Arany Sándor
vegyészmérnök
Született: 1899. március 4. Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1984. február 16. Debrecen, Hajdú-Bihar megye
Temetés: 1984. február 27. Debrecen
Temetési hely: Köztemető (hamvasztás)
Család
Régi mezőtúri református családból származott.
Dédszülei, anyai: ?, ?; Csipes István, Búzi Erzsébet.
Nagyszülei: Arany Sándor földműves, Kiss Lídia; Nagy Gábor csizmadiamester, Csipes Sára (1845. febr. 4. Mezőtúr–1908. júl. 25. Mezőtúr).
Szülei: Arany Sándor (†1941. máj. 28. Debrecen, Hajdú vm. Temetés: 1940. máj. 30. Debrecen, Köztemető) bognár, majd a debreceni vagongyár asztalossegéde, Nagy Sára (1876. okt. 6. Mezőtúr–1940. jan. 10. Debrecen. Temetés: 1940. jan. 13. Debrecen, Köztemető).
Testvérei: Arany Ernő (1900. aug. 12. Debrecen) és Arany Barnabás (1902. aug. 25. Mezőtúr), ill. Balogh Lajosné Arany Erzsébet (1903. aug. 25. Debrecen) és dr. Romhányi Gyuláné Arany Irma (1906. jún. 28. Debrecen) tanítóképző-intézeti tanár. Testvérei közül (az első Arany Sándor) és Arany Barnabás kisgyermekkorában elhunyt.
Arany Erzsébet férje: Balogh Lajos (†1939. ápr. 4. Debrecen. Temetés: 1939. ápr. 6. Debrecen, Köztemető) fogtechnikus.
Arany Irma férje: dr. Romhányi Gyula (1916. szept. 14. Füzesabony) orvos, főhadnagy; Romhányi József és Bucsánszky Margit fia.
Felesége: Herke Ilona (1913. aug. 15. Magyaróvár, Moson vm.–1974. aug. 18. Debrecen. Temetés: 1974. aug. 27. Debrecen, Köztemető) Herke Sándor (1882. szept. 18. Csongrád, Csongrád vm.–1970. dec. 15. Szeged, Csongrád vm. Temetés: 1970. dec. 18. Szeged, Belvárosi Temető) Kossuth-díjas vegyészmérnök, talajkutató és zithaviai Bobest Irén (1889. febr. 13. Magyaróvár–1971. febr. 17. Szeged. Temetés: 1971. febr. 22. Szeged, Belvárosi Temető) leánya.
Gyermekei, fia: Arany Sándor (1939. júl. 16. Debrecen–2012. máj. 3. Debrecen) vegyészmérnök, a Biogal Rt. vezérigazgatója (1992–2001) és dr. Arany László (1942. jan. 18. Debrecen) orvos, radiológus, kandidátus; leánya: Arany Ilona (1944. febr. 3. Debrecen) matematikus, kandidátus, egy. docens.
Iskola
A debreceni állami főreáliskolában éretts. (1917), a budapesti József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1923) és vegyészdoktori okl. (1926), a talajtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931).
A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954).
Életút
A debreceni Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás élelmiszervegyésze (1923–1926), a budapesti József Műegyetemen ‘Sigmond Elek tanársegéde (1926–1930); közben az amerikai Berkeley Egyetem (1926) és a bonni egyetemen vendégkutatója (1927). A debreceni Gazdasági Akadémia Kémia Tanszéke r. tanára (1930–1940) és a debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1931–1941), a talajtan c. ny. rk. tanára (1941–1945). A II. világháború után a Tiszántúli Talajjavító Vállalat talajlaboratóriumának megszervezője és vezetője (1945–1954), az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) debreceni Talajtani Osztálya vezetője (1954–1962).
Talajfizikával, talajkémiával, elsősorban a szikes talajok javításával és mezőgazdasági hasznosításával foglalkozott. A szikesek sótartalmának és a sók szelvénybeni eloszlásának tanulmányozása lehetőséget adott a sófelhalmozódási folyamatok jellemzésére, a szikesek javítási módjainak megválasztására, valamint az öntözhetőségük eldöntésére. Megállapította, hogy a Hortobágy olyan szikes területei, amelyek felső rétegei a kilúgozás következtében mészhiányt mutattak, szénsavas meszet tartalmazó anyagokkal megjavíthatóak. Az általa készített talajtérkép volt a Hortobágy első tudományos talajtérképe. Kidolgozta a talajok kötöttségének meghatározására való módszert és a kötöttséget mutató Arany-féle kötöttségi számot. A talaj és az öntözővíz kölcsönhatásának tanulmányozása lehetővé tette számára az öntözővíz minősítésének kidolgozását és az öntözővíz javítására irányuló eljárások leírását. Az alföldi öntözési nehézségek láttán kezdeményezője lett a hazai öntözővíz-javításoknak. Vezetésével mérték fel a tiszalöki öntözési rendszer lehetőségeit, s e munka során negyedmillió holdat térképeztek fel és minősítettek munkatársai.
