Bajor Gizi
színésznő
Beyer Gizella; Vajda Ödönné; Paupera Ferencné; Germán Tiborné
Született: 1893. május 19. Budapest
Meghalt: 1951. február 12. Budapest
Temetés: 1951. február 15. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Nagyszülei: Beyer/Bayer Rudolf (= Beyer Adolf, 1803. márc. 25. Sydow, Berlin mellett–1851. márc. 23. Lüttich) honvédtiszt, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején Lipótvár parancsnoka, báró Weiss und Horstenstein Mária Adél (= Weisshorstenstein Adél, 1813. júl. 10.); Valencic János, Somsa Mária.
Szülei: Beyer Marcell (1848–1919. okt. 26. Bp. Temetés: 1919. okt. 28. Farkasrét) bányamérnök, majd a Kálvin téri Báthory-kávéház üzemeltetője, Valencic Ágnes (= Valencsics Ágnes, †1942. márc. 26. Bp. Temetés: 1942. márc. 28. Farkasrét).
Testvérei: Beyer Mária (1889. szept. 15. Bp.–1917. máj. 29. Bp. Temetés: 1917. máj. 31. Farkasrét) és Beyer Rudolf (= Beyer Rezső, 1891. okt. 12. Bp.–1949. nov. 13. Bp. Temetés: 1949. nov. 15. Farkasrét).
Beyer Mária férje: Ábray Zoltán (= Ábrai Zoltán, 1871. febr. 2. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.–1953. ápr. Hajdúdorog, Hajdú-Bihar m.) miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Evezős Szövetség igazgatója, Ábrai Károly (= 1871-ig Figura Károly, 1830. dec. 8. Szatmár, Szatmár vm.–1912. aug. 16. Bp.) Hódmezővásárhely polgármestere és hosszúpályi Kovács Ilona fia.
Ábray Zoltán testvére: Makó Lajosné, majd dr. Soós Istvánné Ábray Aranka (1872. aug. 24. Hódmezővásárhely–1940. okt. 6. Bp. Temetés: 1940. okt. 9. Farkasrét) színésznő.
Ábray Aranka első férje: Makó Lajos (1854. okt. 8. Debrecen–1908. nov. 12. Szeged. Temetés: 1908. nov. 13. Szeged, Református Temető) szegedi színigazgató, Makó István és Szikszai Julianna fia.
Ábray Aranka második férje: dr. Soós István (1863. aug. 22. Hódmezővásárhely–1948. márc. 9. Hódmezővásárhely. Temetés: 1948. márc. 11. Hódmezővásárhely, Arany Temető, családi sírbolt) jogász, ügyvéd, Hódmezővásárhely polgármestere.
Beyer Rudolf felesége: Kavecz Aranka (1896. jún. 19. Bp.–1992. jan. 6. Bp. Temetés: 1992. jan. 17. Farkasrét), Kavecz Ferenc (†1939. nov. 16. Bp.) földhitelintézeti altiszt és Kerschner Vilma (†1916. okt. 25. Bp.) leánya.
Beyer Rudolf és Kavecz Aranka leánya: Beyer Lívia, a Magyar Kereskedelmi Kamara Sajtó- és Tájékoztatási Főosztályának előadója.
Beyer Lívia második férje: Jantsek Gyula (1914. jún. 24. Bp.–1973. okt. 23. Bp. Temetés: 1973. nov. 3. Farkasrét) orvos, fül-orr-gégész, kandidátus (1971).
Bajor Gizi házastársai:
1. 1920. aug. 2.–1927. febr. 18.: Vajda Ödön (1884. ápr. 19.–1946. dec. 5. Bp. Temetés: 1946. dec. 9. Farkasrét) ügyvéd; Vajda Ignác (= Weisz Ignác, 1861. jan. 4. Nyíregyháza, Szabolcs vm.–1920. febr. 3. Bp.) megyei altiszt és Friedmann Rózsa (†1898. szept. 22. Bp. Temetés: 1898. szept. 23. Központi Izraelita Temető) fia. Vajda Ödönnek ekkor volt már egy házasságon kívüli kapcsolatból, Farkas Teréztől született leánya, Vajda Erzsébet (= Borsos Szabó Lászlóné, 1910–).
Vajda Ödön második felesége: 1928. febr. 28.–1929. júl. 3.: Herczog Paula (1893. febr. 24. Versec, Temes vm.), Herczog József (†1944. márc. 1. Bp. Temetés: 1944. márc. 4. Kerepesi út) és Gettmann Paula leánya.
Herczog József testvére: Herczeg Ferenc (1863. szept. 22. Versec–1954. febr. 24. Bp.) író, költő, az MTA tagja.
Vajda Ödön harmadik felesége: 1930. ápr. 10.– mácsai Csernovics Judit (1905. dec. 10. Arad, Arad vm.–1985. jan. 24. Pennsylvania, Egyesült Államok), Csernovics Diodór (1857. ápr. 16. Arad–1924. okt. 2. Bp. Temetés: 1924. okt. 5. Kerepesi út) miniszteri tanácsos, helyettes államtitkár és kádári Duca Olga (= Duka Olga, 1874. jún. 28. Dézsánfalva, Temes vm.–1934. jan. 2. Bp. Temetés: 1934. jan. 4. Kerepesi út) leánya.
Vajda Ödön és Csernovics Judit gyermeke, Bajor Gizi keresztfia: Vajda Miklós (1931. júl. 19. Bp.–2017. ápr. 25. Bp.) író, műfordító, szerkesztő, Bajor Gizi életének kutatója.
Csernovics Judit testvérei közül: gyülvészi Dadányi Györgyné Kádár Erzsébet (= mácsai Csernovics Erzsébet, 1901. márc. 3. Arad–1946. ápr. 25. Bp. Temetés: 1946. máj. 6. Kerepesi út) írónő, festőművész. Csernovics Erzsébet édesanyja nemesi előnevéről vette fel a Kádár művésznevet.
