Aczél Tamás
író, újságíró, szerkesztő, műfordító
Született: 1921. december 16. Budapest
Meghalt: 1994. április 19. Springfield, Massachusetts, Egyesült Államok
Temetés: 1994. április 23. Hadley, Massachusetts, Egyesült Államok
Temetési hely: St. Brigids Cemetery
Család
Szülei: Aczél József banktisztviselő, főpénztáros, a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank (MKB) Klauzál téri fiókvezetője, Fábián Kornélia.
Nagybátyja: Aczél Pál (1885. dec. 9. Siófok–1949. nov. 9. Hamburg) filmrendező.
Felesége: 1. Kádár Éva (1922–1998) a Magyar Rádió dramaturgja (1956-ig), elbocsátása után a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat könyvelője, majd a Szerzői Jogvédő Hivatal bérszámfejtője (Aczél Éva néven). Leánya: Aczél Júlia (1953–). Elvált. 2. Gyarmati Olga (192. okt. 5. Debrecen–2013. okt. 27. Greenfield, Massachusetts, Egyesült Államok) atléta, távolugró, olimpiai bajnok (1948). Fia: Aczél Tamás, ifj. (1960. okt. 14. London–2013. márc. 24. Hadley, Massachusetts, Egyesült Államok).
Iskola
A budapesti VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban (1932–1936), a Mester utcai Kereskedelmi Akadémián (1936–1939), a kereskedelmi akadémián éretts. (1939), a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, tanulmányait nem fejezte be (1945–1948).
Életút
A Szabadság c. lap munkatársa, egyúttal a Magyar Szövetkezetek Országos Központja Sajtóosztályának előadója és a Magánalkalmazottak Szakszervezete Sajtó- és Nevelésügyi Osztályának vezetője (1945–1948). A Szikra Könyvkiadó Irodalmi és Politikai Osztályának vezetője (1948–1950), a Csillag c. folyóirat főszerkesztője (1950–1953), a Művelt Nép (1951–1952), a Szovjet Kultúra munkatársa (1952–1954). Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar és a Színház- és Filmművészeti Főiskola előadó tanára. A Magyar Írók Szövetségének titkára (1953–1956).
A forradalom leverése után Angliában telepedett le (1957–1966), majd az Egyesült Államokban élt (1966-tól). A Magyarok Világlapja (1957), az Irodalmi Újság szerkesztője (1957–1961), a brüsszeli Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet munkatársa (1958–1963). Az amhersti Massachusetts Egyetem Angol Tanszéke előadó tanára (1966–1994).
Irodalmi pályafutását költőként kezdte, első verseskötete 1941-ben jelent meg. A II. világháború után, a rendszer kegyeltjeként éberségre szólító agitációs költeményeket és sematikus regényeket írt (A szabadság árnyékában, 1948; Vihar és napsütés, 1949); „sokoldalú munkásságát” Kossuth- és Sztálin-díjjal tüntették ki (Nagy Sándorral együtt). 1950-ben részt vett, és vezérszónoka volt a Magyar Írók Szövetségét átszervező vitának, s vezető szerepet játszott a korszak proletárirodalmával kapcsolatos állásfoglalásainak kialakításában. A Szovjetunióban járt magyar íróküldöttség egyik vezetője (1951. dec.). 1953-ra felhagyott az agitatív költészettel, a Nagy Imre (1896–1958) köré csoportosult írói ellenzék egyik vezetőjeként több fórumon is kezdeményezte a sztálinista-rákosista irodalmi vezetés menesztését. Míg pályája elején a hagyományos elbeszélési technikákat, később a modern próza időfelbontásos módszerét, emlékezéstechnikáját létesítette előnyben; mitizálta a konkrét történelmi eseményeket, ill. azokat kiegészítendő az emberi lélek mélységében kavargó örvényeket igyekezett érzékeltetni.
