Babics Antal
orvos, urológus, politikus
Született: 1902. augusztus 4. Lovászpatona, Veszprém vármegye
Meghalt: 1992. január 17. Budapest
Temetés: 1992. február 4. Budapest
Temetési hely: Mező Imre út
Család
Szülei: Babics Endre (1862–1945) pékmester, Moór Róza (1864–1950). Kilenc testvére volt, közülük hat élte meg a felnőttkort.
Testvérei: Babics Endre (= Babics András Géza, 1894. júl. 26. Lovászpatona–1955. jan. 26. Kaposvár, Somogy m. Temetés: 1955. jan. 28. Kaposvár, Keleti Temető) jásdi apát, székesegyházi kanonok, Somogy megyei főesperes, Babics Béla (1896. febr. 9. Lovászpatona–1917) műszaki rajzoló, Babics István (1897–1941. máj. 9. Lovászpatona. Temetés: 1941. máj. 11. Lovászpatona) pékmester, Babics Ferenc (1898. nov. 30. Lovászpatona–1956. ápr. 28. Kaposvár) gyógyszerész, ill. Babics Erzsébet (1892. jan. 1. Lovászpatona–1968) és Babics Anna (1904. jún. 30. Lovászpatona–1954. márc. 13. Hol?).
Felesége: 1940. márc. 11.–1990. jan.: galánthai és kisiklódi Esterházy Ilona (1908. máj. 18. Kolozsvár–1990. jan. Bp. Temetés: 1990. jan. 30. Kerepesi út) színésznő; dr. Esterházy László (†1927. ápr. 5. Bp. Temetés: 1927. ápr. 7. Kerepesi út) jogász, ügyvéd, Kolozsvár sz. kir. város utolsó magyar polgármester-helyettes főjegyzője és Soós Gizella (†1938. jún. 28. Bp. Temetés: 1938. jún. 30. Kerepesi út) leánya.
Esterházy Ilona testvére: Esterházy Ágnes (1902. jan. 21. Kolozsvár–1956. ápr. 4. München, NSZK) színésznő, a német némafilmek egyik ismert művésze. Gyermektelen.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Győrött és Pápán végezte, a pápai bencés gimnáziumban éretts. (1922); közben két évig, a család anyagi nehézségei miatt kereskedőinas, ill. aratómunkás (1920–1921). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1928), tanulmányait Berlinben és Varsóban egészítette ki (1936–1937), az urológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940).
Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézete gyakornoka (1924–1925), a II. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1928), a Kaposvári Kórház Sebészeti Osztálya segédorvosa (1928–1929). A Pázmány Péter Tudományegyetem Urológiai Klinika bejáró orvosa (1929–1930), díjtalan gyakornoka (1930–1934), díjtalan (1934–1936), díjas tanársegéde (1936–1937), egy. adjunktusa (1938–1941) és magántanára (1940–1943), egyúttal a Klinika mb. vezetője (1941–1943). A budapesti Honvédkórház Urológiai Osztálya osztályvezető főorvosa (orvos-századosi rangban, 1943–1945). A Pázmány Péter Tudományegyetem, a BOTE, ill. a SOTE Urológiai Tanszék, ill. Klinika ny. r. tanára (1945–1952), egy. tanára (1952–1974), a Tanszék vezetője (1946–1950) és a Klinika igazgatója (1950–1974); közben az Egyetem dékánja (1948–1950 és 1953–1959). Az általa szervezett Központi Állami Kórház igazgatója (1950–1953).
Az 1956-os forradalom idején Nagy Imre kormányának egészségügyi minisztere (1956. okt. 26.–1956. okt. 31.). Országgyűlési képviselő (Budapest, XII. kerület [23. sz. egyéni választókerület], 1963. febr. 24.–1971. ápr. 25.).
A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének alapító tagja (1945-től), az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének (1950-től), ill. az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének (EDSZ) elnöke (1963–1975 és 1980–1985), tb. elnöke (1985–1992).
A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja (1945–1948), a párt orvos tagozatának vezetője; az MDP tagja (1948-tól).