Csernovics Diodor édesapjának, Csernovics Györgynek testvére: Csernovics Emília (1819. nov. 19. Arad–1909. nov. 30. Bp. Temetés: 1909. dec. 2. Kerepesi út) Damjanich János honvéd tábornok és aradi vértanú özvegye.
2. 1929. márc. 12.–1932. dec. 20.: Paupera Ferenc (1876. máj. 30. Bp.–1943. máj. 23. Bp. Temetés: 1943. máj. 25. Kerepesi út) bankár, a Földhitelbank igazgatója; Paupera Ferenc (†1896. dec. 5. Bp. Temetés: 1896. dec. 7. Központi Sírkert) és Kaiser Lujza (= Kaysser Aloizia) fia.
3. 1933. júl.–1951. febr. 12.: Germán Tibor (= 1911-ig Gutwillig Tibor, 1888. okt. 25. Bp.–1951. febr. 12. Bp. Temetés: 1951. febr. 15. Farkasrét) orvos, fül-orr-gégész, egyetemi tanár; Gutwillig Zsigmond (1851. szept. 5. Hol?–1914. dec. 4. Bp. Temetés: 1914. dec. 6. Rákoskeresztúr, Új Izraelita Temető) kereskedő, majd fővárosi bútorszállító vállalkozó és Dick Juliánna (1856. Ciffer, Pozsony vm.–1907. nov. 24. Bp. Temetés: 1907. nov. 28. Rákoskeresztúr, Izraelita Sírkert) fia. Házassági tanúik Herczeg Ferenc és dr. Homonnay Tivadar voltak.
Beyer Gizella néven szerepelt először a színpadon, nevét azonban mindig Bayor Gizinek írta (művésznevét Szentesy Lajostól, az Országos Színművészeti Akadémia főtitkárától kapta).
Nevének Bajor Gizi változata a sajtóban meghonosodott névalak.
Iskola
A Színművészeti Akadémián Csillag Teréz, Gál Gyula és Molnár László tanítványaként végzett (1914).
Életút
A Nemzeti Színház (1914–1924 és 1925–1951), a Magyar Színház tagja (1924–1925), de a főváros szinte valamennyi színházában (Belvárosi Színház, Budai Színkör, Városi Színház, Vígszínház stb.) fellépett.
Vizsgaelőadása Szigligeti Ede Nőuralom c. vígjátékának egyik szerepe volt (1914), első nagy sikerét Csiky Gergely A nagymama c. darabjában aratta (Márta szerepét tanárától, Csillag Teréztől vette át, 1915. dec. 29-én). Ambrus Zoltán igazgatóságának első évében került a Nemzeti Színház együttesének élvonalába (1917–1918), Hevesi Sándor már rá építette műsorpolitikáját (1922-től). Jóllehet pályafutása döntő mértékben a Nemzeti Színházhoz kötődött, a Magyar Színházban, egy vendégjáték során érte el addigi legnagyobb sikerét, A néma levente női főszerepét (Zíliát; 115 estén játszották a darabot, 1936). Pályájának csúcséve volt az 1937-es év, a Nemzeti Színház centenáriumi jubileumi éve. Az ünnepségsorozat fő eseménye Herczeg Ferenc A kék róka c. darabja, amelynek női főszerepében (Cécile) páratlan sikersorozatot aratott (okt.-től máj.-ig 209 műsoron át játszották a darabot). A százéves Nemzeti Színház ünnepi estélyén, mint „a magyar színészet jelképe” ő mondta el Herczeg Ferenc köszöntő sorait (1937. okt. 25.). Az ország német megszállása idején villájában sokakat bújtatott (1944–1945).
A II. világháború után Cocteau darabjában (Szent szörnyetegek) lépett először színpadra (Esther szerepében, 1945. okt. 4.), majd a Nemzeti Színházban újrajátszotta Zíliát. Utolsó nagy sikere Lope de Vega drámájának (A kertész kutyája) női főszerepe (Diana grófnő, 155 alkalommal, 1949), utolsó premierszerepe Schiller drámájának (Ármány és szerelem) női főszerepe (Lady Milford, 1950) volt. Kivételes átélő erővel, lélekábrázoló tehetséggel, beszédtechnikával, mimikával drámai hősnőket formált meg, de a társalgási darabokban is eredetit alkotott. Életében egyetlen egyszer rendezett is: Székely Júlia Nóra leányai c. darabját vitte színre a Nemzeti Színház Kamara Színházában (1938). Gyakran szerepelt viszont némafilmekben, teátrális gesztusai azonban a vásznon kevésbé érvényesültek; Párizsban két hangosfilmet is forgattak vele (1929–1930). Legjelentősebb rádiófelvétele a Mese Szaltán cárról (1949).
Emlékezet
Beyer Marcellnak az Erzsébet körút 1-ben vas- és rézáruboltja működött, a család 1906-ban költözött a Geist-házba, a Báthory-kávéházba. Ebben a házban lakott Csathó Kálmán író is, aki Bajor Gizi gyerekkoráról írta népszerű Ibolyka történeteit (Ibolyka. Egy pesti kislány kalandjai, 1917). Bajor Gizi első férjével, Vajda Ödönnel, a Baross utca 8-ban lakott (1920–1926), válásuk után az Ida utcába költözött (1926–1929), Paupera Ferenccel egy rövid ideig – a Földhitelbank csődjéig – a Stefánia út 39-ben lévő palotában élt (1929). A híres Bajor-villa, a Németvölgyi út 35-ben volt, a legenda szerint a BSZKRT a művésznő kedvéért még a 2-es és a 3-as autóbuszok útvonalát is megváltoztatta… A villán kívül a házaspár még egy balatonföldvári nyaralóval is rendelkezett.
