Berend T. Iván
gazdaságtörténész, gazdaságpolitikus
1948-ig Berkovics Tibor Iván
Született:1930.december11.Budapest
Meghalt:2026.augusztus30.Los Angeles,Kalifornia, Egyesült Államok
Család
Dédszülei apai: Berkovics Lajos kisbirtokos, Keizler Sára; ?, ?.
Dédszülei anyai: Groszmann Mór, Hellschein Katalin; Klein Lőrinc, Schwarcz Ernesztin.
Nagyszülei: Berkovics Májer (1846. Kisszelmenc, Ung vm.–1902. máj. 11. Hajdúhadház, Hajdú vm.) tanító, Goldstein Rozália (= Goldstein Záli); Gellei Gyula (= 1898-ig Groszmann Gyula, 1869. máj. 26. Buda–1923. aug. 9. Bp. Temetés: 1923. aug. 12. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) a Fővárosi Szegény Gyermek-kert Egylet hivatalnoka, Klein Terézia (= Klein Rezsinke, 1878. jan. 9. Eger, Heves vm.–1951. ápr. 12. Bp.).
Gellei Gyula testvérei: Groszmann József (1871. szept. 25. Pest–1921. jan. 13. Bp.) kereskedősegéd és Groszmann Samu (1874?–1931. ápr. 26. Pápa, Veszprém vm.) színházi zenész.
Szülei: apja: Berkovics Ármin Mihály (= Berkovits Herman Mihály, 1899. szept. 5. Hajdúhadház) tanító, majd kitanulta az asztalosmesterséget, asztalossegéd, utóbb a Festékkiskereskedők Gazdasági Egyesülete (FEGE) alapító főtitkára (1933) és Festékes c. lapjának szerkesztője. Szépirodalommal is foglalkozott, kisprózai műveket és színdarabokat írt, Berend Mihály néven egy novelláskötetet is kiadott (Tisztesség és szerelem, 1927).
anyja: Gellei Elvira (1905. ápr. 19. Bp.) gép- és gyorsírónő, majd az Anyagvizsgáló-készülékek Gyárának műszaki tisztviselője helyezkedett el.
Gellei Elvira testvérei: Gellei Andor, a FEGE jegyzője és Gellei Jenő (1910. szept. 23. Bp.–1942. szept. 21. Sztarij Oszkol, Kurszki terület, OSZSZSZK, Szovjetunió), munkaszolgálatosként vesztette életét.
Gellei Andor és Gellei Jenő (akárcsak Berkovits Mihály) festékkereskedők voltak: családi festék- háztartási- és piperecikkszaküzletet vezettek. Gellei Jenő emlékét egykori lakóhelyén (Budapest XIII. ker. Hegedűs Gyula utca [akkor: Csáky utca] 37., az épület bejáratánál botlatókő őrzi (2016-tól).
Testvére: Berkovics Ervin Endre [?] (1926–1944) a holokauszt áldozata.
Felesége:
1.
1953. jan.– Berger Rózsa (†2015. febr. 4. Bp.) középiskolai tanár, a budapesti Közgazdasági Technikum tanára, majd az Anna Frank Gimnázium igazgatója (1989–1998).
Gyermekei, leányai: Berend Zsuzsanna (1954. okt. 9. Bp.) és Berend Nóra (1966. máj. 2. Bp.). Elvált.
2.
1980-as évektől Radics Katalin (1947. ápr. 8. Bp.) nyelvész, a nyelvtudományok kandidátusa (1981), az MSZMP KB osztályvezetője (1985–1988), a Társadalmi Szemle főszerkesztője (1989–1990); Radics Vilmos (1911. okt. 8. Bp.–1995. nov. 22. Bp.) újságíró, a Magyar Szemle főszerkesztő-helyettese és Kubányi Klára, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat retusőre leánya.
Radics Katalin első férje: Gyarmati Béla (1942. márc. 5. Kispest) vívó, vb 2. (1970: tőr, csapat); Gyarmati Béla és Tímár Mária leánya. Radics Katalin is vívott, az Újpesti Dózsa I. osztályú tőrvívója volt. Gyermekük, leányuk: Gyarmati Dóra (1976–).
Iskola
A budapesti Izraelita Fiúgimnáziumban tanult (Berkovics Tibor Iván néven, 1941–1948), a budapesti VIII. kerületi Zrínyi Miklós Gimnáziumban éretts. (Berend T. Iván néven, 1949).
A harmadik osztály elvégzése után, 1944 okt. 31-én a nyilasok elhurcolták: előbb Lepsénybe, Veszprémbe, majd a komáromi Csillagerődbe vitték (itt töltötte be a 14. életévét). Innen indították el Németországba, a Komárom és Dachau közötti 600 km-es utat lezárt marhavagonba zsúfolva, hat nap alatt tette meg (Dachauban a 23-as blokkba került, 1945. ápr. 27-ig. Ápr. 27-én az SS-őrség kiürítette a blokkját, a foglyokat egy rabszállítmány részeként útnak indították, Hitler öngyilkossága hírére az őrök elmenekültek, a rabok máj. 1-jén találkoztak amerikai katonákkal.)
Hazatérése után folytatta tanulmányait, 1946-tól részt vett a középiskolai történelmi pályázatokon (előbb 3., majd 2. helyezést ért el). Tanárai közül a legnagyobb hatással Pach Zsigmond Pál volt. (A Zrínyi Gimnáziumban Abád József volt az osztályfőnöke; tévedés, hogy Ránki György az osztálytársa lett volna…) Középiskolásként a Vívó és Atlétikai Club (VAC) kosárlabdázója.
A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen (1949–1951), az ELTE BTK-n tanult (1951–1953), az ELTE-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953); Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérem (1952/53). A történelemtudományok kandidátusa (Berend Iván néven, 1958), doktora (Berend T. Iván néven, 1963), az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.).
Életút
A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, az MKKE, ill. a BKE Általános Közgazdaság-tudományi Kar Gazdaságtörténeti Tanszéke gyakornoka (1949–1953), tanársegéde (1953–1960), egy. docense (1960–1964), egy. tanára (1964. júl. 19-étől) és a Tanszék vezetője (1967–1991). A Kar dékánja (1962–1965), az MKKE rektora (1973–1979).
Az MTA Történettudományi Intézete (TTI) tankönyvi munkaközösségének tagja (1950–1953).
A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) Történelem Tanszéke professzora (1990–2015), az UCLA Európai és Orosz Tanulmányok Központja igazgatója (1993–2005).
Az MTA elnöke (1985. máj. 10.–1990. máj. 24.); a II. Filozófiai és Történettudományi Osztály osztályelnöke (1979. jún. 8. – 1985. jún. 7.). A Kelet–Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete társelnöke (1987–1991).
Önéletírása szerint, a magyarországi cionista mozgalom tagja (1946-tól), majd belépett az MKP-ba (1947; mozgalmi munkát 1948-tól végzett az akkor megalakult Diákszövetségben). 1951, 1952 és 1953 nyarán az egyetemi hallgatók tartalékos katonai kiképzésének keretében katonai szolgálatot teljesített, alhadnagynak nevezték ki (1955 nyarán tiszti továbbképzésen is részt vett).
Az MDP tagja (1954; 1954 őszétől már alapszervezeti párttitkár, 1955-től az MKKE Közgazdasági Kara pártvezetőségének tagja.
Az MSZMP KB tagja (1988. máj. 22.–1989. okt. 7.), a Minisztertanács Tanácsadó Testületének elnöke (1989. márc. 20.–1990. máj. 2.).