Az 1950-es évek elején az ún. népi demokratikus országokban a kortárs magyar irodalom egyik legsűrűbben fordított képviselője volt: A szabadság árnyékában (1948) és a Vihar és napsütés (1949) c. „klasszikus” szocialista regényeit szinte valamennyi szomszédos és baráti ország – valamint több szovjet köztársaság – nyelvére lefordították. Verseit is gyakran idézték, különösen a Jelentés helyett c. verseskötete címadó ún. jelszóversének sorait: „Milyen jó lesz akkor… Ha a Göncöl szekere helyett / az égen, / elindul fényesen, merészen / egy traktor.” Nagy Imre köréhez csatlakozva radikálisan szakított korábbi munkáival kultúrpolitikai írásaiban és beszédeiben őszintén hitt egy valódi reformokon álló, a hibákat ténylegesen kijavító szocialista demokráciában.
Emigrációjában, az Irodalmi Újság munkatársaként elsősorban az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét hirdette, mártírjainak tiszteletét ápolta. A magyarországi íróemigráció egyik legjelentősebb személyiségeként sokat tett a magyarországi forradalom valós történetének megismertetéséért: Méray Tiborral közösen írt, magyar nyelven Tisztító vihar(1961) címen megjelent kötete, az 1956-os forradalom és szabadságharc irodalmi előzményeinek első, dokumentarista feldolgozása. A kiadvány a magyarországi demokratikus ellenzéki mozgalmak kultikus műve lett: angliai kiadása után magyar nyelven, Münchenben is megjelent, ill. az 1980-as években, szamizdatban is terjesztették.
Angolul írt A vadászat (The Hunt, 1990) c. utolsó nagy műve a kortárs magyar próza egyik kiemelkedő alkotása. A regény egy meg nem nevezett kommunista államban játszódik. Az utalásokból és a szereplők neveiből – Gerogen Singer = Gerő Ernő; Wulf tábornok = Farkas Mihály; Jarek = Rajk László stb. – azonban egyértelműen kiderül, hogy a színhely Magyarország. A néhány napba, egy vadászat napjaiba sűrített történet valódi számvetés egy elvesztett labdarúgó-világbajnokság miatt és egy rehabilitálni kívánt kommunista vezető mellett lázadó ország történelme felett.
Emlékezet
Aczél Tamás Budapesten élt, tevékenysége 1956-ig a fővároshoz kötődött. Lakóhelyei: Erzsébetváros, VII. kerület, Wesselényi utca 26.; II. kerület, Nagyajtai utca 45. és V. kerület Galamb utca 5. A forradalom és szabadságharc bukása után Angliában telepedett le (1957–1966), majd haláláig az Egyesült Államokban élt (Amherst, Massachusetts, 1966–1994). Springfieldben [Massachusetts] hunyt el, a Hadley-ben nyugszik, temetésén Méray Tibor búcsúzott tőle. Emigrációban írt angol nyelvű hagyatékát az amhersti Massachusetts Egyetem Irodalom Tanszékén őrzik. Munkásságával Magyarországon elsősorban Murányi Gábor író, újságíró, a Heti VG szerkesztője foglalkozik.
Elismertség
A Nemzetközi Pen Club Száműzött Írók Csoportjának alelnöke.
Elismerés
Kossuth-díj (1949), Sztálin-díj (az egyik első külföldi íróként, 1951), Nagy Imre-emlékplakett (posztumusz, 1994).
Főbb művei
F. m.: Ének a hajón. Versek. (Bp., Officina, 1941)
Örökség Angyalföldön. Elbeszélés. Bartha László rajzaival. (Budapest [folyóirat], 1946. 8.)
Batyuzók. Elbeszélés. (Emberség, 1947. 1.)
Félfejjel magasabb. Elbeszélés. (Új Idők, 1947. 8.)
Folyosó Elbeszélés. Domanovszky Endre rajzaival. (Budapest [folyóirat], 1947. 2.)
Árusok, kofák, görögdinnye. Elbeszélés Hajnal János rajzaival. (Budapest [folyóirat], 1947. 4-5.)
A kocsmáros özvegye. Elbeszélés Hajnal János rajzaival. (Budapest [folyóirat], 1947. 9.)
