békéscsaba) politikus, földbirtokos, a magyar agrárszocialista mozgalom egyik elindítója. Achim János és Liker Ilona leszármazottai az Achim L[iker]. összetett családnevet használták.

 

Achim Tamás és Frankó Ilona fia: [ifj.] Achim F. Tamás (1851. dec. 21. Békéscsaba–1918. júl. 31. Békéscsaba) politikus, Békéscsaba város bírója (1904–1908) és Achim F. András (1857. máj. 12. Békéscsaba–1919. okt. 20. Békéscsaba) politikus, parasztgazda, a helyi képviselő-testület tagja.

[id.] Achim Tamás és Frankó Ilona leszármazottai az Achim F[rankó]. összetett családnevet használták. Mindkét Achim András a század eleji Békéscsaba ismert közéleti szereplője volt, politikai fellépésük kezdetén gyakran eltévesztették őket [Ady Endre is összekeverte a két azonos nevű politikust!]

 

Achim Mátyás és Fábry Zsuzsanna gyermekei: Achim János (1837. okt. 1. Békéscsaba–1909. okt. 13. Békéscsaba) ipartestületi jegyző, Achim Pál (1842. júl. 8. Békéscsaba–1903. febr. 24. Békéscsaba) községi könyvelő, Achim Mátyás (1845. jan. 14. Békéscsaba), Achim Károly (1846. jún. 15. Békéscsaba), Achim Mihály (1848. júl. 21. Békéscsaba–1911. szept. 14. Alsódabas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) evangélikus lelkész, a gyóni gyülekezet lelkipásztora, Achim László (1858. ápr. 3. Békéscsaba) raktárnok és Achim Zsigmond (1861. ápr. 29. Békéscsaba–1934. okt. 6. Békés, Békés vm.) táblabíró, ill. Achim Terka (1851. ápr. 7. Békéscsaba), Achim Ida (1853. okt. 22. Békéscsaba) és Láng Gusztávné Achim Mária (†1938. jan. 3. Békéscsaba).

 

Achim Mátyás fia: Achim Mihály (1848. júl. 21. Békéscsaba–1911. szept. 14. Alsódabas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) evangélikus lelkész, a gyóni gyülekezet lelkipásztora.

 

Achim Mihály fia: Gyóni Géza (= Achim Géza, 1884. jún. 25. Gyón, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1917. jún. 25. Krasznojarszk, Oroszország) költő, szerkesztő, újságíró.

Iskola

Elemi iskoláit a békéscsabai népiskolában végezte (1836–1840), majd a szarvasi (1840–1844) és az eperjesi evangélikus főgimnáziumban tanult tovább (1844–1848). A forradalom és szabadságharc idején Eperjesen egy harminc tagból álló diáklégió tagjaként (1848. nov.-étől) részt vett a szerveződő magyar honvédség első kassai csatájában (1849. jan. 4.). A vesztes ütközet után leszerelését kérte, s a pozsonyi és a hallei teológiai akadémián folytatta tanulmányait. A szabadságharc leverése után elkerülte a felelősségre vonást (de csak 1856-ban szentelték fel…)

Életút

Gyulán törvényszéki írnok (1856 előtt), Horváth Sámuel mellett a tótkomlósi gyülekezet (1856–1858) Szeberényi Gusztáv és Haán Lajos mellett a békéscsabai gyülekezet segédlelkésze (1856–1860), az alberti gyülekezet lelkésze (1860–1871), a szarvasi gyülekezet lelkésze és a békési evangélikus esperesség főesperese (1871–1899).

A 19. század végének egyik nagyhatású evangélikus szónoka és teológusa. Évtizedeken át volt a helyi egyházkerületben a népiskolai ügyek előadója és a tankönyvbíráló bizottság elnöke. Irányításával több elemi és polgári iskola alakult, ill. szlovák nyelvű egyházi művek kiadásában is segédkezett. Szónoklatait mindig két nyelven (magyarul és szlovákul) tartotta, az ún. biblikus szlovák nyelv (a mai cseh nyelvhez áll legközelebb, nem azonos a mai szlovák irodalmi nyelvvel!) kiváló ismerője. Prédikációival – amelyeket meg is jelentetett – jelentős szerepet játszott a magyarországi szlovákság művelődéstörténetében.

Emlékezet

Achim Ádám az igen kiterjedt erdélyi, ill. részben szlovák eredetű evangélikus Achim paraszti családból származott. A korabeli nekrológok szerint szept. 1-jén született Békéscsabán. Tanulmányai befejezése után – a szabadságharcban játszott szerepe miatt – évekig nem szentelték fel: Gyulán vállalt törvényszéki írnoki hivatalt. A szarvasi gyülekezet élére 1871-ben nevezték ki, ahol haláláig szolgált. Érdekes, hogy szarvasi elöljáróként mind Achim L. Andrással, mind Bajcsy-Zsilinszky Endrével (ill. a Zsilinszky családdal) szoros kapcsolatba került. Achim L. András utolsó gimnáziumi éveiben Szarvason, rokonánál, Achim Ádámnál lakott (akárcsak sok évvel később, a másik neves rokon, a költő Achim [Gyóni] Géza). Ugyanakkor Achim Ádám volt Zsilinszky Endre keresztelő lelkésze (1886. jún. 6. Szarvas).

 

Achim Ádám nem nősült meg, életében sok támadás érte „zsugoriságáért”. Szerényen élt, mégis 200 hold földet vásárolt Kondoroson. Egyházkerületében nem értették, hogy egy nőtlen lelkipásztornak miért van szüksége 200 hold földre? Az anekdota szerint Achim Ádám a bírálatokra csak annyit mondott, hogy majd megnyílik a szemetek, amikor az enyém már lecsukódott… Valóban, a 200 hold kondorosi földet beltelkekkel együtt egyházára hagyta, végrendeletében azt is kikötötte, hogy a közeli földek a település javára fordíttassanak: 25 holdat a letelepedni vágyó szegény emberekre, 10 holdat iskolai célokra hagyott.

 

Achim Ádám Szarvason hunyt el, a végrendeletében alapított kondorosi evangélikus egyházkerület temetőjében nyugszik. Sírja: svéd gránitból készült obeliszk, amelyet a helyi egyházkerület gondoz.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025