Grastyán Endre
orvos, neurológus
Született: 1924. február 25. Őriszentpéter, Vas vármegye
Meghalt: 1988. július 17. Pécs, Baranya megye
Temetés: 1988. augusztus 10. Pécs
Temetési hely: Köztemető (hamvasztás utáni búcsúztatás)
Család
Dédszülei, apai: Garastyán József (= Grastyán József, 1825? Bozsok, Veszprém vm.–1900. dec. 23. Bozsok) kisbirtokos, Jagodits Terézia (1829? Bozsok–1900. ápr. 30. Bozsok); Kers Vencel, Lutter Anna (1851. nov. 13. Csepreg, Vas vm.–1903. dec. 4. Kőszeg, Vas vm.).
Dédszülei, anyai: Siska József, Bata Julianna; Mihály Ferenc, Horváth Zsófia.
Nagyszülei: Grastyán József (1866. nov. 9. Bozsok–1931. dec. 27. Szombathely, Vas vm.), Kers Karolina (1873? Bécs, Ausztria–1942. jún. 17. Szombathely); Siska Lajos (1870. jan. 30. Őriszentpéter) földműves, Mihály Etelka (1879. dec. 1. Pankasz, Vas vm.).
Szülei: Grastyán József (1894. szept. 1. Kőszeg–1945. ápr. 6. Sopron) kisiparos, Siska Gizella (1898. márc. 26. Pankasz–1945. máj. 7. Sopron, Sopron vm.). Mindketten tragikus körülmények között (a város bombázása következtében) vesztették életüket.
Grastyán József testvére: Grastyán Jenő (1896. jún. 20. Kőszeg–1965. jan. 26. Szombathely. Temetés: 1965. jan. 29. Szombathely, Jáki úti Temető) pincér.
Felesége: 1953. ápr. 3.– Horváth Anna Mária (1931. ápr. 29. Gölle, Somogy vm.).
Gyermeke, fia: Grastyán András (1954. márc. 26. Pécs).
Iskola
Elemi iskoláit Zalaszentivánon és Szombathelyen, a gimnázium két osztályát Zalaegerszegen, a többi osztályt Sopronban végezte, a soproni Széchenyi István Gimnáziumban éretts. (1942), a Pápai Református Hittudományi Akadémián tanult (1942–1945), majd szülei halála után Pécsett megkezdte orvosi tanulmányait.
A POTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), az orvostudományok kandidátusa (1958), doktora (1976).
Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.).
Életút
A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Élettani Intézete gyakornoka (1951–1953), egy. tanársegéde (1953–1958), egy. adjunktusa (1958–1962), egy. docense (1962–1978), egy. tanára és az Intézet igazgatója, egyúttal az MTA Idegélettani Tanszéki Kutatócsoportjának vezetője (1978. júl. 1.–1988. júl. 17.).
Moszkvában és Leningrádban (1956), Marseille-ben és Párizsban járt hosszabb tanulmányúton (1958). A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) Agykutató Intézetének vendégkutatója (1959), a Havannai Egyetem Idegfiziológiai Intézete (1966), a New York-i Medical College vendégprofesszora (1971–1972).
Az MTA–TMB-n Lissák Kálmán aspiránsa (1955–1958).
Grastyán Endre a magyarországi komplex neuro- és elektrofiziológiai kutatások iskolateremtő egyénisége. Elsőként írta le a rejtett agykérgi területnek a tanulásban betöltött szerepét. Nevéhez fűződik az agyterületnek a motivációs folyamatok szempontjából történő feltárása, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségűek a feltételes reflex megerősítési mechanizmusát leíró munkái, továbbá elsőként írta le a gátlás alóli izgalommal történő felszabadító rebound jelenséget.
Grastyán Endre mozgásregisztráló berendezés segítségével végzett állat (macska) kísérletekben igazolta, hogy a tanulást eredményező ingerlések megszakítását következetesen feltűnő magatartási utóhatások kísérik. E mozgásokat tartamuk, nagyságuk és sebességük alapján típusos visszacsapásos, azaz rebound jelenségnek minősítette. Kísérletei új tanulási elmélet kidolgozását eredményezték. Az uralkodó tanulási teóriák ugyanis szembenállást tükröztek és nem voltak képesek a tanulás lényegét jelentő megerősítési folyamat egységes értelmezésére. Grastyán Endre hallatlan tudományos előrelátó képességét jelzi, hogy ő már az 1960-as évek fordulóján egy egységes komplex rendszer két funkcionális állapotát írja le, mint a jutalmazó, illetve a büntető hatás idegi szubsztrátumát. Grastyán Endre motivációs- és tanuláselméletében a gátlás pozitív szerepet nyer (aktív gátlás), és a megerősítés a gátlás alóli izgalom-felszabadulás (rebound) pillanatával azonos. A hippocampus működésével és a memória kialakulásával kapcsolatban elsőként írta le az ún. feed-forward szabályozás jelentőségét is.