Miután osztatlan sikert aratott Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony c. játékában (1928), az előadás hatására Ligeti Miklós szobrászművész róla mintázta meg a Horváth-kertben felállított Déryné-szobrát (felavatták: 1935; a II. világháborúban megsérült, elbontották; de kicsinyített porcelán másolatokban ma is népszerű). Ligeti munkáján kívül még két szobor készült róla. Kisfaludi Stróbl Zsigmond fehér márvány portréja a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületében állt (1932-től; a színház lebontását követően a Bajor Gizi Színészmúzeumba; 2002-ben az új Nemzeti Színház épületébe került. Terrakottából készült másodpéldányát a Göcseji Múzeum Kisfaludi Stróbl-gyűjteménye őrzi. Ferenczy Béni kisméretű bronz mellszobra (1946) a Színészmúzeum tulajdona.
Harmadik férje, Germán Tibor, attól való alaptalan félelmében, hogy feleségére különböző, súlyos betegségek leselkednek, injekcióval megölte, majd maga is öngyilkos lett. Gyászszertartását a Nemzeti Színház előcsarnokában tartották. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, a Nemzeti Színház nevében Major Tamás, igazgató, Kossuth-díjas rendező, a pályatársak nevében Somlay Artur Kossuth-díjas színművész búcsúztatta. A gyászszertartás Verdi Requiemjével ért véget. A Farkasréti temetőben, ravatalánál, a pályatársak és barátok nevében Gobbi Hilda, Kossuth-díjas színművész, a Nemzeti Színház örökös tagjai nevében Oláh Gusztáv, az Operaház főrendezője, a vidéki színművészek nevében Márki Sándor búcsúztatta. Bajor Gizi a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Hagyatékát az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet őrzi.
Gobbi Hilda, Bajor Gizi halálakor úgy döntött, hogy a színésznő lakásában emlékmúzeumot létesít. Személyes tárgyai és színpadi kellékei mellett azonban összegyűjtötte Jászai Mari és Márkus Emília emléktárgyait, fényképeit, leveleit, bútorait is. Halálának első évfordulóján, 1952. febr. 12-én villájában nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeum (= Bajor Gizi-emlékszoba néven; 1974. máj. 26-án és 1981. máj. 22-én a villában kialakított lakások felszabadításakor újabb kiállítóterek létesültek). Halálának 50. évfordulóján (2001), a múzeum falán emléktáblát avattak és felolvasták az emlékére írt színdarabot (A vasárnapi asszony). Róla nevezték el a balatonföldvári Bajor Gizi Közösségi Házat (1994), a földszinten található dombormű V. Majzik Mária alkotása. (A közösségi ház elődjét a régi földvári kultúrházat Bródy János énekelte meg a Földvár felé félúton c. dalában). A Nemzeti Színház új játszóhelyét, az egy-két fős kamara-előadások színhelyét, a Bajor Gizi Szalont 2016-ban adták át.
Elismertség
A Nemzeti Színház örökös tagja (1928).
A La Fontaine Társaság t. tagja (1944).
Elismerés
Szabadságrend (1930), Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1947).
Corvin-koszorú (1930), Kossuth-díj (az első színésznőként, 1948. márc. 15.), kiváló művész (szintén elsőként, 1950. aug. 19.).
Főbb művei
F. szerepei a Nemzeti Színházban: De Mackau (Szomory Dezső: Mária Antónia, 1913. nov. 21.)
Pierrette (Vajda Ernő: Mr. Bobby, 1914. febr. 20.)
Villaret Fanny (Népoty, Lucien: A kicsinyek, 1914. ápr. 24.)
Lucius (Shakespeare: Julius Caesar, 1914. máj. 4.)
Lizi (Gaál József: A peleskei nótárius, 1914. jún. 4.)
A medvetáncoltató leánya (Bartók Lajos: Thurán Anna, 1915. febr. 4.)
Plantagenet Margit (Shakespeare: III. Richárd, 1915. febr. 7.)
Marianna (Molière: Tartuffe, 1915. febr. 13.)
Gábor főangyal (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1915. márc. 13.)
Vilma (Klapp Mihály: Rosenkrantz és Güldenstern, 1915. ápr. 28.)
Fanny (Gaál József: A peleskei nótárius, 1915. máj. 1.)
Annuska (Gárdonyi Géza: Annuska, 1915. máj. 2.)
Riza (Gábor Andor: Palika, 1915. okt. 16.)
Filomena (Hevesi Sándor: A Madonna rózsája, 1915. nov. 13.)
Habila (Vörösmarty Mihály: Az áldozat, 1915. dec. 1.)
Angyal (Molnár Ferenc: A fehér felhő, 1916. febr. 25.)
Louise (Banville, Tódor: Gringoire, 1916. febr. 29.)
Fleance (Shakespeare: Macbeth, 1916. máj. 2.)
Vera (Lakatos László: Az idegen leány, 1916. szept. 30.)
Lia (Rákosi Jenő: Aesopus, 1916. okt. 14.)
Rozika (Gábor Andor: Szépasszony, 1916. nov. 17.)
Edward walesi herceg (Shakespeare: III. Richárd, 1917. jan. 6.)
Crampton Gertrúd (Hauptmann, Gerhart: Crampton mester, 1917. ápr. 28.)
Marion (Barrière, Tódor–Sardou, Victorien: Az idegenek, 1917. máj. 4.)
A menyecske (Móricz Zsigmond: Pacsirtaszó, 1917. szept. 14.)
Erzsébet (Bródy Sándor: A dada, 1917. okt. 5.)
Paula (Molnár Ferenc: Úri divat, 1917. nov. 23.)
Célia (Shakespeare: Ahogy tetszik, 1918. jan. 18.)
Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1918. jún. 7.; 1931. máj. 23.)
Des Nismes, Micheline (Hervieu, Paul: Bagatelle, 1918. dec. 20.)
Ricota (Lengyel Menyhért: Sancho Panza királysága, 1919. jan. 10.)
Az aranyműves segéd leánya (Bródy Sándor: Orgonavirág, 1919. máj. 1.)
