Ajtay Endre
hadtörténész, honvédtiszt
1911-ig Ajtai Endre
Született:1889.július27.Marosvásárhely,Maros-Torda vármegye
Meghalt:1964.március16.Budapest
Temetés:1964.március21.Budapest
Temetési hely:Farkasrét
Család
Nagyszülei, apai: dr. Ajtai Lajos (1810–1875. jan. 15. Marosvásárhely. Temetés: 1875. jan. 17. Marosvásárhely, Református Temető) orvos, sebész, Darkó Klára (1820–1895. nov. 23. Marosvásárhely. Temetés: 1895. nov. 25. Marosvásárhely, Református Temető);
anyai: Dabóczi Imre (†1889. jan. 14. Marosvásárhely. Temetés: 1889. jan. 16. Marosvásárhely, Református Temető), Szentpéteri Zsuzsanna (†1880. aug. 27. Marosvásárhely. Temetés: 1880. aug. 29. Marosvásárhely, Református Temető).
Szülei: Ajtai Gyula (= Ajtay Gyula, 1848–1900. júl. 25. Marosvásárhely. Temetés: 1900. júl. 27. Marosvásárhely) Marosvásárhely polgármester-helyettese, városi tanácsos, a református egy ház tb. gondnoka, Dabóczi Zsuzsanna (†1898. ápr. 4. Marosvásárhely. Temetés: 1898. ápr. 6. Marosvásárhely, Református Temető).
Ajtai Gyula testvérei: Ajtai Viktor (†1899. aug. 16. Zalatna. Temetés: 1899. aug. 18. Hol?) magyar kir. számvizsgáló és Fülöp Samuné Ajtai Katalin.
Testvérei: [ifj.] farkaslaki Hints Sándorné Ajtay Irén (1877–1938. márc. 5. Bp. Temetés: 1938. márc. 8. Székesfehérvár, Református Ótemető), Ajtay Erzsébet, Ajtay Gizella, ill. Ajtay Gábor.
Ajtay Irén férje: Hints Sándor (1871. aug. 29. Marosvásárhely, Maros szék–1930. jan. 5. Székesfehérvár) polgári iskolai tanár, a marosvásárhelyi polgári fiúiskola igazgatója.
Felesége: 1919. dec. 16.–1945. febr. 26.: Kardos Ilona (1895. jún. 26. Bp.–1945. febr. 26. Bp.); dr. Kardos Dezső (= 1882-ig Kornstein Dezső Gábor, 1863. ápr. 2. Ungvár, Ung vm.–1910. márc. 22. Tátrafüred. Temetés: 1910. márc. 25. Kerepesi út, Római Katolikus Temető) jogász, ügyvéd és Bauschek Ilka (= Bauschek Ilona Alojzia, 1873. jún. 21. Bp.–1945. febr. 13. Bp.) leánya.
Kardos Dezső testvére: Kardos Emil (1882-ig Kornstein Emil, 1865. Ungvár–1944. jún. 30. Bp.) és Kornstein Róza (1862. Ungvár–1944. nov. 27. Bp.); Kornstein József (1831–1901. dec. 19. Ungvár. Temetés: 1901. dec. 21. Ungvár, Izraelita Sírkert) az Ungmegyei Takarékpénztár alapító igazgatója és Lichtmann Fáni (†1905. aug. 20. Ungvár. Temetés: 1905. aug. 22. Ungvár, Izraelita Sírkert) gyermekei. Halála után a kisebbik fiú, Kardos Emil vette át a pénzintézet vezetését.
Kornstein Róza férje: Polnai Sándor (= Pollák Sándor, 1854. Ungvár–1910. okt. 31. Bp. Temetés: 1910. nov. 2. Rákoskeresztúr) a MÁV főmérnöke, a Magyar Vaskartell igazgatója (1898–1910), az Acélhang dalárda tb. elnöke; Polnai Fülöp és Winter Mária fia.
A Kornstein kikeresztelkedett izraelita, család 1882-ben vette fel a Kardos nevet.
Iskola
A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult (Ajtai Endre néven, 1899–1902), a budapesti Ludovika Akadémián végzett, hadnaggyá avatták (Ajtay Endre néven, 1911).
