Almásy Sándor
agrárközgazdász
Almásy Alekszandr Kálmánovics
Született: 1929. szeptember 19. Beregszász, Bereg vármegye
Meghalt: 2009. június Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Temetés: 2009. június 23. Nyíregyháza
Temetési hely: Északi Temető
Család
Dédszülei, apai: Almásy Menyhért, Turóczy Mária; Kovács József, Szilágyi Julianna.
Nagyszülei, apai: [id.] Almásy Sándor (1843. okt. 26. Beregszász–1921. febr. 21. Beregszász), Kovács Rozália (1850. dec. 21. Kaba–1943. márc. 7. Beregszász. Temetés: 1943. márc. 9. Beregszász).
Szülei: [id.] Almásy Kálmán (1890. jún. 23. Beregszász–1968. Ungvár), Szappanos Mária (1897–).
Testvére: [ifj.] Almásy Kálmán (1935–1984).
Iskola
Középiskoláit a Beregszászi Állami Gimnáziumban kezdte (1939–1944), a magyar nyelvű oktatás megszűnése után a Nagykállói Állami Gimnáziumban [= Szabolcs Vezér Gimnázium] folytatta (1944–1946), Nagykállón éretts. (1946).
A Lvovi Pénzügyi Technikumban végzett (1956), a Kijevi Népgazdasági Főiskolán közgazdász okl. szerzett (1965), a közgazdaság-tudomány kandidátusa (Moszkva, 1973), doktora (Moszkva, 1986; honosítva: Budapest, 1998).
Életút
A Beregszászi Állami Bank előadója (1947–1953), főkönyvelője (1953–1966), a Beregszászi Mezőgazdasági Nagyüzem tervosztályvezetője (1966–1982). A beregszászi-nagybaktai Kárpátaljai Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomás (1982–1991), az Ukrán Mezőgazdasági Akadémia kijevi Gazdasági Kutatóintézete (1991–1995), majd a Kárpátaljai Agráripari Kutatóintézet Agrárgazdasági és Üzemszervezési Osztálya tudományos osztályvezetője (1995–1996). A Szovjet Tudományos Akadémia (SZUTA) moszkvai Szocialista Világrendszer Gazdaságkutató Intézetének aspiránsa (1970–1973). Az Ungvári Állami Egyetem Közgazdaság-tudományi Kar Gazdaságtervezés és Statisztika Tanszéke egy. tanára (1991–1997).
Áttelepült Magyarországra, a nyíregyházi Stúdium Társaság tud. tanácsadója (1996-tól). A GATE nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara Ungvári Kihelyezett Tagozata tagozatvezető tanára (1997–1998), majd a Főiskola c. főisk. tanára (1998. júl. 1-jétől). A Nyíregyházi Főiskola Gazdálkodási Kar Vállalatgazdasági Tanszéke kutatóprofesszora (2000. jan. 1-jétől).
A volt Szovjetunióban elsők között vizsgálta a piacra termelő szocialista mezőgazdaság fejlesztési problémáit és lehetőségeit, majd jelentős eredményeket ért el a nagyüzemi termeléshez kapcsolódó és a nagyüzemek által integrált kistermelés magyarországi modelljének szovjetunióbeli (ill. ukrajnai) agrárgazdasági alkalmazhatóságának vizsgálata terén. Részletesen elemezte a háztáji gazdálkodás integrált fejlesztésének lehetőségeit, a termelési rendszerek helyét és szerepét a mezőgazdaság modernizációjában. Kutatásainak eredményei nagy mértékben hozzájárultak a magyar mezőgazdasági modell ukrajnai megismertetéséhez és a korszerű termelési és szervezési formák adaptálásához az ukrán mezőgazdaságban. Vezető szerepet játszott a magyar–ukrán regionális (kis)határmenti agrárgazdasági együttműködés kialakításában. Kezdeményezte az Ungvári Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola szoros partnerségét a kárpátaljai magyar nyelvű szakemberképzés megvalósításában: a nyíregyházi agrár-felsőoktatás kárpátaljai (ungvári, beregszászi) kihelyezett képzéseinek szakmai koordinátora és szervezője volt.
Elismertség
Az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének tagja (1996-tól). A Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság alapító alelnöke (1993-tól).
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének alapító tagja (1992-től).
Az Európai Agrárközgazdászok Szervezete (= European Association of Agricultural Economists) tagja (1983-tól).
A moszkvai Össz-szövetségi Mezőgazdasági Akadémia Mezőgazdasági Kistermelés Alosztályának tagja (1986–1990).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: A magyar mezőgazdaság belterjes fejlesztésének hatékonysága. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1973)
Szelszkoje hozjajsztvo Vengerszkoj Narodnoj Reszpubliki. [A kand. értek. átd. változata.] (Moszkva, 1975)
A magyar mezőgazdaság belterjes fejlesztésének problémái és perspektívái. Doktori értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1986)
Organyizacija proizvodsztva i realizaciji szelszkohozjajsztvennoj produkciji v Vengriji. [A doktori. értek. átd. változata.] (Moszkva, 1986)
Novije intyegrirovannije formirovanyije v szelszkom hozjajsztve. (Uzsgorod, 1990)
Kárpátalja lehetőségei a gazdasági együttműködés területén. (Nyíregyháza, 1995)
Rinok prodovolsztva: zonisnoekonomicsni aszpekti. (Kijev, 1995).
F. m.: tudományos dolgozatai: A pótlólagos ráfordítások hatékonysága a különböző belterjességi szinteken gazdálkodó termelőszövetkezetekben. Almásy A. K. néven. (Gazdálkodás, 1971. 10.)