Mariska (Mikszáth Kálmán–Hevesi Sándor: Tavaszi rügyek, 1919. nov. 14.)
Ilonka (Mikszáth Kálmán–Hevesi Sándor: Frivol akta. 1919. nov. 14.)
Bábi (Herczeg Ferenc: A fekete lovas, 1920. jan. 1.)
Lidi (Kisfaludy Károly: Csalódások, 1920. febr. 5.)
Jövő (Pekár Gyula: A magyar, drámai költemény, 1920. febr. 21.)
Második angyal (Herczeg Ferenc: Az árva korona, ünnepi játék, 1920. márc. 10.)
Lizi (Schönherr Károly: Gyermektragédia, 1920. márc. 27.)
Miranda (Shakespeare: A vihar, 1920. dec. 14., 1929. jan. 4. és 1934. máj. 29.)
Flóra (Balázs Sándor: Álarcosok, 1921. jan. 4.)
Bettina Percival (Halévy, Ludovic–Crémieux, Héctor-Jonathan–Decourcelle, Pierre Adrien: Constantin abbé, 1921. jan. 16.)
Iza (Dumas Alexandre, id.–D’Artois Armand: Clémenceau, 1921. máj. 12.)
Titania (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1921. szept. 27.)
Cupido (Herczeg Ferenc: A holicsi Cupido, 1921. okt. 18.)
Anikó (Hevesi Sándor: 1514, Történelmi dráma, 1921. okt. 28.)
Naca (Névy László: Urak és parasztok, 1921. nov. 18.)
Mária királyné (Voinovich Géza: Mohács, 1922. jan. 18.)
Kerubin (Beaumarchais, Pierre: Figaro házassága, 1922. ápr. 13.)
Mici (Herczeg Ferenc: A Gyurkovics lányok, 1922. máj. 12.)
Angyal Liszka (Tóth Ede: A tolonc, 1922. szept. 30. és 1926. máj. 25.)
Valeriáni Blanche (Csathó Kálmán: Az új rokon, 1922. okt. 27., 1926. dec. 10. és 1932. márc. 4.)
A falusi leány (Herczeg Ferenc: A költő és a halál, 1922. dec. 29.)
Kimon (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1923. jan. 22.)
A mérnök felesége (Zilahy Lajos: Hazajáró lélek, 1923. máj. 4.)
Viola (Shakespeare: Vízkereszt, 1923. jún. 19.)
Anna (Shw, G. B.: Tanner John házassága, 1923. okt. 2.)
Katalin (Shakespeare: A makrancos hölgy, 1923. nov. 3.)
Sió (Herczeg Ferenc: Balatoni rege, 1923. dec. 24. és 1926. jan. 29.)
Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1924. febr. 24.)
Mása (Tolsztoj: Az élő holttest, 1924. febr. 29.)
Sárika (Zilahy Lajos: Süt a nap, 1924. márc. 21.)
Wangel Hilda (Ibsen: Solness építőmester, 1924. jún. 25. és 1927. szept. 28.)
Márta (Csiky Gergely: A nagymama, 1925. dec. 2. és 1930. márc. 6.)
Fruzsina (Zilahy Lajos: Zenebohócok, 1925. dec. 18. és 1927. okt. 12.)
Villiers, Susan: (Pailleron, Edouard: Ahol unatkoznak, 1926. jan. 22. és 1928. máj. 11.)
Amélie (Hervé: Lili, 1926. márc. 20.)
A postáskisasszony (Zilahy Lajos: A házasságszédelgő, 1926. ápr. 30.)
Cyprienne (Sardou, Victorien–Najac, Émile de: Váljunk el!, 1926. okt. 2.)
A pirosruhás hölgy (Schöpflin Aladár: A pirosruhás hölgy, 1926. nov. 19.)
Zsuzsi (Jókai Mór–Hevesi Sándor: Egy magyar nábob, 1927. jan. 29.)
Tücsök (Meilhac, Henri–Halévy, Ludovic: Tücsök, 1927. febr. 4.)
Katica (Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi!, 1927. febr. 18.)
Claude (Coolus, Romain: Húsvéri vakáció, 1927. ápr. 30.)
Camilla (Gróf Fedro Sándor [Fredro, Jan Aleksander]: Az egyetlen lány, 1927. máj. 14.)
Mici (Herczeg Ferenc: A Gyurkovics leányok, 1927. szept. 9.)
Phoebe (Barrie, James Matthew: Vén leányok, 1927. nov. 16. és 1930. dec. 20.)
Haitang (Klabund: Krétakör, 1927. dec. 28.)
Vajda Juli (Csathó Kálmán: Lilla, 1928. febr. 10.)
Lizaveta (Zilahy Lajos: Szibéria, 1928. márc. 16. és 1931. okt. 2.)
Déryné (Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony, 1928. okt. 12. és 1932. jún. 3.)
Judit (Zilahy Lajos: A tábornok, 1928. nov. 9.)
Minna (Lessing, Gotthold Ephraim: Barnhelm Minna vagy a katonaszerencse, 1929. márc. 16.)
Anna (Nicodemi, Dario: Hajnalban, délben, este, 1929. okt. 1.)
Heléna (Hevesi Sándor: Császár és komédiás, 1929. dec. 6.)
Leila (Szép Ernő: Azra, 1930. febr. 7.)
Szendrey Júlia (Herczeg Ferenc: Szendrey Júlia, 1930. febr. 28. és 1933. nov. 10.)
Leona (Zilahy Lajos: Leona, 1930. okt. 3.)
Katica (Csathó Kálmán: A felhők lovagja. 1930. nov. 7.)
Éva hercegnő (Herczeg Ferenc: Éva boszorkány, 1931. ápr. 17.)
Judit (Bónyi Adorján: Édes ellenség, 1931. szept. 25.)
Mária (Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó, 1931. okt. 30.)