Berend T. Iván közgazdásznak készült, de közgazdasági tanulmányait megszakította, mert gazdaságtörténettel kívánt foglalkozni: az ELTE BTK-n tanult tovább. Tudományos pályafutásának kezdetén az MTA Történettudományi Intézetében (TTI) a főiskolai történelemtankönyv gazdaságtörténeti részeinek szerkesztésébe kapcsolódott be, majd Ránki Györggyel közösen megbízást kapott egy új 20. századi magyar gazdaságtörténeti monográfia megírására. Kutatóként mindenekelőtt Magyarország 19–20. századi gazdaságtörténetével foglalkozott, elsősorban a modern gyáripar kialakulását, a nemzeti jövedelem fejlődését, a gazdasági reformokat vizsgálta. Ránki Györggyel 1955-től jelentették meg monográfiasorozatukat a magyarországi gyáripar történetéről a kezdetektől a 20. közepéig (összesen tizenkét kötetet jegyeztek, érdeklődésük később kiterjedt a közép-kelet-európai régió gazdaságtörténeti összefüggéseinek feltárására). Kiemelkedő szerepet vállalt abban, hogy a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem (MKKE) az 1960-as–1970-es években nyitott szellemi műhellyé vált, amely túllépett mind a marxi ortodoxián, mind a korlátolt belterjes és centralizált szocialista gazdaságpolitikai modelleken.
Az MKKE katalizátorszerepet játszott a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésében, majd a tervgazdasági rendszer lebontásában és a piaci átmenet előkészítésében. 1988-ban Berend T. Iván vezetésével egy szakértőcsoport dolgozta ki azt a hároméves gazdaságpolitikai programot, amely felvázolta a szükséges gazdasági reformokat, a gazdaság piacosításának, többek között a privatizációnak a programját. Erre épült az a hároméves terv, amely megalapozta a békés politikai átmenet, a rendszerváltás gazdasági feltételeit. Az MSZMP KB Tudománypolitikai Munkaközössége tagjaként ő vezette a KB által kiküldött munkabizottságot, amely Történelmi utunk címen közzétett jelentésében visszatért 1956 eredeti értelmezéséhez és ismét „népfelkeléssé” nyilvánította az 1956-os forradalmat. Pozsgay Imre 1989. jan. 28-i rádióinterjújában az MSZMP KB beleegyezése nélkül – a KB-n belüli harc részeként – megosztotta ezt az akkor még belső információt a nyilvánossággal, így a közvélemény úgy értesült, hogy a pártállami vezetők közül Pozsgay Imre először nevezte 1956-ot „népfelkelésnek”… Akadémiai elnöksége idején kezdődtek el az akadémiai törvény munkálatai (1988), és rehabilitálták az 1949-ben kizárt tudósokat (1989), ill. alkották meg a külső tagok rendszerét (1990).
Berend T. Iván 1990-ben az Egyesült Államokban telepedett le, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) Kelet-Európa professzoraként érdeklődése kiterjedt az Európai Unió (EU) kialakulásának történetére, gazdasági kihívásainak és az EU gazdasági integrációjának elemzésére. Utolsó éveiben az európai és az amerikai politikai populizmus jellegzetességeit kutatta, élete utolsó évéig igen jelentős közéleti publikációs tevékenységet fejtett ki (aktuálpolitikai írásai a Népszavában jelentek meg, 2020–2026). Angol nyelvű, korszakos monográfiáit a világ vezető és legnagyobb akadémiai könyvkiadója a Routledge Kiadó (Abingdon, Oxfordshire) adta ki.
Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára (1967–1973), elnöke (1975–1979).
Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, a Brit Tudományos Akadémia tagja (l.: 1988), az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (külföldi: 1989). Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja (2015).
A Royal Historical Society tagja (1980-tól), a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság igazgatótanácsának alelnöke (1986–1994), a Nemzetközi Történelmi Társaság alelnöke (1990-től).
Elismerés
Kossuth-díj (1961), Akadémiai Díj (1965 és 1966), Molnár Erik-emlékérem (1975), Apáczai Csere János-díj (1980), Állami Díj (1985).
Munka Érdemrend (arany, 1977).
A New York-i St. John’s Egyetem tb. doktora, a Glasgow-i Egyetem díszdoktora (1984).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: Magyarország gyáripara a második világháború időszakában. 1938–1944. Kand. értek. (Bp., 1955)
Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900–1914. Monográfia és egy. tankönyv is. Ránki Györggyel. (Bp., Szikra Könyvkiadó, 1955)
Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában. 1933–1944. Monográfia. Ránki Györggyel. (Gazdaságtörténeti értekezések. 2. Bp., Akadémiai Kiadó, 1958)
A monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon. 1900–1944. Monográfia. Ránki Györggyel. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1958; angolul: Studia Historica. 19. The Development of the Manufacturing Industry in Hungary. 1900–1944. Bp., 1960)
Magyarország a fasiszta Németország „életterében”. 1933–1939. Monográfia. Ránki Györggyel. (Gazdaságtörténeti tanulmányok. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1960; 2. kiad. Bp., 1961)
Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon. 1945–1948. Monográfia. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1962)
Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor. 1948–1950. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1964)
Magyarország gazdasága az első világháború után. 1919–1929. Monográfia. Ránki Györggyel. (Gazdaságtörténeti értekezések. 4. Bp., Akadémiai Kiadó, 1966)
Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX–XX. században. Monográfia. Ránki Györggyel. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1969; 2. átd. és bőv. kiad. 1976; angolul: Economic Development in East-Central Europe in the 19th and 20th Centuries. New York [etc.], 1974; olaszul: Lo sviluppo economico nell’Europa centroorientale nel XIXe nel XX secolo. Bologna, 1978)
A magyar gazdaság száz éve. Monográfia. Ránki Györggyel. (Bp., Kossuth Könyvkiadó–Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1972; angolul: National Economic Histories. Hungary. A Century of Economic Development. New York, 1974)
A vállalati fejlődés útjai és sajátosságai a XX. századi magyar iparban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1973. nov. 19.; megjelent: MTA II. Osztályának Közleményei, 1974)
A tőkés gazdaság története Magyarországon. 1848–1944. Monográfia. Szuhay Miklóssal. (Magyarország gazdaságtörténete. 1. Bp., Kossuth Könyvkiadó–Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973; 2. kiad. 1975; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1981; 6. kiad. 1988; 7. kiad. 1989; 8. kiad. 1990; 9. kiad. 1991; 10. kiad. Aula Kiadó, 1993)
Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX–XX. századi történetéről. Ránki Györggyel. (Elvek és utak. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1974)
A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon. 1945–1968. Monográfia. (Magyarország gazdaságtörténete 2. Bp., Kossuth Könyvkiadó–Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974; 2. kiad. 1976; A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon. 1945–1975 címmel. 3. átd. kiad. 1979; 4. kiad. 1985; 5. kiad. 1987; 6. kiad. 1989)
Öt előadás gazdaságról és oktatásról. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1978)
A nagy válság és Közép-Kelet-Európa. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1979. okt. 1.; megjelent: MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Közleményei, 1979)
Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Az európai periféria az ipari forradalom korában. Tanulmányok. Írta és szerk. Ránki Györggyel. Az idegennyelvű tanulmányokat ford. Berend Zsuzsa és Ránki Zsuzsa. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979)
Underdevelopment and Economic Growth. Studies in Hungarian Social and Economic History. [Vál. cikkek, tanulmányok a magyar gazdaságról.] Ránki Györggyel. Ford. Berend Zsuzsa, Czinner Judit et. al. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1979)
Napjaink – a történelemben. Tanulmányok. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1980)
Underdevelopment in Europe in the Context of East–West Relations in the 19th Century. (Studia Historica. 158. Bp., 1980)