Vesefiziológiával, a veseüregrendszer kórélettanával, a vese nyirokérrendszerének vizsgálatával, a vesekövek keletkezésének problémáival foglalkozott. Elsők között mutatta ki a nyirokkeringés jelentőségét a vesemedence megbetegedéseiben. Három műtéti eljárást dolgozott ki és vezetett be: a Babics-féle calicotomia műtétet, a hólyag-divertikulum extravosicalis eltávolítási módját és a tágult veseüregrendszer kisebbítését szolgáló eljárást. Új eljárást vezetett be a vér alkohol- és acetontartalmának kimutatására.
Emlékezet
Babics Antal Lovászpatonán született, elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Győrött és Pápán végezte. Budapesten (1945 után a II. kerület Gyergyó utca 5. sz.-ban) és Balatonbogláron élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Az ország német megszállása alatt a nemzeti ellenállás tagja, belvárosi házában (IV. kerület Deák Ferenc u. 12.) sok üldözöttet és illegális kommunistát (pl. Gobbi Hildát, Major Tamást) bujtatott, majd több ízben is ott tartotta a KMP, ill. a Békepárt ülését (Donáth Ferenc, Haraszti Sándor, Kádár János, Rajk László stb.) részvételével. Az épületben lakott Babics Antalon kívül még – többek között – Gobbi Hilda (1913–1988) és Ifj. Légrády Károly (1871–1944) újságíró, publicista – valamint ott működött Beliczay Béla híres mézeskalácsos egyik boltja is. A belvárosi házat Budapest ostromakor (1945. jan. 12-én) találat érte, részben megsemmisült (helyén nyílt meg a Kempinski Hotel).
Babics Antal halála után létrejött a Babics Antal-alapítvány (1996), amely évente Babics Antal-emlékéremmel jutalmazza az urológia területén kimagasló eredményeket elért kutatókat. 2004-ben az alapítvány kuratóriuma Babics Antal-díjat is alapított még nem közölt kiemelkedő magyarországi orvostudományi eredmények támogatására. Szülőházának Kossuth utcai falát a Lovászpatonai Baráti Kör Közhasznú Egyesület emléktáblával jelölte meg (2017. szept. 5-én).
Elismertség
Az MTA Orvostudományok Osztálya titkára (1959. jan. 23.–1967. jún. 13.).
A Magyar Urológus Szakcsoport titkára, majd elnöke; a Magyar Urológusok Társasága örökös tb. elnöke (1971-től).
A Budapesti Orvosegyesület főtitkára. A Magyar Orvostudományi Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) vezetőségi tagja, a Korányi Sándor Társaság alapító vezetőségi tagja.
A Magyar–Szovjet Baráti Társaság elnökségi tagja.
A Magyar Autóklub vezetőségi tagja.
A Szovjetunió Orvostudományi Akadémia t. tagja (1965-től). A Nemzetközi Urológiai Társaság vezetőségi tagja (1936-tól). A Román (1947-től), a Német (NSZK, 1970-től), a Lengyel (1972-től) és az Osztrák Urológus Társaság t. tagja (1972-től); az Olasz Urológiai Társaság l. tagja (1937-től). A Cseh Orvostársaság t. tagja (1962-től). A Szovjet Sebész Társaság t. tagja (1958-tól).
Elismerés
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1950), Munka Érdemrend (1955 és 1962; arany, 1970), Kiváló orvos (1956), A Békéért Emlékérem (1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1974), a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1982), a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1987).
Widder-díj (1942), Kossuth-díj (1951), Weil Emil-emlékérem (1958), Semmelweis Ignác-emlékérem (BOTE, 1961), Purkinje-emlékérem (1962), Markusovszky Lajos-emlékérem (BOTE, 1963), Pirogov-emlékérem (Szovjetunió, 1967), Korányi Sándor-emlékérem (1969), Illyés Géza-emlékérem (1970), Hőgyes Endre-emlékérem (1972), Markusovszky-díj (Orvosi Hetilap, 1978), az Amerikai Urológiai Társaság New York-i Szekciójának t. emlékérme (1990).
Szerkesztés
A Magyar Urológia c. folyóirat alapító főmunkatársa (1938–1944), tb. elnöke (1989–1992).
Az Acta Chirurgica főszerkesztője (1960–1991).
Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei szerkesztőbizottságának tagja (1954–1982)
Az International Urology and Nephrology c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és elnöke.
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, egyetemi jegyzetei: A düllmirigy-túltengésnél előforduló veseelégtelenségről. (Balatonfüredi-füzet. Bp., 1942)
A vízforgalom és az uraemia kérdése a sebészeti vesebetegségekben. Monográfia. (Bp., Eggenberger, 1942)
Az anuriák és azok gyógykezelése. (A sebészet időszerű kérdései. Bp., 1947)
Urológia. Egy. jegyz. B. A. előadásai alapján. (Bp., 1949; 2. kiad. 1950 és utánnyomások)
A vese üregrendszerének patofiziológiája és műtétei. Monográfia. Rényi-Vámos Ferenccel. Munkatársak Balogh Ferenc, Kukucska Imre és Szendrői Zoltán. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1950)
A vesék nyirokkeringése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. márc. 20.; megjelent: MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1950)
A vesék konzervatív sebészete. (A rákellenes küzdelem kérdései. A magyar orvosi kutatómunka új eredményei. A Magyar Tudományos Akadémia 125 éves fennállása alkalmából rendezett előadások anyag. Szerk. is. Rajka Ödönnel. Bp., 1951)
A vesepusztulás elmélete és klinikuma. Monográfia. 5 táblával. Rényi-Vámos Ferenccel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1952)
Húgyivarszervi sérülések. (A traumatológia elemei. V. köt. Bp., 1952)
Urológiai sebészet. (Hedri Endre: Részletes sebészet. Egy. tankönyv. Bp., 1952)
Urológia. Egy. tankönyv. (Bp., Tankönyvkiadó, 1952; 2. jav. kiad. Medicina Könyvkiadó, 1968; 3. kiad. 1972)
Az urológiai sebészeti kutatások eredményei és jelentősége. (A magyar tudomány tíz éve. 1945–1955. Bp., 1955)
A húgyivarszervek betegségeinek gyógykezelése. (Gyógyszertan és gyógyítás. I–III. köt. Bp., 1957)
Das Lymphgefässystem der Niere und seine Bedeutung in der Nierenpathologie und Chirurgie. Monográfia. 12 táblával. Rényi-Vámos Ferenccel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1957)
A húgyivarszervek rosszindulatú daganatainak korai diagnózisa. (A gyakorló orvos könyvtára. A rák korai diagnosztikája. Szerk. Molnár Béla. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1959)
A húgyivarszervi gümőkór. Zádor Lászlóval. (A gümőkór. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1959)
Vérvizelés. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1959)
Clinical and Theoretical Pictures of Some Renal Diseases. Monográfia. Rényi-Vámos Ferenccel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1964)
Anuria. Therapeutic Experiences. – Vizelethiány. Gyógyászati tapasztalatok. Monográfia. Rényi-Vámos Ferenccel. (Bp.–London, Akadémiai Kiadó–Pitman Medical, 1972)
Megtévesztő kóresetek intraoperatív diagnózisa az urológiában. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1977; oroszul: Bp., 1984)
Limfográfia urogenitalis betegségekben. Monográfia. Frang Dezsővel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1987; angolul: 1990).
F. m.: tanulmányai: Tapasztalataink a húgy desinficiensek értékéről a húgyutak gyulladásos megbetegedéseinél. Minder Gyulával és Skrop Ferenccel. (Gyógyászat, 1932)
A gonorrheáról. – A hólyagdiverticulumról. (Dolgozatok a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Urológiai Klinikájáról, 1935)
Leberfunktionsuntersuchungen bei Urämie. Török Sándorral. (Zeitschrift für Urologie, 1938)
Über die Behandlung der Infolge chirurgischer Nierenerkrankungen auftretenden Urämie mit besonderer Berücksichtigung der Leberfunktion. (Zeitschift für Urologie, Chirurgie und Gynäkologie, 1939)
Kísérleti vizsgálatok a férfi nemiszervein és a mesterséges megtermékenyítés kérdése. [Widder-díjjal jutalmazott dolgozat.] – Prostatatúltengés és veseelégtelenség. (Orvostudományi Közlemények, 1941)
Adatok a vesedaganat klinikájához. (Orvosképzés, 1941. 6.)