Éberség, hűség. Versek. (Bp., Hungaria Könyvkiadó, 1948)
Lányi Sarolta cikkei. – Író és téma. (Irodalmi Szemle, 1948)
Röppenj szikra! Aczél Tamás, Benjámin László, Juhász Ferenc et al versei. Antológia. Szerk. Mikó Zoltán és Sebestyén György. Ill. Bencze László. (A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége [MINSZ] kiadványa. Bp., 1948)
A szabadság árnyékában. Regény. Az 1951. évi irodalmi Sztálin-díjjal kitüntetett mű. (Bp., Szikra Könyvkiadó, 1948; 2. kiad. Bp., Athenaeum, 1949; 3. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952; Pozsony, Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1953 és Uzsgorod, Kárpátontúli Területi Könyv- és Folyóiratkiadó, 1953; 4. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954; bolgárul: Szófia, 1951; szlovákul: Bratislava, 1951; oroszul: Moszkva, 1951; 2. orosz kiad. 1952; 3. orosz kiad. 1953; 4. orosz kiad. 1955; cseh nyelven: Praha, 1952; románul: Bucuresti, 1952; ukránul: Uzsgorod, 1953; kazah nyelven: Alma-Ata, 1954; olaszul: Roma, 1955)
Az első élmunkás. Színmű Alekszej Grigorjevics Sztahanovról. Színmű 1 felvonásban. (Szabad Színpad. Bp., 1949; szlovákul: Turciansky Sväty Martin, 1949; rádiójátékként elhangzott: Magyar Rádió, 1948. aug. 8.)
A burzsoá ideológiai egyes jelenségei fiatal magyar líránkban. (Társadalmi Szemle, 1949. 3-4.)
Vihar és napsütés. Regény. (Bp., Athenaeum, 1949; 2. kiad. 1950; 3. átd. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954; szlovákul: Bratislava, 1953; bolgárul: Szófia, 1954; oroszul: Moszkva, 1954; kazah nyelven: Alma-Ata, 1954; lett nyelven: Riga, 1956; ukránul: Uzsgorod, 1956)
Diósgyőr – Vasgyár. (Szemtanú. Magyar írók válogatott írásai. Bp., Athenaeum, 1949)
A forint. Elbeszélés. (Felszabadult ország. Magyar írók válogatott elbeszélései. Szerk. Kováts Miklós. Bp., 1950)
A proletárhegemónia kérdései irodalmunkban. (Csillag, 1950. 35.)
Nehéz esztendő. (Révai Könyvek. Haladó irodalom. A hivatal packázásai. Történetek a bürokráciáról. Szerk. Kováts Miklós. Bp., 1950)
Költők Sztálinról. (Társadalmi Szemle, 1950. 2.)
Jelentés helyett. Versek. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1951)
Enyingi járás. (Szabadság. Magyar írók antológiája. Szerk. Barabás Tibor, Földeák János, Máté György. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1951)
Jonasz atya. Regényrészlet. („Urak, papok dölyfét, im, eleget tűrtük…” Antológia a magyar irodalom antiklerikális hagyományaiból. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952)
Népünk szabadságáért. Könyv Rákosi elvtárs hősi életéről. (Társadalmi Szemle, 1952. 2-3.)
Harcos politikai költészet. (Csillag, 1953)
Sztálin. (Felszabadítónk Sztálin. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1953)
Láng és parázs. Elbeszélések. Ill. Kass János. (Új magyar elbeszélések. Az Országos Béketanács kiadványa. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1953; Szabad Hazánkért Kiskönyvtára. 2. kiad. Bp., 1954)
Béke és barátság. Bukarest, 1953. Írások a IV. Világifjúsági Találkozóról. Többekkel. (Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1953)
Híradók a tanyán. Színmű. Aczél Tamás novellájából színpadra írta Kolozsvári András. (Műsorfüzet 11. Bp., Népszava Kiadó, 1953)
Vázlatok egy hatalmas országról. Kína. (Ezt láttuk… 20 ország, 20 riport. Szerk. Máté György. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1955)
Az ezüst erdőben. (Kerek egy esztendő 1956. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1955)
Rózsa Sándor és az ulánusok. Elbeszélés képekben. Ill. Szőnyi Gyula. (Szivárvány kiskönyvtár. 7. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1956)
Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. Méray Tiborral. (London, 1959; 2. kiad. 1961; angolul: The Revolt of the Mind. A Case History of Intellectual Resistance behind Iron Curtain. Praeger Publications in Russian History and World Communism. 73. New York, 1959; 2. kiad. London 1960; németül: Die Revolte des Intellekts. Die geistigen Grundlagen der ungarischen Revolution. München, 1960; franciául: La révolte de l’esprit. Paris, 1962)
Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. Méray Tiborral. (2. kiad. München, Griff, 1978; 3. németországi kiad. München, Griff, 1982)
Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. I–II. köt. Méray Tiborral. Készült a müncheni kiadás alapján. (1. magyarországi [szamizdat] kiad. Bp., AB Áramlat Független Kiadó, 1986)
Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. Méray Tiborral. (1. magyarországi [hivatalos] kiad. Szeged, JATE, 1989)
Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. (Bp., Noran Kiadó, 2006).