The European Periphery and Industrialization. 1780–1914. Ránki Györggyel. (Studies in Modern Capitalism. 3. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982)
Válságos évtizedek. A XX. század első fele közép- és kelet-európai történetének interpretációja. Monográfia. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1982; 2. kiad. 1983; 3. bőv. és átd. kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1987; angol nyelvű átd. kiad.: Decades of Crisis. Central and Eastern Europe before World War II. Berkely [etc.], 1998; 2. angol nyelvű átd. kiad. 2001)
Gazdasági útkeresés. 1956–1965. A szocialista gazdaság magyarországi modelljének történetéhez. (Nemzet és emlékezet. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1983)
The Hungarian Economy in the Twentieth Century. Monográfia. Ránki Györggyel. (Croom Helms Series on the Contemporary Economic History of Europe. London–New York [etc.], 1985)
Szocializmus és reform. (Kérdőjel [sorozat]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1986)
The Crisis Zone of Europe. An Interpretation of East-Central European History in the First Half of the Twentieth Century. (Cambridge [etc.], Cambridge University Press, 1986)
Európa gazdasága a 19. században. 1780–1914. Monográfia. Ránki Györggyel. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1987)
A magyar gazdasági reform útjai. Monográfia. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988; angolul: The Hungarian Economic Reforms. 1953–1988. Cambridge [etc.], 1990)
A Gazdasági Reformbizottság programjavaslata. 1990–1992. Balassa Ákossal és Bencze Péterrel. (Átalakítás, piacgazdaság, stabilizáció [sorozat]. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989)
A történelem ahogyan megéltem. [Visszaemlékezések.] (Bp., Kultutrade Kiadó, 1997)
Central and Eastern Europe. 1944–1993. Detour from the Periphery to the Periphery. (Cambridge Studies in Modern Economic History 1. Cambridge–New York–Melbourne, Cambridge University Press, 1998; magyarul: Terelőúton. Szocialista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet-Európában. 1944–1990. Ford. Radics Katalin. Bp., Vince Kiadó, 1999)
Studies on Central and Eastern Europe in the Twentieth Century. [Tanulmányok.] Ránki Györggyel. (Variorum Collected Studies Series. 39. Aldershot, Ashgate Publishing Ltd., 2002)
Kisiklott történelem. Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. História Könyvtár. Monográfiák 19. Bp., 2003; angolul: History Derailed. Central and Eastern Europe in the Long Nineteenth Century. Berkeley–Los Angeles–London, 2003)
An Economic History of Twentieth Century Europe. Economic Regimes from Laissez-Faire to Globalization. Monográfia. (Cambridge–New York–Melbourne, Cambridge University Press, 2006)
Európa gazdasága a 20. században. Monográfia. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. História Könyvtár. Monográfiák 25. Bp., 2008; olaszul: Milano, 2008)
From the Soviet Bloc to the European Union. The Economic and Social Transformation of Central and Eastern European since 1973. (Cambridge [etc.], Cambridge University Press, 2009)
History in My Life. A Memoir of Three Eras. (Bp.–New York, CEU Press, 2009)
Europe since 1980. (The World Since 1980. Cambridge [etc.], Cambridge University Press, 2010)
Case Studies on Modern European Economy. Entepreneurs, Inventions, Institutions. (London–New York [etc.], Routledge, 2013)
An Economic History of Nineteenth Century Europe. Diversity and Industrialization. (Cambridge–New York [etc.], Cambridge University Press, 2013)
Europe in Crisis. Bolt from the Blue? (New York–London [etc.], Routledge, 2013; 2. kiad. 2016)
The History of European Integration. A New Perspective. (New York–London [etc.], Routledge, 2016; az előszó megjelent: Köz-gazdaság. Tudományos füzetek, 2016. 1.)
The Contemporary Crisis of the European Union. Prospects of the Future. (New York–London [etc.], Routledge, 2017)
Naplementék. Történelmi korszakváltozatok. Szerk. Lengyel Klára. (Bp., Éghajlat Könyvkiadó, 2018)
Élj érdekes időkben! Jegyzetek, viták kulturális élményekről, politikai, társadalmi és gazdasági eseményekről. (Bp., Éghajlat Könyvkiadó, 2019; 2. jav. kiad. 2020)
A Century of Populist Demagogues. Eighteen European Portraits. [Elektronikus dokumentum.] (Bp. [etc.], CEU Press, 2020)
Economic History of a Divided Europe. Four Diverse Regions in an Integrating Continent. [Elektronikus dokumentum.] Abingdon, Routledge, 2020)
Az Európai Unió története. Integráció, populizmus, nacionalizmus. Ford. Felcsúti Péter. (Bp., Kossuth Kiadó, 2021; angolul: The Economics and Politics of European Integration. Populism, Nationalism and the History of EU. [Elektronikus dokumentum.] Abingdon, Routledge, 2021)
Az Óperenciás-tengeren innen és túl. Világunkról nyitott szemmel. Esszék. (Bp., Nora Libro Kiadó, 2022)
Örvények és sziklák között. Esszék. (Bp., Napvilág Kiadó, 2024).
F. m.: könyvfejezetei: Das Niveau der Industrie Ungarns zu Beginn des XX. Jahrhunderts im Vergleich zu dem Europas. Ránki Györggyel. (Studia Historica 51. Studien zur Geschichte des Österreichisch–Ungarischen Monarchie. Szerk. Hanák Péter és Sándor Vilmos. Bp., 1961)
Development of the Industrial Zone around Budapest. Ránki Györggyel. (Tanulmányok Budapest múltjából. 14. köt. Bp., 1961)
Capital Accumulation and the Participation of Foreign Capital in Hungarian Economy after the First World War. Ránki Györggyel. (Nouvelles études historiques publiées à l’occasion du XIIe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Vol. 2. Szerk. Csatári Dániel, Katus László, Rozsnyói Ágnes. Bp., 1965)
Nationaleinkommen und Kapitalakkumulation in Ungarn. Ránki Györggyel. (Studia Historica 62. Social-Economic Researches on the History of East-Central Europe. Szerk. Pamlényi Ervin. Bp., Akadémiai Kiadó, 1970)
Gazdaság és társadalom a századelő Magyarországán és Károlyi Mihály. (Emlékezés Károlyi Mihályra. Szerk. Stier Miklós. Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
Változások és folytonosságok. A gazdaságpolitika útja Magyarországon 1956–1957 fordulója után. (Válság és megújulás. Gazdaság, társadalom és politika Magyarországon. Az MSZMP 25 éve. Tudományos ülésszak, Bp., 1981. szept. 29.–okt. 1. Előadások. Szerk. Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1981)
A gazdaságpolitika és az irányítási rendszer átalakítási útjai. 1956–1965. (Az MSZMP negyedszázada. Tudományos tanácskozás a párt 1957. júniusi országos értekezletének 25. évfordulója alkalmából. Szerk. Habuda Miklós és Urbán Károly. Bp., 1982)
Gazdasági előretörések és lemaradások a 19. században. (Gólyavári esték. Előadások a magyar történelemről. Szerk. Hanák Gábor. (Bp., RTV-Minerva, 1984)
A modern magyar gazdaság fejlődésútja. (Tanulmányok Magyarországról, magyarokról. A Magyarok Világszövetsége kiadványa. Bp., 1985)
A társadalmi fejlődés közép- és kelet-európai útjai. – Magyarország helye Európában. (Helyünk Európában. I. köt. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. Vál., szerk. Ring Éva. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1986; 2. kiad. 1987)
Pach tanár úr. – A külföldi tőke és Közép-Kelet-Európa szocialista gazdaságai a II. világháború után. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 6. Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., MTA Történettudományi Intézete, 1989)
Central and Eastern Europe in the „Short 20th Century”. (Modern Age – Modern Historian. In memoriam Ránki György. [Tanulmányok Ránki György emlékére.] Szerk. Glatz Ferenc Bp., 1990)
The Rise of Political Antisemitism. (Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára. Szerk. Karsai László és Molnár Judit. Bp., 2002)
Az eltűnő parasztság nyomában. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 4. Agrártörténet – agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Szerk. Buza János [etc.] Bp.–Miskolc, 2006)
Miért omlott össze az államszocializmus? (Megismerhető világtörténelem. Zsigmond László születésének 100. évfordulójára. Szerk. Székely Gábor. Bp.–Mogyoród, 2007).