Ilona (Andai Ernő: Porcellán, 1931. nov. 28.)
Egy leány, papkisasszony, a cigányprímás leánya (Tüdős Klára: Gyöngykaláris, 1932. jan. 23.)
Lay Henrietta (Marshall, Robert: Egy hét a Bagolyvárban, 1932. máj. 6.)
Iréne császárnő (Herczeg Ferenc: Bizánc, 1932. szept. 7.)
Maud (Sterk, Wilhelm: Nem divat a szerelem, 1932. szept. 10.)
Leonóra (Van Druten, John: Mindig lesznek Júliák, 1932. okt. 14.)
Zsuzsánna (Indig Ottó: Tűz a monostoron, 1932. nov. 18.)
Erzsébet (Besier, Rudolph: Ahol tilos a szerelem, 1933. márc. 10.)
Mary Fitton (Voinovich Géza: Lidérc, 1933. ápr. 7.)
Peti kisasszony (Zágon István: Ígéret földje, 1933. szept. 22.)
Genzi Donáta (Pirandello, Luigi: Játék vagy élet, 1933. okt. 20.)
Sakuntala (Kálidásza: Sakuntala, mesedráma, 1933. dec. 15.)
Ágnes (Gróf Bethlen Margit: Cserebogár, 1934. márc. 2.)
Rachel, Antoinette, Louise Marie (Surányi Miklós: Aranybástya, 1934. márc. 23.)
Mary Howard (Crother, Rachel: A nők elmondják, 1934. szept. 21.)
Gersuind (Hauptmann, Gerhart: Károly császár rabja, 1934. okt. 19.)
Jeanine (Antoine, André–Lery, Maxime: Szembekötősdi, 1934. okt. 19.)
Baskircsev Mária (Andai Ernő–Bálint Lajos: Baskircsev Mária, 1935. jan. 18.)
Kelementina (Zilay Lajos: Az utolsó szerep, 1935. márc. 8.)
Krisztin (Géraldy, Paul: Krisztin, 1935. okt. 18.)
Agiaris (Bessenyei György–Márkus László: Ágis tragédiája, 1936. febr. 7.)
Gyémántpatak kisasszony (Hsiung S. I. [Hszjung Si-ji]: Gyémántpatak kisasszony, kínai játék, 1936. márc. 25.)
Valéria (Bónyi Adorján: Hódítás, 1937. jan. 15.)
Lavinia (O’Neill, Eugene: Amerikai Elektra, 1937. febr. 28.)
Emma (Flaubert, Gustave–Baty, Gaston: Bovaryné, 1937. márc. 27.)
Cécile (Herczeg Ferenc: Kék róka, 1937. okt. 11.)
Juci, Judit (Herczeg Ferenc: Utolsó tánc, 1938. nov. 18.)
Donna Diana (Moreto y Cabana, Augustin: Donna Diana, 1939. okt. 14.)
Anna (Bókay János: A feleség, 1939. nov. 9.)
Magdi (Bókay János: Négy asszonyt szeretek, 1940. dec. 7.)
Nóra (Ibsen: Nóra, 1941. okt. 11.)
Ásvayné (Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné, 1942. febr. 7. és Kolozsvár, Nemzeti Színház, 1943. jan. 6.)
Petronella (Zilahy Lajos: Szépanyám, 1943. ápr. 28. és Kolozsvár, Nemzeti Színház, 1943. jún. 16.)
Gauthier Margit (Dumas, Alexandre ifj.: A kaméliás hölgy, 1943. dec. 6. és 1947. febr. 14.)
Esther (Cocteau, Jean: Szent szörnyetegek, 1945. okt. 4.)
Zília (Heltai Jenő: A néma levente, 1945. dec. 7.)
Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra, 1946. dec. 20.)
Margit (Scribe, Eugène–Legouvé, Ernest: Navarrai Margit, 1947. okt. 30.)
Lili, Antonine (Hervé: Lili, 1947. dec. 23.)
Vica (Lengyel Menyhért: Tihamér, 1948. máj. 4.)
Titania (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1948. jún. 11.)
Diana, Belfor grófnője (Lope de Vega: A kertész kutyája, 1949. ápr. 24.)
Anna (Tolsztoj: Anna Karenina, 1949. dec. 1.)
Lady Milford (Schiller, Friedrich: Ármány és szerelem, 1950. dec. 8.).
F. szerepei: a Magyar Színházban: Johanna (Shaw, G. B.: Johanna, 1924. okt. 10.)
Vilma (Heltai Jenő: Masamód, 1924. dec. 1.)
Mária (Fazekas Imre: Altona, 1925. jan. 16.)
Geneviève (Gignoux, Régis–Théry, Jacques: Csibi, 1925. febr. 27.)
Helén (Pásztor Árpád: Magnetic, 1925. ápr. 4.)
Zília (Heltai Jenő: A néma levente, 1936. márc. 20.).
F. szerepei: a Medgyaszay Színházban: Ludovica császárné (Ferenczi Sári: Apolló bajusza, 1919. márc. 17.)
Nadja (Lengyel Menyhért: Névaparti estély, 1919. márc. 17.)
a Budai Színkörben: Dirmák Éva (Jókai Mór: Fekete gyémántok, 1923. jún. 2.)
a Városi Színházban: Pierrette (Siklós Albert: A tükör, Némajáték, 1924. febr. 9.)
a Vígszínházban: Rákitákijuláhé (Herczeg Ferenc: Majomszínház, 1926. febr. 24.)
Cyprienne (Sardou, Victorien–Najac, Émile de: Váljunk el!, 1946. ápr. 18.)
az Andrássy úti Színházban: Az asszony. (Fodor László: A nagyságos asszony álmodik, 1930. márc. 14.)
Vica (Lengyel Menyhért: Tihamér, 1931. jan. 3.)
Háry Richárd (László Aladár: A csodahegedűs, 1933. ápr. 15.).