Emlékezet
Grastyán Endre régi Vas megyei családból származott (a család eredeti névalakja Garastyán volt, nagyszülei azonban már következetesen a Grastyán változatot használták). Teológusnak készült, két évet elvégzett a Pápai Református Akadémián, harmadik évi tanulmányait azonban a háborús események megszakították. Sopron bombázásakor elvesztette édesapját, nemsokára ápolónő édesanyja is elhunyt tífuszban. A háborús tragédia hatására kezdte meg tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, hogy majd orvosként gyógyító munkát folytathasson. Jóllehet kiváló orvos lett, a művészetek, a zene és bölcsészeti tudományok iránti érdeklődése élete végéig megmaradt, több filozófiai dolgozatot írt. Az élettani kutatások iránti érdeklődését professzora, Lissák Kálmán keltette fel, akinek javaslatára a motivációk és az emóciók központi idegrendszeri szabályozásával kezdett el foglalkozni. Tanuláselmélete már az 1970-es években nemzetközileg is ismertté tette nevét és eredményeit: 1974-ben felkérték, hogy kutatásai alapján írja meg az Emotion címszót nagycímszót az Encylopaedia Britannica lexikonban (a Macropaedia kötetsorozatban). Nem kisebb jelentőségű a halála után befejezetlen maradt utolsó kutatási területe, az állatvilágban is fellelhető játék–magatartás vizsgálata. (A játék neurobiológiája címmel tartotta akadémiai székfoglalóját, 1983. ápr. 19-én). Grastyán Endre az 1970-es–1980-as években ismert közéleti szereplő volt. Kutatási eredményeit számos népszerű írásban ismertette, gyakran szerepelt televízió- és rádióműsorokban, szívesen adott interjút, ahol közérthetően elmesélte az őt leginkább foglalkoztató tudományos problémákat. (Örkény István Macskajáték c. drámája kapcsán sokszor beszélgettek vele irodalomról, zenéről valamint a kutatási területe és az Örkény-mű véletlen hasonlóságairól…)
Grastyán Endre tanulmányai befejezése után Pécsett telepedett le, ott élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a Központi Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Gyászszertartásán Gergely János, a Janus Pannonius Tudományegyetem főtitkára, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nevében méltatta tudományos és közéleti érdemeit. Az MTA és a Szociális és Egészségügyi Minisztérium nevében Tigyi József orvos, biofizikus, egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem nevében Bauer Miklós, a POTE rektora, az Élettani Intézet és közvetlen kollégái, barátai nevében dr. Vértes Marietta búcsúztatta. Síremléke Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása (bronz, felavatták: 1995. okt. 21.). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Emléktáblája a Pécsi Tudományegyetemen látható.
Tiszteletére a nevét viselő pécsi Grastyán Endre-alapítvány Grastyán Endre-díjat alapított (a művelődés és a tudományos ismeretterjesztés területén kimagasló eredményeket elért személyiségeknek, 1989-ben; először 1990-ben adták át). Nevét vette fel a Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégiuma (1998-ban), ahol évente Grastyán Endre Interdiszciplináris Konferenciát rendeznek (2003?-tól) A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében
Elismertség
Az MTA Neurobiológiai Bizottsága tagja (1974-től), elnöke.
A Magyar Élettani Társaság (MÉT) tagja (1952-től). A Magyar EEG Társaság tagja.
A European Brain and Behaviour Society alapító tagja és az International Brain Research Organization (IBRO) tanácstagja (1973-tól).
A Szovjet Pavlov Fiziológiai Társaság tb. tagja (1971-től).
Az Academia Leopoldina külföldi tagja (1964).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1982), Április Negyedike Érdemrend (1987).
Akadémiai Díj (1963 és 1967), Schaffer Károly-emlékérem (1975), Ranschburg Pál-emlékérem (1978), Állami Díj (1988).