A veseállományon kívül négy ágra oszló vesemedence érdekes esete. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
Áthatoló fedett vesesérülés. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
Modified Pyelocalycotomy for the Removal of Renal Calculi. – Urology, an Independent Science. (Acta Urologica, 1947)
Operative Diminution of Dilated Renal Pelvis. (Acta Urologica, 1948)
Lymphatic Circulation of the Kidneys. (Acta Medica, 1951. 1.)
Die aszendierende Pyelonephritis. Rényi-Vámos Ferenccel. (Acta Medica, 1952. 1.)
A Disse-tér és a máj nyirokérrendszere. Többekkel. – A máj nyirokkeringésének jelentősége choledochus elzáródásban. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1954)
A vesekövek klinikumáról és műtéti megoldásának elveiről, tekintettel az üregrendszer hidromechanizmusára. (MTA Biológiai és Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Das Lymphgefässystem der Leber und seine pathologische Bedeutung. Többekkel. (Acta Medica, 1955. 3-4.)
Über den Lymphkreislauf der Nieren unde dessen Bedeutung für einzelne pathologische Prozesse der Niere. Rényi-Vámos Ferenccel. (Zeitschrift für Urologie, 1955)
Implantation du canal déférent en case de stérilité masculine. Molnár Jenővel. (Therapia Hungarica, 1956; németül és angolul is)
A húgyhólyagban észlelhető oedemák klinikai jelentősége. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960; németül: Über die klinische Bedeutung der Ödeme in der Harnblase. Acta Chirurgica, 1960)
Urológiai elváltozások az öregkorban (Orvosképzés, 1960. 4.)
A korszerű vesesebészet egyes kérdései. (Magyar Tudomány, 1962. 9.)
Modern Test of Renal Functions. (Acta Medica, 1963. Supplementum)
Adatok az elzárt vese vér- és nedvkeringéséhez. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1972).
F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: A degeneratio massiva érdekes esetéről. (1933. 40.)
A vérsavó refractiójának diagnosztikai értékelése sebészi vesebetegségekben. Török Sándorral. (1934. 35.)
A gonorrhea speciális vaccina-kezelése. (1934. 51.)
A gonoreactiótól. Vargha Ferneccel. (1935. 3.)
A hólyagbatörő gennyedésekről. (1936. 12.)
Hypochloraemia és valódi uraemia. Török Sándorral. (1937. 16.)
A húgyutak fertőzésének kezelése vizeletsavanyító gyógyszerekkel. Varsányi Ferenccel. (1938. 47.)
Májfunctiós vizsgálatok uraemiás betegeken. Török Sándorral. (1938. 34.)
A húgycsőkankó kezelése Cibazollal. (1944. 21.)
Az összvese-állomány 75%-ának elveszése utáni gyógyulás embereknél. (1949. 3.)
A retropubicus prostatectomia. (1950. 25.)
A vese nyirokkeringése. Rényi-Vámos Ferenccel. – A veseállomány és a vesetok pyelogén fertőzése. Rényi-Vámos Ferenccel. (1950. 43.)
A hólyagzáróizom átmetszése után létrejött totális incontinentia akrylat-implantátummal történt gyógykezelése. Palócz Istvánnal. (1951. 32.)
A prostatarák hormonkezelése és annak gyakorlati tapasztalatai. Balogh Ferenccel. (1953. 41.)
A vesegümőkór gyógyítása a gümős góc eltávolításával. (1954. 20.)
Ondózsinór-beültetések férfi-meddőségi esetekben. Molnár Jenővel. (1955. 27.)
Hazai előállítású vérzéscsillapító és felszívódó vattával szerzett tapasztalataink transvesicalis prostatectomiák kapcsán. Magasi Péterrel és Rényi-Vámos Ferenccel. (1956. 10.)
A vizeletelvezető rendszer működéséről és műtéteinek elveiről. (1957. 48.)
A veseelzáródás tüneteinek pathofiziológiai alapjairól. (1958. 4.)
A műszeres vizsgálatok veszélyéről az orvosi gyakorlatban. (1959. 25.)
A vesekövek műtéti indicatioi és műtéti elvei. (1964. 15.)