F. filmjei: A 100 000 koronás ruha (Júlia, 1918)
A csempészkirály (1919)
Az ősasszony (1919)
Júlia kisasszony (Júlia, 1919)
A megbűvöltek (Katalin, 1921)
Petőfi (Szendrey Júlia, 1922)
Rongyosok (1925)
Kacagó asszony (1930)
Az orvos titka (1930)
Két fogoly (Almády Miett, 1937)
A szűz és a gödölye (Huben Margit, 1941).
Irodalom
Irod.: családi források: Házasulandók névjegyzéke: Ábrai Zoltán, Beyer Mária. (Az Újság, 1907. szept. 15.)
Gutwillig Zsigmondné Dick Julianna gyászjelentése. (Pester Lloyd, 1907. nov. 25.)
Makó Lajos. A szegedi színigazgató halála. (Az Újság, 1908. nov. 13.)
Gutwillig Zsigmond gyászjelentése. (Világ, 1914. dec. 5.)
Bayor Gizit, a Nemzeti Színház művésznőjét súlyos csapás érte. Nővére, Ábrai Zoltánné Beyer Mária hosszas szenvedés után elhunyt. (Pesti Napló, 1917. máj. 31.)
Elhunyt Ábrai Zoltánné Beyer Mária. (Az Újság, 1917. máj. 31.–Pesti Hírlap, 1917. jún. 1.)
Beyer Marcell hirtelen meghalt. Bayor Gizi, a Nemzeti Színház művésznője az édesatyját gyászolja a boldogultban. (Pesti Hírlap, 1919. okt. 28.)
Elhunyt Vajda Ignác volt Szabolcs vármegyei iktató. (Nyírvidék, 1920. febr. 29.)
Bayor Giza [!], a Nemzeti Színház művésznője és Vajda Ödön ügyvéd házasságot kötöttek. (8 Órai Újság, 1920. aug. 3.)
Bajor Gizi férjhez ment. Bajor Gizi a Nemzeti Színház örökös tagja házasságra lépett dr. Paupera Ferenc országgyűlési képviselővel, a Földhivatalbank elnökével. (8 Órai Újság–Az Újság, 1929. márc. 13.)
Bajor Gizi ma férjhez ment dr. Germán Tibor tanársegédhez. Az esküvő után Olaszországba indult nászútra a fiatal pár. (Esti Kurír, 1933. júl. 21.)
Soós Istvánné Ábray Aranka meghalt. (Népújság, 1940. okt. 7.)
Meghalt Paupera Ferenc. (8 Órai Újság–Esti Újság, 1943. máj. 24.)
Gizike színésznő lesz… [Bajor Giziről és az Ábray családról.] (Délmagyarország, 1943. júl. 11.)
Meghalt Herczog József, Herczeg Ferenc testvérbátyja. (Pesti Hírlap, 1944. márc. 3.)
Elhunyt dr. Soós István, Hódmezővásárhely thj. város polgármestere. (Vásárhely Népe, 1948. márc. 11.)
Beyer Lívia és dr. Jantsek Gyula házasságot kötöttek. (Kossuth Népe–Világ, 1948. máj. 30.)
Dr. Vajda Ödön ügyvéd elhunyt. (Magyar Nemzet–A Reggel, 1946. dec. 8.)
Beyer Rudolf 58 éves korában meghalt. Az elhunytban Bajor Gizi a bátyját gyászolja. (Világosság, 1949. nov. 15.)
Elhunyt dr. Jantsek Gyula területvezető gégész főorvos, az orvostudományok kandidátusa. (Magyar Nemzet–Magyar Hírlap, 1973. okt. 27.)
Sándor János: Bajor Gizi szegedi patrónusa. [Interjú Makó Zoltánnal, Makó Lajos és Ábray Aranka fiával Bajor Gizi pályakezdéséről.] (Csongrád megyei Hírlap, 1989. jún. 3.)
Beyer Rudolf. (Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Bp., 2008)
Sándor Zsuzsanna: Az emlékezés művészete. [Vajda Miklós emlékei Bajor Giziről.] (168 Óra, 2012. 27.).
Irod.: megemlékezések, egyéb források: Ebeczki György: Beszélgetés Bajor Gizivel színházról, szerepekről, leányokról, asszonyokról, lámpalázról, társaságról. (Új Idők, 1936)
Izsáky Margit: A kaméliás hölgy. Bajor Gizi a Nemzeti Színházban felújított Dumas-színmű címszerepében. (Magyar Nemzet, 1943. dec. 7.)
Egri István: Bajor Gizi Gautier Margitja. (Magyar Nemzet, 1944. jan. 14.)
I. V.: Orosz tárgyú magyar film volt Bajor Gizi első filmje. [B. G. első némafilmjéről.] (Fényszóró, 1945. júl. 27.)
Fendrik Ferenc: Őszi beszélgetés Bajor Gizivel egy hiszékeny orgonabokorról és a hitelesítő művészetről. (Magyar Nemzet, 1949. okt. 14.)
Péchy Blanka: Az első Kossuth-díjas színésznő. (Szivárvány, 1948. 14.)
Goda Gábor: Bajor Gizi. (Irodalmi Újság, 1951. 4.)
Major Tamás: Meghalt Bajor Gizi. (Szabad Nép, 1951. febr. 13.)
Bajor Gizi meghalt. (Kis Újság, 1951. febr. 14.)
Mátrai-Betegh Béla: Bajor Gizi. (Magyar Nemzet, 1951. febr. 14.)
Eltemették Bajor Gizit. (Magyar Nemzet, 1951. febr. 16.)
Gobbi Hilda: Bajor Gizi. (Színház- és Filmművészet, 1951)
Kárpáti Aurél: Emlékezés Bajor Gizire. (Színház- és Filmművészet, 1956)
Ignácz Rózsa: Bajor Gizi. Arckép. (Kortárs, 1958. 8.)