Emlékezet
Arany Sándor Mezőtúron született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, tudományos tevékenysége azonban Debrecenhez köti. Az Alföld talajainak kiváló ismerőjeként nevéhez fűződik a hazai szikes talajok tudománytörténetileg is igen jelentős számbavétele. A szikesek tulajdonságaira, a szikesedési folyamatok jellemzésére és a szikjavításra vonatkozó egyéb ismereteket foglalta össze A szikes talaj és javítása (1956) c. alapvető monográfiájában.
Arany Sándor Debrecenben hunyt el, temetésén a pályatársak és tanítványok nevében Loch Jakab egyetemi tanára, a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) dékánja búcsúztatta. Tiszteletére a DATE Arany Sándor-emlékérmet (1987), Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata Arany Sándor-díjat alapított (2004). A Debreceni Egyetem falán emléktáblát avattak (1999).
Elismertség
Az MTA Talajtani Bizottsága tagja. A Talajtani Társaság elnöke (1959–1963).
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Tudományos Tanácsának tagja (1958–1962) és az Állandó Talajjavítási Bizottság elnöke (1958–1962).
Elismerés
Kossuth-díj (1958), Treitz Péter-emlékérem (1982).
Munka Érdemrend (arany, 1968).
A DATE tb. doktora (1981).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, tankönyvei, jegyzetei: Minő változásokat hoz létre a talajjavításra használt cukorgyári mésziszap kötött agyag szikeseinkben? Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1925)
A szabolcsi talajok mész- és tápanyag-szükséglete. A. S. előadása a Felsőzsolcai Gazdakör kisvárdai kiállításán. 1930. okt. 25. (Debrecen, 1931)
A hortobágyi szikes talajok. – A szikes talajok meszezése és digózása. – Szikes talajok javítása az észak-amerikai Egyesült Államokban. (A magyar szikesek különös tekintettel vízgazdálkodás útján való hasznosításukra. Bp., 1934)
Alföldi talajaink és a búza. (Debrecen, 1937)
Vezérfonal a gazdasági akadémiai hallgatók laboratóriumi gyakorlataihoz. (Debrecen, 1938)
Szikes talajok vizsgálata. (Talajvizsgálati módszerkönyv. Bp., 1944)
A szikes talaj és a víz, mint a rizstermesztés tényezői. Doktori értek. (Bp., 1954)
Talajtani alapfogalmak a gyakorlati erdőművelők részére. Botvay Károllyal. Jegyz. (Bp., Jegyzetsokszorosító, 1954)
A szikes talaj és javítása. 92 fekete-fehér fotóval, kihajtható mellékletekkel. (Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1956)
A felszín alatti vizek öntözésre való alkalmasságának kérdései. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadása. Bp., 1961)
Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Ballenegger Róberttel, Di Gléria Jánossal és Sarkadi Jánossal. (Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1962)
A magyarországi öntésterületek talajai. (A Debreceni Agrártudományi Egyetem tudományos közleményei 22. Debrecen, 1989).
F. m.: tanulmányai: A hortobágyi ősi szikes legelőkön végzett talajfelvételek. 1 térképpel. (Kísérletügyi Közlemények, 1926. 1.)
A cukorgyár mésziszap talajjavító hatása. (Kísérletügyi Közlemények, 1926. 2.)
A fresnói – California – fekete alkáli által tarkított területek javítása. – Kiegészítő adatok szikeseink közelebbről való megismeréséhez. (Kísérletügyi Közlemények, 1928. 1-2.)
A szikes talajok javításának chemiai mechanizmusa. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1929. 6–7.)
Néhány adat talajaink meszezésére és szikeseink magnéziumtartalmára. (Mezőgazdasági Kutatások, 1929)
Reclamation and Utilization of Alkali Soils. (Transactions of the Alkalisubcommission of the International Society of Soil Science, 1929)
A Nagy-Alföldön gyakorlatilag alkalmazott szikestalaj-javító eljárásokról. 1 táblával. (Mezőgazdasági Kutatások, 1930)
Adatok a magnéziumnak a talajban való viselkedéséhez. (Mezőgazdasági Kutatások, 1931)
A pH-érték jelentősége a mezőgazdaságban. (A Debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia 1933/34. Évkönyve. Debrecen, 1934)
A hortobágyi szikes talajok javítási lehetőségei. (Mezőgazdasági Kutatások, 1935)
Adatok az alföldi kútvizek chemiai összetételének ismeretéhez. – Alföldi sókivirágzások és talajvizek. Babarczy Józseffel. (Mezőgazdasági Kutatások, 1937)
Az alföldi szikes talajok és javítási lehetőségeik. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1938. 4-6.)
Alföldi talajtípusaink. (Tiszántúli Gazdák, 1940)
Puha és kemény tengerifajták alkohollal és éterrel készült kivonatairól. (Mezőgazdasági Kutatások, 1940)
A talajok rögszerkezete. (Mezőgazdasági Kutatások, 1943)
A németországi különleges talajvizsgálatok. – A talajok rögszerkezetének jelentősége. (A Debreceni Gazdasági Akadémi Közleményei, 1943)
Az agyagásványok. (Agrártudományi Szemle, 1947. 6.)
