Almássy György
villamosmérnök
Született: 1919. július 27. Várpalota
Meghalt: 1984. június 26. Budapest
Család
Sz: Almássy Antal (†1945 Várpalota) ügyvéd, Karatyeva, Olga Nyikolajevna (†1926). F: 1946-tól Kőhalmi Róza. Leánya: Almássy Zsuzsa (1950–) műkorcsolyázó.
Iskola
A veszprémi Piarista Gimnáziumban éretts. (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztály „B” Tagozatán végzett (1942), a műszaki tudományok kandidátusa (1959), doktora (1968).
Életút
A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépelemek Tanszékén Vörös Imre tanársegéde, egy. adjunktusa (1941– 1946); közben a Lakos és Székely cég kivitelező mérnöke (1942), az Orion Magyar Wolframlámpagyár Rt. kutatómérnöke (1946– 1950). A Távközlési Kutatóintézet (TKI) Méréstechnikai Osztályának vezetője (1951–1971), főosztályvezetője (1971–1984). A BME Hadmérnöki Kar (1950–1952), ill. a Villamosmérnöki Kar Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszék egy. adjunktusa (1952– 1963), egy. docense (1963–1965), a Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék egy. tanára (1965. aug. 1-jétől). Az Álami. Műszaki Főiskola Üzemenergia Tagozatán a Gépelem tárgy (1947–1951), a BME Gépészmérnöki Kar Repülőgépek Tanszékén a Repülőgép villamos felszerelései tárgy előadó tanára (1948–1952).
Tudományos pályafutásának kezdetén repülőgépek villamosberendezéseinek elméleti és gyakorlati tanulmányozásával fogl., majd érdeklődése a mikrohullámú mérőeszközök és mérési módszerek kidolgozása felé fordult. Nagyfrekvenciás katódsugárcsöves oszcillográfot, hangfrekvenciás szimmetrikus katódsugárcsöves oszcillográfot és elektronikus stabilizált áramforrást fejlesztett ki. A magyar mikrohullámú műszerprogram kidolgozója és irányítója.
Elismertség
A Híradástechnikai Tudományos Egyesület tagja (1949-től), elnökségi tagja, majd főtitkára (1974–1984), a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület alapító elnökségi tagja (1954-től). A Nemzetközi Rádiótudományi Egyesület (= Union Radio Scientifique, URSI) Magyar Nemzeti Bizottságának tagja (1966-tól), az Európai Minőségszabályozó Szervezet (EOQC) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955 és 1961). Kossuth-díj (a mikrohullámú műszerek elméletének megalapozása és kutatása terén elért eredményeiért, 1962), Kiváló újító (arany, 1965), Puskás Tivadar-emlékérem (1967), Állami Díj (a rádiókommunikációs berendezések és rendszerek kutatása és fejlesztése területén kifejtett munkásságáért, 1978).
Szerkesztés
A Mérés és Automatika c. folyóirat szerkesztőbiz. tagja.
Főbb művei
F. m.: Szélessávú erősítők. (Magyar Technika, 1947)
Katódsugárcsöves oszcillográfok ipari alkalmazása. (Magyar Technika, 1949)
Repülőgépek rezgetési vizsgálatai. Varga Lászlóval. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1949)
Repülőgépek villamos berendezései. 1–3. (Bp., 1949–1951)
Mikrohullámú mérések. 1–3. (Bp., 1952–1955)
Felületi finomság mérése mikrohullámok útján. Kand. értek. (Bp., 1959)
A Microwave Method of Measuring Surface Roughness. (Periodica Polytechnica Electrical Engineering, 1960)
Mikrohullámú készülékek szerkesztése. (Bp., 1961)
Mikrohullámú mérőműszerek és mérések. (Bp., 1961)
A mikrohullámú méréstechnika tízéves fejlődése a TKI-ban. (TKI Közleményei, 1961)
Új mikrohullámú zajgenerátor. Frigyes Istvánnal. (Mérés és Automatika, 1961)
Speciális alkatrészek. (Bp., 1961)
Finommechanika. 1–2. (Bp., 1961–1962)
Elektronikus készülékek méretezése melegedésre. 1–4. (Finommechanika, 1962)
Híradástechnikai mechanikai szerkezetek. (Bp., 1963)
Híradástechnikai konstrukció. (Bp., 1964)
Mikrohullámú konstrukció és technológia. (Bp., 1966; 3. kiad. 1982)
Mikrohullámú méréstechnika. Doktori értek. is. (Bp., 1967)
Mikrohullámú műszerek. (Bp., 1967)
Mikrohullámú tápvonalelemek és üvegrezonátorok szerkesztése. (Bp., 1967)
Mikrohullámú kézikönyv. Főszerk. (Bp., 1973)
Elektronikus készülékek szerkesztése. (Bp., 1979)
Mikrohullámú berendezések tervezése. (Bp., 1985; 2. kiad. Bp., 1986)
szabadalmai: Mikrohullámú koaxiális üvegrezonátor. (1957)
Villamos rezgőkörök jósági tényezőjének mérésére alkalmas berendezés. (1958)
Szélessávú mirohullámú zajgenerátor. (1958-1959)
Vátoztatható jósági tényezőjű üvegrezonátor. Frigyes Istvánnal. (1962).
Irodalom
Irod.: Kása István: A. Gy. szakmai tevékenysége. (Híradástechnika, 1986).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