Bános Tibor: Évforduló. Legendák nélkül. [Bajor Giziről.] (Magyarország [hetilap], 1971. 5.)
Molnár Gál Péter: A Bajor-legenda. (Élet és Irodalom, 1973. 20.)
Bános Tibor: Bajor Gizi és a film. (Film, Színház, Muzsika, 1978. 18.)
Bilicsi Tivadar: A varázslatos Zilia. Emlékezés Bajor Gizire. (Film, Színház, Muzsika, 1978. 48.)
Darvay Nagy Adrienne: Zenészkezek nélkül szóló hárfa. (Világszövetség, 1993. 14.)
Bános Tibor: Száz esztendeje született Bajor Gizi. A színésznő hűtlenségei. (Magyar Nemzet, 1993. máj. 15.)
Molnár Gál Péter: Bajor Gizi 100. (Népszabadság, 1993. máj. 19.)
Bános Tibor: A megbántott Bajor Gizi. Egy elmaradt színházi közvetítés izgalmai. (Magyar Nemzet, 1994. dec. 31.)
Vajda Miklós: Kirakatper, családi háttérrel. – „Drága jó Rákosi Mátyás!” Bajor Gizi levelei. (Holmi, 1997. 3.)
Vértes László: Bajor Gizi Balatonföldváron. (Somogyi honismeret, 1999. 2.)
Cenner Mihály: Földieknek játszó égi tünemény. Ötven éve hunyt el Bajor Gizi. (Magyar Nemzet, 2001. febr. 10.)
Ablonczy László: Bajor Gizi végzetes reggele, avagy a magyar színészek öngyilkosságáról és annak számontartásáról. (Hitel, 2003. 1.)
Murányi Gábor: Bajor Gizi esete Rákosi Mátyással. (Múzeumcafé, 2010 és Heti VG 2010. 32.)
Vértessy Zsófia: Bajor Gizi és az ötéves terv. A megújult Színészmúzeum. (Budapest [folyóirat], 2004. 9.)
Balogh Géza: „Földieknek játszó, égi tünemény.” 120 éve született Bajor Gizi. (Criticai Lapok, 2013. 4.)
Lipa Tímea: Bajor Gizi. Az epikus vers megszületése egy néma érzelmi viszony sorai között. (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, 2016)
Gajdó Tamás: Különös szerelem, végzetes házasság. Bajor Gizi és Germán Tibor története. (Nemzeti. A Nemzeti Színház magazinja, 2018. 9.)
Sándor János: Bajor Gizi és Szeged. (Szeged [folyóirat], 2023. 2.).
Irod.: róla szóló önálló művek, könyvfejezetek: Rácz György: Bajor Gizi. Portré prózában. A borítón Angelo Bajor Gizit ábrázoló fotójával. (Bp., Hajnla nyomda, 1941)
Bajor Gizi. Visszaemlékezések. Szerk. Vajda Miklós. Escher Károly fényképeivel. A szereplistát összeáll. Staud Géza. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1958)
Staud Géza: Bajor Gizi. Adattár. (Színháztörténeti füzetek 22. A Színház- és Filmtudományi Intézet és az Országos Színháztörténeti Múzeum kiadványa. Bp., 1958)
Csathó Kálmán: Bajor Gizi. (Cs. K.: A régi Nemzeti Színház. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1960)
Csathó Kálmán: Írótársak között. Irodalmi és színházi emlékek. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1965)
Hollós Korvin Lajos: Komédiások. Kisregény. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1965; 2. kiad. 1966; 3. kiad. 1985; 4. kiad. Gabo Kiadó, 2007)
Kedves Bajor Gizi! Levelek Bajor Gizihez. Vál. Staud Géza, a bevezetést írta Gábor Miklós. 16 táblával. (Auróra 34. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1967)
Bálint Lajos: Vastaps. Cikkek, portrék, visszaemlékezések. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1969)
Galsai Pongrác: Bajor Gizi játékai. Életrajz. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1971)
Liska Dénes: Zárt ajtók mögött. A Bajor-rejtély. Dokumentumregény. (Bp., Kaloprint, 2001)
Csathó Kálmán: Izzó levegőben. Emlékek a régi Nemzeti Színházról. Szerk., az előszót írta Gajdó Tamás. A képeket vál. Füle Péter. 28 táblával. (Bp., Palatinus Kiadó, 2006)
Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben, Bajor Gizi leveleivel. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 2009; 2. kiad. 2013)
„Mert szeretet nélkül én meghalok.” Bajor Gizi és Vajda Ödön szerelme és házassága leveleikben. Összeáll., szerk. Vajda Miklós. (Bp., Noran Libro, 2012)
Szilágyi Rita: A színpad nagyasszonyai. (Magyar királynék és nagyasszonyok 18. Bp., Duna International, 2012)
Vajda Miklós: Ember és tünemény. (V. M.: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. Bp., Magvető Könyvkiadó, 2012)
Vendégségben Bajor Gizinél. Az Országos Színháztörténeti Múzeum Bajor Gizi gyűjteményei. Szerk. Gajdó Tamás. (Az Országos Színháztörténeti Múzeum kiadványa. Bp., 2012; 2. jav. kiad. 2021)
Kozák Péter: Földiekkel játszók. Művésznők és múzsák. (Bp., Kossuth Kiadó, 2021).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Blaha Lujza-emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Magyar asszonyok lexikona. Szerk. Bozzay Margit. (Bp., 1931)
Ki kicsoda? Kortársaink lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Nagy magyar színészek. Szerk. Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. (Bp., 1957)
Színészarcok a közelmúltból. Szerk., az utószót írta Illés Jenő. (Bp., 1968)
Bános Tibor: Regény a pesti színházakról. (Bp., 1973)
Magyar Bálint: A Nemzeti Színház története a két világháború között. 1917–1944. (Műhely. Bp., 1977)
Bános Tibor: Pályák és sorsok. Színészportrék a 20. századból. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1981)
„Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” Életrajzok, színészportrék. (A Magyar Színházi Intézet kiadványa. Bp., 1981; 2. bőv. kiad. 1986)
Bilicsi Tivadar: „Hol vagytok ti régi játszótársak?” Emlékezések volt pályatársaimra. Ill. Hauswirth Magda. (Bp., 1982)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Színház az egész… Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben. 1919–1940. (Kolozsvár, 2009)