F. m.: szerk.: Erdei Ferenc: Emberül élni. Egy életút mérföldkövei. Válogatás E. F. írásaiból. Vál., szerk. B. T. I. és Szuhay Miklós, a bevezető tanulmányt írta B. T. I., az életrajzot összeáll. Erdei Sándor. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1974)
Válság–recesszió–társadalom. Az 1930-as évek és az 1970-es–1990-es évek összehasonlítása. Vál. tanulmányok. Szerk. Knut Borchardttal. (Bp., 1987)
Transition to a Market Economy at the End of the 20th Century. Eleventh International Economic History Congress. Session A-3. Sept. 12–17. 1994. Milano. (Südosteuropa Studien. 54. München, 1994)
Pach Zsigmond Pál: Hungary and the European Economy in Early Modern Times. Szerk., az előszót írta. (Collected Studies Series. 469. Aldershot, 1994)
Long-Term Structural Changes in Transforming Central and Eastern Europe. The 1990s. Szerk. (Südosteuropa Studien. 57. München, 1997).
F. m.: tudományos dolgozatai. Berend Iván néven: Gazdaságtörténet-írásunk és -oktatásunk néhány kérdése a párt- és kormányhatározatok útmutatásai alapján. Sándor Pállal. (Századok, 1954. 1.)
Német gazdasági expanzió és a magyar gyáripar a szovjetellenes háború idején. 1941–1945. Ránki Györggyel. (Századok, 1955. 4-5.)
Az ipar háborús előkészítése és ennek hatása az ipari ciklus alakulására Magyarországon. 1933–1938. Ránki Györggyel. (Közgazdasági Szemle, 1956. 1.)
Viták az ellenforradalmi korszak gazdaságtörténetének néhány kérdéséről. Ránki Györggyel. (Századok, 1956. 1-2.)
Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt. Ránki Györggyel. (Századok, 1957. 5-6.).
F. m.: tudományos dolgozatai. Berend T. Iván néven: Túltermelési válság Magyarországon. 1929–1933. (Belpolitikai Szemle, 1958. 6.)
Die deutsche wirtschaftliche Expansion und das ungarische Wirtschaftsleben zur Zeit des zweiten Weltkriegs. Ránki Györggyel. (Acta Historica, 1958. 3-4.)
A nagybirtok és a nagytőke „agrárius-merkantil” ellentétének kérdéséhez. 1919–1925. Ránki Györggyel. (Történelmi Szemle, 1959. 1-2.)
Magyarország iparának XX. század eleji színvonala az európai összehasonlítás tükrében. Ránki Györggyel. (Közgazdasági Szemle, 1960. 8-9.)
A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez. – Contribution to the Problem of the Formation and Magyarország ipari színvonala az európai összehasonlítás tükrében a második világháború előtt. Ránki Györggyel. (Közgazdasági Szemle, 1961. 1.)
German–Hungarian Relations Following Hitler’s Rise to Power. 1933–1934. Ránki Györggyel. (Acta Historica, 1961. 3-4.)
Az állami beavatkozás rendszere és a nagytőke gazdasági hatalmának aláásása az inflációs periódusban. 1945–1946. (Párttörténeti Közlemények, 1961. 4.)
A stabilizáció megvédése és a tőkekisajátítás „száraz” államkapitalista útja Magyarországon. 1946–1947. (Századok, 1962. 1-2.)
Der Schutz der Währungsstabilisierung und der staatskapitalische Weg der Kapitalenteigung in Ungarn. 1946–1947. (Acta Historica, 1963. 1-2.)
A munkásosztály összetétele és helyzete az ellenforradalmi rendszer első évtizedében. 1919–1929. Ránki Györggyel. – Hozzászólás a népi demokratikus forradalom jellegéről folyó vitához. A népi demokratikus átalakulás gazdasági tartalmának kérdéséhez. Szakács Sándorral. (Párttörténeti Közlemények, 1964. 3.)
Infláció és elzárkózási irányzatok Magyarországon, az első világháború után. 1921–1924. Ránki Györggyel. (Századok, 1964. 4.)
Die Struktur der ungarischen Gesellschaft nach dem ersten Weltkrieg. Ránki Györggyel. (Acta Universitatis Debreceniensis. Seria Historica, 1965)
A magyar társadalom szerkezete az első világháború után. Ránki Györggyel. (Egyetemes történeti tanulmánykötet, 1965. 4.)
A gazdasági politika két évtizedének kérdéséhez. (Századok, 1965. 4-5.)
Nemzeti jövedelem és tőkefelhalmozás Magyarországon. Ránki Györggyel. (Történelmi Szemle, 1966. 2.)
Az 1946. évi stabilizáció. (Közgazdasági Szemle, 1966. 7-8.)
Contribution to the History of Hungarian Economic Policy in Two Decades Following the Second World War. (Acta Historica, 1967. 1-2.)
Az ipari forradalom kérdéséhez Kelet–Délkelet-Európában. Ránki Györggyel. (Századok, 1968. 1-2.)
A közép- és kelet-európai gazdasági integráció kérdéséhez. Történelmi előzmények. 1–2. (Közgazdasági Szemle, 1968. 3.–1968. 5.)
A Duna-medence gazdasági problémái az Osztrák–Magyar–Monarchia felbomlása után. Ránki Györggyel. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1969. 3.)
A termelőerők fejlődése: növekedés és struktúraváltozás Magyarországon a szocialista átalakulás negyedszázadában. (Századok, 1970. 4.)
Some Main Tendencies of Industrial Development in Postwar Hungary. (Acta Oeconomica, 1970. 5.)
Gazdasági növekedés és struktúraváltozások a kelet-európai szocialista országokban a második világháború után. Ránki Györggyel. (Párttörténeti Közlemények, 1970. 1.)
Helyreállítás és tőkekisajátítás a népi demokratikus országokban, a felszabadulás után. Ránki Györggyel. (Történelmi Szemle, 1970. 2.)
Az egyetemes gazdaságtörténet módszeréhez és felfogásához. Ránki Györggyel. (Századok, 1971. 1.)
Zur Methodologie und zum Konzept der „allgemeinen Wirtschaftsgeschichte”. Eine Annäherung der modernen Periode aus einem osteuropäischen Aspekt. Ránki Györggyel. (Acta Historica, 1971. 3-4.)
A tervezés hatása a gazdasági növekedésre. A magyar tapasztalatok. (Századok, 1972. 1.)
Mai gazdasági-társadalmi jelenségek és a történetiség. (Társadalmi Szemle, 1973. 3.)
Ways and Pecularities of Enterprise Development in Twentieth Century Hungarian Industry. (Acta Historica, 1974. 3-4.)
Gazdaságunk három évtizede és a 20. század gazdaságfejlődési tendenciái. (Társadalmi Szemle, 1974. 12.)
A szocialista gazdaságpolitika három évtizede Magyarországon. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1975. 1.)
Thirty Years of Hungarian Socialist Economy. (Acta Oeconomica, 1975. 2-3.)
Kelet-Európa gazdasági fejlődésének kérdéseihez a két világháború között. (Történelmi Szemle, 1975. 4.)