The Ice Age. A Novel. (New York, 1965; franciául: Le temps de la peur. Paris, 1968)
Ten Years After. A Commemoration of the Tenth Anniversary of the Hungarian Revolution. (London, 1966; 2. kiad. New York, 1967)
Revolt in Hungary. 1956. Sadovy, John-nal. (The Violent Peace. Szerk. Mydans Carl és Mydans Shelley. New York, 1968)
Illuminations. A Novel. (Pantheon Books. London, 1982; magyar nyelven: Illuminációk. Regény. Ford. Gy. Horváth László. Bp., Európa Könyvkiadó, 1991)
The Hunt. A Novel. (London–Boston, 1990; magyar nyelven: A vadászat. Ford. Gy. Horváth László. Bp., Európa Könyvkiadó, 1994)
A Móricz Zsigmond körtér ostroma. – Szilágyi József. (Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Szerk. Bak János és Kozák Gyula. Bp., Századvég–1956-os Intézet, 1992)
Kezdők az Oxford Streeten. Kísérletek egy korszak idézésére. (1956 évkönyv. Az 1956-os Intézet évkönyve. Bp., 1994)
A néppel és a Pártal. – Sem az ima, sem a fegyver. – Magasból. – Enyingi járás. – Sztálin. – Az első szóról. (Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956. Szerk. L. Simon László és Elsässer Klaudia. Bp., Korona Kiadó, 2002)
Feltámadás. (Piros a vér a pesti utcán. Az 1956-os forradalom versei és gúnyiratai. Vál., szerk. Győri László. Bp., Magyar Napló Kiadó, 2002)
Orsó utca. Vers. (Műhely, 1993. 1.)
Egy villa története. (1956. Magyar írók novellái. Szerk. Pomogáts Béla. Bp., Noran Kiadó, 2006).
F. m.: szerk.: Ady Endre: Válogatott költemények. – Puskin: Válogatott versek. Vál., szerk. a bevezető tanulmányokat írta. (Szépirodalmi kiskönyvtár. 23–24. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1951).
F. m.: ford.: Puskin válogatott művei. I–II. köt. Szerk. Gábor Andor és Gáspár Endre. Ford. Többekkel. (1–2. kiad. Bp., Új Magyar Könyvkiadó, 1949)
Edgar Allan Poe összes költeményei. Vál., szerk. Kardos László. Ford. Többekkel. (Klasszikus remekművek. Bp., Franklin, 1949)
„Van ilyen párt!” Szovjet költők versei. Megjelent a Magyar Dolgozók Pártja 2. kongresszusára. 1951. febr. 24–25. Szerk. Kardos László, Pető Miklós, Radó György. Ford. Többekkel. (Bp., Új Magyar Könyvkiadó, 1951)
Wladyslaw Broniewski válogatott versei. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Kovács Endre. Ford. Többekkel. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954)
Szabadság a hó alatt. Ismeretlen orosz költészet. 1957–1967. Ford., a bevezető tanulmányt írta Tikos Lászlóval. (Aurora Könyvek. München, 1967; 2. kiad. New York, 1970)
Poetry from the Russian Underground. A Bilingual Anthology. Ford., szerk. Langland, Joseph-fel és Tikos Lászlóval. (New York [etc.], 1973).
Irodalom
Irod. műveiről: Ének a hajón. A. T. kötete. (Népszava, 1941. jún. 16.)
Gyárfás Miklós: A. T.: A szabadság árnyékában. (Haladás. 1948. 51.)
Kelemen János: A. T.: A szabadság árnyékában. (Forum, 1948. 12.)