Életút
Az I. világháborúban az eperjesi 67. közös gyalogezred IV. (Eperjesen állomásozó) zászlóaljánál szolgált (mint cs. és kir. főhadnagy, 1914–1915) csapattisztként frontszolgálatot teljesített (1914–1915), Orosz-Lengyelországban, a Pilica folyó menti harcokban vett részt (Tomaschow [Tomaszów], Inowlodz [Inowlódz] és Opotschno [Opoczno] települések körzetében) Az orosz előrenyomulás miatt ezredét 1915. febr. 11-én a Kárpátok északi nyúlványaihoz vezényelték vissza. A Lupkówi-hágó és a Zebrák-nyereg (a mai lengyel–szlovák határ) volt a történelmi Magyarország kapuja. Egy roham alkalmával a Zebrak-nyergen súlyosan megsebesült, hadirokkanttá nyilvánították. A budapesti sajtóügyészség katonai szakértője (1915–1918), a Központi Honvéd Könyvtár igazgatója (1935. máj.–1940. dec. 23.); közben ezredessé léptették elő (1938).
18–19. századi magyar hadtörténelemmel, az I. világháború gyalogezredeinek történetével, Erdély hadtörténetével foglalkozott.
Szépirodalommal is foglalkozott, több elbeszélést és drámát is írt. Egy irredenta drámája (Az erdélyi nő), egy vígjátéka (Anyatigris), több hadtörténeti dolgozata kéziratban maradt.
Elismertség
Az MTA Hadtörténeti Bizottságának meghívott tagja (1936–1945).
A Magyar Katonai Írók Köre tagja.
Elismerés
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (1941).
Szerkesztés
A Magyar Katonai Közlöny felelős kiadója (1926–1927).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A magyar kir. Honvéd Ludovika Akadémia története. Az Akadémia alapkőletételének százéves évfordulójára. Írta. Többekkel. Szerk. dezséri Bachó László. Számos műmelléklettel és képpel. (A m. kir. Honvéd Ludovika Akadémia kiadása. Bp., 1930)
A cs. és kir. székely gyalogezred története. 1883–1919. József kir. herceg előszavával. Szerk. Kulla Jánossal. (Bp., 1931)
A volt cs. és kir. 46. gyalogezred háborús ezredtörténete. 1914–1918. A negyvenhatosok fegyverben. 1914–1918. I–II. köt. Aranyozott kiadói vászonkötés papír védődobozban. Írta A. E. m. kir. őrnagy, összeáll. Hirn László szerkesztő. (A 46-os Ezredtörténet Kiadóvállalat kiadása. Bp.–Szeged, 1933)
A volt m. kir. kassai 5. honvéd huszárezred története. 1868–1918. Fekete-fehér fotókkal, térképekkel, kihajtható mellékletekkel. Az előszót írta József kir. főherceg. (Bp., Held János Könyvnyomdája, 1935)
A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története. Szerk. Péczely Lászlóval és Reé Lászlóval. Az előszót írta v. nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok. Aranyozott kiadói egészvászonkötés, kihajtható mellékletekkel. (Bp., Reé László Könyvkiadó és Terjesztővállalat, 1936)
Mária Terézia kora. (A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története. Szerk. Doromby József és Reé László. Bp., Reé László Könyvkiadó és Terjesztővállalat, 1939)
A szatmári cs. és kir. 5. gyalogezred. – A brassói m. kir. honvéd gyalogezred. (Erdélyi ezredek a világháborúban. I–II. köt. Szerk. Deseő Lajos és Ardói Gyula. Bp., Ardói Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat, 1941)
A magyar katona. Századunk legszebb magyar csatái. Emlékalbum. Szerk. Kiadói aranyozott félvászonkötés és bordázott gerincű bőrkötésben is. Szerk. A. E. (Az Élet Irodalmi és Nyomdai Rt. kiadása. Bp., 1942; 2. kiad. 1943; 3. kiad. 1944)
A fehérhegyi csata. – Lützen. – A sassbachi csata. – A höchstädti csata. (Sorsdöntő csaták. Marathontól a második világháborúig. I. köt. Szerk. Lukinich Imre és Markó Árpád. Bp., Franklin Kiadó, 1943)
A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története. Szerk. Péczely Lászlóval és Reé Lászlóval. Az előszót írta v. nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok. Hasonmás kiad. (Bp., Pytheas Kiadó, 2005).
