Abday Asztrik Sándor
római katolikus pap, bencés szerzetes, történész, műgyűjtő
Abday Sándor
Született: 1842. február 13. Győr, Győr vármegye
Meghalt: 1894. március 3. Bakonybél, Veszprém vármegye
Temetés: 1894. március 6. Bakonybél
Család
Szegény sorsú iparos szülőktől származott.
Szülei: Abday József szűcsmester, Kaszás Erzsébet.
Testvérei: Abday József (1838. márc. 15. Győr–1909. júl. 1. Bp.) római katolikus pap, Nagyécs plébánosa (1878–1895) és Abday Rozália (1840. ápr. 7. [keresztelés napja] Győr).
Iskola
Elemi és középiskoláit Győrött végezte, majd Pannonhalmán belépett a bencés szerzetesrendbe (1859. szept. 8.). A budapesti tudományegyetem hittudományi karán tanult, majd a központi papnöveldében pappá szentelték (1866. okt. 5.).
Életút
Kajáron h. lelkész (1866), a pannonhalmi székesegyház hitszónoka (1866–1868). Az esztergomi főgimnázium r. tanára (1868–1872), a győri római katolikus főgimnázium r. tanára és a győri jogakadémián a bölcseleti tanszék h. tanára (1872–1879); közben hosszabb utazásokat tett Ausztriában, Németországban és a Párizsi Világkiállítás idején Franciaországban és Angliában.
A pannonhalmi bencés gimnázium r. tanára (1879–1885), a kőszegi gimnázium igazgatója (1885–1887), a komáromi (1887–1891), a pápai gimnázium r. tanára (1891–1893), nyugdíjba vonulás után Bakonybélen élt (1893–1894).
Ókori klasszikus (görög és római) művelődéstörténettel, vallástörténettel foglalkozott, számos imádsága és prédikációja vált ismertté. Szabadidejében beutazta Európa nagy részét és régészeti leleteket tanulmányozott és klasszikus festményeket.
Lefordította Rogerius mester Siralmas énekét (Carmen miserabile) a magyarországi tatárjárásról. Költeményei a Győri Közlönyben jelentek meg (különböző álnevek alatt, 1873–1883). Ismertebb álneve: Sopornyai Sándor.
Emlékezet
Bakonybélen hunyt el, az apátsági templomban nyugszik Hagyatékát (köztük különösen értékes képgyűjteményét) a Pannonhalmi Főapátsági Gyűjteményben őrzik.
Elismertség
A Budapesti Philologiai Társaság alapító (1874-től) az Országos Középtanodai Tanáregyesület vidéki választmámyának tagja (1875-től).
Főbb művei
F. m.: Krisztus és a század, vagy a tudományok új bizonyítékai a katholikus hit mellett. Roselly des Lorgues franczia 15. kiadása után német nyelvből fordította Abday Asztrik. (Pest, 1865)
Eisphora. Földjövedelmi adó Attikában a rendkívüli hadiköltségek fedezésére. Görög forrásokból írta Abday Asztrik. (Pest, 1871)
Laokon. (Győri Közlöny, 1874)
Rogerius siralmas éneke. Az augsburgi 1488-iki ősnyomtatványból. Magyarul közli és az előszót írta Abday Asztrik. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend kőszegi gimnáziumának értesítője, 1885/86 és külön: Kőszeg, 1886)
Imádság és átok a görögöknél és a rómaiaknál. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend komáromi gimnáziumának értesítője, 1888/89 és külön: Komárom, 1889).
Irodalom
Irod. és források: Elhunyt Abday Asztrik szentbenedek-rendi áldozár. (Religio, 1894. 19.)
Acsay Ferenc: A Győri Katholikus Főgimnázium története. 1626–1900. (Győr, 1901)
Abday József ny. écsi plébános, a Szent László-kollégium tagja Győrött meghalt. (Budapesti Hírlap, 1909. júl. 4.–Vasárnapi Ujság, 1909. 28.)
A Pannonhalmi Szent Benedek Rend névtára. Összeáll. Berkó Pál és Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKTX-425 (Abday József születési anyakönyve, 1838)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKTX-ZLD (Abday Sándor születési anyakönyve, 1842)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39421
https://nntp.hu/person/person.php?personid=71421
https://nevpont.hu/palyakep/abday-asztrik-sandor-79385
http://www.nevpont.hu/view/5910
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/5910
Megjegyzések
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái c. művében téves halálozási adat. Márc. 6.-a a temetése napja volt
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