Bárdos B. Arthur: A szabadság árnyékában. A. T. regénye. (Utunk, 1949. 11.)
Hunyady József: A szabadság árnyékában. A. T. regénye. (Dunántúl, 1949. 1.)
Pándi Pál: A. T.: A szabadság árnyékában. (Csillag, 1949)
Sós: A. T.: A szabadság árnyékában. (Népszava, 1949. jan. 7.)
Debreczeni Ferenc: A. T.: Vihar és napsütés. (Forum, 1950. 3-4.)
M. M.: A. T.: Vihar és napsütés. (Szabad Nép, 1950. máj. 11.)
S. E.: Az újjáépítés eposza. A. T. Vihar és napsütés c. regénye. (Magyar Nemzet, 1950. márc. 23.)
B. G.: A Sztálin-díj árnyékában. A. T.: A szabadság árnyékában. (Látóhatár, 1953. 4.)
L. G.: A. T.: A szabadság árnyékában. (Előre, 1953. máj. 14.)
Örkény István: A szabadság árnyékában. A. T. regénye. (Béke és Szabadság, 1954. 8. és Dél-amerikai Magyarság, 1954. jún. 15.)
Halász Péter: Iniciálék. A. T. Illuminations c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1982. 3-4.)
Rainer M. János: Három hazatért könyv. [A. T.–Méray Tibor: Tisztító vihar. – Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála. – Molnár Miklós: Lomax, Bill: Magyarország 1956]. (Magyar Napló, 1989. 3.)
Gy. Horváth László: A. T.: Illuminációk. A fordításról. (Könyvvilág, 1991. 5.)
Györgyey Klára–Tarjányi Eszter: Két bírálat egy könyvről. A. T.: Illuminációk. (Holmi, 1992. 5.)
Horpácsi Sándor: A. T.: Illuminációk. (Műhely, 1992. 3.)
Baló Péter: Vadászat Illuminációk nélkül. [A. T. könyveiről.] (Magyar Hírlap, 1994. aug. 18.)
Földes Anna: Singer, Zenty, Adymester. A. T.: A vadászat. (Népszabadság, 1994. szept. 3.)
Nádra Valéria: Kelet-közép-európai keresztrejtvény. A. T.: A vadászat. (Filmkultúra, 1994. 10.)
Tallós Péter: A. T.: A vadászat. (Kortárs, 1994. 11.)
Turai Tamás: Haras szarvasvér. A. T.: A vadászat. (Népszabadság, 1994. júl. 7.)
Tóth Tünde: Az Aczélt megedzik. A. T.: A szabadság árnyékában. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 2016).
Irod.: Az 1951. évi irodalmi és művészeti Sztálin-díjasok. Két magyar író a külföldi kitüntetettek között. (Népszava, 1952. márc. 16.)
Sztálin-díjat kapott két magyar író: Aczél Tamás és Nagy Sándor. (Szabad Ifjúság, 1952. márc. 16.)
Ivan Anyiszimov professzor cikke a Pravdában a külföldi Sztálin-díjas írókról. (Szabad Nép, 1952. márc. 21.)
A Pravda a két Sztálin-díjas magyar íróról. (Népszava, 1952. márc. 23.)
Sztálin-díjas író az úttörők között. (Pajtás, 1952. 33.)
Ünnepélyesen átadták a Sztálin-díjat Aczél Tamásnak és Nagy Sándornak. (Magyar Nemzet, 1952. okt. 26.)
A magyar irodalom nagy kitüntetése. [Aczél Tamás és Nagy Sándor Sztálin-díja.] (Magyar Nemzet, 1952. okt. 28.)
Boldizsár Iván: A magyar irodalom nagy ünnepe. Aczél Tamás és Nagy Sándor Sztálin-díjas kitüntetéséről. (Szovjet Kultúra, 1952)
Parragi György: A Kossuth-díj jelentősége és a mi Sztálin-díjasaink. (Magyar Nemzet, 1952. márc. 16.)
Bóka László: Irodalmunk kettős ünnepe. (Csillag, 1952. 4.)
Varga Sándor: A Szikra Könyvkiadó 1948-ban. (Párttörténeti Közlemények, 1988. 2.)