F. m.: írásai és fordításai: Br. Andrássy János. (Hadtörténelmi Közlemények, 1927)
Heigl Frigyes: A tüzérségi anyag tökéletesítése a háború alatt. Ford. (Magyar Katonai Közlöny, 1927)
Kellog-paktum és az örökbéke. (Magyar Katonai Közlöny, 1928)
A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár. (Magyar Katonai Szemle, 1931. 1.)
A Magura Casinului védelme 1917 júliusában és augusztusában. (Hadtörténelmi Közlemények, 1932. 1.)
Tisza István gr. levele a tiszitkar világháborús kiképzése ügyében. Közli: A. E. (Magyar Katonai Szemle, 1933. 1.)
Adatok II. Rákóczi Ferenc nemestestőrségének történetéhez. Okmánytár. Közléi A. E. (Hadtörténelmi Közlemények, 1938. 2.)
A m. kir. 5. honvéd lovashadosztály a dobronoutzi ütközetben, 1915. június 25-én. (Hadtörténelmi Közlemények, 1940. 1.)
Mátyás király feketeserege. (Magyar Katonai Szemle, 1940. 2.)
A gyalogság fejlődése. (Függetlenség, 1943. febr. 21.)
A gyalogság jelentősége. (Függetlenség, 1943. márc. 7.)
A gyalogság harca napjainkban. (Függetlenség, 1943. ápr. 11.)
Branyiszkó, 1849. febr. 5. Szimonidesz Lajossal. (Honvéd, 1949. 1-2.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Doromby József: A cs. és kir. székely gyalogezred története. 1883–1919. József kir. herceg előszavával. Szerk. A. E. és Kulla János. (Hadtörténelmi Közlemények, 1931)
Fekete Nagy Antal: [A. E. et al.] A magyar kir. Honvéd Ludovika Akadémia története. Az Akadémia alapkőletételének százéves évfordulójára. (Századok, 1931)
Hankiss János: [A. E. et al.] A magyar kir. Honvéd Ludovika Akadémia története. Az Akadémia alapkőletételének százéves évfordulójára. (Debreceni Szemle, 1931. 7.)
Varga Endre: A. E.: A volt cs. és kir. 46. gyalogezred háborús ezredtörténete. 1914–1918. A negyvenhatosok fegyverben. 1914–1918. I–II. köt. (Protestáns Szemle, 1936)
Markó Árpád: A. E.: A volt m. kir. kassai 5. honvéd huszárezred története. 1868–1918. (Hadtörténelmi Közlemények, 1935)
B. I.: A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története. Szerk. A. E., Péczely László és Reé László. (Magyar Katonai Szemle, 1936. 3.).
Irod.: családi források: Elhunyt Ajtai Lajos városunk közbecsülésben élt orvos-sebésze. (Erdély [hetilap], 1875. 4. [jan. 21.]–Nemzeti Hírlap, 1875. jan. 23.–Fővárosi Lapok, 1875. jan. 24.)
Ungvárott a napokban volt Pollák Sándor vasúti gépészmérnök kézfogója Kornstein Róza kisasszonnyal, az ottani takarékpénztár igazgatójának leányával. (Fővárosi Lapok, 1881. ápr. 26.)
Eljegyzések a múlt hétről: Pollák Sándor vasút mérnök Kornstein Róza kisasszonnyal, Ungvárott. (Hölgyek Lapja, 1881. 18. [máj. 1.])
Pollák Fülöp ungvári illetőségű budapesti lakos valamint Sándor és Pál kiskorú gyermekei családnevének Polnai-ra kért változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Ellenőr, 1881. aug. 30.–Függetlenség [napilap], 1881. aug. 31.)
Kornstein József ungvári lakos Dezső és Emil nevű kiskorú gyermekei családnevének Kardos-ra kért változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1882. jan. 13.)
Dabóczi Imre gyászjelentése. (Marosvidék [hetilap], 1889. 10. [febr. 17.])
Elhunyt Ajtai Lajosné Darkó Klára. (Közérdek, 1895. 52. [dec. 1.])
Ajtai Gyuláné Dabóczi Zsuzsika [!] gyászjelentése. (Székely Lapok [napilap], 1898. ápr. 7.)