Csiffáry Gabriella: „Magyarázom a bizonyítványom.” Híres magyarok az iskolában. (Bp., Corvina Kiadó, 2017).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YY-8FN (Makó Lajos születési anyakönyve, 1854)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF54-XPN (Ábrai Zoltán születési anyakönyve, 1871)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF54-2Q2 (Ábrai Aranka születési anyakönyve, 1872)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT37-CF9?cat=292437 (Gutwillig Tibor [Germán Tibor] születési anyakönyve, 1888)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZCS-GXZ (Beyer Mária születési anyakönyve, 1889)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZHW-JQH (Beyer Gizella születési anyakönyve, 1893)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465930 ([id.] Paupera Ferencz gyászjelentése, 1896)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564588 (Vajda Ignáczné Friedman Róza gyűszjelentése, 1898)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/188868 (Makó Lajos gyászjelentése, 1908)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3W-B94H (Makó Lajos halotti anyakönyve, 1908)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/395211 (Damjanich Jánosné Csernovics Emília gyászjelentése, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68VC-ZX37 (Kerschner Vilma halotti anyakönyve, 1916)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302091 (Ábrai Zoltánné Beyer Mária gyászjelentése, 1917)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66PD-QZ6J (Ábray Zoltánné Beyer Mária halotti anyakönyve, 1917)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPTF-RP58 (Beyer Marcell halotti anyakönyve, 1919, az édesapja neve itt Beyer Adolf)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:684D-X8J2 (Beyer Rezső és Kavecz Aranka házassági anyakönyve, 1919)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D143-PCB?i=270 (Beyer Gizella és Vajda Ödön házassági anyakönyve, 1920)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/373574 (Dr. mácsai Csernovics Diodor gyászjelentése, 1924)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DYN6-M3W2 (Vajda Ödön és Herczog Paula házassági anyakönyve, 1928)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR73-8VT?i=107 (Beyer Gizella és Paupera Ferenc házassági anyakönyve, 1929)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:ZN51-74PZ (Vajda Ödön és Csernovics Judit házassági anyakönyve, 1930)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1G3-ZX9?i=57 (Beyer Gizella és Germán Tibor házassági anyakönyve, 1933)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/373575 (Mácsai Csernovics Diodórné mádári báró [!] Duka Olga gyászjelentése, 1934)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/156686 (Kavecz Ferenc gyászjelentése, 1939)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:662X-ZN2J (Kavecz Ferenc halotti anyakönyve, 1939)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/543160 (Dr. Soós Istvánné Ábray Aranka gyászjelentése, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6C5Z-PFN2 (Dr. Soós Istvánné Ábray Aranka halotti anyakönyve, 1940)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/343230 (Beyer Marcellné Valencic Ágnes gyászjelentése, 1942)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:791M-XMN2 (Beyer Marcellné Valencic Ágnes halotti anyakönyve, 1942)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465928 (Paupera Ferenc gyászjelentése, 1943)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1L-X18K (Paupera Ferenc halotti anyakönyve, 1943)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/297144 (Herczog József gyászjelentése, 1944)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/394668 (Kádár Erzsébet gyászjelentése, 1946)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564770 (Dr. Vajda Ödön gyászjelentése, 1946)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:662X-8574 (Dr. Vajda Ödön halotti anyakönyve, 1946)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/543148 (Dr. Soós István gyászjelentése, 1948)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/343234 (Beyer Rudolf gyászjelentése, 1949)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPWT-C1XF (Beyer Rudolf halotti anyakönyve, 1949)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315440 (Bajor Gizi gyászjelentése, 1951)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-69HS-1JZ?i=57&cc=1452460&cat=826282 (Dr. Germán Tibor halotti anyakönyve, 1951)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1DQ-LK8?i=40 (Dr. Germán Tiborné Beyer Gizella halotti anyakönyve, 1951)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/259855 (Dr. Germán Tibor és dr. Germán Tiborné Bayor Gizi közös gyászjelentése, 1951)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9L-NKDG (Ábray Zoltán halotti anyakönyve, 1953)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/112103 (Dr. Jantsek Gyula gyászjelentése, 1973)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/343235 (Beyer Rudolfné [Kavecz Aranka gyászjelentése, 1992)
https://litera.hu/hirek/elhunyt-vajda-miklos-iro-mufordito.html (Elhunyt Vajda Miklós író, műfordító, 2017)
https://mek.oszk.hu/08900/08979/ (Rédey Tivadar: Bajor Gizi. Kézirat, 2010)
https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/bajor-gizi (Bajor Gizi életrajza a hangosfilm.hu-n, 2019)
Bajor Gizi írások a Névponton:
https://nevpont.hu/palyakep/bajor-gizi-06d5a (Bajor Gizi pályakép)
https://nevpont.hu/tanulmany/bajor-gizi-1893-majus-19-budapest-1951-februar-12-budapest-2abe1 (Bajor Gizi pályarajz)
https://nevpont.hu/tanulmany/bajor-gizi-emlekezete-1-9f667 (Bajor Gizi emlékezete 1.)
https://nevpont.hu/tanulmany/bajor-gizi-emlekezete-2-61b3f (Bajor Gizi emlékezete 2.)
https://nevpont.hu/tanulmany/bajor-gizi-emlekezete-3-b9ea0 (Bajor Gizi emlékezete 3.)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM42682
https://nntp.hu/person/person.php?personid=19270
https://nevpont.hu/palyakep/bajor-gizi-06d5a
http://www.nevpont.hu/view/2205
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/2205
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