Szerkesztés
A Behavioral Biology (1967-től), és az Experimental Brain Research c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1970-től).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, népszerű kiadványai: Agytörzsi és archiocorticalis mechanizmusok jelentősége a feltételes reflexben. Kand. értek. (Pécs, 1957)
Experimentella Beiträge zur Pathogenese der Commotio Cerebri. Monográfia. Hasznos Tivadarral és Mérei F. Tiborral. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1957)
The Hippocampus and Higher Nervous Activity. (The Central Nervous System and Behaviour. New York, 1959)
The Significance of the Earliest Manifestations of Conditioning in the Mechanism of Learning. (Brain Mechanisms and Learning. Montevideo, 1959)
A modern idegélettan problémái. (A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat biológiai előadásai. Pécs, 1962)
Az állatok magatartása. Előadás-vezérfonal a TIT biológiai előadói számára. (A TIT Biológiai Szakosztály Országos Választmánya kiadványa. Bp., 1963)
Orientáció és megerősítés. Doktori értek. (Pécs, 1973)
Lépések az agyvelő és a lelki jelenségek kapcsolatának felismerésében. (A változó világ. III. A változó élet. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977)
A játék neurobiológiája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. ápr. 19.; megjelent: Értekezések, emlékezések. A Magyar Tudományos Akadémia megválasztott rendes és levelező tagjainak székfoglalói. Bp., Akadémiai Kiadó, 1985).
F. m.: tanulmányai: Data Concerning the Automatic Functions of the Hypothalamus. Többekkel. – Neue Gesichtspunkte zur Funktionen der autonomen Zentren des Hypothalamus. Többekkel. (Acta Physiologica, 1951)
Activation of the Brain Stem Activating System by Vegetative Afferents. Töbekkel. (Acta Physiologica, 1952)
Some Functional Properties of Hypothalamic Inhibition. Többekkel. – The Functional Relation between Gyrus cinguli and Caudate n. in the Cat. Lissák Kálmánnal és Molnár Lászlóval. – Analysis of Hypothalamic Reaction Reversal. Hasznos Tivadarral és Lissák Kálmánnal. (Acta Physiologica, 1953)
A koponyasérülés utáni intracranialis nyomásfokozódás jelentősége és befolyásolása. Hasznos Tivadarral és Mérei F. Tiborral. (Magyar Sebészet, 1954)
A macska kezüségének kísérletes vizsgálata. Molnár Lászlóval. (Kísérletes Orvostudomány, 1954; németül: Experimentelle Untersuchungen über die Händigkeit der Kazte. Acta Physiologica, 1954)
Diffúz subcorticalis rendszerek és a hippocampus fornix rendszer funkcionális jelentősége. Lissák Kálmánnal és Szabó Jánossal. – Humorális tényezők és a diffúz projectiós rendszerek. Molnár Lászlóval. (Ideggyógyászati Szemle, 1954)
Cortical Electrical Manifestations of Diencephalic Inhibition. Lissák Kálmánnal és Szabó Jánossal. – Facilitation and Inhibition of Conditioned Alimentary and Defensive Reflexes by Stimulation of the Hypothalamus and reticular Formation. Kékesi Ferenccel és Lissák Kálmánnal. (Acta Physiologica, 1955)
Kísérletes adatok a fogóreflex fiziológiájához. Molnár Lászlóval. (Ideggyógyászati Szemle, 1955)
Az arteria carotisok, ill. vertebralisok lekötésének hatása kísérletesen előidézett epilepsziás rohamok lefolyása macskánál. Molnár Lászlóval és Schab R.-rel. (Ideggyógyászati Szemle, 1956)
A Study of Hippocampal Function in the Waking and Sleeping Animal with Chronically Implanted Electrodes. Többekkel. (Acta Physiologica Pharmacologica Nederlandica, 1957)
Étude électro-encéphalographique tem pro-spatiabled un conditionnement moteur chez le chat. Többekkel. (Acta Medica Belgica, 1957)
A magasabb idegműködés kutatásának új útjai. Lissák Kálmánnal. (Magyar Flozófiai Szemle, 1958. 1-2.)
Hippocampal Electrical Activity during the Development of Conditional Reflexes. Többekkel. (EEG Clinic Neurophysiology, 1959)
A Dual Behavioural Effect from Stimulating the Same Thalamic Point with Identical Stimulus Parameters in Different Conditional Reflex Situation. Többekkel. – A Study of a Possible „Dreaming” Mechanism in the Cat. Karmos Györggyel. (Acta Physiologica, 1961)
Halló- és látókérgi kiváltott potenciálok változásai időleges kapcsolat kiépülésekor. Bauer Miklóssal. (Az MTA Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1961)
Az acusticus cortoxen regisztrálható „evoked potential”-ok változása feltételes reflex kiépítése folyamán. Bauer Miklóssal. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1962)
Changes of Optic Evoked Potentials during Conditioning and Their Relation to the Conditioned Startle Reaction. Klingberg, F.-fel. (Acta Physiologica, 1963)
Neural Mechanism of Motivation. (Nova Acta Leopoldina, 1963)
Az állati magatartás fiziológiája. (Élővilág, 1963. 2.)