A történelem mint tudományos diszciplina és mint iskolai stúdium. A Magyar Történelmi Társulat vándorgyűlésének bevezető előadása. (Századok, 1976. 3.)
Development of the Infrastructure in Historical Perspective. (Acta Oeconomica, 1976. 3-4.)
Az infrastruktúra – háttérágazat – fejlesztése történeti összefüggésben. (Társadalmi Szemle, 1976. 12.)
Current Hungarian Economic Policy in Historical Perspective. (Acta Oeconomica, 1977. 2.)
Ten Years after – Instead of a Balance Sheet. Thoughts the Anniversary of the Hungarian Economic Reform. (Acta Oeconomica, 1978. 1-2.)
Gazdasági elmaradottság és a külkereskedelem szerepe a XIX. századi Európában. (Történelmi Szemle, 1978. 2.)
A gazdasági nekilendülés „emberi” tényezői az elmaradott európai országokban a 19. században. Ránki Györggyel. (Közgazdasági Szemle, 1978. 12.)
A magyar gazdaság és a világpiac a 20. században. (Társadami Szemle, 1979. 11.)
The Hungarian Economy and the World Market in the 20th Century. (Acta Oeconomica, 1980. 1-2.)
Utunk a hetvenes évtizedig. B. T. I. előadása az MTA I. és II. Osztályai által Az 1970-es évtized a magyar történelemben címmel tartott tudományos ülésén. (Párttörténeti Közlemények, 1980. 3. és Közgazdasági Szemle, 1980. 7-8.)
Continuity and Changes of Industrialization in Hungary after the Turn of 1956–1957. (Acta Oeconomica, 1981. 3-4.)
A gazdaságpolitika útja Magyarországon 1956–1957 fordulója után. (Társadalmi Szemle, 1982. 1.)
A világgazdasági válság – 1929–1933 – sajátos hatásai Közép-Kelet-Európában. (Történelmi Szemle, 1982. 1.)
Az ipari termelés szerkezetváltási programja és útjai 1956–1957 fordulója után. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1982. 1.)
A marxi szocialista gazdaságkép és reformfolyamatunk. (Mozgó Világ, 1984. 3.)
Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista építés magyar gyakorlatában. (Társadalmi Szemle, 1987. 4.)
A magyar reform sorsfordulója az 1970-es években. (Valóság, 1988. 1.)
A magyarországi szocializmus és desztalinizálási folyamata. (Info-Társadalomtudomány, 1988. 7.)
Az orosz kommunista forradalom új utakra tér. (Valóság, 1989. 1.)
The Crisis of the Hungarian Reform in the 1970s. (Acta Oeconomica, 1989. 1-2.)
A bolsevik forradalom a „pártállam” diktatúrájába torzul. (Valóság, 1989. 12.)
Közép- és Kelet-Európa a „rövid 20. században”. (Társadalmi Szemle, 1990. 3.)
Magyarország külkereskedelme a 19–20. században. (Info-Társadalomtudomány, 1990. 15.)
Társadalmi átalakulás és strukturális változások. Közép- és Kelet-Európa alkalmazkodása történelmi perspektívában. (Külgazdaság, 1996. 5.)
Terelőúton. A hidegháború kibontakozása és a „fordulat” éve. (Mozgó Világ, 1999. 5.)
A kelet-európai „átalakulási válság” történelmi nézőpontból. (Európai Szemle, 2001. 4.)
A globalizáció és hatása a centrum-periféria kapcsolatokra Európában. (Biztosítási Szemle, 2004. 10.)
Viták a 19. századi Európa gazdaságtörténetéről. Ránki György halálának 20. évfordulóján. (Történelmi Szemle, 2008. 4.)
Hungary in Transforming Central and Eastern Europe. 1989–2008. A Few Debated Questions. (Society and Economy, 2009. 1.)
Magyarország a közép- és kelet-európai átalakulásban. 1989–2008. Néhány vitás kérdés. – Hungary in the Central and Eastern European Transformation. 1989–2008. Some Controversial Issues. (Nemzetközi Közlöny. Közép-kelet-európai közigazgatási folyóirat, 2009. 1.)
Central and Eastern Europe in the World Economy. Past and Prospects. (Hungarian Studies, 2011. 2.)
The Economic Response to Globalization, Recovery and Growth the Integration of Eastern and Western Europe. (Society and Economy, 2014. 1.).
F. m.: népszerű írásai: A gazdaságtörténeti szemináriumok és konzultációk tapasztalatai. Szuhay Miklóssal. (Felsőoktatási Szemle, 1960. 11.)
A marxista eszmeiség mércéje. (Magyar Tudomány, 1966. 6.)
A gazdaságirányítási mechanizmus történetéhez. (Magyar Tudomány, 1966. 7-8.)
Az objektivizmus és a szubjektivizmus kérdése történetszemléletünkben. (Társadalmi Szemle, 1966. 10.)
Történész szemmel a Fényes szelekről. (Századok, 1969. 1.)
Változások az életkörülményekben a felszabadulás óta. (Társadalmi Szemle, 1970. 4.)
A fogyasztás – életkörülmények, szokások – változásai és a tudati tükröződés néhány összefüggése. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1971. 1-2.)
Az V. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus és tanulságai, Leningrád, 1970. aug. (Századok, 1971. 2.)
Gazdaságtörténet – munkásmozgalom-történet. Reflexiók és elvárások. (Párttörténeti Közlemények, 1972. 1.)
Történettudomány – népszerűsítés – történelemoktatás. Szabolcs Ottóval. (Századok, 1973. 5-6. és Történelem és tömegkommunikáció. Szerk. Vass Henrik. Bp., 1976)
The Present in Historical Perspective. (The New Hungarian Quarterly, 1976)
Közgazdaság-tudományi Intézet. Bognár Józseffel. (Gazdaság- és jogtudomány, 1976. 3-4.)
Gazdaság – műveltség – társadalomtudomány. (Közgazdasági Szemle, 1976. 7-8. és Magyar Tudomány, 1976. 7-8.)
Történelem és társadalomismeret. (Világosság, 1976. 8-9.)
Mai gazdaságpolitikánk történelmi összefüggésben. (Magyar Tudomány, 1977. 6.–Közgazdasági Szemle, 1977. 7-8.)
Közgazdasági felsőoktatásunk. Történetének útja, jelenének megoldásai és megoldhatatlanságai. Stark Antallal és Tordai Ildikóval. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1978. 2.; angolul: Hungarian Higher Education in Economics. Its Past, Present and Future. Acta Oeconomica, 1978. 1-2.)
Az oktatási reform néhány kérdéséről. (Századok, 1978. 3.)
A közgazdasági felsőoktatás. Stark Antallal és Tordai Ildikóval. (Felsőoktatási Szemle, 1978. 7-8.)
A nagy válság. (História, 1980. 1.)
Hungary’s Road to the Seventies. (The New Hungarian Quarterly, 1981)
Gondolatok és észrevételek a legfőbb gazdaság- és társadalompolitikai tennivalókról a jelen és a VI. ötéves terv időszakában. (Egyetemi Szemle, 1980. 1.)
Gondolatok a VI. ötéves tervről. (Társadalmi Szemle, 1981. 1.)
Gazdaságirányítási-tervezési mechanizmusunk reformjának első fejezete 1956–1957-ben. (Valóság, 1981. 12.)
Gazdaság- és társadalompolitikai vitáink történetéhez. (Magyar Tudomány, 1982. 8-9.)
The Economy. Catching Up or Standing Still. (The New Hungarian Quarterly, 1984)
Gazdaságpolitika – életszínvonal 1951-ben. (História, 1984. 2.)