Dér Ferenc: Két magyar Sztálin-díj nyomában. (Reform, 1989. 8.)
Lengyel András György: Aczél Tamás újra itthon. Sztálin után szabadon. (Magyar Hírlap, 1989. okt. 18.)
Murányi Gábor: Tisztító nyugalom. Budapesti beszélgetés Aczél Tamással. (Magyar Nemzet, 1989. okt. 17.)
Barát József: Az Aczélt megedzik. Beszélgetés Aczél Tamással az 50-es évek és az emigráció irodalmáról. (168 Óra, 1991. 22.)
Elindultam szép hazámbul. Solymosi Ottó Aczél Tamás íróval beszélget. (Ring, 1991. 39.)
Kurcz Béla: Sztálin-díj a múzeumban. „Angolul író európai vagyok.” Interjú Aczél Tamással, az Amerikában élő íróval. (Magyar Nemzet, 1991. nov. 30.)
Sükösd Mihály: Aczél Tamás átváltozásai. (Élet és Irodalom, 1991. 22.)
Zappe László: „Írónak tartom magam.” Beszélgetés Aczél Tamással. (Népszabadság, 1991. jún. 1.)
B. J.: Mai magyar múzsa. Aczél Tamás Sztálin c. versének közlésével. (Hunnia, 1992)
Horpácsi Sándor: Aczél Tamás: Illuminációk. (Műhely, 1992)
Murányi Gábor: Ítélni önmagunk felett. Aczél Tamással beszélget M. G. (Magyar Hírlap, 1992. márc. 21.)
Aczéli hitvallások. Az 1948–1956 között írt versrészleteivel, prózatöredékeivel. (Magyar Fórum, 1993. 37.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1994. ápr. 21.)
Sükösd Mihály: Aczél Tamás. (Népszabadság, 1994. ápr. 21.)
Kovács Sándor Iván: Kéregetők és könyvégetők. (K. S. I.: Ferenchegyi esték. Esszék, cikkek, bírálatok. Bp., 1994)
Nádra Valéria: Kelet-közép-európai keresztrejtvény. Aczél Tamás: A vadászat. (Filmkultúra, 1994)
Faludy György: Aczél Tamás. (Hócipő, 2007. 19.)
Kulcsár István: Sztálin-díj, haj! (168 Óra, 2010. febr. 1.).
Irod.: lexikonok és nagyobb feldolgozások: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. (Köln–Detroit–Wien, 1966)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
Szabó B. István: Szempontok 1949 és 1953 közötti regényirodalmunk megítéléséhez. (Kritika, 1967. 10.)
Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945–1985. (Bern, 1985)
Béládi Miklós–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Bp., 1986)
Rainer M. János: Irodalom és politika. Viták a magyar kulturális sajtóban. Egy. doktori értek. és PhD-értek. (Bp., 1988)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Rainer M. János: „A kongresszus szelleme.” Irodalom és politika 1956 tavaszán. (Világosság, 1989. 2.)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
A Kossuth-díj, az Állami Díj és a Széchenyi-díj fél évszázada. 1948–1998. A szerkesztőbizottság elnöke Kiss Elemér. (Bp., 1998)
Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts. (Flein bei Heilbronn, 2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László, szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003)
Standeisky Éva: Hit-viták. Az írók és az 1953-as „új szakasz”. (Mozgó Világ, 2003. 8.)
Scheibner Tamás: A magyar irodalomtudomány szovjetizálása. (Bp., Ráció Kiadó, 2014).
neten:
https://www.findagrave.com/memorial/36915880/tamas-aczel (Aczél Tamás és Aczél Olga [Gyarmati Olga] sírja a St. Brigid Temetőben)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39608
https://nntp.hu/person/person.php?personid=41126
https://nevpont.hu/palyakep/aczel-tamas-f457c
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/49
Megjegyzések
1. Lexikonok téves halálozási helyei: Párizs és Boston, ill. adata: ápr. 18.! A párizsi halálozási adat szerepel A vadászat c. utolsó könyve fülszövegében is.
2. Leánya közlése a nála lévő halotti anyakönyvi adatok alapján: †1994. ápr. 19. Springfield, Massachusetts!
3. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen nem szerzett középiskolai tanári oklevelet és nem volt kandidátus sem!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