Motivációs mechanizmusok jelentősége a feltételes reflexes kapcsolatok szervezésében. Ángyán Lajossal, Czopf Józseffel, Szabó Imrével. – A tájékozódási reakció idegélettani elemzése. Karmos Györggyel és Vereczkei Lajossal. (Pszichológiai Tanulmányok. VII. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
Hypothalamic Motivational Processes as Reflected by Their Hippocampal Electrical Correlates. Többekkel. (Science, 1965)
The Possible Role of the Hippocampus in the Organisation of the Orientation Reaction. Karmos Györggyel és Losonczy H.-val. (Acta Physiologica, 1965)
The Hippocampal Electrical Correlates of the Homeostatic Regulation of Motivation. Többekkel. (EEG Clinic Neurophysiology, 1966)
A tanulás alapvető elméleti problémái, paradoxonai és azok idegélettani feloldása. (Pedagógiai Szemle, 1967. 10.)
The Organisation of Motivation at the Thalamic Level of the Cat. Ángyán Lajossal. (Physiology and Behaviour, 1967)
Magatartásfiziológia és kibernetika. Kolta Péterrel, Molnár Péterrel, Szabó Imrével. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968. 1-2.)
Mozgásszervezés és motiváció. Kolta Péterrel, Molnár Péterrel, Szabó Imrével. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968. 3.)
Rebound, Reinforcement and Self-Stimulation. Többekkel. (Communications in Behavioural Biology, 1969)
A gátlás szerepe a motivációban és a megerősítésben. Molnár Péterrel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1972. 3-4.)
Effects of Spatial Separation of the Conditioned Signal from the Reinforcement. Vereczkei Lajossal. (Behavioural Biology, 1974)
Kísérlet a hippocampus működésének értelmezésére. (Ideggyógyászati Szemle, 1976. 1.)
Az elektrofiziológia és a klinikai elektroencephalographia viszonyáról. (Orvosi Hetilap, 1978. 36.)
Idegfiziológiai szempontok a korszerű emberkép kialakításához. (Filozófia, ember, szaktudományok. A marxista filozófia emberkoncepciója és a szaktudományok mai eredményei. A Pécsi Akadémiai Bizottság Filozófiai Szakbizottsága által szervezett tudományos konferencia előadásai. Pécs, 1978. nov. 27–29. Szerk. Jóri János és Vereczkei Lajos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1979)
Rendszeranalízis-megközelítés patkányok tanulásában. A jelző térbeni lokalizációjának szerepe. Buzsáki Györggyel, Mód Lászlóval, Viniczai Zoltánnal. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1979. 2.)
Lissák Kálmán. (Magyar Tudomány, 1983. 1.)
A tanulás optimalizálása idegfiziológiai ismeretek tükrében. (Parlando, 1984. 6-7. és 2000. 3-4.)
Az érték neurobiológiai megközelítése. (Pszichológia [folyóirat], 1987. 2.)
A játék komoly dolog. Visszavezethetők-e a művészetek valamilyen biológiai eredetre? Grastyán professzor utolsó üzenete. (Parlando, 2000. 3-4.).
Irodalom
Irod.: források: Bebesi Károly: Új professzorok. Grastyán Endre. (Dunántúli Napló, 1977. júl. 20.)
Győri György: A tanulás alkalmazkodó magatartás. Beszélgetés Grastyán Endre neurofiziológussal. (Élet és Tudomány, 1977. 34.)
Egyed László: A játákról – komolyan. Beszélgetés Grastyán Endre akadémikussal. (Élet és Tudomány, 1983. 51.)
Montskó Éva: A játék neurobiológiája. [Grastyán Endre „macskajátékai.”] (Delta, 1983. 12.)
Bebesi Károly: A szocialista országok agykutatási agytrösztje. INTERMOZG-szimpozion Pécsett. Beszélgetés Grastyán Endre akadémikussal, a magyar INTERMOZG-bizottság elnökével. (Dunántúli Napló, 1984. jún. 9.)
Cserhalmi Imre: Grastyán professzor művei. (Népszabadság, 1986. ápr. 4.)
Hallama Erzsébet: „Fele játék, fele gyötrelem.” Tudósportrék. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1986)
Pécsi Tibor: A tanulás és a játék feltételei. Beszélgetés Grastyán Endre akadémikussal. (Élet és Tudomány, 1988. 18.)
Elhunyt Grastyán Endre. [A halálozási adat: júl. 17.] (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1988. júl. 19.)