Adatok a tiszai hullámterek talajviszonyainak megismeréséhez. (Az Erdő, 1953. 1.)
A talajszelvény egy sajátos kialakulásáról. (Agrokémia és Talajtan, 1954)
Öntözővizek a tiszalöki öntözőrendszerben. (Agrokémia és Talajtan, 1955)
Belvizek öntözésre való felhasználhatósága a tiszalöki öntözőrendszerben. (Vízügyi Közlemények, 1956. 2.)
A szikes talaj és a víz mint a rizstermesztés tényezői. 2 táblázattal. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956. 3-4.)
A szikes talajok kialakulása. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1957. 1-4.)
A tiszalöki öntözőrendszer víz- és talajproblémái kémiai szempontból. (Kísérletügyi Közlemények. Növénytermesztés, 1958)
A Debreceni Talajtani Osztály munkássága a szikes talajok javításában. Talajjavítás – öntözés. (Az Országos Minőségvizsgáló Intézet Évkönyve 1961. Bp., 1961)
Az öntözéses gazdálkodás legfontosabb talajtani és talajjavítási kérdései. (Öntözéses Gazdálkodás, 1965)
A magyar szikes talajok genetikai és gyakorlati osztályozása. (Agrártudományi Közlemények, 2002. 9.).
Irodalom
Irod.: források, megemlékezések: Asztalos Sándor: Tájkép és talajklinika. Tiszántúli útijegyzetek. [Arany Sándor professzorról.] (Magyar Nemzet, 1953. jún. 2.)
Urbánffy Ignác: Arany Sándor, a mezőgazdasági tudományok doktora Kossuth-díjat kapott. (Erdőgazdaság, 1958. 4.)
Máté Ferenc: Arany Sándor 60 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1959), (kiss): Nagy jelentőségű volt a nemzetközi talajvédelmi tanácskozás. Beszélgetés dr. Arany Sándor professzorral. (Hajdú-Bihari Napló, 1961. júl. 21.)
Darab Katalin: Arany Sándor 70 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1969), Filep György: Arany Sándor 80 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1979)
Elhunyt Arany Sándor professzor. (Magyar Nemzet, 1984. febr. 21.)
Elhunyt dr. Arany Sándor. (Hajdú-Bihari Napló, 1984. febr. 22.)
Eltemették dr. Arany Sándort. (Hajdú-Bihari Napló–Magyar Nemzet, 1984. febr. 28.)
Cseh Ervinné: Emlékezés Arany Sándorra, a szikes talajok jeles kutatójára, a kötöttségi szám atyjára. (Georgikon, 1984)
Stefanovits Pál: Arany Sándor. (Növénytermelés, 1984. 2.)
Loch Jakab–Bilincsi Lajos: Dr. techn. Arany Sándor. 1899–1984. Életrajz és bibl. (A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. Debrecen, 1989)
Stefanovits Pál: Száz éve született Arany Sándor. (Növénytermelés, 1999. 5.)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai. Arany Sándor. (Agrofórum. A növényvédők és növénytermesztők havilapja, 2014. 2.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások és műveiről: Di Gléria János: Arany Sándor doktori értekezése. (Agrártudományi Közlemények, 1955. 1-2.)
Tury Elemér: Arany Sándor: A szikes talaj és javítása. (Erdészeti Kutatások, 1956. 4.)
A. Nagy Miklós: Arany Sándor: A szikes talaj és javítása. (Földrajzi Értesítő, 1957. 1-4.)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1987–1989)
Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2003).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFGM-X8Y (Csipes Sára keresztelési anyakönyve, 1845)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF5G-8X4 (Nagy Sára születési anyakönyve, 1876)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9N-C7ZR (Arany Sándor és Nagy Sára házassági anyakönyve, 1896)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGB3-N3H?i=466 (Arany Sándor születési anyakönyve, 1899)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9G-WLYH (Arany Ernő születési anyakönyve, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Z-9LZG (Arany Barnabás születési anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9L-1QP5 (Arany Irma születési anyakönyve, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9F-Z8W7 (Csipes Sára halotti anyakönyve, 1908)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1R-R1KB (Arany Erzsébet és Balogh Lajos házassági anyakönyve, 1935)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7WJ4-KYN2 (dr. Arany Sándor és Herke Ilona házassági anyakönyve, 1938)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/321768 (Balogh Lajos gyászjelentése, 1939)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/310241 (Arany Sándorné Nagy Sára gyászjelentése, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-NWM4 ([id.] Arany Sándor halotti anyakönyve, 1941)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/310236 ([id.] Arany Sándor gyászjelentése, 1941)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-K9Y4 (Arany Irma és dr. Romhányi Gyula házassági anyakönyve, 1944)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/310238 (dr. Arany Sándor gyászjelentése, 1984)
http://fmg.hu/sites/default/files/egykori_tanarok_diakok/egykori_diakok/ifj_dr_arany_sandor.pdf ([ifj.] Arany Sándor életrajza, 2012 előtt)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM41427
https://nntp.hu/person/person.php?personid=16812
https://nevpont.hu/palyakep/arany-sandor-3c778
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