Az elmúlt négy évtized a magyar történelemben. (Párttörténeti Közlemények, 1985. 1. és Valóság, 1985. 1.)
A huszadik század nagy gazdasági válságai a történelem folyamataiban. Hasonlóságok és különbségek az 1930-as és az 1970-es–1980-as évek között. (Valóság, 1985. 9.)
The Present as History. (The New Hungarian Quarterly, 1986)
Iparpolitika 1956 után. (História, 1986. 5-6.)
Kína a reformok útján. Élmények, benyomások, beszélgetések. (Valóság, 1986. 9.)
The Cultural Identity of Central and Eastern Europe. (The New Hungarian Quarterly, 1987)
Szellemi megújulás – történelmi mozzanatok. (Társadalomtudományi Közlemények, 1987. 4.)
Tudományos-szellemi életünk néhány központi kérdése. (Magyar Tudomány, 1987. 6.)
Problémák és megközelítések felszabadulás utáni történelmünkben. (Társadalmi Szemle, 1989. 8-9.)
A művész a sztálinizmus szorításában. (Társadalmi Szemle, 1989. 11.)
Egy történelmi bukás okai. (Egyetemi Szemle, 1990. 2.)
Két békés forradalom. (Társadalmi Szemle, 1990. 7.)
Nemzeti utak és tévutak. (Valóság, 1990. 10.)
A modern európai társadalom kialakulása. 1870–1945. (Valóság, 1991. 9.)
Átalakulás a világgazdaság perifériáin. A századvég gazdasága történelmi perspektívában. (Esély, 1995. 5. és Magyar Tudomány, 1995. 7.)
Az állam szerepe a modernizációban. (História, 1995. 7.)
A századvég gazdasági válsága a válságteóriák fényében. (Kritika, 1996. 1.)
A szovjet rendszer összeomlásáról. (História, 1996. 7.)
A szovjet blokk mélyülő válsága. (Kritika, 1999. 5.)
Romantika – nacionalizmus – modernizáció. (História, 2001. 3. és Magyar Tudomány, 2001. 5.)
Oktatásról és gazdaságról – visszapillantva. (Educatio, 2001. 4. )
A tervezéstől a piacig. (História, 2001. 9-10.)
Északnyugat-Európa felemelkedése. (História, 2002. 4.)
A jóléti állam. Válság és kiutak. (História, 2003. 7. és Magyar Tudomány, 2003. 10.)
Változások Közép- és Kelet-Európában a 20. század utolsó negyedében. (Fejlesztés és finanszírozás, 2004. 4.)
A modern gazdasági rendszerek „laboratóriuma”. (História, 2004. 8.)
A gazdasági ciklusok és hatásuk Európa átalakulására. (Európai tükör, 2004. 9.)
Európa a csúcson. (História, 2006. 4.)
Az idegengyűlölettől az etnikai tisztogatásig. A kelet-európai nacionalizmus történetéből. (Európai tükör, 2006. 9.)
Az Európai Unió bővítési politikája és átalakulásában játszott szerepe. (Fejlesztés és finanszírozás, 2007. 2.)
Az Európai Unió hatása Közép- és Kelet-Európa átalakulására. (Európai tükör, 2007. 3.)
Az autoriter és fasiszta rendszerek gazdaságáról. A fasiszta Olaszország példáján. (História, 2008. 2.)
Magyarország a közép- és kelet-európai átalakulásban. 1989–2008. (Köz-gazdaság. Tudományos füzetek, 2008. 4.)
A piacgazdaság bevezetése Magyarországon. 1990–2008. (História, 2008. 8.)
Válságtól válságig. Új európai Zeitgeist az ezredfordulón. 1973–2008. (Európai tükör, 2010. 5.)
Európa két válsága: 1968–1985 és 2008–2010. (História, 2010. 9-10.)
Két válság között. Európa átalakulása, 1973–2010. (Magyar Tudomány, 2010. 10.)
Közép- és Kelet-Európa a világgazdaságban. Múlt és jövő. (Fejlesztés és finanszírozás, 2011. 1.)
Az Unió válsága és kilátásai. (Figyelő, 2015. 51–52.)
Lemaradások és felzárkózások. Éles regionális különbségek Európában. (Köz-gazdaság. Tudományos füzetek, 2020. 1.)
megemlékezései: In memoriam Ránki György. (Nyelvünk és Kultúránk, 1988)
Búcsú Lehel Györgytől. (Muzsika, 1989. 12.)
Pach Zsigmond Pál. Egy nagyszabású tudományos életmű. (Történelmi Szemle, 2001. 3-4.)
Pach Zsigmond Pál. (Magyar Tudomány, 2002. 1.)
Ehrlich Éva. (Közgazdasági Szemle, 2009. 6.)
F. m.: írásai napilapokban: Ésszerű lehet-e az irracionalitás? (Magyar Nemzet, 1979. dec. 24.)
Műveltségeszmény és történelem. (Népszabadság, 1981. ápr. 4.)
Közösségi tulajdon – magántevékenység – szocializmus. (Magyar Nemzet, 1986. dec. 24.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Litván György: B. T. I.–Ránki György: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900–1914. (Párttörténeti Közlemények, 1956. 1.)
Földi Tamás: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900–1914. (Közgazdasági Szemle, 1956. 6.)
Sipos Aladár: B. T. I.–Ránki György: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900–1914. (Századok, 1957. 1-4.)
Búza Márton: Két könyv a magyar kapitalizmus fejlődéséről és sajátosságairól: B. T. I.–Ránki György: A monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon. 1900–1944. és Sándor Vilmos: A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon. 1849–1900. (Pártélet, 1958. 6.)
Esze Zsuzsa: B. T. I.–Ránki György: A monopolkapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon. 1900–1944. (Közgazdasági Szemle, 1959. 8-9.)
Pamlényi Ervin: B. T. I.–Ránki György: Magyarország a fasiszta Németország „életterében”. 1933–1939. (Népszabadság, 1961. febr. 16.)
Földi Tamás: B. T. I.– Ránki György: Magyarország a fasiszta Németország „életterében”. 1933–1939. (Közgazdasági Szemle, 1961. 8-9.)
Szuhay Miklós: B. T. I.–Ránki György: Magyarország a fasiszta Németország „életterében”. 1933–1939. (Társadalmi Szemle, 1961. 12.)
Vajda Imre: B. T. I.: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon. 1945–1948. (Közgazdasági Szemle, 1962. 12.)
Szabó Bálint: B. T. I.: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon. 1945–1948. (Társadalmi Szemle, 1963. 1.)
Kisfaludy Gyula: B. T. I.: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon. 1945–1948. (Magyar Tudomány, 1964. 3.)
Pamlényi Ervin: Gazdaságpolitikánk 1948 után. [B. T. I.: Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor. 1948–1950.] (Magyar Nemzet, 1965. jún. 6.)
Ságvári Ágnes: B. T. I.: Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor. 1948–1950. (Századok, 1965. 6.)
Mérei Gyula: B. T. I.–Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után. 1919–1929. (Párttörténeti Közlemények, 1966. 4.)
Enyedi György: B. T. I.–Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX–XX. században. (Közgazdasági Szemle, 1970. 5.)
Eperjessy Géza: B. T. I.–Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX–XX. században. (Történelemtanítás, 1970. 5.)
E. Fehér Pál: Közép-Kelet-Európáról reálisan. Jegyzetek B. T. I. és Ránki György új könyvéről. [Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX–XX. században.] (Élet és Irodalom, 1970. 6.)
Kardos Béla: Figyelemreméltó felismerések. [B. T. I.–Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX–XX. században.] (Új Európa, 1971. 1.)