Kétoldali retrográd pyelographiát követő akut veseelégtelenségről. Csata Sándorral, Frang Dezsővel, Tóth Mihállyal. (1965. 12.)
A subrenalis eredetű akut veseelégtelenségről. (1965. 32.)
Húgysavkövek oldása urális vizeletalkalizálással. Berényi Mihállyal, Frang Dezsővel, Ruszinkó Barnabással. (1967. 33.)
A phaeochromocyctoma diagnosztikája és sebészi kezelésének problémája. Csontai Ágostonnal és Rosdy Ernővel. (1967. 49.)
A vizeletelvezető rendszer működése és ennek értékelése a gyakorlatban. (1968. 6.)
Új gyógyszer – Magurlyt – a húgysavkövesség kezelésében. Berényi Mihállyal és Frang Dezsővel. (1974. 4.)
és az Orvosok Lapjában: Kóros vesék verőér-elváltozásai. (1945. 5.)
Tanácsos-e a hólyagban varratokat elhelyezni? (1946. 26.).
F. m.: tanulmányai a Magyar Urológiában: A prostata hypertrophia kezelése Hombreollal. (1938. 1.)
A sebészeti vesebetegségek következtében fellépő uraemia kezelése, különös tekintettel a májfunctio fokozására. (1938. 5.)
A mélyen ülő ureterkövek eltávolítására szolgáló eljárásaink. (1939. 1.)
A fájdalom jelentősége a vesék megbetegedéseiben. – Az urológiai megbetegedésekben előforduló veseelégtelenségről. (1940)
A prostata- és ondómirigy-tályogokról. Ágota Ferenccel. (1942).
F. m.: népszerű művei, megemlékezései: Beszámoló urológiai tanulmányutamról. (Orvosi Hetilap, 1937. 40.)
Ádám Lajos. (Orvosok Lapja, 1946. 23.)
Illyés Géza. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
Megemlékezés Illyés Géza orvosprofesszorról. (Orvosi Hetilap, 1951. 43.)
Zinner Nándor. (Orvosi Hetilap, 1957. 28.)
Az orvosi etika oktatásáról. (Felsőoktatási Szemle, 1958. 5.)
A Belga Urológiai Társaság kongresszusáról. (Magyar Tudomány, 1958. 8-9.)
A járványos gyermekbénulás kérdése a Magyar–Szovjet Orvosnapokon. (Magyar Tudomány, 1960. 12.)
Megemlékezés Korányi Korányi Frigyesről. (Magyar Tudomány, 1963. 12.)
Összefoglaló jelentés orvostudományunk 20 évéről. 1945–1965. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Illyés Géza. (A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. Réti Endre. Bp., 1969)
Illyés Géza. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., Akadémiai Kiadó, 1972)
A tudományos technikai fejlődés és az orvosi szemlélet alakulása. (Magyar Tudomány, 1972. 11.)
A tanítvány szemével: Illyés Géza. (Orvosi Hetilap, 1980. 22.).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Meghalt Esterházy László Kolozsvár utolsó magyar polgármester[helyettes]e. (8 Órai Újság–Reggeli Hírlap, 1927. ápr. 6.)
Elhunyt Esterházy László, Kolozsvár sz. kir. város h. polgármestere. Az elhunyt néhai galánthai Esterházy Géza fia volt. (Magyarság–Pesti Hírlap, 1927. ápr. 6.)
Babics Endre 76 éves és Moór Róza 74 éves lovászpatonai lakosok házasságuk 50 éves jubileumát ünnepelték. A hívők serege előtt fiuk, ifj. Babics Endre balatonfüredi plébános tartott szentbeszédet. (Kis Újság, 1938. máj. 24.)
Kaposvár anyakönyvi hírei. Elhunyt Babics Endre. (Somogyi Néplap, 1955. jan. 27.)
Kaposvár anyakönyvi hírei. Elhunyt Babics Ferenc. (Somogyi Néplap, 1956. máj. 5.)
Hajduska István: Egy modern magyar orvos. Babics Antal professzor. (A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma, 1964)
Kövendi Judit: „Szorgalom nélkül a tehetség mit sem ér…” Beszélgetés Babics Antal professszorral. (Budapest [folyóirat], 1969. 9.)