Elhunyt Ajtai Viktor magyar kir. számvizsgáló. (Pesti Napló, 1899. aug. 23.–Állami Tisztviselők Lapja, 1899. 24. [aug. 31.])
Ajtai Gyula. [Nekrológ.] (Székely Lapok [napilap], 1900. júl. 26.)
Elhunyt Ajtai Gyula városi tanácsnok. (Ellenzék [napilap], 1900. júl. 27.–Pesti Napló, 1900. júl. 28.)
Halálozás és választás. Elhunyt Kornstein József, az Ungmegyei Takarékpénztár megalapítója és igazgatója, halála után az intézet eddigi főkönyvelőjét, Kardos Emilt bízták meg a Takarékpénztár vezetésévrl. (Bereg, 1901. 52. [dec. 29.])
Elhunyt Kornstein József, az Ungmegyei Takarékpénztár nagyérdemű vezérigazgatója. (Egyetértés, 1901. 52. [dec. 29.])
A tátrafüredi szanatóriumban elhunyt dr. Kardos Ernő budapesti ügyvéd, Kardos Emil takarékpénztári igazgató fivére. (Ung [napilap], 1910. márc. 27.)
Elhunyt Polnai Sándor, a magyar kir. államvasutak főfelügyelője. Az elhunytban Kardos Emil vezérigazgató a sógorát gyászolja. (Határszéli Újság, 1910. 45. [okt. 31.])
Polnai Sándor gyászjelentése. (Az Újság, 1910. nov. 1.)
Elhunyt Polnai Sándor mérnök, a vaskartell iroda vezetője. [Temetés utáni hír.] (Pesti Hírlap, 1910. nov. 3.)
Polnai Sándor. [Nekrológ.] (Magyar Vaskereskedő, 1910. 45. [nov. 6.])
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JB-WJW?lang=hu (Bauschek Ilka Aloysia születési anyakönyve, 1873)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/394595 (Dabóczi Imréné Szentpéteri Zsuzsanna gyászjelentése, 1880)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/394594 (Dabóczi Imre gyászjelentése, 1889)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-ZNDM?lang=hu&i=505 (Kardos Dezső és Bauschek Ilka házassági anyakönyve, 1894)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X27Z-C57?lang=hu (Kardos Ilona születési anyakönyve, 1895)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304459 (Ajtai Viktor gyászjelentése, 1899)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304434 (Ajtai Gyula gyászjelentése, 1900)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/166309 (Kornstein József gyászjelentése, 1901)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/166310 (Kornstein Józsefné Lichtmann Fáni/Fanny gyászjelentése, 1905)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6RQF-RWBC?lang=hu (Polnai Sándor halotti anyakönyve, 1910)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66DN-SHB7?lang=hu (Ajtay Endre és Kardos Ilona házassági anyakönyve, 1919)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/300237 (Hints Sándor gyászjelentése, 1930)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-NBK6?lang=hu (Hints Sándor halotti anyakönyve, 1930)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/300239 (Hints Sándorné Ajtay Irén gyászjelentése, 1938)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DL8J-CCW2?lang=hu (Hints Sándorné Ajtay Irén halotti anyakönyve, 1938)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLC-942Z?lang=hu (Kardos Emil halotti anyakönyve, 1944)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLC-CPJF?lang=hu (Polnai Sándorné Kornstein Róza halotti anyakönyve, 1944)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:662F-G3H4?lang=hu (Kardos Ilona halotti anyakönyve, 1945)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304478 (Ajtay Endre gyászjelentése, 1964)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZJY-7ML4?lang=hu (Ajtay Endre halotti anyakönyve, 1964)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39948
https://magyarnemzetinevter.hu/person/738649
https://nntp.hu/person/person.php?personid=97500
https://nevpont.hu/palyakep/ajtay-endre-140f6
http://www.nevpont.hu/view/159
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/159
Megjegyzések
1. A forrásokkal ellentétben Ajtay Endre nem a nagyajtay előnevű nemesi családból származott.
2. Egyes kutatók (pl. Bános Tibor) szerint a színész Ajtay Andor szépirodalommal is foglalkozott, írásai Ajtay Endre néven jelentek meg. Nos, az Ajtay Endre néven megjelenő írások valójában Ajtay Endre hadtörténész, katonai író munkái.
Szerző:Kozák Péter
Műfaj:Pályakép
Megjelenés:nevpont.hu 2026