Mózes Mihály: B. T. I.–Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX–XX. században. (Magyar történeti tanulmányok, 1972)
Incze Miklós: B. T. I.–Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. (Magyar Hírlap, 1972. szept. 16.)
Hanák Péter: B. T. I.–Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. (Magyar Nemzet, 1972. dec. 10.)
Kovács Dénes változás és folytonosság a gazdaság történetében. [B. T. I.–Ránki György: A magyar gazdaság száz éve.] (Népszabadság, 1973. febr. 1.)
Bródy András: B. T. I.–Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon. 1848–1944. (Közgazdasági Szemle, 1974. 1.)
Rubóczky István: B. T. I.–Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. (Ipargazdaság, 1974. 1.)
Katus László: B. T. I.–Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon. 1848–1944. (Magyar Tudomány, 1974. 2.)
T. Mérey Klára: B. T. I.–Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. (Századok, 1974. 2.)
Romsics Ignác: B. T. I.–Ránki György: Gazdaság és társadalom. (Valóság, 1974. 11.)
Bőhm Antal: A marxista történetszemlélet példája. [B. T. I.–Ránki György: Gazdaság és társadalom.] (Napjaink, 1974. 12.)
Incze Miklós: : B. T. I.: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon. (Népszabadság, 1974. dec. 5.)
Varga László: B. T. I.–Ránki György: Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX–XX. századi történetéről. (Századok, 1975. 5-6.)
Birta István: B. T. I.: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon. (Századok, 1976. 1.)
Kápolnai Iván–Kulcsár László–Bélley László: Egy tanulmánykötet margójára. [B. T. I.–Ránki György: Gazdaság és társadalom.] (Szociológia [folyóirat], 1976. 3-4.)
Petrasovits Anna: Egy gondolatébresztő könyv. [B. T. I.–Ránki György: Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában.] (Egyetemi Szemle 1980. 3.)
Kronstein Gábor: B. T. I.–Ránki György: Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. (Valóság, 1980. 4.)
Hoffmann Tamás: Helyünk a világban – történészszemmel. [B. T. I.–Ránki György: Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában.] (Népszabadság, 1980. aug. 14.)
Mérei Gyula: B. T. I.–Ránki György: Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. (Századok, 1982. 1.)
Zentai Péter: Tiszteletpéldány az olvasónak. [B. T. I.: Válságos évtizedek.] (Könyvvilág, 1982. 8.)
Sükösd Mihály: A század első fele. B. T. I. könyvéről. [Válságos évtizedek.] (Élet és Irodalom, 1983. 7. [febr. 18.])
Dusza András: B. T. I.: Válságos évtizedek. (Műhely, 1983. 4.)
Erényi Tibor: Fél évszázad „össztörténetben.” [B. T. I.: Válságos évtizedek.] (Népszabadság, 1983. máj. 12.)
Juhász Gyula: B. T. I. új könyveiről. Jelent formáló történelem. [Válságos évtizedek és Gazdasági útkeresés. 1956-1965.] (Magyar Hírlap, 1983. jún. 25.)
Gombos János: B. T. I.: Válságos évtizedek. (Békési Élet, 1984. 3.)
Lendvai L. Ferenc: B. T. I.: Válságos évtizedek. (Társadalmi Szemle, 1983. 4.)
Zsarnóczai Sándor: Közvetlen múltunk történelemírásának próbája. [B. T. I.: Gazdasági útkeresés. 1956–1965.] (Párttörténeti Közlemények, 1984. 1.)
Révész Gábor: Gazdasági jelenünk szerves része a közelmúlt. [B. T. I.: Gazdasági útkeresés. 1956–1965.] (Közgazdasági Szemle, 1984. 4.)
Tokody Gyula: B. T. I.: Válságos évtizedek. (Párttörténeti Közlemények, 1984. 4.)
Kenderes György: B. T. I.: Gazdasági útkeresés. 1956–1965. (Jogtudományi Közlöny, 1984. 7.)
Ehrlich Éva: Ma is érezzük a múltunkat. [B. T. I.–Ránki György: Európa gazdasága a 19. században. 1780–1914.] (Népszabadság, 1988. ápr. 7.)
Rév István: B. T. I.: A magyar gazdasági reform útjai. (BUKSZ, 1989. 1.)
Dövényi Zoltán: B. T. I.–Ránki György: Európa gazdasága a 19. században. 1780–1914. (Földrajzi Értesítő, 1989. 1-2.)
Pető Iván: Történetem a történelem. B. T. I.: A történelem – ahogy én megéltem. (BUKSZ, 1997. 4.)
Molnár Géza: Kitekintés a történelem örvényeiből. [B. T. I.: A történelem – ahogy én megéltem.] (Ezredvég, 1998. 4.)
Szabó Miklós: A nagy ugrás ésa nagy zuhanás. [B. T. I.: Szocialista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet-Európában.] (Mozgó Világ, 1999. 9.)
Andor László: B. T. I.: Terelőúton. Szocialista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet-Európában. 1944–1990. (Eszmélet, 1999. 43.)
Niederhauser Emil: B. T. I.: Terelőúton. Szocialista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet-Európában. 1944–1990. (Múltunk, 2000. 1.)
Szuhay Miklós: B. T. I.: Kisiklott történelem. Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században. (Magyar Tudomány, 2003. 9.)
Gunst Péter: Kisiklott történelem. Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században. (Századok, 2004. 1.)
Csaba László: B. T. I.: Európa gazdasága a 20. században. (Pénzügyi Szemle, 2009. 4.)
Okolicsányi Ádám: B. T. I.: Naplementék. Történelmi korszakvázlatok. (Köz-gazdaság. Tudományos füzetek, 2020. 4.)
Győrffy Dóra: Korunk mozaikja és az életöröm tanúsága. [B. T. I.: Élj érdekes időkben!] (Külgazdaság, 2020. 11-12.).
Irod.: családi és egyéb források, laudációk: Groszmann Gyula, hevesi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének „Gellei”-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1898. febr. 1.)
Gellei Gyula Budapesten eljegyezte Klein Rezsinkét Egerből. (Magyar Nemzet, 1901. jún. 9.)
Gellei Gyula gyászjelentése. (Az Est, 1923. aug. 12.)
Berend Mihály: Tisztesség és szerelem. [Könyvkritika.] (Népszava, 1927. jún. 29.)
Megalakult a Festékkiskereskedők Gazdasági Egyesülete. Főtitkár: Berkovits Mihály, jegyző: Gellei Andor. (Festék Közlöny, 1933. 12. [dec. 24.])
Szuhay Miklós: Beszámoló Berend T. Iván kandidátusi disszertációjának vitájáról. (Századok, 1958. 1-4.)
Az Akadémia új levelező tagjai: Berend T. Iván. (Magyar Tudomány, 1973. 10.)
R. J.: A vállalatfejlődés egy évszázada. Berend T. Iván székfoglalója a Magyar Tudományos Akadémián. (Magyar Nemzet, 1973. nov. 25.)
Nádor Tamás: Ember és könyve. Ex libris Berend T. Iván. [Családjáról.] (Új Írás, 1980. 3.)
Berend Ivánné Berger Rózsa gyászjelentése. (Népszabadság, 2015. febr. 11.)
Ritter Tibor: Berend T. Iván 90 éves. (Köz-gazdaság. Tudományos füzetek, 2020. 3.)
Békesi László: Köszöntő. Budapesttől Los Angelesig. Berend T. Iván 90 éves. (Közgazdasági Szemle, 2020. 11.)
Vizi E. Szilveszter: 1985–1990, a változás évei az Akadémián. Berend T. Iván, akadémián 15. elnöke 90 éves. (Magyar Tudomány, 2020. 12.).