Babics Antal: „Mert sokkal közelebb kerülhetünk az emberekhez…” [Töredékek egy orvosi pálya törénetéből.] Lejegyezte: Lázár István. (Valóság, 1974. 2.)
Elhunyt prof. dr. Babics Antalné Esterházy Ilona. (Magyar Nemzet, 1990. jan. 27.)
Babics Antal akadémikus 70 éves. (Orvosi Hetilap, 1972. 31.)
Hajduska István: Ez is intraoperatív diagnosztika. Beszélgetés Babics Antal akadémikussal egy szorgalmas orvos útjáról. (Magyar Nemzet, 1974. jún. 12.)
Hajduska István: Tudósok közelről. Ötven magyar akadémikus portréja. (Bp., 1975)
Balogh Ferenc: Babics Antal 75 éves. (Orvosi Hetilap, 1977. 31.)
Gobbi Hilda: Közben… Visszaemlékezések. (Bp., 1982; 2. kiad. 1984)
Kardos István: A 4-es számú szakszervezeti igazolvány. Babics Antal akadémikus 80 éves. (Népszava, 1982. aug. 5.)
Babics Antal akadémikus 80 éves. (Orvosi Hetilap, 1982. 31.)
Elhunyt Babics Antal akadémikus. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1992. jan. 18.)
Frang Dezső: Babics Antal (Magyar Tudomány, 1992. 4.)
Frang Dezső: Babics Antal. (Orvosi Hetilap, 1992. 20.)
Frang Dezső: Búcsú Babics Antal professzortól. Halálának egyéves évfordulóján. (Orvosegyetem, 1993)
Romics Imre: Száz éve született Babics Antal professzor. (Orvosi Hetilap, 2002. 38.)
Romics Imre: 110 éve született Babics Antal professzor. (Orvosi Hetilap, 2012. 3.)
Iskolatermető orvosprofesszor. Emléktáblát avattak szülőházánál a Kossuth-díjas Babics Antal előtt tisztelegve. (Veszprémi Napló, 2017. szept. 6.)
Romics Imre: Százhúsz éve született Babics Antal akadémikus. (Orvosi Hetilap, 2022. 4.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
Orvosi lexikon. I–VII. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975; 4. átd. kiad. 1981)
Babics Antal 80. születésnapjára. Bibliofil kiadvány. Számozott minikönyv. (Debrecen, 1982)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. 1932–1962. (Bp., 1996)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Prof. Babics Antal 1902–2002. Szerk. Romics Imre. (Bp., 2002)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004)
Bartháné Borsó Katalin: Lovászpatonának szeretettel. Apáink földje. I–II. köt. (Lovászpatona, 2015).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2X2-LQP (Babics Erzsébet születési anyakönyve, 1892)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2XR-7Q2 (Babics András Géza születési anyakönyve, 1894)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYG-472F (Babics Béla születési anyakönyve, 1896)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JS8-HRW6 (Babics Ferenc születési anyakönyve, 1898)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JS8-ZWM3 (Babics Antal születési anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JS8-CXHY (Babics Anna születési anyakönyve, 1904)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-GT1K (Babics Ferenc és Tiszay Matild házassági anyakönyve, 1923)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/237541 (Esterházy Lászlóné Soós Gizella gyászjelentése, 1938)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DHCB-G5W2 (Babics Antal és Esterházy Ilona házassági anyakönyve, 1940)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313047 (Babics István gyászjelentése, 1941)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBC-3VN8 (Babics András Géza [Babics Endre] halotti anyakönyve, 1955)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313031 (Babics Endre gyászjelentése, 1955)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBH-223V (Babics Ferenc halotti anyakönyve, 1956)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313027 (Babics Antal gyászjelentése, 1992)
https://foter.ro/cikk/a-kolozsvari-esterhazy-rejtely-tenyleg-o-volt-a-nemafilmkorszak-egyik-nepszeru-sztarja/ (Szántai János: A kolozsvári Esterházy-rejtély. [Esterházy Ágnes születési anyakönyvével.], 2023)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM42419
https://nntp.hu/person/person.php?personid=8505
https://nevpont.hu/palyakep/babics-antal-428fc
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