Grastyán Endre gyászjelentése. [POTE. A halálozási adat: júl. 17.] (Dunántúli Napló, 1988. aug. 6.)
Eltemették dr. Grastyán Endrét. (Dunántúli Napló–Magyar Hírlap, 1988. aug. 11.)
Ádám György: Grastyán Endre. (Magyar Tudomány, 1989. 1.)
Molnár Péter: Grastyán Endre. (Janus, 1989. 2.)
Molnár Péter: Grastyán Endre életműve. Művei bibliográfiájával. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1990. 1-2.)
Mozaikkövek Grastyán Endre portréjához. Az alapkutatás alapvetően játéktevékenység. Beszélgetés Grastyán Endrével. (Pszichológia [folyóirat], 1994. 4.)
Grastyán Endre síremlékének avatása. (Dunántúli Napló, 1995. okt. 20.)
Grastyán professzor emlékére. (Dunántúli Napló, 1995. okt. 22.)
Dékány Endre: Grastyán Endre Pápán. 1942–1945. (Confessio, 2003. 2.)
Grastyán Endre emlékezete. [Grastyán Endre-emlékkönyv.] Kiadja a Societas Scientiarum Savariensis. (Documenta Savariensia 6. Szombathely, 2004)
Dékány Endre: Kálvin Jánostól Németh Lászlóig. Tanulmányok és emlékezések. (Pápa, Pápai Református Gyűjtemények, 2009)
Gracza Tünde: 95 éve született Grastyán Endre élettanász. (Orvosi Könyvtárak. A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének hivatalos lapja, 2019. 3.).
Irod.: feldolgozások, monográfiák: Biológiai lexikon. I–IV. köt. Szerk. Straub F. Brunó. (Bp., 1975; 2. kiad. 1982)
Erdők és utak ölelésében. Őriszentpéter monográfiája. Szerk. Horváth Sándor. (Őriszentpéter, 1998)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004)
Akadémiai album. I–IV. köt. (Bp., 2008)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
neten:
https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSB8-59L7-T (Garastyán József és Jagodits Terézia házassági anyakönyve, 1852)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK5Q-H8Q ([Id. Grastyán József születési anyakönyve, 1866)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V53G-WFG (Siska Lajos születési anyakönyve, Siska Lajos születési adata eltér a házassági anyakönyvi adatától, 1870)
https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V53K-SJS (Mihály Etelka születési anyakönyve, 1879)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8QK-X8Q (Grastyán József születési anyakönyve, 1894)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRKD-9WRJ?i=250 (Grastyán Jenő születési anyakönyve, 1896)
https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RK5-DV8 (Siska Lajos és Mihály Etelka házassági anyakönyve, Siska Lajos születési adata eltér a születési anyakönyv adatától, 1897)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB3-VS1K (Siska Gizella születési anyakönyve, 1898)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRKD-YRJ?i=351 (Garastyán József halotti anyakönyve, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBM-W16C (Grastyán [!] Józsefné Jagodits Terézia halotti anyakönyve, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RKK-7CR?i=50 (Grastyán József és Siska Gizella házassági anyakönyve, 1922)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-HZD8 (Grastyán Jenő és Iszak Anna házassági anyakönyve, 1924)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRKY-9261?i=128 (Grastyán József halotti anyakönyve, 1931)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-YKMG ([Id.] Grastyán Józsefné Kers Karolina halotti anyakönyve tévesen Hers Karolina néven, 1942)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/276457 (Grastyán Jenő gyászjelentése, 1965)
https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-P41G (Grastyán Jenő halotti anyakönyve, 1965)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/276455 és https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6767-88V?i=555 (Grastyán Endre gyászjelentése, 1988. júl. 17.!)
https://www.kozterkep.hu/714/grastyan-endre-siremleke (Grastyán Endre síremléke, 2016)
https://aok.pte.hu/hu/egyseg/70/index/almenu/712 (Lénárd László–Karádi Zoltán: Ki volt Grastyán Endre? Életrajza a Pécsi Tudományegyetem honlapján, 2020)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM56362
https://nntp.hu/person/person.php?personid=9819
https://nevpont.hu/palyakep/grastyan-endre-f9ff6
http://www.nevpont.hu/view/4726
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/4726
Megjegyzések
1. Lexikonok (Magyar Életrajzi Lexikon, A Magyar Tudományos Akadémia tagjai I. köt. és Új Magyar Életrajzi Lexikon, Pécs Lexikon stb.) téves halálozási adat: jún. 17.!
2. A rokoni kapcsolatok a Grastyán és a Siska családok publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