Irod.: interjúk: Patkó Imre: Tágabb hazánk: Közép-kelet-Európa. Beszélgetés Berend T. Ivánnal és Ránki Györggyel. (Népszabadság, 1970. jún. 13.)
Kékesi Katalin: Társadalomtudomány és társadalom párbeszéde. Beszélgetés Berend T. Iván akadémikussal. (Népszabadság, 1973. okt. 24.)
Bossányi Katalin: A gazdaságtörténész munkája. Beszélgetés Berend T. Iván akadémikussal. (Magyar Hírlap, 1973. nov. 29.)
Társadalmunk problémái és a gazdaságtörténet. Berend T. Ivánnal beszélget Kardos István. (Világosság, 1974. 6.)
N. Sándor László: A történelemtanítás távlatai. Beszélgetés Berend T. Ivánnal. (Köznevelés, 1975. 29. [szept. 12.])
Kovács Dénes: Gazdaság, műveltség. Beszélgetés Berend T. Iván akadémikussal. (Népszabadság, 1976. júl. 3.)
Kovács Judit: Európai gyűrű. Interjú Berend T. Iván akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1977. nov. 6.)
Bara Zoltán–Kapuvári Gábor: Felsőoktatásunk problémái. Beszélgetés Berend T. Ivánnal, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem rektorával. (Felsőoktatási Szemle, 1978. 12.)
G[ábor]. I[stván].: A történelem összfolyamatát kell bemutatni. Beszélgetés Berend T. Ivánnal. (Magyar Nemzet, 1979. ápr. 3.)
Bertalanfy Judit: A túlzott műszaki képzés az extenzív iparosodás korszakának amradványa. Beszélgetés Berend T. Iván akadémikussal. (A jövő mérnöke, 1979. 29. [okt. 13.])
Bulla Károly: Az átalakulás szakaszában különlges szerepe a van a színháznak. (Film, Színház, Muzsika, 1981. 1. [jan. 3.])
Kurcz Béla: Középnemzedék. A tények, a valóság tiszteletével… Látogatás Berend T. Ivánnál. (Magyar Nemzet, 1981. júl. 12.)
Kocsi Ilona: Újabb reformhullám. Interjú Berend T. Iván akadémikussal. (Magyar Hírlap, 1983. dec. 31.)
Papp Gábor: Értékekről vitázva. Beszélgetés Berend T. Ivánnal. (Népszabadság, 1984. máj. 17.)
Kovács Dénes: Interjú Berend T. Ivánnal, az Akadémia elnökével a tudomány helyzetéről, társadalmi feladatairól. (Népszabadság, 1985. júl. 6.)
A felzárkózás esélyei. Berend T. Ivánnal beszélget Baló György. (Mozgó Világ, 1985. 11.)
Tudományos kutatás és társadalmi cselekvés. Berend T. Ivánnal beszélget Hanák Gábor. (Kortárs, 1985. 11.)
Kovács Dénes: Az Akadémia közgyűlése után. Vitatkozva, a reformok pártján. Beszélgetés Berend T. Ivánnal. (Népszabadság, 1988. jún. 11.)
Benedek István Gábor: Jelenünk tisztázott múltja a jövőnk. Beszélgetés Berend T. Ivánnal, az MSZMP KB Történelmi Albizottsága vezetőjével. (Népszabadság, 1989. febr. 4.)
Pünkösti Árpád: A másként gondolkodás a természetes. Beszélgetés az értelmiség helyzetéről, szerepéről Berend T. Ivánnal, az Akadémia elnökével. (Népszabadság, 1990. máj. 12.)
Daniss Győző: Forduljunk a XXI. század felé. Itthoi beszélgetés Berend T. Ivánnal. (Népszabadság, 1991. júl. 27.)
V. Bálint Éva: Kelet-Európáról Londonban. Beszélgetés Berend T. Ivánnal. (Magyar Hírlap, 1991. aug. 3.)
Benedek Pál: Hogyan lesz valaki az UCLA professzora? Interjú Berend T. Ivánnal. (Magyar Tudomány, 1993. 12.)
Németh Ferenc: Merre tart a „befejezetlen történelem”? Távinterjú Berend T. Iván akadémikussal. (Élet és Tudomány, 1994. 6.)
Szabó Iréne: Nincs mindenható gazdasági modell. Beszélgetés Berend T. Iván akadémikussal. (Népszava, 1995. máj. 6.)
R. Hahn Veronika: Egy magyar értelmiségi útja. Születésnapi beszélgetés Berend T. Ivánnal. (Népszabadság, 2000. dec. 9.)
Németh Ferenc: Mi az új a globalizációban? Beszélgetés Berend T. Iván akadémikussal. (Élet és Tudomány, 2004. 36. [szept. 3.])
V. Bálint Éva: …maga a történelem ismeretlen. Beszélgetés Berend T. Ivánnal. (Kritika, 2004. 12.)
Hovanyecz László: Kulturális ellenforradalom zajlott. Beszélgetés Berend T. Ivánnal, a Kaliforniai Egyetem professzorával. (Európai tükör, 2009. 1.)
R. Hahn Veronika: A Professzor nyolcvan éve. Beszélgetés Berend T. Ivánnal. (Népszabadság, 2010. dec. 11.).
Irod.: emlékkötetek: A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. – Challenges of Economic History Essays in Honour of B. T. I. B. T. I. műveinek bibliográfiájával. Szerk. Búza János, Csató Tamás és Gyimesi Sándor. (Bp., 1996)
Cores, Peripheries and Globalization. Essays in Honor of Ivan T. Berend. Szerk. Reill, Peter Hanns és Szelényi A. Balázs. Bp.–New York, CEU Press, 2011).
Irod.: feldolgozások, lexikonok: Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975; 4. átd. kiad. Bp., 1981)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2009. (Bp., 1991–2008)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Birkás Anna: A gazdaságpolitika története mint párttörténet. Berend T. Iván és a párttörténetírás a hatvanas évek közepén. (Korall, 2017. 67.)
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTJ-JRVR?lang=hu (Groszmann József és Schwarcz Anna házassági anyakönyve, 1896)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9G-7XL1?lang=hu (Berkovics Herman Mihály születési anyakönyve, 1899)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9L-J1SQ?lang=hu (Berkovics Májer halotti anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QP79-BV5G?lang=hu (Gellei Gyula és Klein Teréz házassági anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QP79-1G9L?lang=hu (Gellei Elvira születési anyakönyve, 1905)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WHD9-2L3Z?lang=hu (Groszmann József halotti anyakönyve, 1921)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QP7S-LFRL?lang=hu (Gellei Gyula halotti anyakönyve, 1923)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6GNC-4RPK?lang=hu (Berkovics Ármin Mihály és Gellei Elvira házassági anyakönyve, 1925)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYP-BP1Y?lang=hu (Groszmann Samu halotti anyakönyve, 1931)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-69HS-5H3?lang=hu (Gellei Gyuláné Klein Terézia halotti anyakönyve, 1951)
https://ivanberend.substack.com/p/in-memoriam-berend-t-ivan (In memoriam Berend T. Iván, 2026)
https://zsido.com/meghalt-berend-t-ivan-holokauszttulelo-mta-elnok/ (nekrológja a zsido.com-on, 2026)
https://rekreator.hu/elhunyt-berend-t-ivan-a-vilaghiru-tudos/ (Kölcsei Tamás: Elhunyt Berend T. Iván, 2026)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM46598
https://magyarnemzetinevter.hu/szemelyi-nevter/?id=650556
https://nntp.hu/person/person.php?personid=8532
http://www.nevpont.hu/view/13276
Szerző:Kozák Péter
Műfaj:Pályakép
Megjelenés:nevpont.hu 2026