Állóeszköz-hatékonyság az állami gazdaságokban. Almásy A. K. néven. (Gazdálkodás, 1973)
A mezőgazdasági termelés irányítása Magyarországon. Orosz nyelven. Sepa, Vaszilij Vasziljeviccsel. (Ekonomika szelszkoho hozjajsztva, 1982. 2.)
Az egyéni kisegítő fejlődésének ösztönzése Magyarországon. Orosz nyelven. (Planirovanyije i ucset v. szelszkohozjajsztvennih predprijatijah, 1982. 2.)
A határmenti kapcsolatok távlatai a mezőgazdasági termékek termelési technológiájának adaptálásában. Sepa, Vaszilij Vasziljeviccsel. (Gazdálkodás, 1986. 12.)
A határmenti agrárszféra komplex fejlesztésének lehetőségei. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1992. 3.)
Kistermelés Kárpátalja mezőgazdaságában. Szabelkó Sándorral. (Gazdálkodás, 1992. 11.)
Régi-új társadalmi osztály Kárpátalján. Sovák Györggyel. (A falu, 1993. 2.)
A termelés szervezeti formái Kárpátalja mezőgazdaságában. Bolyko Viktorral. (A falu, 1994. 1.)
Magyar nyelvű tudományos élet Kárpátalján. (Debreceni Szemle, 1994. 3.)
Kárpátalja magyarsága a megmaradás lehetőségei. (Dimenziók, 1995. 2-3.)
Agrárváltozások a Kárpátalján. 1–2. Gerhes Miklóssal és Kuzmovics Volodomirral. (Magyar Mezőgazdaság, 1997. 23.–1997. 24.)
Átalakulás Kárpátalján. (Magyar Mezőgazdaság, 1998. 26.)
A foglakoztatottság problémái Kárpátalján. Almásy Ljudmilával. (Területi Statisztika, 2000. 4.)
Az agrárreform újabb fejezetei Kárpátalján. Balján Annusával és Galó Miklóssal. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2001. 3.)
A független Ukrajna gazdaságának történelmi-politikai háttere. (Gazdaság és Társadalom, 2003. 1.)
Versenytársunk vagy piacunk – Ukrajna gabonagazdasága. (Őstermelő. Gazdálkodók Lapja, 2003. 5.)
Határmenti együttműködés lehetősége az agrárszférában. (Őstermelő. Gazdálkodók Lapja, 2003. 6.)
Kárpátalja mezőgazdasága az ezredfordulón. Káli Tiborral. (Gazdaság és Társadalom, 2004. 1.)
Új típusú mezőgazdasági vállalkozások Kárpátalja síkföldi régiójában. (Gazdaság és Társadalom, 2004. 2.)
Ukrajna külkereskedelme. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2004. 2.)
A magyar tapasztalatok alkalmazásának lehetősége Ukrajna mezőgazdaságában. Balján Annusával. (Gazdaság és Társadalom, 2005. 1.)
Munkaerő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyéni gazdaságaiban. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2007. 2.)
Vidéki települések végnapjai Ukrajnában. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2008. 4.)
Adalékok az Orosz Föderáció mezőgazdaságához. (Kommunikáció, média, gazdaság, 2009. 1.).
Irodalom
Irod.: források: Kőszeghy Elemér: Kárpátalja a tudós szemével. Beszélgetés Almásy Sándor agrárközgazdásszal. (Népszabadság, 1993. márc. 29.)
Györke László: Vállalkozóképzés közösen. A GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara az Ungvári Egyetemen. (Kelet-Magyarország, 1997. okt. 2.)
Györke László: Az utazó professzor. [Almásy Sándor.] (Kelet-Magyarország, 1998. jún. 6.)
Györke László: Határon átnyúló vállalkozások. Gazdasági kapcsolatfejlesztés Kárpátalja járásainak új agrárcégeivel. (Kelet-Magyarország, 2003. jún. 30.)
Almásy Sándor: Azok a ’40-es évek. [Visszaemlékezés.] (Nyíregyháza, Krúdy Kiadó, 2007 és 2009)
Almásy Sándor gyászjelentése. (Kelet-Magyarország, 2009. jún. 18.)
Kétlábon járó enciklopédia volt a professzor úr. [Almásy Sándorról. Nekrológ.] (Vasárnapi Kelet, 2009. 35. [szept. 6.])
Húsz éve, hogy érkezett, tíz éve végleg elment. [dr. Almásy Sándorról.] (Kelet-Magyarország, 2019. aug. 3.).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306098 ([id.] Almásy Sándorné Kovács Róza gyászjelentése, 1943)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM2249809
https://nevpont.hu/palyakep/almasy-sandor-514aa
http://www.nevpont.hu/view/13235
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/13235
Megjegyzések
1. Almásy Sándor doktori címe megszerzése idején egy Kárpátalján élő, magyar nemzetiségű szovjet állampolgár, tudományos „főkutató” volt. Témaválasztásakor igen erősen befolyásolhatta az a gondolat, hogy mindkét országnak erős érdeke fűződik a magyar agrárium tapasztalatainak intenzív beépítésére a szovjet mezőgazdaság fejlesztési koncepcióiba: doktori értekezése ennek a koncepciónak a jegyében született meg. Az értekezés célja tehát nem a magyar agrárium megreformálása, hanem a szovjet mezőgazdaság elé egy követhető példa felvázolása volt. A dolgozat az akkori szovjet viszonyok tekintetében úttörő jellegű, iskolateremtő volt. Hatalmas tényanyaggal bizonyítva elsők között mutatott be a szovjet gazdaságtörténetben egy követhető mintát, egy új agrárgazdasági rendszert, amely különössé tette dolgozatát az 1980-as évek Szovjetuniójában! (Kozma Ferenc véleménye Almásy Sándor dolgozatának honosításakor, 1998. márc. 10.).
2. A rokoni kapcsolatok az Almásy család publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2026
